Petőfi Népe, 1965. március (20. évfolyam, 51-76. szám)
1965-03-21 / 68. szám
Világ proletárjai, egyesüljetek! & A magyar, szocialista aawwkáspArtt bAcs-ioska/im megyei lapja XX. ÉVFOLYAM, 68. SZÁM Ara 80 fillér 1965. MÄRC. 21. VASÁRNAP Gratulál az édesanya Alekszej Leonov édesanyja telefonon gratulál fiának, páratlan teljesítményéhez, hogy a világon elsőnek lépett ki az űrbe. Az égen és a Földön A leiknek alkalmuk volt szabad szemmel megfigyelni a Voszhod—2 repülését, fényes csillagot láttak átúszni az égboltozaton. Valóban azzá vált: a tudomány, a hősiesség, a kutató emberi elme fényes csillagává. Egy újabb „lehetetlen” eltűnt szótárunkból, már nemcsak az űrkabin védettségében száguldónk a végtelen kozmikus térségekben, hanem az ember kilép hajójából, lebeg, „űrsétát tesz’, maga lesz a szputynik szputnyikja. 1\T—7ilván hosszabb időt fog ’ * még igénybe venni, amíg a tudósok pontosan értékelik az űrpáros útjának minden mozzanatát. Nincs kizárva, hogy közben talán már újabb kísérlet tanúi lehetünk. Bizonyos következtetéseket azonban már most, hogy úgy mondjuk, laikus szemmel is megállapíthatunk. Ez az űrkísérlet ismét bebizonyította, milyen csodákra képes századunk embere. Két és fél esztendeje sincs, hogy felbocsátották az első szputnyikot, és a jólismert bip-bip jelzések a kozmikus korszak nyitányát jelentették. Csak áprilisban lesz egy évfordulója, hogy Jurij Gagarin Kolum- busként nekirugaszkodva először kerülte meg másfél óra alatt Földünket. Azóta az űrben elért eredmények mindennapjaink szerves részét képezik. ★ A „Kozmosz” mesterséges holdak sorszáma már a hatvan körül mozog, a „Tel- star” segítségével olimpiai közvetítéseket láthattunk a világ másik végéről, az űrhajósok családja tizenöt tagot foglal magába. És most — kiszállás az űrhajóból! Vajon mit fognak hozni a következő esztendők és évtizedek, hogyan szárnyalják majd túl a fantasztikus regények íróinak legfantasztikusabb feltételezéseit? Az űrsikerek általános emberi vonatkozásához elválaszthatatlanul hozzátartozik azonban a másik gondolat: nem véletlen, hanem törvényszerű, hogy a szocializmus hazája, a Szovjetunió vezet a kozmosz meghódításában. Az Egyesült Államok kitűnő tudósokat, roppant anyagi eszközöket összpontosított hátrányának behozására, de a szovjet előny változatlan, sőt meg is növekedett. ★ E s a verseny az űrben hatással van a békés gazdasági versenyre a Földön is. Mert jóllehet nem egy területen a szovjet ipar és mezőgazdaság azért folytatja erőfeszítéseit, hogy utolérje és túlszárnyalja a legfejlettebb tőkés országot, Amerikát — a korszerű technika élén járó ágazatokban, az atomiparban, a rakétakutatásban és a kozmosz meghódításában csaknem min'c nütt, már a Szovjetunió ke rült az élre. Ez természete sen biztató távlatokat jeleni már a közeljövőre nézve, Az új űrkísérlet kapcsán nemcsak lelkes tudósítások és szakszerű tudományos beszámolók jelentek meg, hanem egy fontos politikai okmány is, a szovjet párt és állam vezetőinek felhívása a világhoz. ★ ¥ mmár nemes hagyo- many, hogy a kozmikus sikerekkel egyidőben, amikor az ember minden addiginál inkább érzi erejét és lehetőségeit, a Szovjetunió nemcsak az égre, hanem egyúttal a Földre is irányítja a figyelmét. A moszkvai felhívás most is újra leszögezte, hogy a Szovjetunió mind a Földön, mind a világűrben tántoríthatatlanul folytatja a béke politikáját. Elsősorban a szovjet erőfeszítések nyomán sikerült atommentes övezetté tenni a világűrt, de a szocialista politika ki akarja terjeszteni az atommentesítést Földünk mind nagyobb területeire is. Ezért helyénvaló a szovjet felhívásban az a szakasz, amely újra elítéli az Egyesült Államok agresszív vietnami politikáját. Vajon lehet-e magyarázatot vagy mentséget találni, amikor amerikai részről a repülés eredményei, a korszerű hadi- technika legújabb vívmányait arra használják fel, hogy dél-vietnami iskolákat bombázzanak, sorozatosan támadják egy független ország városait, falvait?! ★ J elképes maga a név is, a Voszhod napfelkeltét jelent. Az új kísérletek valóban minden eddiginél inkább a kozmikus korszak napkeltét mutatják. S híven a természethez, a nap keleten kéL Ünnepi megemlékezés Kecskeméten a Tanácsköztársaság kikiáltásának 46. évfordulója alkalmából A megyeszékhelyen tegnap I nagytermében megrendezett délután a városi művelődési ünnepségen emlékeztek meg a ház Rákóczi út 3. szám alatti | Magyar Tanácsköztársaság kikiáltásának 46. évfordulójáróL Az emlékünnepség díszelnökségében helyet foglalt Madarász László, az MSZMP megyei bizottságának tagja, a megyei tanács vb elnökhelyettese, Erdélyi Ignác, a városi pártbizottság első titkára, Imre Gábor, Hajnal József, a munkás- mozgalom veteránjai, Fehér Sándor, a Hazafias Népfront városi bizottságának elnöke, Sánta Lajos, a városi tanács vb elnökhelyettese, Mészáros Sándor, a KISZ városi titkára és Kállai Árpádné, a Baromfi- feldolgozó Vállalat párttitkára. A Himnusz elhangzása után az ünnepséget Imre Gábor nyitotta meg, majd Madarász László méltatta a Tanácsköztársaság jelentőségét. Felelevenítette a Tanácsköztársaság 133 napjának leghősibb tetteit, dicsőséges történelmi emlékeit, s hangsúlyozta: — Napjaink küzdelmeiben is lelkesít bennünket a Tanács- köztársaság példamutató emléke. Amit ma teszünk és holnap tenni fogunk, annak a történelmi örökségnek a valóra váltása, amelynek bölcsője ott ringott az 1919-es remény- teljes tavaszban. Az ünnepi beszéd után került sor a 336. számú Zrínyi Ilona úttörőcsapat kisdobosainak úttörővé avatására. Megható percek voltak, amikor Szekeres Mihálynak, a járásivárosi munkásőrség parancsnokának a kicsik letették az úttörőfogadalmat, s a város ünnepségen részt vevő munkás- mozgalmi veteránjai a gyerekek nyakába kötötték a piros nyakkendőket. A megemlékezés méltó befejezése volt a Katona József Gimnázium Irodalmi színpadának „20 év” című verses ösz- szeállítása és a Berkes Ferenc kollégium énekkarának szereplése. Befejezte munkáját a szocialista brigádvezetők országos értekezlete Az űrséta, a kézi vezérlésű leszállás Tudományos kommentár a Voszhod—2 útjáról Nem túloznak azok a szakemberek, aikik szerint a Voszhod—2 repülése Gagarin felszállása óta az űrrepülés legjelentősebb eseménye volt s valóban újabb fejezet kezdete a világűr békés meghódításáért folyó vetélkedésen. Éppen a szovjet űrkutatás kísérleted mutatták be szemléletesen, hogy csakis a lehető leglogikusabban felépített program, az előző eredmények közvetlen hasznosítása és beépítése minden következő kísérletbe, a gondos előkészítés útján — csak ezekkel az eszközökkel lehet emberáldozat, oktalan és szükségtelen kockázat nélkül sikereket elérni. Elegendő futólag végigtekinteni a hat Vasztok és a két Voszhod repülésén, s látni az állandóan növekvő feladatot, amit az űrrepülők sikerrel megoldottak. Gagarin egykörös repülése ma már talán rövidnek i tűnik a Vosztok későbbi piló- líáinak 4—5 napos repüléséhez iképest, de ne felejtsük el, hogy \G Rgarin nélkül ezekre sem ke- 1 leülhetett volna sor. S ugyanígy talán egy űrállomás összeszerelésének több napos, vagy több hetes munkájához képest Leonov húszperces űrsétája (ha egyáltalán sétának nevezhetjük) nagyon rövid vállalkozás volt, de mégis ez vetette meg az alapját a jövő nagyszabású akcióinak. Ha így tekintünk végig az ember részvételével végrehajtott nyolc kísérleten, akkor először is állapítsuk meg, még hozzá a legcsekélyebb elfogultság nélkül, hogy az amerikai űrkutatás teljesítménye e téren meg sem közelíti a szovjet eredményeket. Ez jelentős részben tudható be a szovjet rakétatechnika tervszerű fejlesztő tevékenységének, amely a jelek szerint állandó két-hároméves előnyt biztosít számára. Hiszen a világűrbe felküldhető teher nagysága függ a rendelkezésre 'ló hordozórakétától. A szovjet repülési kísérletek nagyjából most valósítják meg mindazt, (Folytatás a 3. oldalon.) Szombaton reggel 9 orakor az Építők Szakszervezetének Székházában Nagy Dezső vájárnak, a Szocialista Munka Hősének elnökletével folytatta munkáját a szocialista brigádvezetők országos értekezlete. A jelenlevők egy perces néma felállással adóztak a pénteken elhunyt Georghe Gheorghiu-Dej, a Román Muskáspárt Központi Bizottsága első titkára, a Román Nép- köztársaság Államtanácsa elnöke, a munkásmozgalom régi harcosa emlékének. Ezután Fock Jenő, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a Minisztertanács elnökhelyettese emelkedett szólásra. Fock Jenő beszéde Fock Jenő bevezetőben a Központi Bizottság és a kormány nevében üdvözölte a szocialista brigádvezetők országos tanácskozását, majd megállapította, hogy a tanácskozás teljesítette feladatát. Hozzáte- hetem — mondotta, hogy szerencsére sem a beszámoló, sem a hozzászólások nem hallgattak a hiányosságokról. Ez biztosítéka annak, hogy — ismerve a hiányosságokat — ki is fogjuk tudni küszöbölni azokat és a továbbiakban erősíteni tudjuk e nagyszerű mozgalom alapvetően pozitív vonásait. — Néhányan megemlítették, hogy a brigádmozgalom fejlődését nem segíti eléggé elő az agitáció, a propaganda, a sajtó. Én ezzel nem tudok teljesen egyetérteni. Megbocsáthatatlan- nak .tartom, hogy az értekezlet szervezői, a SZOT, a KISZ vezetői nem tartották érdemesnek, hogy az írókat erre az értekezletre meghívják. A szónok megemlítette, hogy felszabadulásunk 20. évfordulójának megünneplésére készülünk. A magyar nép történetében ez a két évtized az előző századok egész soránál nagyobb fejlődést eredményezett — mondotta. Fock Jenő hangsúlyozta, hogy a munkásosztály politikájának célja a szocialista, a kommunista társadalom felépítése. Társadalmi életünk fejlődése bizonyítja, hogy pártunk, a munkásosztály élcsapata, amely magában tömöríti a forradalmi erők legjobbjait, sikeresen valósítja meg, következetesen érvényesíti ezt a politikát. A történelmi jelentőségű 20 esztendő alatt végzett munka kötelez. Még jobban kell dol<Folytatás a 3. (Maion.)
