Petőfi Népe, 1965. március (20. évfolyam, 51-76. szám)
1965-03-18 / 65. szám
fkoricaszár-zúzó gépet, amely önköltségi díjazás ellenében a felgyülemlett kukoricaszárizéket és a feleslegesnek látszó kukoricaszárat feltépi, az alomszalma pótlására alkalmassá teszi, egyszersmind biztosítja a nyárra való eltarthatóságát. Ugyanakkor ily módon eleget teszünk a kukoricamoly elleni védekezés feladatának is. A háztáji bizottság másik munkája abban nyilvánul meg, hogy segít a tagoknak a baromfi-, a sertés-, s a hizómarha-szerződések megkötésében. Főként a baromfibeadás a döntő, mivel a község tsz-eiben az idén nincs már közös baromfitenyésztés, a község ilyen irányú felvásárlási tervének teljesítése tehát a tsz-ek részéről a gazdákra hárul. Röviden ennyiben kívántunk beszámolni közös gazdaságunk tavaszi munkatervéről, amelynek hiánytalan teljesítésével akarjuk elősegíteni a második ötéves terv utolsó évének sikeres befejezését. Kürtösi Károly Sárii Róbert a városföldi Dózsa Tsz elnöke főagronómusa Tíz ember munkáját végzi el a K 25-ös Zetorra szereit trágyamarkoló a tiszaújíaliisi Alkotmány Tsz-ben. Törődünk a szántóföldi növényvédelemmel is A mezőgazdasági termelés feladata, hogy biztosítsa népgazdaságunk részére a különböző élelmiszereket és ipari nyersanyagokat. A szükségletnek megfelelő mezőgazdasági termények és termelvények előállítása évről évre nagy feladatot jelent. A szántóföldi növénytermesztés belterjesebbé és sokoldalúbbá válása mind gyakrabban ütközik a különböző növényi és állati kártevők okozta akadályba. A belterjes, azaz egységnyi területről több terméket előállító szárazföldi növénytermesztés ma már elképzelhetetlen jól fejlett és szervezett növényvédelem nélkül. A HANYAGSÁG ÁRA: 20 SZÁZALÉKOS KÁR Szövetkezeti gazdaságunk, a kecskeméti Petőfi Termelőszövetkezet, mintegy 2500 kh szántóegységnek megfelelő területen gazdálkodik, amelynek felét teszi ki a szántóterület. Tekintettel arra, hogy szövetkezeti gazdáink létszáma 210, szántóterületünk nem mondható nagynak. Ezért ezen mindent el kell követnünk annak érdekében, hogy a tagságnak megfelelő jövedelmet biztosítsunk, valamint a népgazdaság részére is megtermeljük azt a termény menny iséget, amelyet éves termelési tervünkbe beállítottunk. A szántóföldi növénytermesztésben a növényvédelemre nagy gondot fordítunk. Ismeretes, hogy a mezőgazdasági termelésben a különböző állati és növényi kártevők évenként az összes termelt termény értékének mintegy a 20 százalékát megsemmisítik. Szövetkezetünkben a növénytermesztés évi 4 millió forintos hozamában ez 800 ezer forintot tehet ki. Nem lehet tehát közömbös az, hogy a szántóföldi növény- termesztésben a növényvédelmet hogyan szervezzük meg és hogyan végezzük el. KÜLÖN TERV SZERINT Minden évben az éves termelési terv elkészítésekor külön tervet készítünk a szántóföldi növényvédelem elvégzésére. Ez a terv tartalmazza azt, hogy az év folyamán a különféle szántóföldi növények megter- niesztése érdekében milyen növényvédelmi munkát végzünk majd el. Növényféleségenként megvizsgáljuk: melyek azok, amelyeknél a legnagyobb az esélye annak, hogy különböző állati és növényi kártevők felléphetnek. Itt figyelmet fordítunk az elmúlt éveli tapasztalatára, valamint a növényi kultúrák területi elhelyezésére is. Közismert dolog ugyanis, hogy a monokulturális termesztés elősegíti a kártevők fellépését, Ezt megfelelő vetésforgóval igyekszünk kiküszöbölni, de ha mégis kénytelenek vagyunk ugyanazon a területen ugyanazt a növényféleséget több éven keresztül termeszteni, a várható kártevők elleni védekezésre különös gondot fordítunk. Példa erre a vegyszeres gyomirtószerrel (Hungazin) kezelt kukoricaterület, ahol a kukoricamoly várható kártételének elkerülése érdekében a kukoricaszár ősszel való betakarítását és a terület őszi szántását feltétlenül elvégezzük, — miként elvégeztük az elmúlt év őszén is. A növényvédelmi munka már a vetést megelőzően megkezdődik a vetőmagvak csávázásával, amelynek igen nagy a jelentősége. A növényvédelmi munkatervben felmérjük, hogy mennyi vetőmagot kell csáváznunk, és hogy el tudjuk-e ezt a munkát saját gépeinkkel végezni. Meggyőződésünk, hogy jó minőségű csávázást csak nagyüzemi módszerrel lehet gazdaságosan elvégezni, ezért — mivel saját csávázógépünk nincs — erre a munkára szerződést kötünk a Tassi Növényvédő Állomással, amely biztosít gépet számunkra. Más vetőmagvak, amelyeket lehet (pl. hibrid kukorica, cukorrépa), csávázott állapotban vásárolunk. A növényvédelmi munkatervben tehát növényenként felsorolásra kerül az, hogy mely növényeknél milyen kártevő ellen tervezzük a védekezést, ehhez milyen növényvédőszert rendelünk meg és milyen mennyiségben, valamint az, hogy a növényvédelmet milyen géppel vagy gépekkel végeztetjük el. A NÖVÉNYVÉDŐ ÁLLOMÁS SEGÍTSÉGE Mivel termelőszövetkezetünk csak egy RS—09-es típusú erőgéppel és egy garnitúra permetező-porozó berendezéssel rendelkezik, ehhez a géphez igénybevesszük a Tassi Növényvédő Állomás gépeit is, azokhoz a munkákhoz, amelyeket saját gépünkkel nem tudunk elvégezni. így például a növényvédelmi tervben szereplő 10 kh takarmányrépa, 30 kh cukorrépa, 30 kh burgonya, 40 kh lucerna, 100 kh paradicsom kártevői elleni védekezést, porozást, saját gépünkké! végezzük el. Ugyanakkor a nagyobb területen, 250 kh-on elvetett gabonafélék vegyszeres gyomirtására szerződést kötöttünk a növényvédő állomással. Különös figyelmet fordítunk arra, hogy a megtervezett növényvédő szereket idejében megrendeljük és elszállítsuk az AGROKER Vállalattól. A saját géppel végzendő növényvédelmi munkához a gépkezelőnek szükséges védőöltözetet és eszközöket már az előző év folyamán beszereztük. Felülvizsgáljuk ezek műszaki állapotát; ha meghibásodás mutatkozik, kijavíttatjuk, vagy újat szerzünk be. Jól bevált módszer már évek óta szövetkezetünkben, hogy a szántóföldi növényvédelmi munkára külön növényvédelmi felelőst jelölünk ki. Ez a személy 4 l központi brigádterület vezetője, aki részletesen ismeri a növényvédelmi munkatervet, tudja, hogy a növényvédelmi munka folyamán milyen egészségvédelmi rendszabályokat kell betartani és ezekért külön felelősséggel tartozik. R AKTÁ RFERTÖTI.ENÍTÉS, B A RÁZDAPOROZ ÁS, POCOKIRTÁS Növényvédelmi munkatervünk nemcsak a gépi, de a kézi növényvédelmi munkát is tartalmazza. így például a raktárfertőtlenítést, a cukorrépatáblákat vetés után körülvevő barázdák porozását (a mászó kártevők, mint például a répabarkó, a fekete barkó, . a vincellérbogár stb. ellen), és az elmúlt év folyamán erősen fellépett mezei pocok elleni védekezést is. Ezeknél a munkáknál már előre megtervezzük, hogy ki fogja azokat elvégezni, és ezt a tagokkal előre közöljük. így például a mezei pocok irtására 20 főből álló brigádot jelöltünk ki, míg az említett raktár-, illetőleg barázdafertőtlenítést és porozást évek óta ugyanaz a személy végzi. Talán kicsiségnek tűnnek ezek a dolgok. Több év tapasztalata azonban azt bizonyítja, hogy sokszor a jó minőségű és megfelelő időben történő védekezés alapját képezik. E rövid áttekintésből, amelyben korántsem törekedtem teljességre, látható, hogy szövetkezetünk nagy gondot fordít a szántóföldi növényvédelemre. Szövetkezetünk évről évre nagy összeget áldoz a növényvédelmi munka elvégzésére, de enélkül ma már elképzelhetetlen a szántóföldi növénytermesztés. Épp úgy hozzátartozik a növénytermesztéshez a növényvédelmi munka, mint az állattenyésztéshez a megfelelő állategészségügyi rendszabályok betartásának biztosítása. Bereczky Sándor, a kecskeméti Petőfi Tsz főagronómusa A lucerna telepítése borséival „Ahány ház, annyi szokás” — tartja a közmondás. Mi pedig azt mondjuk, hogy úgy telepítsük a lucernát, hogy egységnyi területről már az első évben teljes szénamennyiséggel egyenlő szénaértéket adjon. A lucerna felülvetése borsóval eddig is jó eredményekkel járt. Az egyéb takarónövénnyel kapcsolatban azt állapíthatjuk meg, hogy hatása a lucernatermés csökkentésében még a harmadik esztendőben is megmutatkozik és minden évben a csökkent növekedőképességében jut kifejezésre. A lucerna hozamképessége még nincs kihasználva. A gyakori gyenge termésátlagok oka elsősorban a nem megfelelő, rossz agrotechnikában keresendő. A LEGOLCSÓBB FftHÉRJEBÁZIS Hogyan telepítsük lucernásainkat? A hiánytalan kelés, jó kezdeti fejlődés, megfelelő beállottság érdekében a szokásosnál valamivel költségesebb telepítést kell végeznünk. A költségtöbblet általában a többletanyagból, termésből adódhat. A kísérletek, pontos mérések bizonyítják, hogy megfelelő tőszóm, jó beállottság, nem 80—120 kg szénatöbbletet eredményez, hanem ennek a többszörösét. A mi gazdaságunkban, de a többiben is, a fehérje- bárdst legolcsóbban a lucerna termesztésének fejlesztésével valósíthatjuk meg. Első és legfontosabb teendő a telepítésnek megfelelő talaj megválasztása. Mi sok fejtörés árán még az elmúlt nyáron kijelöltük a lucerna telepítésére legmegfelelőbb táblákat. Ezután ugyancsak az elmúlt nyár folyamán, augusztus hónapban, a kijelölt táblákon elvégeztük a nyári trágyázást és a nyári mélyszántást. Mindkét táblán 40—50 cm mélyítő szántással hajtottuk végre a talaj megíorgatását. Kát. holdanként 100 mázsa istállótrágyát, 3 mázsa szuperfoszfátot, 1,5 mázsa kálisót, valamint 0,5 mázsa pétisót használtunk fel. Az említett mennyiségű istállótrágyát a felsorolt dózisokban dúsítottuk a műtrágyafélékkel. A TALAJERÖPÓTLÓ KEZELÉSE E trágyakezelési módszert a következőképpen alkalmazzuk: 1. A nehezen ható műtrágyák szerves kötésben kerülnek a trágyázandó szántóföldbe. 2. Kát. holdanként nem 150 mázsa istállótrágyát használunk fel, hanem száz mázsát. 3. Gazdaságunk a régi, hagyományos módtól eltérően, a termelt trágyát nem a tábla szélén kezeli és tárolja, hanem a tárgyatermelés helyétől erre a célra kijelölt trágyatelepen. 4. Hogy e telepen a trágya kezelése szakszerűen) az általunk összeállított technológia alapján történjen, trágyamestert jelöltünk ki. ö gondoskodik arról) hogy minden mázsa istállótrágya közé 3 kilogramm szuperfoszfátot, 2 kg kálisót és 0,5 kg pétisót keverjen! 5. A fenti módszer lehetővé teszi mind a foszfát-) mind a kálitartalmú műtrágyák július—augusztus) illetőleg szeptember hónapban való kiszórását, azaz talajba dolgozását. 6. A módszer alkalmazásával a műtrágya kiszórási költsége, mint olyan, nem jelentkezik, mert hiszen a trágyamester munkaköréhez tartozik a műtrágya bedolgozása. MÁR AZ ELSŐ ÉVBEN MEGKÉTSZEREZI A HOZAMOT A fent leírtak alapján 200 kh szántót készítettünk elő a lucerna telepítésére az elmúlt év folyamán. A tavasz kezdetén, mihelyt a talaj felülete megengedi szántásainkat sirrntózzuk. A simítózást kombinált simítóval végezzük. Ezután a borsó vetése következik, legalább <i—8 cm mélyen. Kát. holdankén; 50 kg Viktória borsót használunk fel. Mihelyt az időjárás, a talaj felmelegedése eléri a 4—5 Celsius-fokot) hozzáfogunk a lucerna vetéséhez. Az így elvetett lucernán, ha a talaj struktúrája megengedi, magtakarás után hengert huzatunk. A lucerna borsóval telepítve már az első évben megkétszerezi a hozamot. Nézzük csak a borsóval telepített lucernásaink előnyeit. 1. Első kaszálással 25—30 mázsa jó minőségű szénát takaríthatunk be. 2. A tisztán telepített lucernánál a széna mennyiségét nagyobb részben gyomok alkotják — jóllehet ma már az Aretittel lehet védekezni a gyomok ellen. 3. A borsóval telepített lucerna sarjadása erőteljes) mert sem a gyomok, sem az erősen növekvő ( aró- növény nem sanyargatja. 4. így a második kaszálás után nagyobb mennyiségű széna takarítható be. Tehát joggal mondhatjuk) hogy már az első évben teljes mennyiségű szénaértéket kapunk. Mit kell tudnunk a betakarítás időpontjának megválasztásáról? Általában a borsó, ha az időjárás kedvez a növekedésének, rövid idő alatt erős növekedésnek indul, majd a szár szilárdsága nem elegendő ahhoz, hogy a termést megtartsa. Megfekszik tehát, s így a gyenge lucernát beárnyékolja, aminek következtében a lucerna kipusztulhat. Ha a fentiekkel tisztában vagyunk, akkor ezt a kritikus időt nem varhatjuk meg, hanem azt megelőzve lekaszáljuk, majd a tábláról sürgősen letakarítjuk a termést. 5
