Petőfi Népe, 1965. március (20. évfolyam, 51-76. szám)
1965-03-18 / 65. szám
Tavaszi munkák a szántóföldeken Hetek óta emberekkel, gépekkel és fogatokkal tarkított már mindenütt a határ. A tél végi kedvező napok, órák a szántóföldeken szorgalmas munkával párosulnak. Az egyre sokasodó tavaszi nagy munkák kezdetét jelzi mindez. Jelzi a sokirányú nagy és felelősségteljes tennivalókra való felkészülés rajtját. A munkák szántóföldi feladatának nagyságát jól érzékeltetik a következő adatok: megyénkben 260 ezer kh őszi vetés tavaszi ápolásának, 200 ezer kh főleg homokos és szili es szántó felszántásának és több mint 300 ezer kh tavaszi vetés idejében és jó minőségben való elvégzése az ismét lerövidüli tavaszi hónapok szántóföldi tennivalója. E nagy feladathoz a terv ma már minden területre, gépre, illetve üzemre elkészült. A terv sikeres teljesítése azonban döntően az irányításban és a végrehajtásban tevékenykedők, vagyis a mezőgazdaságban dolgozók ezreinek a szorgalmával valósulhat meg. Mélyek tehát most azok a feladatok, amelyekre leginkább fel kell hívni a figyelmet. ÁPOLJUK ŐSZI KALÁSZOSAINKAT Első helyen áll természetesen, az őszi kalászosok — ezek közül is a kenyérgabona-vetések — tavaszi ápolása, gondozása, őszi gabonáink nem a legkedvezőbben vészelték át a telet. A tavaly őszi esők rendkívüli erőfeszítéseket követeltek meg tőlünk, hogy a vetési feladatokat teljesítsük. A kedvezőtlen időjárás miatt az őszi vetőmagvak elég jelentős része nem az optimális körülmények között került ágyába. Kései vetéseink nem tudtak kellően megerősödni, így ezeken a táblákon jelentősebb lehet a kiritkulás, főleg ott, ahol a kártevők (futrinka, pocok) is pusztítottak. A sáros, vizes táblákon több helyütt sekélyebben került földbe a vetőmag, így a kései, gyengébben gyökerező vetések felfagyásával is számolhatunk. Eléggé jelentős területen futott össze a tél folyamán a lefolyni nem tudó belvíz. A legfontosabb tennivalónk tehát, hogy őszi vetéseinknek — az elvégzendő munkákat táblánként meghatározva, minősítve — a lehető leggyorsabban adjunk segítséget fejtrágyázással, ápolással stb. Hogy mennyi szervetlen trágyát adagoljunk és hogyan végezzük el a munkát, azt alaposan és részletesen kell meghatározni, illetve végrehajtani. Az őszi kalászosoknak nyújtott „elsősegély” után is a jó gazda gondosságával őrködjünk vetéseink minősége felett, és további munkálatokkal (pl.: vegyszeres gyomirtással, karbamidos lombtrágyázással stb.) biztosítsuk, hogy gazdag, jó termést takaríthassunk be ebben az évben is. KÉSZÍTSÜNK JÓ MAGÁGYAT A TAVASZIAKNAK őszi vetéseink ápolása mellett elengedhetetlen feladat, hogy jó magágyat készítsünk tavaszi vetésű növényeinknek is. A jó magágy elkészítése feltétlenül párosuljon a talajnedvesség megőrzésével, mivel a növényi élet szempontjából — ismerve száraz éghajlati adottságainkat — a talaj víztartalma változatlanul az egyik legdöntőbb tényező. A gépek ezrei segítenek ugyan ebben a nagy munkában, de itt különösen arra hívnánk fel a figyelmet, hogy az eke után sehol se hiányozzék a talaj lezárását szolgáló eszközök egyike. A jobb vízgazdálkodást szolgálja az is, ha a hosszabb tenyészidejű, tehát nagyobb vízigényű növényeket elsősorban az őszi szántásokba vetjük (pl.: kukorica, cukorrépa). A tavaszra maradt szántásokba inkább a rövidebb tenyészidejű és ezáltal kisebb vízigényű növényeket (pl. tavaszi kalászosokat) vessük. Évelő pillangósaink közül a lucerna igen sok kárt szenvedett. Főleg a mezei pocok kártevése tetemes. Ezért az esedékes tavaszi ápolás munkáit nagy körültekintéssel kell végrehajtanunk. Várható, hogy helyenként a pocokrágás miatt a növényi állomány tovább ritkul. Ezért alapos körültekintés után döntsünk csak arról, hogy melyik táblák lesznek alkalmasak a széna termesztésére, illetve melyek azok a táblák, amelyeken a kiritkulás miatt már az első kaszálatot magfogásra kell meghagynunk. Ez a jövő évi telepítések miatt is igen fontos; a kiritkult állományú vetések első kaszálatát ezért magként hasznosítsuk és utána törjük fel lucernásainkat. LEGJELENTŐSEBB MUNKA: A KUKORICA VETÉSE Tavaszi munkáink közül változatlanul legjelentősebb a kukorica vetése. A kukorica a legértékesebb takarmánynövényünk és a legnagyobb területen termesztjük. Igen biztatóak az elmúlt évek terméseredményei, különösen a tavalyiak. Az eddigi eredmények is köteleznek arra, hogy a kukorica termésátlagát tovább növeljük. Éppen ezért — miután idén az elmaradt őszi mélyszántások miatt nagyobb területen tavaszi szántásba vetünk — a soron következő tavaszi munkálatoknál még nagyobb súlyt kell helyeznünk a termelést befolyásoló egyéb tényezőkre. Így a talajnedvesség megőrzésére, a tápanyagjuttatásra, a szakszerű vetésre, az optimális tőszámra és döntően a növényápolásra. A régi hagyományokon alapuló kézi-fészkes trágyá- zási módszer szélesedésével párhuzamosan mind több gép is munkába lép, hogy az üzemek kedvezőtlen trágyamérlege miatt soronként közvetlenül adott tápanyaggal emeljük a hozamokat. A soros, vagy fészkesen trágyázott kukoricatáblákon elért eddigi termés- eredmények máris fényesen bizonyítják, hogy helyes úton járunk. JÓ VETŐMAG, SZAKSZERŰ VETÉS, MEGFELELŐ TŐSZÁM Az őszi kalászosok, a pillangósok és a kukorica termesztésével kapcsolatos tavaszi teendők mellett nem hanyagolhatjuk el a többi növényféleségek művelésének munkálatait sem. Valamennyi növénynél fokozott figyelmet kell fordítanunk a jó vetőmagra, a szakszerű vetésre, a megfelelő növényi állomány (tőszám) biztosítására. A biztonságosabb termelés egyik alapfeltétele, hogy az adott területegységen az optimális növényállomány a betakarításkor is meglegyen. Ez egyúttal arra is felhívja figyelmünket, hogy a vegetációs időszak alatt növényeinket óvjuk minden károsodástól, ápoljuk, védjük őket a kártevők és a gyomok ellen. Ha a tavaszi mezőgazdasági munkák sokrétű feladatait alapos körültekintéssel, a rendelkezésre álló összes lehetőségek szakszerű felhasználásával oldjuk meg, akkor minden reményünk megvan arra, hogy jó munkánk gazdag termést is eredményez. Fenyvesi Károly megyei főagronc-'"is A bácsalmási Pelőfi Termelőszövetkezet cukorrépa- és kukoricaföldjén két erőgéppel vontatott műtrágya- szóróval juttatják a magágyba a szervetlen talaj- erőpátlót. 2 május 20—25, június 5—10 és június 20—25 között, tehát kb. 15—17 napos öntözési fordulóval. A második kaszálásig, ami időben augusztus végére (VIII. 27-re) esett, a következő időpontokban öntöztünk ugyancsak 30 mm-es víznormával és kb. 1-1—15 napos öntözési fordulóval: július 10-én, közvetlenül az első termés betakarítása után, majd július 24-én és augusztus 6-án. ÁTLAG 345 MÁZSA ZÖLDTERMÉS Az így műtrágyázott és öntözött keveréktakarmány termése az említett két évben a következőképpen alakult: az első kaszálás zöldtermése 1963-ban 201, 1964- ben 255 mázsa, a második kaszálás 104 és 130, összesen 305, illetve 365 mázsa. A harmadik hozadékot részben birkaiegeloként, rész« ben zöldtrágyaként hasznosították. A két év átlagában biztonságosan megtermelt hóid ónkén ti 345 mázsa z íld- termés nemcsak mennyiségében, hanem fehérjéoen gazdag béltartalmánál fogva a tehénállomány jobb ellátását és a magasabb tejhozam biztos alapját képezheti. A fent ismertetett keveréktakarmány termesztését minden tehenészettel rendelkező üzem részére ajánlani tudom, még akkor is, ha öntözésre az üzemnek nem ien- ne módja. A keveréktakarmányt összetevő növények) (édes szudáni cirokfű, napraforgó, takarmányborsó) a száraz termesztés körülményei között is kedvező termést adnak. Dr. Lőrincz József A gyümölcsösök, szőlők, zöldségesek növényvédelme A gyümölcsösök, szőlők, zöldségesek növényvédelmi munkáinak fontosságát semmi sem hangsúlyozhatná jobban, mint az, hogy annak elhanyagolása az eddigi években több — tavaly is például 70 — millió forint bevételtől ütötte el mezőgazdasági üzemeinket. EZT IS MEG KELL TERVEZNI A növényvédelmi munkákat is meg kell tervezni, i ennek a termelési tervre kell épülnie. A növény- védelmi terv foglalja magában a megvédendő terület nagyságát, a felhasználásra kerülő szerek milyenségét és mennyiségét, a védőgépek számát, a szükséges munkaerőt, valamint a járulékos beruházások mértékét is (pl. építenek-e permetlétornyot). A gyümölcsösökben alapvető növényvédelmi feladat a tél v'égi mechanikai munkák elvégzése. Ennek során a rügypattanás előtti permetezésig semmisítsük meg az ágakon, hernyófészkekben áttelelt lombrágó hernyókat, s a mindig nagy kárt okozó, a fák — különösen a cserepes kérgű fák — törzsén megbúvó különböző pajzstetveket, az almamolyt, takácsatkát, vér- tetűt stb. Ha a fák törzsét nem kaparjuk le, hogy a permedé számára hozzáférhetővé tegyük, a tél végi áztatásszerű permetezés hatástalan marad, s a kártevők zavartalanul megkezdhetik pusztításukat. Ügyelni kell azonban arra is, hogy ahol tisztogatás közben sebet ejtettünk a fán, a farontó gombák megtelepedésének elhárítása végett kenjük be a sérült helyet speciális fasebkátránnyal. A több száz holdas nagyüzemi gyümölcsösökben a munkaerőhiány miatt kevésbé lehetséges a mechanikai munkákat elvégezni, ám ezeket — de csak sima- kérgű gyümölcsfákon — bizonyos hatékonyságú vegyszerekkel lehet helyettesíteni. Ott azonban — mint állami gazdaságaink többségében —, ahol az ősszel és a télen is törődtek gyümölcsöseikkel, nem okoz gondot a mechanikai védekezés. A SZÖVETKEZETI VEZETŐK FELELŐSSÉGE A szőlő közti és házi kerti gyümölcsösök védelme is nagyon fontos, tekintve, hogy az árugyümölcs 65 százaléka belőlük kerül ki. Éppen ezért az FM rendeletének megfelelően kell ezekben is a védekező munkákat elvégezni. Tekintettel azonban arra, hogy e gyümölcsösök kezelését a közös gazdaságok általában a családokra bízzák, felhívjuk a figyelmet, hogy ez, a védekezés netáni elhanyagolása esetén, nem mentesíti a tsz-vezetőket a felelősség alól. Megyénk idei exporttervében 25 százalékkal nagyobb mennyiségű gyümölcs szerepel, mint tavaly, s ennek teljesítése csak úgy lehetséges, ha a szórványgyümölcsfák is megfelelő védelemben részesülnek. A különböző védekezési eljárások, permetlé-össze- tételek részletes leírásával — helyszűke miatt — itt nem foglalkozhatunk, de az FM Növényvédelmi Szolgálata által kiadott „Útmutató a gyümölcsfák permetezésére üzemi gyümölcsösökben” című, s a szórványfák védelmével kapcsolatos hasonló kiadvány alapos , útbaigazítást ad a tennivalókra vonatkozóan. A növényvédő állomás egyébként e kiadványokkal ellátta az üzemeket. Különösen felhívjuk a figyelmet a csonthéjasok, a kajszi, cseresznye, meggy és a szilva védelmére. Azért is, mert e gyümölcsfélék a megye összes gyű« mölesexportjának a legnagyobb hányadát teszik ki, máskülönben pedig a belföldi szükségletet sem lehet fertőzött gyümölccsel kielégíteni. A szőlő növényvédelmével kapcsolatban előbb azt említsük, hogy a tavaszi telepítések előtt, ha a talajban drótférget, pajorokat találtunk, függetlenül attól, hogy korábban fertőtlenítést eszközöltünk, a szőlő« vesszőket kétszázalékos HCH-t tartalmazó agyagos pépbe kell mártani, különben a féreg nagy tőkehiányt okoz. Ennek az eljárásnak az alkalmazását egyébként is ajánljuk. Telepítés után, rügyfakadáskor, a kendermagbogár megjelenését kell figyelni, amely kártevő különösen a homoki szőlőkben szokott nagy pusztí« tűst végezni. Ellene a Holló 10-zel, vagy a Pernites permedével védekezhetünk hatásosan. Május dereka táján szólóinkban a peronoszpóra és a lisztharmat ellen, egyes körzetekben pedig — mint Rém, Császártöltés, Sükösd, Kecel stb. — a szőlőilonca ellen is védekezzünk. Az utóbbi elpusztításának hatásos vegyszere a bordóiléhez kevert 0,8 százalékot Pernit, vagy a 0,4 százalékos Hungária DL 40, nagyüzemekben — ahol az óvórendszabályok könnyebbért ■< betarthatók — a 0,5 százalékos Wofatox, vagy a 0,3 százalékos Parathion tartalmú egyéb más szer. A peronoszpóra megjelenéséről egyébként a megyé* ben 90 jelzőállomás a helyi tanácsokon keresztíll téti < jékoztatja a gazdaságokat. Azok a nagyüzemek, ameÄ lyfikben ilyen állomás működik. Idejében pótolják art’ " esetleges műszerhiányt. MAR A PALÁNTÁZÁS ELŐTT KELL VÉDEKEZNI « Ami a zöldségesek növényvédelmét illeti, nem kicsi. i a tét, hiszen a megyében összesen 30 ezer holdon folysz* tatnak kertészkedést. Jelenleg a palántaágyak talajának és a melegág felszereléseknek a fertőtlenítése a gomibabetegsé ellen el nem hanyagolható feladat. A vegyszerek milyen^ ségével és összetételével szintén bőven foglalkozik szakirodalom. Annyit azonban jegyezzünk meg, ho a talajfertőtlenítést a magvetés előtt kell elvégezn mert ellenkező esetben a különböző vegyszerek a cs rázó magot is elpusztítják. Arra is ügyelni kell, hogy a palántavetés ne légyért túlságosan sűrű, mert a növényállomány így nem tud __ szellőzni. A fertőzött palántákat tövestül el kell tá« ~ volítani, s helyük fertőtlenítendő. Arra is figyelemmel kell lenni, hogy az üveglelületről a zsenge növényekre ne csepegjen le a víz, mert perzselést okoz, s óvakodjunk a túllocsolástól is, mert ennek „zöldrothadás’i lesz a következménye. 7
