Petőfi Népe, 1965. március (20. évfolyam, 51-76. szám)

1965-03-03 / 52. szám

1965. március 3, szerda 3. oldal Fűszerpaprikától a borsmentáig Szakosítási törekvések a kalocsai járásban Nagyot léptek előre A kalocsai járás közösi gazdaságaiban egyre inkább sza- kosítják a növénytermesztésit és az állattenyésztést. Ami az előb­bit illeti, mind nagyobb közked­veltségnek örvend a fűszerpap­rika termesztése. Ebben egy­aránt közrejátszik az átvételi ár rendezése, valamint a tavalyi kiemelkedően jó termés. Az idén a közös gazdaságok 3400 hold fűszernövényre szerződtek, amely már most meghaladja a tervezett területet. Elsősorban Bátya, Fájsz, Foktő, Miske és Úszód szövetkezeteiben talál jó fogadtatásra a paprika. Alkalmasak az adottságok a rostkender termesztésére is. Több mint 500 holdra szerződ­tek eddig, főként Fájsz, Dusnok és Ordas tsz-ei. öregcsertőn is foglalkoznak az ipari növény meghonosításának gondolatával. Dusnokon továbbá a fokhagyma termesztésének is jó hagyomá­nyai vannak. Az idén száz hol­don ültetik el a „kolbászba va­lót”. A Duna menti gazdaságo­kat évről évre nagy jövedelem­hez juttatják az újburgonya és a káposztafélék. Méghozzá úgy, hogy egymást követően ugyan­azon a területen termesztik őket. A júniusban felszedett burgonya után kiültetik a ká­posztát. A fajszi tez-ek tavaly ezzel a módszerrel rekordbevé­telhez jutottak. A járás takarmánynövé­nyei között első helyen áll a kukorica. Az itteni viszonyok között, az eddigi tapasztalatok A gyár szíve ebben a füstös falu épületben lüktet. Kilenc kazán dolgozik, pumpálja, sza­kadatlanul a gőzt az acélfalú csövekbe — naponta 23—24 ton­nát. Az örökké éhes, forró bendő- ket néhány izzadt ingű ember eteti. Ügy tűnik, fáradhatatla­nok. Egyenletes ütemben lendí­tik az öblös lapátokat a szén­kupactól a kemence torkáig. Szépen, simán terül a szén a parázsra, nem hiába mondják: a fűtésnek „tudománya” van. Zömök, középkorú férfi eresz­kedik le a tető alá kígyózó vas­létrán. Alig ér földet, máris el­kapja a karját valaki: — Ak­kor így jó lesz, Pista bácsi? 1. Ki tudja hányszor kérnek ta­nácsot naponta a kazánház min­dentudó csoportvezetőjétől, Do­mokos Istvántól. De kihez is fordulhatnának máshoz jó taná­csért, hiszen negyedszázada dol­gozik itt a Kecskeméti Kon­zervgyár gőzkazánjai mellett, minden kis csavar helyét tudja. — Huszonöt év. Kimondani is sok. — Hát még végigdolgozni? — mosolyogja el magát Pista bá­csi, aztán lassan elgondolkozva mesélni kezdi, hogy tizenhét­éves korában — úgy 1940 táján — már torkig volt a napszámos élettel. Dühítette, hogy ha dél­után megéhezett, akkor sem te­hette le hátáról a nehéz perme­tezőgépet. Félkézzel, zsebből kel­lett me^ennie az uzsonnáját — szinte lopva. Elvágyott a roz­zant tanyáról, ami mellett mindössze három holdnyi so­vány föld nyújtózott — annak is a fele vízállás. A Platter-féle konzervgyár­ban sem várta könnyebb mun­ka a fiút. A kazánházba került. Egy darabig 22 filléres gyerek­órabérért dolgozott, aztán oda­állították a kemence elé, tüzel­ni. szerint, az' MV—1-es hibrid a legmegfelelőbb. Tavaly, a szö­vetkezetek közös területén, má­jusi morzsoltban számítva, csak­nem húszmázsás átlagot érteik el e fontos takarmánynövény­ből. A fészkes, illetve sortrá­gyázás alkalmazásával tovább növelhető a termésátlag. A cukorrépát viszonylag kis területen, összesen 700 holdon termesztik a járásban, többnyi­re Hajóson, Homókmégyen és öregcsertőn. Ennek az az oka, hogy a betakarítása, egybeesik a. fűszerpaprikáéval, s ez a kö­rb Imény nagy nehézséget okoz a munka megszervezésében. Ugyanakkor a borsmenta ne­vű ipari növény nagyüzemi termesztéséhez alkalmasak a feltételek. Viszonylag kevés ké­zi munkaerőt igényel, s a be­takarítása is teljes mértékben gépesíthető. Amennyiben a gaz­daságok meghonosítják, az illó­olajgyártó vállalat lepárló tele­pet épít a járásban. A külön­böző gyógynövények — majo­ránna, bazsalikom és borsfű — termesztése elsősorban a háztáji gazdaságokra korlátozódik. Az öntözőfürt 7000 hol­das területén főként fűszerpap­rikát, kukoricát és lucernát ter­mesztenek. A borsmenta — amennyiben „polgárjogot” nyer a közös gazdaságokban — szin­tén az öntözhető területen ke­rül elvetésre. A gyakorlatban mindinkább érvényesítik azt az elvet, hogy egy-egy gazdaságban kevés szá­2-1 A háborús évekre így emlék­szik Domokos István: — Nem vittek el katonának, de az sem lett volna sokkal rosszabb, mint a napi 12 órás lapátolás. Akko­riban a szenet nem hordta ám, a fűtő keze alá a dömper, mint manapság. Kétszáz méterről ta- licskáztuk ide, ugyanannyira vittük a salakot. — Bírta? — Bírtam, mert bírni kellett. De a lábam, szívem most már érzi az akkori talicskázások sú­lyát. 1950 óta csoportvezető, szobá­ja falát a Kiváló dolgozó okle­vél díszíti. Szinte szégyenlősen hallgatja, amikor elmondom, hogy a szakszervezeti vezetők­től kezdve a közvetlen munka­társakig mindenki szeretettel, megbecsüléssel említette a ne­vét. 3. ! Megtudom, hogy a tizenhat­éves gimnazista gyerek már az elmúlt nyáron is megkeresett egy öltözet ruhára valót itt az özemben. — Nem azért, mert rá lennénk szorulva — magya­rázza Pista bácsi. — Szépen ke­resünk a feleségemmel együtt. De tanulja meg a gyerek, hogy — bár összehasonlíthatatlanul könnyebb az élet — a pénzt ma sem adják ingyen senkinek. Jót mosolyog, amikor azt kér­dem mivel tölti a szabad idejét. Ilyen ugyanis alig-alig jut az őszülő hajú csoportvezetőnek. A technikum harmadik osztályába jár, sokszor az éjfél is a köny­vek mellett találja. — Muszáj? — Nem. Legalább is nem mondta nekem senki. De tu­dom, hogy hasznát látom majd. És ne nevessen ki. de tulajdon­képpen most, őszülő fejjel érem el azt, amiért huszonöt évvel ezelőtt eljöttem a tanyáról. Tartoztam ezzel magamnak. Békés Dezső mú növényt termesszenek, de azt üzemi méretekben. A fajszi Dunagyöngye Tsz-ben például a gabonán és a kukoricán kívül évek óta csak fűszerpaprikát, rostkendert és mákot termeszte­nek. A megfigyelések szerint az utóbbi háromból kettő mindig jó terméssel fizet. Az állattenyésztésben ugyancsak megfigyelhetjük a szakosítási törekvéseket Né­hány éven belül Dusnokon, Faj- szon és Bátyán 300—300 tehenet kell tartania egy-egy gazdaság­nak. A dunapataji Űj Élet Tsz- ben fokozatosan megépül a mo­dem sertéstenyésztő telep. A dunaszentbenedeki Üj Hajnal Tsz, a már elkészült tízezer fé­rőhelyes tojóházával a járás ba­romfitenyésztésének központjá­vá válik. Nem vész kárba A hullott gyümölcsöt — fő­ként az almát, de a barackot és a szilvát is — főzik és finomít­ják szesszé a Helvéciái Állami Gazdaság vákuumos szeszfőzdé­jében. A hét éve fennálló üzem­ből évente mintegy 80 vagon „röviditalt” hoz forgalomba szerződésük alapján a Magyar Likőripari Vállalat. Képünkön: Horváth Mihály üstkezelő, az üzem „parancsno­ki hídján” éppen az úgyneve­zett átváltást végzi: miután az egyik tartály már megtelt, a másik vákuumos üsthöz irányít­ja a lefolyó alszeszt. Szóvá tettük, hogy az ÉM Fémmunkás Épületlakatosipari Vállalat kiskunhalasi gyáregy­ségének udvarán január végén még 156, múlt évre rendelt hol­landi ágy várt elszállításra. Ügy látszik az AGROTRÖSZT-nek nem sürgős a dolog, de vajon a termelőszífc'etkezeteknek sem? — tettük fel cikkünkben a kér­dést. AZ AGROTRÖSZT válaszá­ban csodálkozva olvastuk a kö­vetkezőket: „A népgazdaság ré­széről az a leggazdaságosabb, ha a következő idényig — amikor már a konkrét megrendelések az ellátó szerv rendelkezésére állnak — az elkészült terméke­ket a gyártó tárolja. Így elke­rülhető a felesleges fuvarozás, amely a többletköltségen kívül ezeknek a kényes vasszerkeze­teknek és törékeny paneleknek a megrongálódását okozhatja./; Nemrégiben váltak ismeretes­sé Kiskunfélegyháza 13 terme­lőszövetkezetének zárszámadási adatai. Ezek közül mindjárt elöljáróban említsük meg, hogy a megelőző esztendő csaknem félmillió forintot kitevő mérleg­hiányát — amely egyébként a városban gazdálkodó tsz-ek kö­zül csak egyet terhelt — sike­rült kigazdálkodni. így most egyetlen termelőszövetkezet sem zárt mérleghiánnyal. Az eredmények javulása kü­lönösen a gyengébben gazdálko­dó tsz-eknél szembetűnő. A Fel- szabadulás Tsz például, miután gazdálkodását megszilárdította, a „közepes” kategóriába lépett. Ez az éveken át mérleghiányos szövetkezeti gazdaság főként a vezetőség soraiban bekövetke­zett személycserének, az új el­nök által kialakított, előnyösebb vetésszerkezetnek, a megfelelőbb bérezési formák alkalmazásá­nak köszönheti az örvendetes változást. A gazdálkodás támo­gatására szolgáló, az államtól kapott anyagi segítség sem ke­rült felhasználásra, a gazdasági év során: a dotáció teljes össze­A METEOROLÓGIA a mos­tani telet — egy-kótnapos „mély­pontjaitól” eltekintve — minden t bizonnyal majd a legenyhébbek között emlegeti. Igen jó alka­lom nyílik tehát a gyümölcsösök téli védelmére: a metszésre, ko­ronaritkításra és a fatisztoga­tásra. Erre szükség is van, mert a cserepes kérgű fák a különbö­ző kártevők milliói számára esz­ményi búvóhelyet nyújtanak. A csodálkozásra alapos okunk volt, mert a Központi Döntő Bi­zottság 155 1955. számú utasítá­sának U. 41-es és 42-es pontja szerint a termék átadásától szá­mított három napon belül meg kell kezdeni az elszállítást. Ha ez nem történik meg, akkor a gyártó vállalat a megrendelő címére és költségére elküldheti az árut. Tárolhatja is természe­tesen, de a megrendelő veszé­lyére és terhére — késedelmi kötbér érvényesítése mellett. A veszély pedig nem kicsi, hiszen a hollandi ágyak — raktár hiá­nyában — az udvaron összehal­mozva ki voltak téve az időjá­rás viszontagságainak. Ilyen formán áll tehát a do­log és ezért úgy véljük, hogy kissé elhamarkodottan hivatko­zott a népgazdaság érdekérp az AGROTRÖSZTj 6* S SÓ gát — sőt, annál még jóval töb­bet is — tartalékalap képzésére fordították. A Bem József Tsz továbbra is a „gyenge” kategóriába tarto­zik ugyan, de gazdálkodási ered­ménye az előző évihez képest mintegy 50 százalékkal javult. Az előnyös változás a legjobban ennél a közös gazdaságnál érzé­kelhető. Tavaly a vezetőség és a jövedelemelosztási formák vál­tozása a munkamorálban is vál­tozást eredményezett: vasárna- ponkónti társadalmi munkával például — amennyiben átlag 100—120 gazda vett részt — lét­rehozták irodaházukat, kultúr- házukat, s elvégezték a 300 fé­rőhelyes hizlalda építését meg­előző földmunkákat is. Ezek az eredmények a járási tanács vb mezőgazdasági osztá­lya szakembereinek a vélemé­nye szerint a szakmai vezetés erősödésével, az ösztönző mód­szerek célszerű alkalmazásával, s nem utolsósorban a bizonylati fegyelem, a könyvelés színvo­nalának a javulásával magya­rázhatók. J. T. FONTOS a téli védekezés azért is, mert tavasszal sokféle munka összetorlódik a mező- gazdaságban, s így a növényvé­delem több esetben elmarad, vagy csak felületesen, esetleg megkésve kerül elvégzésre. Sajnálatos, hogy szövetkezeti gazdaságaink többsége minded­dig nem használta ki a kedve­ző időjárást. Egyelőre még csak a megyeszékhely határában fog­tak a szóban levő munkához, ám ott is csak szórványosan. Az állami gazdaságoknak azonban dicséretére válik, hogy a téli fa­ápolást már több mint fele­részben elvégezték, sőt, van egy­két/ olyan nagyüzem is, amely­nek fái már megtisztítva vár­ják a tavaszt, A TÉLI növényvédelem egyik gazdaságban sem tűr halasztási. Fontosságának bizonyítására ta­lán elég megemlítenünk, hogy a közös és a háztáji gazdaságok tavaly nyolcezer vagon gyümöl­csöt adtak át a felvásárlóknak —, összesen mintegy 180 millió forint értékben. S bár általában nem lehet panasz a tavalyi gyü­mölcstermésre, a lehetőségekét távolról sem használták ki. A kajszinak például csak a 41 szá­zaléka felelt meg az exportálás követelményeinek. A szakembe­rek véleménye szerint a növény- védelmi munka — nem is túl nagymérvű — fokozásával a gazdaságok összesen 50—60 mil­lió forinttal növelhetnék a gyü­mölcs termesztéséből származó bevételüket. HOGY MEKKORA összegről van szó? Ötvenmillió forint pél­dául több mint 800 MTZ-t.rak- tornak az értéke. Évente általá­ban ennyi erőgéppel gyarapod­nak megyénk közös gazdaságai. És ennyivel lesznek szegé­nyebbek. ha elhanyagolják gyü­mölcsöseik mostani védelmét. —ni —el. B tanulmányi munka és az iskoiai fegyelem Kedden délelőtt összeült a KISZ Kiskőrösi Járási Végrehajtó Bizott­sága, a résztvevők a járás közép­iskolai KISZ-alapszervezeteinek az idei tanév első leiében végzett mun­káját vitatták meg. A beszámoló­hoz hozzászólók elsősorban a tanul­mányi munka és az iskolai fegye­lem megszilárdításával foglalkoztak. Értékelték az eddigi eredmények- és megállapították, hogy például a kiskőrösi gimnáziumban a jövőber hatékonyabban kell segíteni a KISZ szervezeteknek a tanulmánvi ered­mények javulását. Am a vita mé« eredményesebb lehetett volna, h: a meghívott iskolaigazgatók is rés; vesznek a vb-ülésen. A továbbiéi ban a középiskolai KISZ-szervezetel feladatait, s az ezzel kapcsolatos javaslatokat vitatták meg a vb-ülés résztvevői. Arcok a törzsgárdából 0 Negyedszázad a kazánok mellett Cikkünk nyomán Kissé elhamarkodottan Nyolcszáz traktor ára mehet veszendőbe

Next

/
Thumbnails
Contents