Petőfi Népe, 1965. február (20. évfolyam, 27-50. szám)
1965-02-03 / 28. szám
Világ proletárjai, egyesüljetek) / Új feliekre készen (T. P.) Február első felében megyeszerte megvitatják a pártalapszervezetek az, 1965. évi népgazdasági tervből adódó feladataikat a Központi Bizottság december 10-i és a megyei párt- bizottság január 21-i határozata alapján. Igen széles körű és sokrétű témakör ez, s felöleli mindazt, ami napjainkban foglalkoztatja a lakosság minden rétegét. „Pártszervezeteink legfőbb feladata most a Központi Bizottság határozatának széles körű ismertetése, tudatosítása. Meg kell magyarázni a dolgozóknak a határozat célját, lényegét, s hogy az 1965. évi népgazdasági terv egyben a harmadik ötéves terv megalapozásának is a terve — és ez csak úgy lehetséges, ha eddig elért eredményeinket megszilárdítjuk” — hangsúlyozta a megyei pártbizottság legutóbbi ülésének beszámolója, mely egyben útmutatást is adott arra- nézve, hogyan és mi módon lát- sanak hozzá a pártalapszervezetek ehhez a felelősségteljes munkához. Mint tudvalevő, a Központi Bizottság határozata sokirányú intézkedést tartalmaz gazdasági, termelésszervezési, takarékossági téren és a termelékenység növelését elősegítő munkafegyelem javítására. Ezeknek az intézkedéseknek — melyek különböző rendelkezésekben stb. jutnak kifejezésre — egységes értelmezése alapvető feltétele a határozatok végrehajtásának. Hiszen enélkül eltorzulhatnak a helyes törekvések, s tápot adhatnak olyan véleményeknek, mintha a célkitűzésekben lenne a hiba. Például az új munkaügyi rendelkezések mechanikus, nem elég körültekintő alkalmazása, vagy nem kellő ismerete súlyos félreértésekhez, tévedésekhez vezethet. Nem mindegy, hogy ezeket a rendelkezéseket a becsületes dolgozó kollektívára támaszkodva, véleményüket és segítségüket kérve hajt- ják-e végre, vagy csupán adminisztratív intézkedésekkel, a párt- és kormányhatározatok szellemének kellő ismertetése, magyarázása nélkül. A pártalapszervezetekben most lezajló taggyűléseknek az a feladata, hogy megtalálják és kimunkálják azokat a sajátos tennivalókat, amelyek az említett párthatározatok lényegéből következnek, s az üzem, a termelési egység, hivatal stb. évi terveihez igazodva megszabják a kommunisták ezzel kapcsolatos teendőit. Nem elég tehát felolvasni, vagy „tolmácsolni” mindazt, melyet a felsőbb párt- szervek határozatba foglaltak, arra van szükség, hogy az egységes értelmezés mellett minden kommunista számára egyértelműen és világosan szabjuk meg a saját munkahelyén elvégzendőket. Méghozzá úgy, hogy ezek a célkitűzések ne a tervek szolgai ismertetését tartalmazzák, hanem keressék meg azokat a „csomópontokat”, amelyek megoldása előbbre viszi a tervek teljesítését, a minőségi, takarékossági követelmények betartását, a munkafegyelem megszilárdítását, általában az új szemléletmód kialakítását. Nyilvánvaló az is, hogy nem a gazdasági vezetők feladatainak és munkamódszereinek átvételéről van szó. Ezt a terhet a pártszervezet nem veheti le egyetlen vezető válláról sem. De minden pártszervezet sokat tehet azért, hogy a gazdasági irányítók megfelelő támaszra, segítőre leljenek a népgazdasági tervek végrehajtása során az ott dolgozó kommunistákon és pártonkívüli barátaikban, a pártszervezet aktivistáiban. A pártmunka elsősorban emberek között végzett munka, s módszerei különböznek a közvetlen termelésirányítástól. Céljai azonban nem lehetnek mások, mint amiért az ország minden munkahelyén dolgoznak az emberek: A dolgozó nép életszínvonalának stabilizálása, s a következő ötéves terv megalapozása. Arra kell törekedni, hogy ki-ki a maga posztján tegyen eleget a párthatározatokból adódó kötelességének. Ezért nagyon fontos a tervek végrehajtásának személyekre való legaprólékosabb felosztása. A pártszervezet kísérje figyelemmel a testületi döntések különböző helyeit, a szakmai, üzemi tanácskozásokat, az ott felmerült javaslatokat, bíráló megjegyzéseket, s gondoskodjon arról is, hogy a párt gazdaságszervező tevékenységének alapvető eleme, a termelés folyamatának ellenőrzése, sokoldalú. minél szélesebb körű és rendkívül szervezett legyen. Folytasson következetes harcot a pártszervezet a közerkölcs, a közszellem formálása érdekében, a lazaságok, fegyelmezetlenségek, s a korrupció ellen. Határozottan lépjen fel mindenfajta pazarlás, s a népvagyon herdálása ellen. Ilyen és ehhez hasonló konkrét tennivalókat vitatnak meg ezekben a napokban valameny- nyi pártalapszervezetben. Állhatatos munkát, nagyon következetes és valamennyi kommunista számára valóban belső ösztönzésből és öntudatból fakadó magatartást követelnek a megszabott feladatok. Nem lehet vitás, hogy egy esztendő elmúltával előrelépésről szeretnénk minden területen számot adni. Egy nem könnyű, feladatokban bővelkedő, szocialista építésünk szempontjából igen jelentős esztendő nyitányaként fogjuk fel tehát a pártalapszervezetek mostani tanácskozását. Arra kell ügyelnünk, hogy ez ne csak lélekemelő szavak ki- nyilvánítása, de tettekre serkentő fórum is legyen. Az öreg hajós Még messze a tavasz, de a bajai hajósok már a „vízre- szállásra” készülnek. A Su- govica partján örökítettük meg Taba Ferenc gépészt, amint kis vontatójára szerelte fel nagy gonddal az új ha- jócsavarvédőt. Négyszázmilliárd forinttal az ország gyarapodott vagyona Háromszor annyi a gyáripari dolgozó mint 1938-ban A felszabadulás 20. évfordulójának közeledtével a Központi Statisztikai Hivatal is sorra felméri, hogy a 20 év alatt mennyit fejlődött, gyarapodott az ország. Hazánk a második világháborúban ember áldó za tokban és anyagiakban történelmének legnagyobb veszteségét szenvedte. Négyszázezer magyar pusztult el, a közvetlen anyagi károk értéke pedig elérte a 22 milliárd pengőt. Az ipari üzemek kapacitása a felére csökkent, a járművek 80 —90 százaléka elpusztult, vagy elhurcolták, súlyos károk érték a lakóházakat, az állatállományt. A romba dőlt ország helyzete reális összehasonlításra nem alkalmas, ezért a Központi Statisztikai Hivatal a háború előtti utolsó békeév és az újjáépítést követő 1949-es esztendő adatai alapján mérte fel 20 év fejlődését. Előrehaladásunkat a legs zéróiéi te többen a nemzeti jövedelem alakulása fejezi ka, amely a KSH előzetes adatai szerint 1964-ben 176 százalékkal magasabb volt mint 1949-ben, s több mint háromszorosa az 1938. évinek. A nemzeti jövedelem 1949 óta évente átlagosan hét százalékkal növekedett, három és félszer olyan gyorsan, mint a második világháborút megelőző tizenöt esztendőben. A fejlődés gyors üteme az ország vagyonát Ápolják a gyümölcsfákat, pótolják as ősssel elmaradt mélyssántást Az enyhe, kellemes téli napokat kihasználva, számos helyütt hozzáfogtak a tavaszi munkákhoz megyénk gyümölcsöseiben, szántóföldjein. Januárban csaknem 10 ezer holdon pótolták az ősszel elmaradt mélyszántást. Szükség is van erre, mert még így is 50 ezer holdon kell elvégezni ezt a munkát. A nedves talaj megnehezíti a traktorosok munkáját, a magasabb fekvésű homokos részeken azonban zavartalanul készítik a tavasziak magágyat. A gyümölcsösök legtöbbjében már tisztogatják a fákat, ritkítják az ágakat. A Bajai Állami Gazdaságban emellett trágyázzák a gyümölcsösök sorközeit. A Kiskőrösi Állami Gazdaságban pedig megkezdték a szőlő előmetszését, s ha az idő továbbra is enyhe marad, a tőkék pótlásához is hozzálátnak. A kertészkedéssel is foglalkozó üzemekben készülnek a primőrzöldségek termesztésére. A palántaneveléshez friss földdel, trágyával látják el a hollandi ágyakat. lényegesen megnövelte és emelte a lakosság jólétét. Jelenleg 710 milliárd forint értékű vagyona van az országnak, ennyi az épületek, gépek, félkész és készáruk, vagy az úgynevezett álló és forgóeszközök értéke — kereken 400 milliárd forinttal több mint a háborút megelőző utolsó békeévben. Ebbe a vagyonba azonban nincsenek beleszámítva a lakosság személyi tulajdonában levő értékek, amelyek több tízmflliárd forintra tehetők. Az ország gazdagodásának a termelés nagymérvű növekedése a forrása. A magyar ipar 353 százalékkal termelt többet, mint 1949-ben, ezen belül azonban például a gyógyszeripar 48-szorosá- ra, a műszeripar 23-szoro- sára, a híradástechnika 16- szorosára, a vegyipar, a gumi és műanyag, továbbá a bútoripar szintén több mint 10-szeresére növelte termelését. A mezőgazdasági termelés 45 százalékkal fokozódott. Ezen belül azonban sokkal gyorsabb ütemben növekedett a kukorica, cukorrépa, napraforgó, lucerna és egyéb fontos termények termelése. A népgazdaság nagy összegeket költött beruházásokra. Jelenleg 6475 ipartelep dolgozik hazánkban 2363-mal több mint 1938-ban. A gyáriparban körülbelül háromszorannyian dolgoznak, mint a háború előtti utolsó békeévben a keresők össz- létszáma pedig á legutóbbi felmérések szerint elérte a 4 millió 790 ezret, tehát majdnem minden második magyar állampolgárnak van közvetlen jövedelme. Egyrészt a reálbérék növekedésével, másrészt a foglalkoztatottság állandó fokozódásával és „borítékon kívüli” juttatások növekedésével lényegesen javult húsz év alatt a lakosság anyagi helyzete. 1964-ben a munkások és alkalmazottak egy keresőre jutó reálbére 70 százalékkal volt magasabb, mint 1949- ben és 1938-ban. A munkás és alkalmazotti népesség egy főre számított jövedelme azonban a valóságban ennél is nagyobb mértékben növekedett, ha figyelembe vesz- szük, hogy a családokon belül egyre többen dolgoznak. Ily módon az egy lakosra jutó jövedelem körülbelül kétszer akkora, mint 1938-ban vagy mint 1949-ben. (MTI) Magyar—szaviel baráti társaságok megállapodása Mozskvában kedden délben aláírták a Magyar—Szovjet Baráti Társaság és a Szovjet— Magyar Baráti Társaság 1965. évi együttműködési tervét. Erre az alkalomra a szovjet fővárosba érkezett az MSZBT küldöttsége Kristóf Istvánnak, a társaság főtitkárának vezetésével. A Barátság Házában megrendezett ünnepélyes aktusnál jelen voltak az MSZBT vezetőségi tagjai, élükön a társaság elnökével. Pjotr Fedoszejev akadémikussal, az SZKP Központi Bizottságának tagjával, a Szovjet Tudományos Akadémia alel- nökével, a pártközpont magyar alosztályának, a szovjet külügyminisztériumnak, a moszkvai magyar nagykövetségnek a kép- i viselői. A megállapodást jellemezve Kristóf István az aláírást követő sajtótájékoztatón elmondotta, hogy az a hazánk felszabadulásának 20. évfordulójával kapcsolatos programokat állítja a középpontba. Az idén mintegy 14 000 szovjet vendég látogat hazánkba, s körülbelül ugyanennyi magyar ismerkedik meg a Szovjetunió életével. 1965-ben ukrán napok lesznek Magyarországon, magyar napok lesznek Azerbajdzsánban. Hazánkban évfordulók kapcsán Csajkovszkij, Lomonoszov, Ce- reteli megemlékezések lesznek, a Szovjetunióban pedig Szamuely Tiborról, József Attiláról, Bartók Béláról és Weiner Leóról fognak megemlékezni hasonló alkalmakból. r XX. ÉVF. 28. SZ. Ara 60 fillér 19G5. PEBR. 3, SZERDA
