Petőfi Népe, 1965. február (20. évfolyam, 27-50. szám)
1965-02-12 / 36. szám
Kádár János felszólalása az országgyűlésen (Folytatás az 1. oldalról.) Meg kell javítani a munka- erkölcsöt és a fegyelmet más vonatkozásban is. A Munka Törvénykönyvének módosított rendelkezései értelmében a tartósan egy helyen dolgozók az eddiginél nagyobb kedvezményben részesülnek, az úgynevezett vándormadarakat pedig az eddiginél erőteljesebb kedvezmény megvonással és bérszintgyelmezni. Rendet kell teremteni a másodállásoknál és mellékfoglalkozásoknál is. Bizonyos, hogy azok, akiket az intézkedések hátrányosan érintettek — amely pedig végső fokon az ő érdekükben is történik —, most nem fogják ezért dicsérni a kormányt, de ez számunkra elviselhető. Az intézkedések szükségesek és ez a döntő! Az egész nép érdeke mindennél előbbre való. A fontos az, hogy a vezetők, a becsületes dolgozók megértsék mindezt, ebben is határozottak legyenek és támogassanak bennünket Ezekkel az intézkedésekkel kapcsolatban egy jogos bírálatot elismerek, ezt önmagámnak is mondom: miért nem csináltuk mindezt előbb? A gazdasági munka hatásfokának javítása a feltétele az életszívonal további emelésének is. Tisztában vagyunk azzal, hogy az átlagos, országos emelkedés nem minden kategóriánál érvényesült egyformán, & vannak dolgozó rétegek amelyeknek helyzete nehezebb az átlagnál és javításra szorul. Kádár elvtárs ezután külpolitikai kérdésekkel foglalkozott. Mint elmondotta, a nemzetközi helyzet ellentmondások közepette alakul. Legfőbb jellemzője a szocialista országok erőinek, a kapitalista országok haladó erőinek, a gyarmati igát napjainkban végképp lerázó Ázsia, Afrika, Latin-Amerika haladó erőinek szakadatlan növekedése, az imperializmus válsága, befolyási övezetének zsugorodása. Az imperialisták mégis mind újabb agresszív terveket szőnek és a következményekkel nem számolva veszélyes lépésekkel növelik a nemzetközi feszültséget. A magyar közvélemény mély felháborodással értesült és mélységesen elítéli, hogy az amerikai repülőgépek ismételten bombázták a Vietnami Demokratikus Köztársaság területét. A Magyar Népköztársaság, s annak kormánya lehetőségei szerint ma is, s a jövőben is becsülettel kiveszi részét a békéért és a népek szabadságáért és nemzeti függetlenségéért folytatott küzdelemből. Ä Magyar Népköztársaság külpolitikájának alaptétele a szoros, baráti viszony és az együttműködés szüntelen erősítése a szocialista országokkal, mindenekelőtt a Szovjetunióval. E törekvéseink jegyében találkoztunk, tárgyaltunk és megfelelő megállapodásokat kötöttünk az elmúlt évben is számos testvéri szocialista ország vezetőivel. A közelmúltban, régebbi meghívásunknak eleget téve, néhány napra látogatóba hozzánk érkezett Brezsnyev és Podgor- nij elvtárs, az SZKP Központi Bizottságának első titkára, illetve titkára. E látogatás kapcsán Nyugaton a legképtelenebb találgatások voltak és részben vannak ma is. Arról fantáziáinak, hogy váratlan ellentétek keletkeztek volna közöttünk és legvégül arról, hogy — sok más mellett — a szovjet csapatok kivonásáról tárgyaltunk volna. Tisztelt országgyűlés! Kedves elvtársak! Fontos esemény volt a Varsói Szerződés politikai tanácskozó testületének néhány héttel ezelőtt Varsóban megtartott ülése. A szerződő felek képviselői megtárgyalták a béke védelmének időszerű kérdéseit, különösen az úgynevezett sokoldalú NATO- atomütőerő létrehozására irányuló imperialista terveket, s mint ez a közleményből is kitűnik, megfelelő határozatokat hoztak. A szocialista országokat összekapcsolja a szocializmus közös eszméje, az alapvető érdekek közössége, az azonos cél. Figyelembe véve közös történelmi feladatainkat, mindent meg kell tennünk a szocialista tábor egységének megerősítéséért. Feltétlen elvtársi áss ággal és nagy türelemmel kell munkálkodnunk azon, hogy az elvi kérdésekben az egyes pártok között időlegesen fennálló nézeteltérések ellenére jó együttműködés legyen közöttünk az állami és gazdasági kapcsolatok területén. A Magyar Népköztársaság kormánya kész arra, hogy bővítse együttműködését minden szocialista országgal, s nem sajnálja a fáradságot, hogy ez így legyen azokkal a szocialista országokkal is, amelyekkel az utóbbi években a viták nyomán kapcsolataink nem megfelelően alakultak. Kádár elvtárs ezután arról beszélt, hogy kormányunk a békés egymás mellett élés élve alapián normális kapcsolatokat teremt a kapitalista országokkal is. A legutóbbi időben magyar—osztrák és magyar—francia viszonylatban voltak közvetlen találkozók,. amelyek során történt előrehaladás a gazdasági és más kapcsolatok fejlesztése irányába. A Magyar Népköztársaság külpolitikai helyzete megerősödött, tekintélye megnövekedett — hangoztatta a továbbiakban Kádár elvtóns. Az ország megnövekedett nemzetközi tekintélyének alapja mindenekelőtt belpolitikai fejlődésünk, szilárd szocialista rendünk, azok az eredmények, amelyeket népünk a legutóbbi években a gazdasági és kulturális építésben elért. Társadalmunk életét a munkásosztály forradalmi pártja, a Magyar Szocialista Munkáspárt irányítja. Társadalmi rendünk a politikailag egyenlő jogokkal és kötelezettségekkel bíró állampolgárok, a dolgozó milliók szocialista demokráciája. Szocialista állami és társadalmi rendünket, annak egyes intézményeit nem megmerevedett, hanem élő, fejlődő rendszernek kell tekintenünk, amely állandóan előrehalad a demokrácia elmélyülésének és kiszélesl tésének útján. Szükség van arra, hogy társadalmunk valamennyi szervezett erejének, mind a pártnak, mind a népfrontnak, valamennyi tömegszervezetnek és az állam-népha- talmi szerveknek belső életét, munkáját az országgyűléstől a helyi tanácsokig még elevenebbé, légkörét még szabadabbá és demokratikusabbá tegyüjk. Amikor a további demokratizálás szükségességét aláhúzzuk, egyszersmind hangsúlyoznunk kell, hogy rendszerünk nem engedheti meg az anarchiát, át kell hatnia szocialista állami fegyelemnek is. Most, hogy nálunk szocialista törvényesség és szabad légkör van, akadnak olyanok, akik csak a jogokat tartják számon, mintha sohasem hallottak volna a jogokkal együttjáró, azoktól elválaszthatatlan kötelezettségekről. Széles körben nagy megelégedéssel emlegetik nálunk, milyen jó az, hogy szocializmusunk humánus, de azt is látnunk kell, hogy vannak, akik ezt félreértik és vissza is élnek vele. A visszaéléseket a közvélemény erejére támaszkodva meg kell szüntetni, és a nehéz felfogásúakat is meg kell tanítani arra, hogy joga csak annak van, aki eleget tesz kötelezettségeinek is. Kádár elvtárs azután így folytatta: Folyik a régi és az új küzdelme az emberek gondolkodásában is; van előrehaladás, de az új, szocialista közgondolkodás és erkölcs érvényesülése még nem kielégítő. Még nem tűntek el a régi burzsoá rend maradványai sem teljesen nyomtalanul, s némileg beszivárogtak a haladó imperializmus bomlási termékei is. Ugyanakkor naponta találkozunk olyan jelenségekkel is, amelyekre nem lehet egyszerűen rámondani, hogy a régi burzsoá erkölcs és szemlélet maradványai. Ügy látszik, a kapitalizmusból a szocializmusba való átmenet viszonyai között még újra is termelődnek olyan bűnöző típusok, amelyekről valamikor azt hittük, hogy a burzsoá rendszer megdöntésének napján, azzal együtt eltűnnek. Ma különösen felháborodik minden becsületesen dolgozó, ha olyanokról hall, akik a közvagyont, a közpénzeket lopják, sikkasztják, herdálják el. Az utóbbi időben hatóságaink leleplezése nyomán nagy és jogos felháborodással értesült közvéleményünk Járay József operaénekes vámcsalásairóL. Onódy Lajos éttermi-vállalati igazgató, valamint Róna Ernő textilvállalati vezérigazgató és bűntársaik különböző visszaéléseiről. A bűnösök részben elnyerték, részben pedig meg fogják kapni megérdemelt büntetésüket. Ez a dolog büntetőjogi része. De Önódy is, Róna is vezető beosztású állami alkalmazottak voltak, akiknek visszaélései kapcsán felvetődik másfajta felelősség kérdése is. Hol volt az ellenőrzés? Nálunk az ellenőrzés elmulasztását néha annyira túlzásba viszik, hogy szinte el- bagatelizálják a bűncselekményt ténylegesen elkövető bűnös felelősségét. Aki bűnös, annak felelnie kell cselekedeteiért. Szűnjék meg végre az az elég gyakori roszszul értelmezett presztizsvéde- lem, amelyik oda vezet, és az egyik esetben is tényező volt, hogy amikor a főhatóságok figyelmét felhívták a területükön elkövetett visszaélésre, vagy valamelyik beosztottjuk túlságos költekezésére, helytelen fellépésére, az első szavuk — szinte szabály szerint — kijelenteni, hogy ez rágalom, ahelyett hogy kötelességük szerint végére járnának a dolognak. Ilyen esetekben a vezetőket is felelősség terheli, s hogy mindezt mindenki komolyan is vegye, ennek is érvényt kell szerezni. Tisztelt Országgyűlés! Gyakran találkozunk tűrhetetlen felelőtlenséggel, könnyelműséggel más vonatkozásban és más területen is, s ennek következtében a népgazdaság súlyos károkat szenved, sőt emberek tömegeinek élete és testi épsége is veszélybe kerül. Szeretném az illetékesek és a közvélemény figyelmét felhívni egy-két ilyen kérdésre is. 1961-ben 60 millió forintos tűzkárt szenvedett a népgazdaság. Ennek körülbelül a fele, több mint 31 millió forintnyi kár megállapítottan a kötelező elemi gondosság elmulasztása miatt következett be. Most a napokban volt például egy tűzeset Baján, W—12 millió forint a kárösszeg. Vizsgálatot indítottak, hogyan keletkezett a tűz. Ügy keletkezett, hogy egy ember befütött egy kályhát, a helyét elhagyta és a kályha tüze felgyújtotta az épületet Az illetőt őrizetbe vették, de ki fogja ezeket a 10 milliókat megtéríteni? Üzemi balesetek következtében évente másfél millió munkanap esik ki a termelésből. Biz Pankovits elvtársnő részletesen szólít a fiatalok neveléséről és a pályaválasztásról. Elmondotta, hogy az Országos Nőtanács Budapesten és 12 megyében megvizsgálta a gyermekes családok helyzetét E vizsgálódás egyik legfontosabb tapasztalata, hogy valamennyi fiatal tanulni, dolgozni akar. Minden szülő lehetőleg magas fokon kívánja taníttatni gyermekeit. Ez a törekvés azonban néha nem számol a reális lehetőségekkel, amiben nagy része van a szülők és fiatalok tájékozatlanságának; A pályaválasztási tanács tevékenysége nem mindenütt ismert. Sokan nem tudják, hogy egy-egy iskola vagy szakma elsajátítása mire képesít, hogyan és hol lehet azt hasznosítani. A képviselő javasolta, hogy az illetékesek, tehát a szakminisztériumok és a termelő üzemek vezetői is nagyobb gondot fordítsanak a pályaválasztás propagandájára. A különféle ipari és mezőgazdasági szakmák megszerettetése annál is inkább fontos, mert az iskoláztatás sok baj. A legnagyobb baj azonban az, hogy emberek ezrei sérülnek meg és sokan meghalnak. Az üzemi balesetek körülbelül kétharmada gondatlanság következtében fordul elő, vagyis nem tartják be az előírt óvórendszabályokat, könnyelműségből nem szerelik fel, illetve nem használják az előírt védő- berendezést. Még inkább felelőtlenségről van szó a közúti közlekedési baleseteknél, amelyek szemünk előtt válnak újfajta, burjánzó veszedelemmé. Kádár elvtárs a továbbiakban a társadalmunkban még fellelhető önzés, s eltorzult életszemlélet leküzdéséről beszélt, hangoztatva: Politikai, gazdasági és társadalmi életünk e kérdéseinek megoldásához elengedhetetlen a megfelelő közszellem kialakítása, a szocializmus, közelebbről a szocialista közgondolkodás a szocialista erkölcs terjesztése és elmélyítése. Nagy a feladat, nagy a felelősség is, nagy az erő is — pártunk, munkásosztályunk, népünk, a szocialista világ ereje — amely támogat bennünket munkánkban. Ha gondolatban visszatekintünk a húsz év alatt megtett nagy útra, honnan indultunk el, milyen akadályokat küzdött le és milyen magaslatokra jutott el népünk, nagy erőt érzünk és bizakodva nézhetünk az 1965-ös év, a jövő elé. — fejezte be beszédét Kádár János elvtárs. Az elnöklő Vass Istvánné ezután javaslatot tett az ülésszak pénteki folytatására és napirendjére. Az országgyűlés által elfogadott javaslat értelmében pénteken délelőtt folytatják az 1965. évi állami költségvetési törvényjavaslat tárgyalását, majd az országgyűlés külügyi bizottsága tesz jelentést. fiatalok képességeitől, fizikai adottságaitól függetlenül egyes szülők a lehető legmagasabb fokon akarják taníttatni gyermekeiket, s a fiatalok az iskola elvégzése után akkor sem vállalnak szívesen fizikai munkát, ha a szellemi foglalkozási ágakra nem alkalmasak. A megvizsgált középiskolákban az utolsó évesek közül mindössze a növendékek 11 százaléka kívánt szakmát tanulni, a többi íróasztal mellett, vagy fehér köpenyben akarja az is kola után megkezdeni élethiva tását. Az iskolákban meg kei teremteni a fizikai munka sze retetének légkörét. Helyes lenne, ha az iskolák kellő időbe: megkapnák az intézményektő termelőüzemektől, miniszteri moktól a fiatalok előtt áli munkalehetőségeket, s egyb azt a tájékoztatást is, hogy különböző megyékben mel szakmák hány fiatal srakembei várnak. A képviselő a költségveté törvényjavaslatot elfogadta é helyütt immár öncélúvá vau. A az országgyűlésnek elfogadásra ajánlottá,. Kádár János eivtárs dr. Csanádi György közlekedés- és postaögyi miniszterrel és Barcs Sándorral, az MTI vezérigazgatójával beszélget az ülés szünetében. csökkentéssel lehet és kell feSznnetben a Parlament folyosóján. Pankovits József né felszólalása
