Petőfi Népe, 1965. február (20. évfolyam, 27-50. szám)
1965-02-10 / 34. szám
Büszkeségünk az Országház Növekszik az ételkonzervek fogyasztása Levonult a Tiszai árhuilám A megduzzadt, zajló Tisza 534 centiméteres vízállással tetőzött Szegednél és most, hogy hidegre fordult az idő megkezdődött a lassú apadás. Huszonnégy óra alatt a magyarországi legdélebbi szakaszon 14 centiméterrel csökkent a vízszint. Mivel — a Meteorológiai Intézet jelentése szerint — napokon belül nem várható lényeges enyhülés, a téli, szokatlanul nagy ár simán, minden különösebb kártétel nélkül levonul. (MTI} Hóvihar a BaKonyban A Bakonyban keddre virradó éjjel heves hóvihar kerekedett. A szél sebessége óránként meghaladta a nyolcvan kilométert. A vihar kedd reggelre helyenként másfél méteres hótorlaszokat emelt Veszprém megye közútjain. A legnagyobb akadályok Nagyvázsony környékén keletkeztek, de hasonló torlaszok állták útját a gépkocsiknak a 812-es számú útvonal több szakaszán is. Távolodott az ágyúzaj, aztán teljesen megszűnt, Budapesten vége volt a háborúnak. Takarították a romokat, hogy helyet adjanak az újjáépítésnek, így történt ez az Országháznál is, ahol a házi műhelyek dolgozói: asztalosok, kőművesek, szerelők, lakatosok, kárpitosok, bádogosok, szakiparosok már az első napon nekiláttak a nagy munkának. A 250 aknatalálat, 300 gyújtóbomba, és mintegy húsz nagy belövés súlyos károkat okozott a csodálatos műemléképületben, amelyhez hasonlót egész nemzedék életében is ritkán adódó nagy munkával épített fel tervezője, Steindl Imre 17 éven át, 1902-re. Háborús sebet kaptak a kőhomlokzat és tetőzet, a hatalmas kupola, a szobrok, az épület márványfalai, a falfestmények, ajtók és ablakok. És mégis: a rendbe hozott képviselőházi ülésteremben már szeptemberben megtarthatta első ülését az Ideiglenes Nemzet- gyűlés. Az Országház teljes pompájában újjáépült, és most 694 helyiségében a törvényhozás, az ország vezetésének nagy munkája folyik. Itt működik az országgyűlés, itt alkotja — a dolgozó nép megbízásából — törvényeit. Több emeletén páholysorokkal, amelyek a jó akusztikát is elősegítik. Patkó alakban helyezkednek el a képviselők ülőpadsorai, névjegyzékkel ellátott író- asztalkákkaL A patkó tengelyében emelkedik a magasba az elnöki emelt ‘ny, előtte az előadói emelvény. Mögötte falmező a Népköztársaság címerével, ennek két oldalán Vajda Zsig- mond történelmi tárgyú festményei. A terem mennyezetét festett intarziák díszítik, a második emeleti karzat magasságában pedig horganyöntvény szobrok jelképezik a Jótékonyságot, a Hitet, az Erőt, a Kritikát, az Igazságot, és a Tudományt. A képviselőházi üléstermet hármas osztású hatalmas ablakok, este pedig öt csillár és a karzatokon körbefutó rózsakoszorú több mint 600 izzólámpája világítja meg. A színes márványdíszítések kiegészítő ékességei a nemes pompájú teremnek. A fenséges épület kívülről is olyan, mint egy plasztikus történelemkönyv'. Homolokzatain nagy történelmi alakok . 0 szobra, a főpárkány alatt régi városok kőből faragott címerei. Kőcsipkés, neogótikus tornyai a felfelé törekvést jelképezik, mintha alkotójuk a jövőbe látott volna. Első képünk: Légi felvétel az Országházról. Második képünk: A Parlament lépcsősora. Miért maradiak még egyes háziasszonyok? Az élelmiszer- és háztartási-vegyi szakma tanácskozása (Tudósítónktól.) Az élelmiszer- és a háztartásivegyi szakma mindig „napirenden van”, hiszen alig van olyan nap, amikor valamelyik család ne vásárolna az ide tartozó árukból a boltokban. Éppen ezért előzte meg nagy érdeklődés a Budapesten megtartott országos értekezletet, amely a szakma 1965. évre történő felkészülését tárgyalta. Hogy egy pillantást vessünk az elmúlt évre is, kiragadva az édesség- és konzerváruk csoportját: cukorkából 1200, csokoládéból ezer, lisztesárubói pedig közel kétezer mázsával fogyott több 1864-ben, mint egy évvel korábban. Konzerveknél is hasonló a helyzet. Főzelékkonzerv bel például az 1963. évi 38 vagonnal szemben 1964-ben 51 vagon fogyott, húskonzervből pedig 15 vagonnal több, mint előző évben. Mindezek a számok azt bizonyítják, hogy nagyon is élő témáról van szó, ha az élelmiszerrel foglalkozunk. Az értekezleten — amelyen a tanácsok kereskedelmi osztályainak képviselői mellett a mi megyénkből is a kereskedelmi vállalat igazgatója és áruforgalmi vezetői is részt vettek — a növekvő feladatok megoldásáról volt szó. Az 1965-ös év a kereskedelem elé is nehéz feladatokat állít: jobban, takarékosabban kell gzdálkodni. A kis- és nagykereskedelem együttműködéséről is szó volt, Ivádi Géza elvtárs, a SZÖVOSZ részéről, a Bács-Kiskun megyei föMinűvesszövetkezetek fokozottabb megsegítését kérte, az eddigi eredmények további növelése érdekében. Sok szó esett a bolti készlePETOFl nepe a Magyar Szocialista Munkáspárt Bács-Klskun megyei Bizottsága és a megyei tanacs lapja. Főszerkesztő: dr Weither Dániel Kiadja a Bacs megyei Lapkiadó Vállalat Felelős kiadó: Mezei István Igazgat- Szerkesztőség Kecskemét, varos] fanáesház. Szerkesztőségi telefonközpont. 26-19. 25-16. Szerkesztő bizottság: 10-38. Vidéki lapok: n-22. Kiadóhivatal: Kecskemét. Szabadsas tér i/a Telelőn: 11-09 Terjeszti a Magyar Posta. Előfizethető: a helyi postahivataloknál és kézbesítőknél. Előfizetési díj i nőnapra 13 forint Bacs-Kiskun megyei Nyomda v Kecskemét — Telefon ll-as. Index: 25 665. tekről is. hiszen a fogyasztót nem az érdekli, mi van felhalmozva az ipar, vagy a nagykereskedelem raktáraiban: csak azt tudja megvásárolni, ami ott van a boltban. Ezért van nagy fontossága a készletezésnek: ha a boltvezető túl óvatosan rendel, esetleg veszélyezteti a folyamatos ellátást is és a vevő bosz- szankodva távozik a boltból. Nagy körültekintésre van tehát szükség annak érdekében, hogy mindenki megkapja az igényének és szükségletének megfelelő élelmiszert vagy vegyi árut. Persze, a boltosok sokat tehetnek annak érdekében is, hogy a vevő konzervatívizmusát leküzdjék. Így például a mosóporok alkalmazása megköny- nyíti a háztartási munkát. Több mint 180 százalékkal emelkedett ezekből a fogyasztás, de a lehetőségek még mindig nincsenek kihasználva. Még mindig sokan ragaszkodnak a szappannal való mosáshoz, pedig, ha kiKÉT ÉVVEL ezelőtt, pontosabban 1963. január 1-én lépett hatályba az új Kresz. Megalkotását és gyakorlati bevezetését a közlekedésben bekövetkezett lényeges változások tették indokolttá, mint például a gépjárművek szaporodása, az utak korszerűsítése. Az új jogszabály beváltotta a hozzá fűzött reményeket, az elmúlt két év tapasztalatai mégis azt bizonyítják, hogy egyes rendelkezései módosításra szorulnak E módosító jogszabály az 1,1965. (I. 9.) BM—KPM közös rendelet 1965. február 1-én lépett hatályba. Az új jogszabály több félreértésre lehetőséget adó előírást módosít, lényeges egyszerűsítéseket tartalmaz. Ezek közül csupán egyetlen kérdéssel kívánunk foglalkozni éspedig a gép- járművezetők és a gyalogosok viszonyával, az ezzel kapcsolatos jogokkal és kötelességekkel. Elöljáróban megemlítjük, hogy a módosított Kresz a gyalogátkelőhelyek vonatkozásában is egyszerűsített. Míg ugyanis eddig különleges gyalogátkelőhelyekről (minden irányban villogó sárgafényű lámpa és zebracsíkozás), s kijelölt gyalogátkelőhelyekről beszéltünk, a módosított Kresz egységesen csak az utóbbit ismeri. A különleges gyalogátkelőhelyek, amelyek eddig is csak a fővárosban voltak — megszűnnek. Az egyszerűsítés indoka az, hogy a különleges átkelőhelyeknél a járművezetőket túlzott felelősség terhelte. Adott esetben ugyanis feleltek a gyalogosnak a féktávolságon belüli váratlan cselekményeiért. Ez gyakorlatilag azt jelentette, hogy a gépjárművezetők ilyen helyen csak egészen lassan, esetleg a gyaloglásnak megfelelő sebességgel hajthattak, ami a Kresz megalkotásának a forgalom gyorsítására irányuló egyik alapvető célkitűzését gátolta. Az új jogszabály részletesen szabápróbálnák a mosóporral való mosást,- ez könnyebb, gazdaságosabb. Az ételkonzervek tekintetében már haladóbbak a háziasszonyok, hiszen az 1963 éves 45 vagonról 88 vagonra nőtt a fogyasztás, ami azt mutatja, hogy mégis megvan az igény mindazon cikkek iránt, amelyek könnyítik a második műszak munkáját. Az értekezlet foglalkozott azzal is, hogy a központi árualapok mellett, segíteni kell a piaci felhozatalt. Miután megyénk mezőgazdasága a legfejlettebbek közé tartozik, sőt egyes cikkekben az élen járunk, e téren nekünk sok lehetőségünk van. Biztos, hogy a központi készletek „nagy kapuja” mellett, a piaci felhozatal és a háztáji gazdaságok termelvényei, tehát a „kis kapu” is sokat segíthet majd az ellátáson. lyozza a gyalogosok elsőbbségének egyes eseteit, illetve az ezzel kapcsolatos jogokat, kötelességeket. A MÓDOSÍTÁS előtti Kresz erre vonakozó rendelkezése szűkszavú és nem is egyértelmű. Erről csak annyit ír, hogy a gyalogost elsőbbség illeti meg .. ha már az úttestén volt mielőtt a közlekedő jármű az átkelőhelyet elérte volna.” Ez a gyakorlatban sok vitára adott alkalmat. A második ennél sokkal részletesebben és egyértelműbben rendezi a kérdést. Változatlanul a gyalogos elsőbbségét írja elő, de ez nem kizárólagos, viszont pontosan körülhatárolt. Nincs elsőbbsége például, „ha nyilvánvaló, hogy a jármű vezetője a gyalogos áthaladási elsőbbségét járművének kötelező lassításával, vagy megállításával nem képes biztosítani”. Ez arra az esetre vonatkozik, ha a jármű már féktávolságon belül van. A gépjárművezetők érdekeit szolgálja az a további rendelkezés, hogy „a gyalogosnak az úttesten késedelmeskedés nélkül kell áthaladnia és az áthaladás során tartózkodnia kell minden olyan váratlan magatartástól, amely a járművek vezetőit megzavarhatja, vagy megtévesztheti” Ezzel szemben a gyalogosok jogait biztosítja a módosításnak az a kitétele, hagy „a gyalogos áthaladási szándékát karjának felemelésével jelezhetiUgyanakkor kötelességévé teszi azt, hogy mielőtt az úttestre lép, győződjön meg az áthaladás veszélytelenségéről, s ne zavarja a járművek forgalmát. AZ ISMERTETETT új vonások előreláthatólag pontot tesznek a járművezetők és gyalogosok között az utóbbi időben kialakult sok vita végére, s minden bizonnyal alkalmasak lesz- a balesetek számának lényeges csökkentésére is. Dr. Tasnády Elek' közlekedési ügyész A gyalogosok érdekében Néhány »zó a KRESZ módosításáról
