Petőfi Népe, 1965. február (20. évfolyam, 27-50. szám)
1965-02-07 / 32. szám
GyermekszakrendeSések A fiatalasszony gondosan szétnéz, mielőtt lelép a gyalogjáróról az úttestre. Sem bal, sem jobb felől nem leselkedik veszély Kiskőrös főterén, óvatosan tolja a gyerekkocsit, melyben a gondosan betakart baba fekszik. Szemét nem látni, mert pillája csukott, csupán pirosló orrocskája virít a kötöttsapka alól... — Merre van a gyermekszak- orvosi rendelő? — A járási tanács felé tessék menni, bal oldalt ahol sok gyerekkocsit lát, ott... Mi is onnan jövünk — vet pillantást nagy gyöngédséggel gyermekére a mama. Igaza volt. A legkülönbözőbb típusú gyerekkocsik várakoztak a jelzett ház kapualjában, s közben arra gondoltam: de jó lenne valami fedett „garázst” találni a kis járműveknek, melyeknek a hideg, a jég, a hó egyáltalán nem tesz jót, s a gyerekeknek sem kellemes a kihűlt kocsiba feküdni.. . vizsgálat után. Reggeltől napestig ... — Valóban, elég szűkösen vagyunk — mondta két vizsgálat között az augusztus óta itt dolgozó szimpatikus, fiatal gyermekszakorvos, dr. Kállai Tamás. — De ez csak az első lépés. Hiszen gondolja csak el: jó fél évvel ezelőtt még nem is volt a kiskőrösi járásban (és a ;árási székhelyen sem) gyermekszakorvosi rendelés, s ma, ha egyedül is vagyok a járásban, de kezdetnek ez is valami. Mindezt nem panaszként, csak amúgy, ténymegállap-'tásVáltozatok egy „témára” Sokan a változatos öltözködés titkát még ma is a szoknya, pulóver, blúz valóban sokféleképpen variálható viseletében sejtik. Pedig egyetlen szövetruhát is mindig újjá, változatossá lehet tenni — megfelelő kiegészítőkkel. Ehhez adunk most rajzos ötleteket. Az alap: egyszínű, szürke, mélyzöld, szilvakék. vagy bordó szövetből készült, elől csak behúzott gombokkal díszített zsákruha. Ha jól megnézzük a rajzokat, láthatjuk, hogy egy új gallér, szalag, sál, gyöngy, vagy zsabó, esetleg más-más ő mennyire új jelleget, fazont ad a ruhának. S e kiegészítők jó része elkészíthető maradékanyagokból is. Érdemes kipróbálni! Hiányzó orvosok Aranyszabály: a megelőzés Jó tanácsok a kismamáknak ként közölte Kállai doktor. S a munkára sem lehet panasza, ebből is van elég. Reggel 7— 9-ig a bölcsődében, 9—12-ig az egészségházban rendel. Délután 1—4 óráig tart tanácsadást, 4 —6-ig szakrendelést végez. Emellett mindén héten, három nap, a járás helységeibe is kijár — tanácsadásra. — Nem sok ez egy kicsit? — kéidem. — Kétségtelen, ha legalább Kecelre és Soltvadkertre sikerülne egy-egy szakorvost biztosítani, lényegesen könnyebb lenne a dolgom. Mintegy hatezer gyermeket vizsgált meg fél év alatt, havonta átlag ezer kis pácienssel találkozik, akik gyógyításra, tanácsadásra szorulnak. Minden kicsiről külön kori” not vezetnek a járási szakrendelőben, amelyen a diagnózistól az orvosságokig, a testsúlytól a betegségekig minden szerepel. A kritikus időszak A szakorvos a kisgyerekkel már a szülőotthonban találkozik. (Szülés előtt a kismamát is ellátják a szükséges tanácsokkal.) A vizsgálatoknak leginkább egyéves korig van nagy jelentősége, a betegségekre való hajlam ebben az időszakban a legnagyobb. — Sajnos, igen sok tévhie- delem tartja még magát a köztudatban a betegségek okát, lefolyását, gyógyítását illetően. Mégis azt kell mondani, egyre inkább elenyésző azoknak a száma, akik a szomszédasz- szonyhoz fordulnak, ha baj van a gyerekkel. Mi orvosok — s ezt különösen szeretném aláhúzni — akkor is szívesen megvizsgáljuk a kicsit, ha nincsen baja, ám ezt megnyugtatóan csak mi tudjuk eldönteni.., — Ilyenkor, télen mit tanácsol leggyakrabban a mamáknak a gyermekszakorvos? Ami nem betegség — Nehéz erre részletesen válaszolni. Hiszen mindegyik eset más és más, így a felmerülő problémák, panaszok és ennélfogva a válaszok is. Mégis, ha általában beszélünk ilyesmiről, a megelőzés fontosságát szeretném hangsúlyozni. A betegség időbeni, előzetes jelek alapján való észlelése, ez a gyermekgyógyászat egyik aranyszabálya. — A táplálkozással, az öltöztetéssel, a gondozással kapcsolatban a legkülönbözőbb problémák merülhetnek fel az orvosi gyakorlatban. Sokan „betegségnek” tartják például a fogzást, s az ilyenkor fellépő lázat. Pedig jó tudni: A lóz ez esetben segíti a fogazat kialakulását. Gyakori hiba a túl- táplálás és a túlöltöztetés is télen. S még egy: Az alkohol még a nagyobb gyermekeknek is — akár a legkisebb mennyiségben, de mégiscsak — árt. Nemcsak a testi fejlődés szempontjából, hanem azért is, mert a legtöbben „csak egy gyűszűnyivel” kezdik el... B. Gy. A TERÍTETT asztal Sajtos ételreceptek SAJTOS BURGONYAKÉtOjKETT (2 személy részére). 25 dkg lőtt burgonyát szitán áttörünk. Hozzáadunk 6 dkg daralisztet. 1 tojás sárgáját, sót, kis feketeborsot és 4 dkg eidámi sajtot, amit apró kockákra vagdaltunk. Az egészet tésztává dolgozzuk, majd zsemle- morzsával behintett gyúródeszkán apró rudakat formálunk belőle, s forró zsírban kisütjük. Ez kitűnő főzelékfeltét, de „fogyókúrázóknak” főtt zöldbabbal, tökkel, spárgával kitűnő ebéd és vacsoraétel. SAJTOS RAKOTT BURGONYA. 65 dkg burgonyát héjában megfőzzük, meghámozzuk és karikára vágjuk. Zsírozott jénai tálat morzsával meghintünk és a burgonya egy részét belerakjuk. Közben egy kis fej hagymát zsfron megpirítunk, a burgonyára öntjük, 6 dkg részéit sajtot, kis borsot, sót hintünk rá. A rétegeket váltogatjuk, hogy a tál tetejére burgonya jusson. Sütés közben leöntjük tejfellel, amiben elhabartunk egy tojást. sót és kevés darált fekete borsot. Ez a sajtos vacsoraétel savanyú uborkával kitűnő. SAJTTAL TÖLTÖTT ZSEMLE. 6 db egynapos zsemlét szeletekre vágunk. Fél ded, sózott tejjel meglocsoljuk. 6 dkg kemény sajtot szeletelve, két-két zsemleszelet közé fogunk. Sós palacsintatésztát készítünk, a sajtos zsemleszéleteket megforgatjuk benne és forró zsírban kisütjük. Kitűnő főzelékfeltét, de teához is finom. fi'gyre kulturáltabb kö- * J rülmények között élünk, s a napi gondokon túl ma már követelőbben jelentkezik a jó megjelenésnek, az otthon kulturáltságának igénye is. Az étkezésnél sem elég arra szorítkozni, hogy „ha vendég van nálunk”, vagy „ha vendégségbe megyünk” ügyelünk a kés, a villa forgatására. Az étkezési szabályokat otthon, családi körben is be kell tartani, hogy szokássá váljék, s adandó alkalommal már ne gén az édesanya ül, s köztük a gyerekek, hogy apa, anya segítségükre lehessen a tálalásnál, étkezés közben. Ilyenkor megbeszélik a nap eseményeit, a munkahelyen és az iskolában történteket. '■ > örekedjünk mindenek- előtt az asztal ízléses terítésére. Persze, a családi vacsorához nem feltétlenül szükséges a damaszt abrosz. Erre a célra megfelel a lemosható nylon terítő is, ha alája színes karton, vagy mookozzon gondot. Aki otthon szürcsöli a levest, csámcsog, az vendégségben sem tud csendesen enni. Aki nem tanulja meg és nem gyakorolja a kés, villa helyes használatát, csattogva, csikorgatva birkózik majd az elérakott étellel, szemben azokkal, akik életlen késsel is könnyedén, halkan szelik a húst. ' A terített asztalnak, a ■f*- közösen elköltött ebédnek és vacsorának, kis szertartás jellege van. Együtt a család. Naponta, legalább egy étkezést költünk el közösen. Tiszteletet teremt már az ülés sorrendje is, hiszen mindenkinek állandó helye van. Az asztalfőt az édesapa foglalja el. Az asztal másik vésóabroszt terítünk. A lapos tányérra helyezett mélytányértól balra tegyük a villát és a szalvétát. A tányértól jobbra a kés, mellette a leve- ses kanál. A tányér előtt kis- villa, vagy kiskanál, aszerint, hogy mi lesz a csemege: sütemény, krém, vagy kompót. A pohár a tányér felső pereménél, jobbra foglal helyet. Só- és paprikaszóró se hiányozzék. Az asztal közepére, a tál számára edényalátétet tegyünk. Ez lehet egyszerű szalvéta, de készülhet rafiából, vagy fémből is. Kicsi asztal esetén tálalóasztalkára helyezzük az ételeket, hogy étkezés közben a háziasszonynak ne kelljen szüntelenül felállnia. F. M. Befegsegterjesztő madarak AZ ELMÜLT hetekben az újságokban arról olvashattunk, hogy az idei tél enyhe lefolyású lesz, mert nem jelentkeztek nálunk a csonttollú madarak, kevés varjú. van a lakott helyek közelében, a cinkék sem költöztek be a városba, a gemenci rezervátumban már költenek a sasok stb. Így szerepelnek a madarak az idő jóslásban már évezredek óta, ha a tudományos meteorológia nem is számol velük, de a „népi” igen. Jól emlékszem a gyermekkoromból arra, hogy apám a vadlibák vonulásából téli időben. 2—3 nappal elébb megmondta az időjárásváltozást. Ha a vadlibák dél felé repültek, az hideg időt jelentett, míg ha északnak tartottak, enyheséget, havazást várhattunk. A MADARAKNAK ilyen jelentős szerepe mellett nem lebecsülendő az sem, amit a betegségek terjesztésében betöltenek. Statisztikai kimutatások szerint kb. 600 millió madár vonul minden ősszel Közép- Európábói és Ázsiából Afrikába. 1959—1961. évek között a költöző madarakból 32 086-ot megvizsgáltak, hogy kullancshordozók-e? A vizsgált madarak 72 különböző fajhoz tartoztak és voltak köztük sóly- ihok, fürjek, gerlék, kakukkok, kék varjak} fülemülék, pintyek stb. A madarak 3,3 százaléka kullancshordozó volt. A kullancs nagyon alkalmas alanya az ún. vírusbetegségek átoLtá- sának. Az átoltás lényege: a kullancs beteg emberből vagy állatból vért szív. A vérrel a kullancs szervezetébe kerül a betegséget okozó vírus, amelyik ott elszaporodik, amikor ez a kullancs egészséges embert vagy állatot megcsíp, egyúttal beoltja őt a vírussal, tehát megfertőzi. A VIRUSBETEGSÉGEK sokszor egymástól több száz kilométer távolságban levő helyeken léptek fel. Ezeket az előfordulásokat azzal lehet magyarázni, hogy a kórokozóknak szállást adó kullancsokat a távoli vidékre költöző madarak transzportálják. így lehet az ember számára oly kedves csalogány is ellenségünk. Dr. Hollósy Károly
