Petőfi Népe, 1965. február (20. évfolyam, 27-50. szám)
1965-02-06 / 31. szám
A jó szervezés eredménye Kerekegyháza elmúlt évi községfejlesztési tervében, mint arról Berente Pál gazdálkodási előadó tájékoztatott bennünket, 600 ezer forint volt az előirányzat, j, társadami munkák értékét pedig 110 ezer forintban állapították meg. Az előbbit 77 ezer, az utóbbit viszont 665 ezer forinttal teljesítették túl. Az elvégzett munkák nagy része ütés járdaépítés, útjavítás, dűlő- utak rendbehozása, valamint autóbuszváró, tűzoltószertár és sportpálya építése volt. Ha a társadalmi munkák értékét vizsgáljuk, örvendetesen tapasztalhatjuk, hogy az a tervezettnek kevés híján a hatszorosát teszi ki. A munkák egytharmadát KISZ-fiatalok végezték, a kimagasló eredmény azonban a tanács és az egységes pártvezetőség, s nem utolsósorban a tanácstagok jó szervező munkáját is dicséri. Az 1965-ös év előzetes községfejlesztési terve már szintén elkészült. s ebben az előirányzott összeg 548 ezer, a társadalmi munkák értéke pedig 80 ezer forint. A terv elsősorban új lakóházaik építésére parcellák kimérését, a sportpálya előregyártott elemekkel való körülkerítését és kilenc középiskolai tanuló társadalmi ösztöndíját foglalja magában, de a művelődési otthon építésére annak idején felvett bankkölcsön utolsó részletének visszafizetésére is ebben az évben kerül majd sor. A végleges községfejlesztési tervet februárban hagyja jóvá a járás műszaki csoportja. (V.) Beszélgetés Szabó Lászlóval, A VÖRÖSKERESZT MEGYEI TITKÁRÁVAL PN: A Vöröskereszt tavaly tartott If- kongresszusának irányelvei a további négy esztendőre meghatározták a szervezet tevékenységét. Eszerint a Vöröskereszt fő feladata az egészségügyi felvilágosító munka fokozása, az egészségügyi előadások és ankétok rendezése városon és falun egyaránt. Milyen eredményeket hozeit 1964. ebben a tekintetben? SZABÓ LÁSZLÓ: Az elmúlt évben tovább javult a Vöröskereszt egészségügyi felvilágosító tevékenysége Bács-Kiskun megyében. A városokban és a községekben összesen 1150 ismeretterjesztő előadást és ankétot rendeztünk, amelyeken több mint százezer ember vett részt. Különösen jelentősek voltak a véradással kapcsolatos előadások, de nagy látogatottságnak örvendtek a közegészségügyi, tisztasági, alkoholizmus elleni, anya- és csecsemővédelmi témával foglalkozó és a betegségek megelőzését, az egészséges éltmód megteremtését célzó előadássorozatok is. PN: Hogyan zárták az 1963—84. oktatási évet és milyen tanfolyamokon biztosítják az idén a tagok továbbképzését? SZABÓ LÁSZLÓ: A különböző egészségügyi témákkal foglalkozó tanfolyamainkon az 1963—64-es oktátási évben hétezer hallgató vizsgázott sikeres eredménnyel. Az idei tanévre is közel 7000 vöröskeresztes aktivistát iskoláztunk» - és így 52 helyen elsősegélyny jtó, 97 helységben csecsemoápoló, 14 kerületi központban pedig gazdasági egészségügyi felelős tanfolyam indult. PN: Az előbb említette az egészségügyi felelős képzést. Milyen feladatokat látnak cl a végzett hallgatók a továbbiakban? SZABÓ LÁSZLÓ: Az állami gazdaságok és a termelőszövetkezetek egyre növekvő gépparkja szinte megköveteli a mező- gazdasági egészségügyi felelős- hálózat kiépítését. A tanfolyamokon a hallgatók megismerkednek a legalapvetőbb baleseti óvórendszabályokkal, az elsősegélynyújtás különböző módozataival, amellett tájékoztatást kapnak a mezőgazdaságban jelentkező foglalkozási megbetegedések ismérveiről is. Eddig ötszáztizenketten. szerezték tanfolyamainkon oklevelet, s így 184 közös gazdaságban és valamennyi állami gazdaságban tevékenykedik egy vagy több képzett egészségügyi felelős, akik rendszeresen ellenőrzik az egész• a szervezet munkájáról, • a véradó mozgalomról, • az egészségügyi ankétokról, • és a kutatószolgálatról ségvédelmi elorasok betartásait. A cigánylakta településeken is létrehoztunk egészségügyi szolgálatot, s tanfolyamainkon 20 cigány egészségügyi felelőst képeztünk ki, akik már eddig is jelentős munkát végeztek lakhelyeiken. Kiskunfélegyházán a tisztasági mozgalom, Lajosmi- zsén pedig — ah dl önálló alapszervezetünk is van a telepen — az anya- és csecsemővédelem terén értek el jó eredményeket. PN: Növekedett-e az elmúlt évben a szervezet taglétszáma? SZABÓ LÁSZLÓ: Tanfolyamainkon nemcsak tagjainkat, Egy kis torlódás Ez bizony bosszantó, éppen az 5-ös számú főútvonal kereszteződésénél mondta föl a szolgálatot a jó öreg BMW, s hiába „noszogatta” a gazdája, nem volt hajlandó elindulni. így hát — némi vita titán — kikerülték a mögötte sorakozó járművek. De mit is lehet tenni ilyen csökönyös járművel? hanem az érdeklődőket is szívesen látjuk. S ennek is tulajdonítható, iMjgy egyre többen kérik felvételüket a városi és községi alapszervezeteinkbe. Az előadásokon ugyanis megismerkednek a mozgalom főbb célkitűzéseivel, s így szinte egyik napról a másikra a Vöröskereszt aktív tagjaivá válnak. A múlt évben közel háromezerrel növekedett taglétszámunk és ez évben már 273 alapszervezetünkben 20 888 ember rendelkezik vöröskeresztes igazolvánnyal. Tervünk, hogy 1968. végéig — a soron következő III. kongresszusig — további tizenötezer aktivistával növeljük taglétszámunkat, s így a megye lakosságának mintegy 6 százaléka kapcsolódik majd be mozgalmunkba. PN: Az egészségügyi előadásoknak mintegy húsz százaléka a véradással foglalkozott. Milyen eredményeket hoztak ezek az ankétok az önkéntes véradó mozgalomban? SZABÓ LÁSZLÓ: Az alföldi megyék között Bács-Kiskun megye az első helyre került a véradó mozgalomban. 1964-ben ösz- szesen huszonhétezer jelentkezőtől 8531 liter vért — ebből 5536 litert térítésmentesen — vettek a véradóállomás dolgozói, s így minden tízezer megyelakó közül 369 önkéntes véradó. Évek óta hagyományosan, minden községben tartunk — legalább évente egyszer — véradónapot, ahova a környező tanyai településekről is beszállíts juk a jelentkezőket. A véradómozgalom fejlődését példázza az is, hogy a bajai járásban — elsőként az országban — a községi alapszervezetek szocialista szerződést kötöttek a véradóállomással, melynek alapján a 21 faluból összesen ezer liter vért adnak ez évben térítésmentesen. PN: Hogyan szervezték meg a kisebb települések, tanyaközpontok egészség- ügyi ellátását? SZABÓ LÁSZLÓ: Az egyik megyei vöröskeresztes tanácskozáson felvetették, hogy nagyobb budapesti és vidéki kórházakban — így több Bács-Kiskun megyeiben is — használaton kívüli, ún. „elfekvő” műszerek és berendezési tárgyak porosodnak a raktárakban. Az egészségügyi intézményekben található, kise-< lejtezett eszközök viszont még nagyszerűen hasznosíthatók kisebb rendelőkben. A Vöröskereszt megyei bizottsága kezdeményezésére szakemberekből álló bizottságok keresték fel a kórházakat, klinikákat, összegyűjtötték a raktári készletet feles»egesen szaporító holmikat, s itt, Kecskeméten több vállalat segítségével használhatóvá tették. A felújított tárgyakból eddig 13 közös gazdaságban — többi között a kecskeméti Béke, Petőfi, a kisizsáki, a balázspusz- tai, a fülöpházi és a lajosmizsei Sallai Tsz-ben — rendeztünk be orvosi rendelőt, ahova — a tanácsi egészségügyi szervek közbelépésének, segítségének hatására — hetente két-három alkalommal jár ki orvos. Ez évben újabb két ilyen rendelőt avatunk a megyében. PN: A nemzetközi kapcsolatok kiszélesedésével egyre több ember fordul bizalommal a Vöröskereszt keresőszolgálatához, és kéri messzi idegenbe szakadt hozzátartozója felkutatását. Vajon a Bács-Kiskun megyeiek igénybe vették ezt a lehetőséget? SZABÓ LÁSZLÓ: A múlt évben mintegy 25 ilyen kérelem érkezett titkárságunkhoz, melyeket továbbítottunk budapesti központunkba, ott külön osztályon végzik az idegenben élő és keresett honfitársak felkutatását. Sajnos, többször előfordult, hogy távoli rokon, ismerős felkutatását kérték, mi közöltük a tartózkodási helyét, de az újból felélesztett kapcsolatot az itthoniak csupán csomagok kérésére, esetenként üzletelésre használták fel. S bizony olyan is megtörtént, hogy a kint élő levélben értesítette a keresőszolgálatot, hogy máskor ne adják meg a címét senkinek. Az ilyen „segélyt kérőket” meg is látogattuk, s a legtöbb esetben megállapítottuk, hogy rendezett anyagi körülmények között élnek, és nem szorulnak a külföldi rokon jótékonyságára. A Vöröskereszt Országos Elnöksége — figyelembe véve a körülményeket — úgy határozott, hogy a keresőszolgálatot csak közvetlen hozzátartozó (szülő, gyermek) felkutatása esetén lehet igénybe venni —, azt is csak akkor, ha legalább egy éve nincs róla hír, s az utolsó, címére küldött téritvényes levél „A címzett ismeretlen helyre költözött” felirattal érkezik visz- sza. Abban az esetben, ha ugyan a kért személyt megtalálják, de az nem kívánja visszaállítani a rokoni kapcsolatot — erre már volt eset a múlt évben megyénkben — a tartózkodási helyét nem közöljük a keresővel. PN: Január végén tartotta a Vöröskereszt megyei elnöksége az idei év első tanácskozását. Milyen terveket fogadtak el 1965-re vonatkozóan? SZABÓ LÁSZLÓ: A legfontosabb — s ez évek óta probléma — a különböző társadalmi, tömegszervezetekkel való együttműködés kiszélesítése. A jövőben a hazafias népfrontbizottságokkal, a nőtanáccsal, az MHS-sel és a többi szervezettel közösen is szeretnénk rendezni ismeretterjesztő előadásokat, an- kétokat. Amellett az idén is megszervezzük a megyei „Tiszta udvar — rendes ház” mozgalmat (a múlt évi értékelést február közepén hozzuk nyilvánosságra). Az általános és középfokú oktatási intézményekben pedig a „Tiszta iskola — egészséges ifjúság” mozgalmat. Az önkéntes véradást ez évben is, minden községben lebonyolítjuk, sőt, az idei tervünkben már jórészt térítésmentes vér vétele szerepel. K, M. Ki a felelő» — a traktor hibájáért? a leltárhiányért? Érdekes bírósági döntések AZ EGYIK termelőszövetkezet a megyei mezőgazdasági ellátó vállalatnál 96 ezer forintért traktort vásárolt. A gépnél már az első naptól kezdve üzemzavar mutatkozott. így a többi között az üzemóra számlálója csak 500 óra hosz- szat működött. A tápszivattyú öntési hiba következtében nem adott elég üzemanyagot. Az indító kismotor, valamint a hidraulikus berendezés sem volt jó. A szövetkezet kisebb javításokat végeztetett, de négy hónap múlva a traktor teljesen üzemképtelenné vált. A szövetkezet ezt levélben bejelentette a vállalatnak, amelytől vásárolta, és kérte, hogy a hibákat azonnal javítsák ki. A vállalat intézkedésére két hónappal a bejelentés után szerelők jelentek meg a szövetkezetben, jegyzőkönyvet vettek fel, és újabb két hónapig kellett várniok, amíg végül is a hibákat kijavították. Ilyen előzmények után a szövetkezet 9200 forint megfizetéséért kártérítési pert indított a vállalat ellen, arra hivatkozva, hogy a traktort hosszabb ideig nem használhatta, s emiatt kára keletkezett. A PESTI központi kerületi bíróság a keresetet elutasította, kimondva, hogy a szavatossági igény érvényesítésével a szövetkezet elkésett. Fellebbezésre az ügy a fővárosi bíróság elé került, amely az elsőfokú ítéletet megsemmisítve, a vállalatot elmarasztalta. — Nem kétséges, hogy a szövetkezet szavatossági jogainak érvényesítésével elkésett — hangzik az ítélet indokolása. — A vállalat mégis kártérítéssel tartozik. Azzal ugyanis, hogy a tsz levelében elkésve rögzített szavatossági kifogásokat a vállalat elfogadta és a hibák kijavítása érdekében intézkedett, tulajdonképpen új szerződés jött köztük létre. Többé tehát nem hivatkozhat arra, hogy a szövetkezet a szavatossági igény érvényesítésével elkésett. AZ ÜJ szerződés létrejöttével a vállalatot mindazok a kötelezettségek terhelik, amelyek a megállapodás folytán reá hárulnak. A bíróság azonban tekintetbe vette, hogy a szövetkezetét is mulasztás terheli, mert a kárenyhítés érdekében nem tett meg mindent. EGY földművesszövetkezet leltárhiány megfizetéséért pert indított üzletének vezetője ellen. A fővárosi bíróság megállapította: az üzlet reggel 6-tól este 11-ig volt nyitva, tehát három műszakosnak kell tekinteni. Ennélfogva — a SZ3- VOSZ utasítása értelmében — a boltvezetőn kívül három vezetőhelyettest kellett volna beállítani. Ók viszont csak egyet alkalmaztak. Igaz, ugyan, hogy az egyik alkalmzottat vezetőhelyettesi munkával bízták meg, de a létszám így is kevesebb volt az előírtnál. Ilyen körülmények között a keresetet minden további nélkül el kellett utasítani, mert a vezető nem felelős. PETŐFI NEPB A Magyar Szocialista Munkáspárt Bács-Kiskun megyei Bizottsága és a megyei tanács lapja. Főszerkesztő: dr Weither Dániel. Kiadja a Bács megyei Lapkiadó Vállalat. Felelős kiadó: Mezei István igazgató. Szerkesztőség: Kecskemét. Városi Tanáesház. Szerkesztőségi telefonközponti 26-19 25-16. Szerkesztő bizottság: 10-38. Vidéki lapok: 11-22. Kiadóhivatal: Kecskemét. Szabadság tér i/a. Telefon: n-09 Terjeszti a Magyar Posta. Elő fizethető: a helyi postahivataloknál és kézbesítőknél. Előfizetési dil i hónapra 13 forint. Bacs-Kiskun megyei Nyomda V Kecskemét — Telefon: 11-86. Index: 2s áss.
