Petőfi Népe, 1965. február (20. évfolyam, 27-50. szám)

1965-02-25 / 47. szám

Néhány éve még öt termelő- szövetkezet volt Dunapatajon. Ma már két nagy tsz-be tömö­rülnek a gazdák. A két közös gazdaság kereken 9000 holdon gazdálkodik. A PETŐFI Tsz tavaly csak­nem kétmillió forint mérleg­hiánnyal zárt. Az idén „csak” 400 ezer forint a mérleghiány. De ez már csupán abból adó­dik, hogy tartoznak a tagoknak az 1964. évi földjáradékkal. Vi­szont az utolsó évben kifizették az előző két esztendei járandó­ságot, sőt az egykori „Kossuth”- gazdáinak az 1961. eszten­deit is. Annak ellenére, hogy tavaly minden munkaegységre havonta 10 forint előleget ad­hattak. Évről évre növekszik a közös vagyon. A Petőfinek megalaku­lásakor egyetlen nagyobb épü­lete sem volt. Az idén pedig új majort építenek majd, már a hely is ki van jelölve hozzá... Gond, baj akad azért még elég. Kuczi Lajos elnök egész kívánságlistát sorol: Erőgép, te­herautó kellene legelőbb és kombájn. És több fiatal tsz-tag! Családi művelésre például sok­kal több földet szeretnének ki­adni — főleg a nagyobb mun­kaigényes paprikából — mint ahány vállalkozó akad. Figyelemre méltó, amit bú­csúzóul mond az elnök: — Panaszkodnak az emberek, nem is ritkán. Hiszen valóban nem túl nagy még a jövedelem. De nem is rokkannak bele a munkába, mint annyian régen. A paraszti munka most köny- nyebb, kényelmesebb..; AZ ŰJ ÉLET Termelőszövet­kezet 6000 holdon gazdálkodik. 700 bejegyzett tagja van, a munkában azonban sokan nem vesznek részt, így bizony a gaz­daság munkája és eredményei sokszor ingadoznak. Foglalkoz­nak szántóföldi növénytermesz­téssel, zöldsége, paprika- és lu- cematermesztéssel, aztán az ál­lattenyésztés minden ágával. Tamás Károly elnökhelyettes elmondotta, hogy 1962-ben még 3 millió forint volt a mérleg­hiányuk, az idén azonban min­den tartozást kifizettek, föld já­radék-hátralékuk sincs és a ta­valyi gazdasági évet már mér­leghiánymentesein zárták. Munkaegységenkint 10 kg ve­gyes terményt osztottak. Volt olyan család, amely 100 mázsa terményt vitt haza a tsz-ből. Sőt, még ennél is többet: Mező László és Nagy Márton 115—115 mázsát kapott, búzát, kukoricát, árpát, krumplit vegyesen. Ha ehhez hozzászámítjuk a háztáji­ból eredő jövedelmet, láthatjuk, hogy nem is olyan rosszul gaz­dálkodott az Üj Élet. /thogy az országút egy veszedelmesen gördülő „s” kanyarral lecsúszik a töltésről, ott suhan a kocsi Dunapataj házai között. Mintha apró falucska bújt volna félősen agát védelmébe. De valahogyan meglepően hosszúra nyúlik azután a házsor. Hát még széliében. Nagyközség Dunapataj. Területre, lélekszámra, gyorsan fejlődő gazdasági életére nézve is. Nagy múltú község, a legrégibb települések egyike ezen a hajdanán örökösen árvizeknek kitett la­pályon. 3000 éves leletek kerültek ki itt a földből, A vándorzászló Dunapataj jelenét jól példáz­za Vincze Károly tanácselnök irodájában egy szépen hímzett piros zászló: A megyei pártbi­zottság és a megyei tanács vb vándorzászlaja a községfejlesz­tésben legjobb eredményt elért községnek. Miért kapták? Felsorolni is sok. Most már negyedik eszten­deje évről évre szépül, épül, fej­lődik a község. Törpevízmű, új járdák, kutak, korszerűbb köz- világítás, parkosítás, no meg a már félkész művelődési ház... öreg, fiatal vetette magát mun­kába, ha elhangzott a hívó szó. Társadalmi munkásban soha sincs hiány Dunapatajon. És okosan gazdálkodnak a pénzzel is, hogy a községfejlesztési alap­ból egyszerre fussa a jelen nö­vekedő igényeire, meg a jövő hasznos befektetéseire. A mailt Dunapatajról került ki a Nemzeti Múzeum egyik legféltettebb kincse is: egy hét és fél dekás arany csat, a népvándorlás korából. Se szeri se száma az innen származó kőkor- szakbeli, honfoglaláskor!, török hó­doltság alatti leieteknek. A község történetének szenvedé­lyes kutatója Pastyik István tanár. Mindenekelőtt az ő ügybuzgalmának köszönhető a dunapataji tájmúzeum létrejötte, amely külön terjedelmes beszámolót érdemelne. Pastyjk tanár lelkesen meséli az érdeklődőnek, hogy Dunapataj va­lószínűleg már a honfoglalás korá­ban lakott hely volt. A község ne­ve is alighanem az akkor gyakori pogány „Pata” személynévből ered. A mostani református templom az 1400-as években épült. Vásártartási engedélyt (akkoriban nagy szó!) va­lószínűleg Zsigmond korában ka­pott a helység. 1540-ben már iskola is van itt, az 1600—1700-as évek for­dulóján Dunapataj református püs­pöki székhely, több országos jelle­gű zsinat színhelye. Több munkaalkalom helyben Sokan tanulnak De hol szórakozzanak? ni, táncolni, egy kávé mellett eldiskurálná nem.. , Jogos pa­nasz. Majd ha meglesz az új mű­velődési ház! — ez most a jel­szó. És a vigasz. Ott majd lesz presszó. A mostani művelődési házból pedig talán cukrászda lehet. Ez volna a dunapataji fiatalság reményeinek netovább­ja. A Szelidi A törökök, akik egyre másra építették nálunk is a für- oket, állítólag nagyon jól ismerték és kedvelték Dunapatajtól keletre ezt a meglehetősen elrejtett, folyószerűen keskeny, hosszú tavat. Tudtak a Szelídi-tó vizének gyógyhatásáról is. Mi csak most kezdjük jelfedezni. Hat éve jelent meg a Tu­dományos Akadémia kiadásában németül egy tanulmány a tó élővilágáról. Seregnyi sehol másutt nem ismert élőlény honos itt. S alig egy-két éve, hogy kezdik megismerni, mint pompás nyaralóhelyet. Csendes környék, gyógyhatású meleg víz, s ma már vendéglő, szálloda teszi kellemessé, kényelmessé a Szelidit. A községi tanács a tavasszal a pari egy szakaszát felparcelláz­na. Olcsón juthat itt telekhez, aki vikendMzat akar építeni. Takarékos község A takarékszövetkezet egyik legforgalmasabb intézménye a községnek. 1960-ban alakult, az­óta már 1300 tagja van (egy részjegy ára:. 100 forint). Műkö­dési területe az egész észak-ka­locsai járás. Kirendeltsége van Úszódon és Géderlakon. 1966- ban Foktőn és Szakmáron is lesz kirendeltségük. A takarék- szövetkezet jelenlegi betétállo­mánya 4,5 millió forint. Hallgassuk meg Tóth Gyulá- né igazgatósági elnököt: — Mi teljes OTP-funkciót végzünk. .Személyi és építkezési kölcsönt nyújtunk a tagoknak. A személyi kölcsön 5000 forint, az építkezési kölcsön 15 000 fo­rint lehet. Négyéves működé­sünk alatt 5 millió 174 ezer fo­rint kölcsönt folyósítottunk. Az idén hat hót leforgása alatt 700 ezer forinttal emelke­dett a takarékbetétek összege! Ez a község nem szegény köz­ség. A legjobb KISZ-szervezet Farkas László, a községi pártve* zetőség titkára leg kivált a dunapa- taji paprika üzem KISZ-szervezeté t dicsérte. Csak 23 tagja van. de ve­lük aztán hegyeket lehet mozgatni. Külön brigádot alakítottak az if­júmunkások a szállítási részlegnél. A legsürgősebb ,,postamun,káknál” rájuk mindig lehet számítani. Ta­valy pedig úgy jutottak el külföld­re a KISZ-isták., hogy az egyik tsz- tői paprikaföldet kaptak művelés­re. A közös munka jövedelméből együtt mentek világot látni. Összeállított»: 1 A ktsz szalonjában. A szolgáltató ipar A dunapataji főutcán egy hosszú, elegáns ház vonja ma­gára a figyelmet. A kapun fel­írás: Dunapataji Fás és Építő Kisipari Termelőszövetkezet. Hatalmas porta, az udvar belső részén még félig kész féltetős színek. De az utcafronton be­nyithat a megrendelő a cipész, a rádió- és televízió szerelő, a férfi és női fodrászműhelyek­be. Zsinka Dajos, a ktsz elnöke odabent tájékoztat: — Asztalos és lakatos, meg bádogos részlegünk is hamaro­san ide költözik, amint az ud­vari épületekkel készen leszünk. Akkor együtt lesz az egész szol­gáltató kombinát. Elmondhat­juk. hogy a községi kisiparo­sokkal karöltve tökéletesen ki tudjuk elégíteni a község la­kosságának minden javító-szol­gáltató igényét. — Hány taggal dolgozik a szövetkezet? — ötven felnőtt dolgozónk van és, 10 ipari tanulónk. Az említetteken kívül van még az építőrészleg. Asztalosaink 'kész bútorokat készítenek a lakos­ság és a BÚTORÉRT részére. Televízió- és rádiójavító részle­günknek annyi a munkája, hogy alig győzi a megrendeléseket kielégíteni. Szürke Jenő részleg- vezetőnk kiváló szakember: ti­zenöt évig dolgozott az Orion- ban és tíz évig ipari tanulókat oktatott ugyanott. Hadd mondjuk még el, hogy a mezőgazdasági kiállításon be­mutattak egy burgonyaültető gépet, amely 8 órai munkával 5 kh csíráztatott burgonyát ül­tet el. A gyártása csak ezután fog megkezdődni. alogh József és Mester László. A Petőfi és az Új Éiet Kalocsára, Dunaújvárosba, Pécsre, Budapestre még ma is több mint 800-an járnak dol­gozni Dunapatajról. Pedig mind több a munkaalkalom — a me­zőgazdaságon kívül is — hely­ben. Az üzemek mintegy 600 embernek, a kereskedelem pe­dig 70-nek ad munkát. A Bács-Kiskun megyei Mű­anyag- és Gombfeldolgozó Vál­lalat helyi telepe tavaly bővült a lágygumi részleggel. Most 130-an dolgoznak az üzemben. A kereset átlagosan 1400—1600 forint. Varga. Géza művezető szinté helybeli büszkeséggel mu­tatja az üzemet, pedig nem is idevalósi. Pestről jár le már több mint egy éve. Építkezés nyomai mindenütt. A telep nem éppen látványos még. De a csarnokban már dol­goznak az új gépek. Egyedül a lágygumi részleg 300-nál több gyártmányt készít. S azok a fér­fiak, asszonyok, akik néhány éve gépet — legfeljebb biciklit láttak közelről — mind többen válnak jó szakmunkásokká. A 'Kalocsavidéki Fűszerpapri­ka- és Konzervipari Vállalat te­lepén pedig 320 ember, nagy részben nő dolgozik. Most fő szezon van az üzemben, egyéb­kor csak 150 körüli a dolgozók száma. Az üzem nagyobb mé­retekben csak két éve dolgozik, azelőtt csupán paprikaszárítás­sal foglalkozott. Az utóbbi években bevezették a zakuszka nevű zöldségkonzerv gyártását. Ebből naponta két és fél má­zsát készítenek. Persze, azonkí­vül még napi 30 " mázsa egyéb termék is kikerül a gyárból. Hátul a telepen nagy építke­zés: befejezés előtt áll egy 100 vagonos raktárépület. Bent a szárítóban nemrég helyeztek üzembe egy bolgár gépet. Ez az ötszalagos szárítógép nyers áru­ból 60—70 mázsát, szikkadtból 30—40 mázsát dolgoz fel napon­ta. Dunapatajnak csaknem 7000 lakosa van. Már második éve van a községben gimnázium, harmadik éve működik a kalo­csai mezőgazdasági technikum kihelyezett osztálya. Több mint 150 televízió van a községben, 1150 rádió (és 25 gépkocsi). Több mint ezer elő­fizető a különféle újságokra, 5 és fél ezer kötetes könyvtár. Tanulni, művelődni tehát le­het Dunapatajon, de — főképp a fiatalok mondják — szórakoz­Matos Kálmánná több mint 500 darab 60-as rollerkercket gyárt naponta ezen a gépen. Károm éve dolgozik a műanyaggyár­ban, állandóan normán felül teljesít. A keresete átlag 1600 forint. (Pásztor Zoltán felvételei,)

Next

/
Thumbnails
Contents