Petőfi Népe, 1965. február (20. évfolyam, 27-50. szám)
1965-02-25 / 47. szám
1965. február 35, csütörtök 3. oldal Tapasztalatok — feladatok Csökkent a vagonok állásideje a kecskeméti va uíáliomáson Az idei szállítási tervek végrehajtása nagy mértékben függ attól is, hogy már most az év elején mind a vasút, mind a szállíttató igyekszik a tervszerűségre, a határidők betartására. Mind a két részről fel kell hát készülni a szállítási tervek teljesítésére. A kecskeméti vállalatok is készítettek szállítási tervet, amelyet eljuttattak a kecskeméti vasútállomáshoz. A szállítás, különösen a csúcsforgalom nehézségeit csak úgy lehet eredményesen leküzdeni, ha a vállalatok be is tartják az általuk elkészített szállítási tervet. A városban igen jelentős az élelmiszeripar, ami bizonyos sajátosságot kölcsönöz a szállítási problémáknak, ezekkel azonban számolni kell, s úgy tervezni a szállítást, hogy ne okozzon később torlódást a forgalomban. Tervszerűbben A Kecskeméti Bamevál például nagy szállíttató vállalat. Sajnos, sűrűn előfordult, hogy nem rakták ki idejében a kocsikat, s emiatt 4—5 napig is lefoglalták a vagonokat. Idei, első havi szállítási tervét 93 százalékra teljesítette a vállalat. Most új rakodóbrigádokat hoztak létre a Barneválnál, s remélhető, hogy ennek eredményei megmutatkoznak a kocsiállásidők lerövidítésében. Ugyancsak jelentős szállíttató a konzervgyár, amely januárban mindössze csak 39,1 százalékra teljesítette szállítási tervét. Ugyanakkor többször nem oda szállított, ahová azt eredetileg jelezte, s ez a vasút szállítási terveit szintén károsan befolyásolta. Felborítja a szállítások tervszerűségét az is, ha terven felüli szállításokra késztetik a vasútat. Januárban a göngyölegellátó vállalat 60 tonna küldemény elszállítására adott tervet, s ezzel szemben 390 tonnát továbbíttattak és három helyett tizennégy helyre küldték az árut. Komplex rakodóbrigád Sok szó esik a szervek jó együttműködéséről, a tervek összehangolásáról, az együttes munkáról. Az említett problémák azonban a legjobb akarat mellett is veszélyeztetik az együttműködést. Éppen ezért még most, az év első hónapjaiban törekedni kell a tervszerűség megtartására, helyreállítására. A 9. számú AKÖV tett legtöbbet eddig ennek megvalósítására. Belső átszervezéssel öttagú rakodóbrigádot alakított, két új rakodó darut állított be, s ezek közül egy a kecskeméti állomást szolgálja ki. Ennek eredménye, hogy a speciális áruk, betonelemek és más nehéz küldemények kirakása — ami korábban 7—8 napot vett igénybe — most határidőre történik. . Üjra megalakultak a MÁV és AKÖV komplex rakodóbrigádok. Eredménye: csökkent a kirakatlan kocsik száma, kevesebb a kocsiállás, több vagon áll rendelkezésre. Ha javul a kapcsolat A kecskeméti vasútállomás dolgozói jól ismerik szolgálati helyük tervfeladatait, s minden erőt mozgósítanak megvalósításukra. Az elmúlt évhez viszonyítva máris javulás tapasztalható. Gyakran kifogásolták azelőtt a szállíttatok és a vasutasok a vagonok késve történő beállítását, aminek oka a rakodás elhúzódása volt. Tavaly gyakori volt a 10 órát igénybevevő kocsi beállítási átlagidő. 1965. első hónapjában az AKÖV részére érkező kocsiknál ez az idő érkezéstől a beállításig már csak 6,4 órát, a kirakástól a kihúzásig 4,8 órát vett igénybe. A többi vállalatnál azonban átlagosan még mindig 7,9, illetve 5,3 órát igényel ez a munkafolyamat. Történt tehát előrelépés, de tovább lehet csökkenteni a ki- és berakodást, a kocsik állásidejét. Különösen javulni fog ez akkor, ha a vezetők a külső forgalmisták, tolatásvezetők szorultabb helyzetben is megtalálják erre a lehetőséget. A jól képzett vezetők, beosztottak együttes fegyelmezett munkáján múlik a megoldás. Ha tovább javul a kapcsolat a vasutasok és szállíttatok között a kecskeméti állomáson, akkor zavartalanabb, zökkenő- mentesebb lesz a forgalom, s ezzel sok akadályt elhárítanak az idei szállítási tervek teljesítése elől. Szilád! Sándor Tavaszt váró gyümölcsfák A szórványgyümölcsös almafái nak a teli ég félé nyújtózó galy- lyait metszi a kecskeméti Űj Tavasz Termelőszövetkezet növényvédő brigádjának három tagja: Domokos László. Széli József és Kovács Ferenc. A gondosan elvégzett ritkító metszés a korona szellőssé tételét, s a kártevők elleni hatékonyabb védekezést is szolgálja. Ezzel a munkával egyidejűleg a fakadásra is sor kerül. Mihelyt pedig az idő teljesen fagymentessé válik, a brigádok téli hígításé mészkénlével a permetezéshez is hozzáfognak. Törzstelepen szaporítják az Olympiát A Szőlészeti Kutató Intézet Mathiász János telepén elkészült a hagyományos évkönyv- amely az 1964. évi kutatási eredményekről ad számot. A minden eddiginél vaskosabb, 270 oldalas tanulmányban 12 nemesítési, szaporítási és termeléstechnológiai ‘ kísérletről számolnak be az intézet kutatói. Az értékelésből kitűnik, hogy a nemesítési munkában az egyik legeredményesebb esztendőt hagyták maguk mögött. A csemegeszőlőfajták továbbnemesí- tésére 446 keresztezést végeztek; 16 ezer magoncot neveltek fel, s ezek közül 66-ot jelöltek ki további megfigyelésre. Megkezdték a korábbi nemesítésből származó 12 új hibrid mikro- parcellás elszaporítását is. Az intézet három új csemegeszőlő fajtajelöltjét — amelyeket több év óta figyelnek — fajtaelismerésre javasolták. Ezek egyike az Olympia, amely a Csabagyöngyével egy időben érik, de tetszetősebb, nagyobb bogyójú, zamatosabb húsú. Az Olympiából 12 ezer tővel rendelkeznek, s ezeket törzstelepen szaporítják, abból a célból, hogy elláthassák szaporítóanyaggal a nagyüzemi gazdaságokat A későbbi érésű Rekord is sok új tulajdonsággal rendelkezik. Megkezdték az új hibridek elszaporítását is. A szőlők talajerőpótlásának több éves kísérletét is befejezték az elmúlt évben. A kísérletek főleg a kisadagú műtrágya felhasználására irányultak, a tőzeg, a szőlővenyige és kukoricaszár hozzáadásával. Megállapították, hogy bár a tőzeg kitűnően befolyásolja a homoktalajok víztároló képességét, a talajerő pótlására nagyobb hatású a másik két anyag. A kukoricaszár és a szőlővenyige kisebb adagú műtrágyával a sorok közé ásva, kiváló talajjavító anyagnak bizonyult. Azokon a parcellákon, ahol kukoricaszárat, illetve venyigét használtak fel talajerőpótlásra, jobb volt a hajtásnövekedés és több lett a termés, mint ott, ahol tőzegeitek a homokot. A nemesítési munka mellett eredményesek voltak azok a kísérletek is, amelyeket a szőlő szállítása, illetve értékesítése érdekében végeztek. Az intézet kutatói a fajtajelöltek szállíthatóságáról utaztatással győződtek meg. A szőlő frissességének megőrzése végett különböző csomagolási formákkal is kísérleteztek. A lyuggatott nylonzacskókban történő csomagolás vált be a legjobban. Érdekes tartósítási eljárásokat is végeztek, aminek most folyik az értékelése. A telepen hozzáfogtak az idei nemesítésre, illetve a különböző termelési eljárásokra való előkészületekhez. A többi között zöldtrágyázási és nagy- adagú műtrágyázási kísérleteket végeznek ebben az évben. A magas művelésű rendszer különböző formáinak a kialakítására is kijelölték a szőlősöket. Gyors segítség A frissen meszelt műhelycsarnokban tíz nő hallgatja figyelmesen Jelinek Károly műszaki fejlesztési előadó magyarázatát. A sarokban érdekes formájú kis gép áll, torkából sebesen kígyózik elő a spirálrugó. Ezek az asszonyok dolgoznak majd a Szék- és Kárpitosipari Vállalat kecskeméti gyáregységének (volt Faipari Vállalat) epedagyártó műhelyében. — Eddig Mohácsról és a helybeli Vegyes Javító és Szolgáltató Vállamitól vásároltuk az epedát — közli Térjék Imre, a gyáregység igazgatója, aki szintén itt bábáskodik - új „profil” születésénél. Elmondja, hogy a termelés növekedésével (az idén körülbelül négymillió forinttal több bútort gyártanak mint tavaly) nem tudtak lépést tartani az epedát szállító vállalatok. Ez évre például 15 ezer négyzetmétert rendelt a gyáregység és csak 2400 négyzetmétert igazoltak vissza a partnerek. Az epe- dahiány zavart okozott az üzem termelésében. Az utóbbi hetekben szinte teljesen leállt a kárpitosműhelyben a munka. Gyors segítségre volt szükség és a vállalat központja nem is késlekedett. Tegnapelőtt megérkezett Kecskemétre a spirálfo- nógép és Jelinek Károlyon kívül még egy gyakorlott szakmunkást is küldtek Budapestről, hogy betanítsák az epedafonás- ra kijelölt asszonyokat. A Bács-Kiskun megyei Építési és Szereiöipari Vállalat igazgatója EGY HÓNAPPAL A HATÁRIDŐ ELŐTT — Halló, Bács-Kiskun megyei Építési és Szerelőipari Vállalat? — Igen, itt Fehér Pál igazgató. — Fehér elvtárs az önök vállalata az elmúlt hónapokban — egy maihoz hasonló telefonbeszélgetés után — meggyorsította Kiskunfélegyházán a Villamosszigetelő és Műanyaggyár 2-s számú gyáregységénél egy 500 négyzetméteres műhelycsarnok építését. Ennek az lett az eredménye, hogy 12 nappal a határidő előtt — január 18-án — már elkezdhette a termelést az új üzem. Ritka eset, hogy egy termelő beruházás határidő előtt készüljön el, ezért külön elismerés illeti az építőket. Most ugyanez a gyáregység ismét nehéz helyzetben van. Az egyre növekvő munkáslétszám miatt a szociális létesítmények már szűknek bzonyulnak, nincs elég mosdó, öltöző. Ez feszültséget, rossz hangulatot kelt a dolgozók körében. Vállalatuk most a gyáregységben új irodaházat épít, amely a szerződés szerint május 31-én kerülne átadásra. Ügy tervezik, az üzemben, hogy az irodák jelenlegi helyén rendeznek be újabb szociális helyiségeket. Aggodalmaskodnak, azonban, hogy nem készül el határidőre az irodaház. — Hívjon vissza két nap múlva — kérte az igazgató. KÉT NAPPAL KÉSŐBB — A következőképpen alakult a helyzet — tájékoztatott Fehér elvtárs. Kiskunfélegyházi építésvezetőségünk pártcsoportja, szakszervezete és munkáskollektívája a hazánk felszabadulásának 20. évfordulója tiszteletére rendezett munkaverseny keretében többek között felajánlotta, hogy az irodaházat egy hónappal a határidő előtt, május 1-én átadja rendeltetésének. Vállala tunk központja a szakrészlegek — burkolok, villanyszerelő!-', mázolok stb. — tevékenységé, gondosan összehangolja, s ígv segíti a vállalt határidő betartását. Ezen a héten már négy munkás helyett 16 dolgozik az iro daház építésén, amelynek felépítéséről is gondoskodtunk Erőinket úgy csoportosítjuk hogy a május 1-i határidőt tartani tudjuk — mondta végül Fehér elvtárs. Nagy Ottó Cikliünk nyomán Miért nem termeinek mákot? tük nem alkalmas ezeknek a növényeknek termesztésére.” Pfenning Gyula megyei fő- kertész közölte, hogy őket is foglalkoztatja a mák és a bab szerződések rohamos csökkenése. Véleményük szerint a babtermelés csökkenésében a többi között az játszott szerepet, hogy ezt a növényféleséget korábban a kukorica közteseként termelték. A gépi művelés lehetetlenné teszi az említett termelési módot. De — hangsúlyozta a főkertész —, a háztáji gazdaságok kézzel művelt kukorica- tábláin továbbra is termelni lehet és termelni is kell a kedvelt hüvelyest. Rövidesen megvizsgálják azt is, hogyan lehetne a nagyüzemi körülmények között még gazdaságosabbá tenni a máktermelést. Tudvalevő ugyanis, hogy a mák sok kézi munkát igénylő növény. Örömmel fiallottuk, hogy — amennyire tőlük telik — a megyei tanács illetékesei is igyekeznek megszüntetni a mák és a babtermelést gátló okokat. Csak attól tartunk, hogy a most folyó szerződéskötések régen lezajlanak, mire fáradozásunk nyomán javaslat születik. Addig is tenni kell valamit az idei termés érdekében. B. D. Lapunk február 16-i számában jelent meg a „Mákosnúdli ügyben” című írásunk, amelyben szóvá tettük, hogy az elmúlt évben igen kevés mákot hoztak forgalomba a megyei boltok. Ha a máktermelés ilyen rohamosan csökken továbbra is, akkor rövidesen le kell mondanunk a mákosnúdli élvezetéről — fejeztük ki aggodalmunkat félig tréfásan. De hogy a dolognak fele sem tréfa, bizonyítja az a levél, amelyet Baksa Miklóstól, a MÉK Vegyescikk Osztályának áruforgalmi előadójától kaptunk a minap. Idézzük az előadó sorait: „1960-tól 1964-ig a szerződéses mákfelvásárlás 1400 mázsáról 200 mázsára csökkent. Az idei szerződéskötések azt mutatják, hogy ez évben még annyi mákot sem adhatunk a fogyasztóknak, mint tavaly ...” A továbbiakban arra hívta fel a figyelmet levélírónk, hogy nemcsak a mák, hanem a babtermeléstől is húzódoznak a közös gazdaságok: „Ha szerződéskötéssel megbízott dolgozóink kiejtik e két növényféleség nevét, a tárgyalások azonnal megszakadnak. A termelő- szövetkezetek vezetői általában arra hivatkoznak, hogy terüle-
