Petőfi Népe, 1965. február (20. évfolyam, 27-50. szám)
1965-02-20 / 43. szám
A dicséret és a panasz is jogos — gondok és örömök a Megyei Kórház életében Beszélgetés dr. Takács Sándor igazgató főorvossal Százharmincezer forint többlet Eredményes munkájukért dicséretben részesítette az adócsoport dolgozóit a Kiskunhalasi Városi Tanács Végrehajtó Bizottsága. Egyúttal elismeréssel szólt a lakosság kötelességérzetéről, amely az adózás egyre pontosabb teljesítésében nyilvánul meg. A végrehajtó testület ugyanis tegnapi ülésén az idei tervfeladatok megvitatása mellett értékelte a múlt évi adófizetést. Ennek során megállapította: A város 1963. évi globális adóbevételi tervének 111,4 százalékos teljesítésével szemben tavaly a teljesítés mértéke elérte a 117 százalékot. Ez egyúttal azt jelenti, hogy a város több mint 130 ezer forint többletbevételhez jutott, mely összeg biztosítja a terven felüli szükségletek fedezetét. A felszabadulás óta több mint háromszorosára bővült hazánkban az óvodai hálózat. 1945-ben még mindössze 993 óvoda működött, s ezekben mintegy 52 ezer gyermek talált otthonra. Jelenleg pedig 3185 óvodában több mint 187 ezer apróságról VILÁGSZERTE őszinte felháborodást váltott ki az Amerikai Egyesült Államok Észak- Vietnam ellen irányuló agressziója. Neves tudósok, művészek, közéleti nagyságok, de az egyszerű emberek milliói is felemelték tiltakozó szavukat a szocializmust építő Vietnami Demokratikus Köztársaság szabadságát _ veszélyeztető amerikai provokáció miatt. H azánkban — még az általános iskolákban is — osztályfőnöki órák keretében a pedagógusok beszélgettek a tanulókkal Észak-Vietnam életéről, s megismertették velük az ötvenes évek elején, a francia gyarmatosítók uralmát megdöntő. békeszerető nép eddigi munkájának eredményeit. EGY RÖVID, tintával rótt levél indult útnak az Országos Béketanács Titkársága részére. A postabélyegzőn Jánoshalma, a feladó helyén pedig a helyi általános iskola VIjl/a. osztályának címe van. „Rajfoglalkozás keretében értettük rrteg valójában az USA Észak-Vietnam ellen irányuló provokációját... Mi, jánoshalmi pirosnyakkendős úttörők is tiltakozuiik a Vietnami Demokratikus Köstó#Két, egymással ellentétes tapasztalat késztetett bennünket arra, hogy a kecskeméti Megyei Kórházba látogassunk. Molnár János, 73 éves, nyugdíjas, La- dánybene, Arany János utca 17. szám alatt lakó olvasónk hozzánk küldött levelében a következőket írta: „A múltkor nagyon rosszul lettem. Körzeti orvosunk mentőt hívott és kórházba kerültem. Elmondani nem tudom, milyen jók voltak hozzám, s milyen hálával gondolok a kórház belgyógyász orvosainak és ápolóinak áldozatkész gyógyító munkájára, amellyel visszadták az életemet...” Csaknem ezzel egy időben hírét vettük, hogy egy 79 éves, mentővel beszállított beteget — a helyhiány miatt — nem tudtak felvenni az urológiára. (Két napi tanácstalanság után a kecskeméti Honvédkórhózban sikerült helyet biztosítani számára.) Dr. Takács Sándorral, a megyei kórház igazgató főorvosával nem volt könnyű a „randevút” megbeszélni. Pesti tárgyalás és tudományos tanácsülés közé sikerült végül egy alapos, a kórház eredményeivel és gondjaival foglalkozó beszélgetést közbeiktatni. Éppen a múlt évi betegforgalmi statisztikai összesítő előtt találtuk. Együtt folytattuk a számok elemzését. Évente húsz és fél ezer beteg A kórház múlt évi forgalma körülbelül azonos volt az 1963. évivel, összesen 20 468 beteget kezeltek. S ez mégsem jelenti azt, hogy a zsúfoltság csökkent, hiszen 52 tbc-s ágyra hosszú időn át az átalakítás miatt nem számíthattak. —, az óvodáskorúak 44,3 százalékáról — gondoskodnak. AMű- velődésügyi Minisztérium tervei szerint az idén tovább bővítik a hálózatot, s az óvodai helyek számát mintegy háromezerrel növelik. saság népének megtámadása ellen...” Ök a levélíró pajtások már szerencsére nem ismerik a háború borzalmait. Talán nem is tudják elképzelni azokat, a két évtizeddel ezelőtti napokat, amikor géppuskaszó jelezte a virradatot, amikor az édesapa nem a gyár ba, a földre ment, hanem a lövészárok sarát dagasztotta, s készült a halálra. És amikor az otthonmaradtak nem disznótorost főztek, hanem kukoricamáiéról álmodtak. A gyerekek neon ismerik, de mi akik átéltük a háborút, s vesztettük el örökre szeretteinket — nem felejtünk. S felelevenítve a háború vad vízióit, a fiatalokba oltjuk a béke szeretetét, s neveljük őket a szabadság, a függetlenség megbecsülésére. JÁNOSHALMI úttörők, de szerte az országban a többi kis pajtások. KISZ-isták, kommunisták, diákok, munkások, parasztok mind. móind felemelik tiltakozó szavukat a napi hírekből ismert, távoli országért, amelynek déli részén a szabadságért harcolnak, északi felében pedig a szabadságukat védik az emberi. §kMA körülmények rosszabbodását mutatja az ágykihasználás, ami az átlagos 91,2 százalékról 91,5 százalékra emelkedett. Ám ez még mindig nem tükrözi a tényleges helyzetet! Azt, hogy az átlagon belül lényeges eltérések vannak. A belgyógyászaton például 103-ról 110 százalékra, a 11-es szülészeten 95-ről 107 százalékra, a bőrosztályon 97-ről 109 százalékra emelkedett az ágykihasználás. A belgyógyászat 110 százalékos ágykihasználása gyakorlatilag azt jelenti, hogy az osztályra került betegek 10 százalékát pótágyakon, nem egy esetben csak a folyósón helyet kapó hordágyakon tudták fogadni, ápolni. Hogy ennek dacára is „csak” 91,5 százalék az átlag, az abból ered, hogy például a fertőzőosztályon 50 százalék körüli volt az ágykihasználtság, tehát mindig volt „gazdátlan” kórházi ágy. Túlméretezett volna ez az osztály? Szó sincs róla! Tudni kell, hogy itt egy-egy kórterembe csak azonos fertőzésben szenvedő betegek telepíthetők be. Csakhogy amíg a fertőző betegségek száma sokféle — a kórtermek száma kevés és ami van* az is általában nagyméretű. A gyermekszakosztályon viszont már pozitív eredményről tanúskodik az ágykihasználás csökkenése. Azóta indult meg e folyamat, amióta Kecskeméten megszervezték a körzeti gyermekszakrendelőket. E körzeti orvosok immár szinte háziorvosokká váltak, s kitűnő, áldozatkész munkájuknak köszönhető, hogy mind kevesebb kecskeméti kisgyermek igényel — betegsége esetén — kórházi kezelést. így zömmel már tavaly is a vidéki, rosszabb lakáskörülmények között élő, szakorvossal gyengén ellátott körzetek gyermekbetegeit gyógyíthatták a kórházban. A gyermekosztály forgalmának csökkenése tette lehetővé, hogy végre a megyeszékhely kórházában is létrehozhatták a régóta hiányolt koraszülöttosztályt, amely már működőképes. Magzati vércsére, gépi altatás Félretesszük a statisztikát, s újabb téma kerül „terítékre”. Az, hogy a kórház zsúfoltsága, előnytelen adottságai ellenére — hiszen eredetileg 180 beteg ellátására épült a főépület, amelyben most 537 ágy van — hogyan, s milyen minőségi változásokat sikerült elérni a gyógyítómunkában? — Mint már említettem, tavaly sikerült kialakítanunk a koraszülöttosztályt, s megkezdte működését új, önálló idegosztályunk is — ezt körülbelül egymillió forintos beruházással, korszerűsítéssel értük el — mondotta Takács doktor. — Ezen túl két nagyon fontos eredményt könyvelhetünk el. Ismeretes, hogy ha a szülőknél az Rh vércsoport megállapításakor összeférhetetlenség mutatkozik, a születendő gyermeken kicserélő vétátömlesztést kell alkalmazni. Ezt a vércserét a korábbi években hozzánk legközelebb csak Budapesten, a Heim Pál Kórházban végezték. E kórház túlzsúfoltsága . miatt viszont egyre nehezebben tudták vállalni a vidéki eseteket. Ezért kellett megszerveznünk itt, helyben a magzati vércserék lebonyolítását. Az eredmény: mér a múlt évben 2,4 százalékról 2,2 százalékra csökkent a csecsemőhalandóság. De ez csak az egyik oldala a dolognak. A kicsik gyakran túlélik az Rh károsodást, de következményeit — szellemi fogyatékosság stb. formájában — egész életükben viselik, ha nem hajtjuk végre a magzati vércserét. — Tavaly sikerült megteremtenünk az anesthesiológiai ellátás, vagyis a gépi altatás személyi és tárgyi feltételeit is. (Ennek egyedül csak a gyógyszerkihatása 200 ezer forint volt!) A gépi altatás részben a műtők munkáját segítette, de ennél sokkal nagyobb jelentőségű, hogy biztonságossá tette a nagyobb műtétek elvégzését. Bevezetése óta a sebészeten 20 százalékkal, az urológián pedig 50 százalékkal csökkent a műtét utáni elhalálozás. Ez utóbbi osztályon az operáltak zöme rendszerint idős ember, s hogy a műtét utáni halálozás felére csökkent, az azt bizonyítja, hogy a gépi altatás különösen az idős emberek műtéti teherbírását javítja. Idei változások Ezek volnának a minőségi változások, a korszerűbb gyógyító munkában elért eredmények tavalyi „mérföldkövei”. Rajtuk kívül még sok apróbb változásról is hírt kellene adni — valamennyi sok fejtörésbe, áldozatvállalásba került —, de szeretnénk felvillantani valamit az idei év célkitűzéseiből is. — Milyen változásokat terveznek tehát az idén a gyógyító munka korszerűsítésére? — tudakoltam. A modern gyógyítási elvek alapján az idén továbbfejlesztik, kiszélesítik a gépi altatást, házon belüli „átcsoportosítással” pedig úgynevezett „műtétes megőrző kórtermet” alakítanak ki — nyolc-tíz ággyal —, ahová összegyűjtik válamennyi osztályról a súlyos műtéten átesett, legintenzívebb ápolást, állandó éjjel-nappali felügyeletet igénylő betegeket. Sor kerül még kisebb arányú konyhabővítésre; s egyúttal az egységes diétás rendszerre való áttérésre — amely az ellátást javítja majd. A hely még mindig kevés — De vajon hogyan sikerül enyhíteni az aggasztó túlzsúfoltságot, mely a legtöbb gondot okozza? A kórház jelentősebb arányú bővítésére — előzetes tervek szerint — csak a következő ötéves tervben kerülhet sor, egy 250 ágyas elme- és ideggyógyintézet felépítésével. Mindaddig azonban szinte csak adminisztratív útorr, a Rendelőintézet irányításával működő „be^eg- beutaló központ” működésével tudnak valamit enyhíteni a zsúfoltságon. A sürgős esetek kivételével — amikor mindenképpen biztosítják a kórházi felvételt — a körzeti orvosok rendelőintézeti kivizsgálásra küldik a beteget, s az ottani szakorvos dönti el a kórházi ápolás szükségességét. Ha a vizsgálat szerint a beteg gyógyulása érdekében kórházi ápolásra szorul — a beutaló központ előjegyzésbe veszi, ellátja beutaló jeggyel. S bizony nem egy esetben két- három hetet is kell várakozni, mire a beteg kórházba kerül. Áthidaló, szükségmegoldás ez. kísérlet arra, hogy a túlzsúfolt megyei kórház betegforgalmát valamelyest egyenletessé tegyék, s hogy a sürgős orvosi beavatkozást igénylő, azonnali kórházi ápolásra szoruló, életveszélyben levő betegek számára mindig legyen hely. Eszik Éva „Koktélparti* „Kellemetlen helyzetbe kerüld tünk a barátnőmmel az elmúlt vasárnap, pontosabban: február 14-én délután a kecskeméti Hó* virág cukrászdában” — írja a szerkesztőségünknek B. E. és V. M. Ugyanis alig foglaltak helyet és rendelték meg kávéjukat az említett cukrászdában, amikor a szomszéd asztalnál hangoskodó és erősen ittas néhány korosabb férfi nyomdafestéket nem tűrő megjegyzéseire lettek figyelmesek. Bár attól a perctől kezdve, hogy asztalhoz ültek, tisztában voltak vele: a durva . megjegyzések rájuk vonatkoznak, mégis úgy tettek, mintha nem hallanák. A férfiak egyre sértőbben viselkedtek, mire a két barátnő kénytelen volt fizetni és gyorsan távozni. „Tudomásunk szerint még italboltban sem szolgálnak ki ittas embereket, nemhogy cuki rászdában — írják felháborodva. — Jól láttáik, hogy a kiszolgáló kar tár snő a férfiak kávéjába öntötte a röviditalokat. Joggal kérdezzük tehát: mi keresni valójuk cukrászdában az olyan ittas embereknek, akik megfeledkezve magukról, sértő megjegyzéseket tesznek a betérő vendégekre?” B. E. és V. M. arra kért bennünket nyújtsunk segítséget az őket ért sérelem orvoslásához. Kérésüknek, íme, eleget tettünk. Az esettel kapcsolatosan azonban mi is feltesszük a kérdést: Vajon a Hóvirág cukrászdában nem ismerik azt a rendelkezést, amely megtiltja az ittas egyének szeszes itallal való kiszolgálását? V. I. Ötévi szabadságvesztés — késelésért Török István 43 éves lajosmi- zsei lakos már nem első ízben áll a megyei bíróság előtt. I960, évben szándékos emberölés kísérlete miatt ítélték kétévi szabadságvesztésre. S most ismét súlyos bűncselekménnyel vádolva került a bíróság elé. Törököt iszákos embernek ismerik környezetében. Nevezett és Tóth József tanyaszomszédok, s egy szakcsoporthoz tartoznak. Két évvel ezelőtt a szakcsoport gyűlésén Tóth József is megszavazta azt a telepítési tervet, amelyet Török István ellenzett. Emiatt Török Tóth Józsefet a saját lakásán megverte, s a járásbíróság súlyos testi sértés bűntette miatt 30 napi szabadságvesztésre ítélte. Kiszabadulása után Török bosszút forralt a tanyaszomszédja ellen. A múlt év tavaszán, amikor egy alkalommal este Török hazafelé igyekezett, felismerte a határból ugyancsak hazaigyekvő ellenlábasát. Hirtelen elrejtőzött — lefeküdt a hereföldön —, s amikor Tóth József elhaladt mellette, nyitott zsebkéssel megtámadta, kétszer megszúrta. A megyei bíróság Török Istvánt visszaesőként elkövetett emberölés kísérletében mondotta ki bűnösnek, s ezért ötévi szabadságvesztésre ítélte, a közügyek gyakorlásától pedig három évre eltiltotta. Az ügyész súlyosbítás végett fellebbezést jelentett be. O. F. PETŐFI NEPE A Magyar Szocialista Munkásoárt Bács-Kiskun megyei Bizottsága és a megyei tanács lapja. Főszerkesztő: dr Weither Dániel. Kiadja a Bacs megyei Lapkiadó Vállalat. Felelős kiadó: Mezei István Igazgató. Szerkesztőség: Kecskemét, városi Tanacsház. Szerkesztőségi telefonközpont 26-19 25-16. Kiadóhivatal: Kecskemét. Szabadság tér ira Telefon: 17-09 Terjeszti a Magyar Posta. Előfizethető; a helyi postahivataloknál és kézbesítőknél. Előfizetési 4P * nónaora 13 forint. Bacs-Kiskun megyei Nyomda V. Kecskemét — Telelőn: li-85. Indes; 25 065. Háromszorosára bővült az óvodai hálózat Szabad országban
