Petőfi Népe, 1965. február (20. évfolyam, 27-50. szám)

1965-02-19 / 42. szám

W65. február 19, péntek

X. oMal

Ahol már tavasz van

A LÉNYEG KIMARADT

Huszonötezer négyzetméter felületű üveg és fólia alatt termesztenek korai paprikát, salátát és hagymát a tiszakécskei Üj Élet Tsz-ben. A paprika vetése aprólékos munkát igényel. (Felső képünk)

Seres Mihály főkertész a szaporítóházban elégedetten szemléli a szépen fejlődő paprikapalántákat. (Oldalsó képünk)

Táphengerekbe tűzdelik a paprika palántáit. Április közepére már szedésre érik á termés. (Lenti képünk)

sajnos, családi körülményeim miatt az általános iskolának csak a két osztályát járhattam ki, de az otthoni kevés szabad időmben állandóan olvasok. Mindenképpen pótolni akarom az önhibámon kívüli mulasztást, befejezem az általános iskolát... Aztán? Lehet, hogy részt veszek felsőbb iskolai oktatásban is. Hiszen nőnek a kisgyermekeim, mind kevesebb gond lesz rájuk, és sokára leszek még olyan idős, amikor nem bírom már a tanulást.

— A férje mit szól szándékához?

__ ö nem párttag, s akkor sem ellenezte az alapszervezetünkbe való kérelmet, amikor először beszéltem vele erről. De biztos, ami biztos, Tóth elvtárs, a párttitkárunk is elbeszélgetett már vele, s most velem együtt „szurkol”, hogy tagjelölt lehessek...

másik kérelmező, Bujdosó István neve a legkiválóbban dolgozóké közt elhangzott a közgyűlés elnöki beszámolójában is. Tavaly 607 egységnyi munkát végzett, s a

közösből 22 és fél ezer forint jövedelemre tett szert.

Az állandó szabadban tartózkodástól piros arcú 39 éves férfi a tsz egyik vontatójának a rakodója.

— Hogy miért kérem magam a pártba? Ha valaki, én tudom, mit jelent szocializmust építő rendszerünk — feleli. — Felszabadulás előtt a szüleimmel Bihar megyében éltem, ott cselé- deskedtünk Komád! határában, Iszap-pusztán. A népszerűség miatt a földosztáskor kevés földhöz jutottunk, ezért a kormány felhívására áttelepültünk a Duna—Tisza közé. Bácsalmáson tizenkét hold földet kapott családunk, de apámon kívül még két bátyám is ott volt a birtokhoz, így nekem másutt kellett dolgoznom. Nyolc hónapig megint cseléd voltam egy nagygazdánál.

M íutAn a termelőszövetkezet megalakult, egykét szónál nekem nem kellett többet mondani, hogy gazdáinak a sorába lépjek. Január 22-én múlt tizennégy éve, hogy „táji- csicsista” vagyok. Nem bántam meg.

Kecskemét közlekedési gondjai

lentétes irányú lefutásával. A két pályán nemcsak a negyedóránkénti közlekedés biztosítható ily módon, hanem újabb városrészt is fee lehetne kapcsolni a forgalomba. Ezt a megoldást azonban az AKÖV gazdaságosságra hivatkozva, mindenáron kikerüli, mondván: kevés utas jutna egy-egy járműre. (Kár elfelejteni, hogy az autóbuszok zsúfoltsága viszont a rugótörésekhez vezet! Mellesleg pedig a lakosság számát és területét is tekintve kisebb Székesfehérvárott 24 helyi buszjárat közlekedik a kecskeméti

14-el szemben.)

A perselyes járatok bevezetésével — ahol az nem okoz fennakadást — egyetért a végrehajtó bizottság. De hozzáteszi: helyes, ha ebben a gazdaságosságot tekinti a vállalat. Elfogadhatatlan lenne azonban, ha az ilyen szempontokat mechanikusan, s helyenként a közlekedés rovására igyekezne érvényesíteni.

Szó, ami szó, a végrehajtó bizottság úgy értékelte az AKÖV beszámolóját, hogy az abban foglaltakból kimaradt a lakosság érdekeinek a figyelembevétele. Enélkül pedig lehetetlen a döntés. A témát levették a napirendről.

Gyors Intézkedés

Természetesen, azért nem marad minden a régiben. A végrehajtó bizottság megkereséssel fordult az AKÖV központjához, s meg kell hagyni, a vezérigazgató nagy megértéssel fogadta a vb álláspontját. Egy héttel később négytagú bizottság érkezett Kecskemétre, s megállapodás értelmében a napokban két kisegítő járattal gyarapodott a megyeszékhely autóbuszparkja. Kecskemét buszközlekedési helyzetét azonban még nem tekintik véglegesen megoldottnak. Április elején ismét tárgyalóasztalhoz ülnek az illetékesek, s remény van rá, hogy az oly sokat panaszolt problémát köz- megelégedésre sikerül lezárni.

P, I.

Közös erővel

Mostani munkám, úgy érzem, nemcsak fizikai erőt, de nem kis felelősséget is . kíván. Van olyam nap, hogy mi, rakodók,, tizennégy óránál is többet dolgozunk. A csépléskor például. Vagy ha a terv szerinti munkánk befejezése után befut a vasútállomásra egy vagon műtrágya. Nem lehet várni a kirakásával, mert akkor kötbért kell a szövetkezetünknek fizetnie, meg ugye, a vagonra szükség van másutt is. Nem várt esetekben is helyt kell tehát állnunk. Feleségem, a Ruhaüzemben dolgozik, s van két gyermekem.

A még nagyobb felelősség vállalásának tudta érlelte meg bennem a szándékot, hogy pártunk tagjelöltjeinek a soraiba kérjem magam...

f^GYszERp emberek, — nagyszerű emberek. A szocializmus építésének kétkezi munkásai, akiknek a szíve együtt dobban ennek az építésnek az ütemével. S még heve-- sebben ver attól a szándékuktól, hogy az ütem gyorsításában részt vehessenek.

T. I.

Félig-meddig jubileumi

zárszámadó közgyűlést tartottak a zsanai Igazság Tsz gazdái, mivel ötödször jöttek össze hasonló alkalomból. Fél évtizede ugyanezen a napon, s ugyancsak a községi tanács üléstermében határozták el, hogy a közös útra lépnek.

Meddig jutottak el? A közgyűlési tapasztalatok szerint sajnos, nem messzire, 'öt-hatezer-forint körüli az átlagos évi jövedelem, ami kiskunhalasi járási, de megyei viszonylatban is alacsonynak számít még akkor is, ha ezen felül vesszük figyelembe a háztájiból származó jövedelmet.

Tanulságos volt résztvenni a közgyűlésen. Ha nem is teljes mélységükben, de feltárulkoztak az egy helyben topogás okai.

Zsombékokkal tarkított, sivó homok uralja Zsana határát. E területen az egyéni gazdálkodás idején is. sanyarúságos volt a megélhetés. A tsz nem egészen 1700 holdas területéből alig 40 holdra tehető a rosszul termő, parcellás szőlő. Az 50 hold nagyüzemi szőlő és a 17 hold új telepítésű gyümölcsös ezután fordul termőre. ,

Cserkó Imre elnök beszámolója felhívta a figyelmet néhány dologra. Nem vált be a korainak vetett MV—40-es kukorica, s a talaj nem megfelelő adottságai miatt ráfizetéssel végződött a napraforgó, a borsó, a somkóró és a nyúlszapuka termesztése is. Továbbá a kertészetben máshonnan szereztek palántát, pedig felhasználhatták volna a drága pénzen vásárolt melegágyi ablakkereteket.

A hibák ellenére is jó kezdeményezés volt a 35 holdas kertészet létesítése, hiszen terven felül 18 ezer forint bevételhez juttatta a közöst. Nem ígérkezik haszontalannak a baromfitenyésztés sem, de kár, hogy a takarmányfelhasználás mértékének alakulását eddig nem kísérték figyelemmel. Ez kedvezőtlenül befolyásolja a gazdaságosságot, s a további tervezéshez sem nyújt támpontot. Nem tartjuk szerencsésnek a sertés- és a szarvasmarha-tenyésztés megszüntetését sem, hiszen a meddő homoknak nagy szüksége lenne a szervestrágyára. Ezt főképp a kertészet és az új telepítés igényelné.

Ami pedig a jövedelemelosztást illeti, alkalmazták ugyan az ösztönző formákat, de nem elég

bátran és következetesen. Mók Lajos főmezőgazdász elhangzott javaslatai e tekintetben fejlődést ígérnek, s ha a tex-vtárgyaló közgyűlésen határozattá válnak, akkor a kapásokból 30, a kertészetből 40 százalékos mértékben részesednek a gazdák. A juhászok egyaránt érdekeltek lesznek a bárány-, a tej- és a gyapjú hozam növelésében.

Jó volt hallani, hogy — a megszilárdulás módjait keresve — a gazdák nagy többsége felelősséggel szólt a közös gondokról. Többen sérelmezték, hogy tavaly nem mindig megfelelő gépet adott a Kiskunhalasi Gépállomás, s a saját gépüket sem használták ki kellően. Nem helyeselték aztt sem, hogy a járási bankíiók mindig késve küldte meg az új ültetvények műveléséért járó bért. Sajnálatos egyébként, hogy a járási mező- gazdasági osztálytól senki nem volt jelen a közgyűlésen — a járás egyik leggyengébb tsz- ében.

Kifogásolható, hogy a mostanit megelőzően csak az elmúlt év májusában tartottak utoljára közgyűlést. Sok nehézséget meg lehetett volna szüntetni, ha a gazdák időben megbeszélik a tennivalókat — egymással és a vezetőséggel, összefügg ezzel a hasznos módszerek elterjesztése is. Egy példa: Masa János brigádvezető örömmel számolt be, hogy mekkora sikerrel járt a kukorica fészkes vetése. Két- szcrannyi terméssel fizetett, mint azon a területen, ahol nem alkalmazták ezt a módszert. S amikor az elnök válaszolt a felszólalásokra, ezzel kapcsolatban csak annyit mondott, hogy továbbra is a gazdák tetszésére bízza a módszer alkalmazását. Pedig hát, az elnök „tetszése”, s főképp az akarása is nyomna valamit a latban.

Hogy egy év múlva a mostaninál jobb eredményről adjon számot önmagának a zsanai Igazság Tsz százegynéhány gazdája, az elsősorban rajtuk múlik. Helyes, hogy a hibákat feltárják, de a tanulságok levonása után tovább kell lépniük Egyetértünk Udvari Tamással, a községi tanács vb elnökével aki azt javasolta, hogy a terv- javaslatokat a vezetőség már:? bocsássa a brigádvezetők rendelkezésére, hogy a gazdákkal közösen meghányják-vessék a teendőket.

Hatvani Dániel

Ha jó a tárgyalási alap — legyen az huzamosabb időn át végzett munkáról szóló jelentés, vagy bármilyen részterület helyzetfelmérése — egyszerűbb az előrehaladás útjának megjelölése, a döntés. Azért nélkülözhetetlen a tanács, vagy a végrehajtó bizottság testületi ülésén a körültekintő, gondos elemző munkával készült előterjesztés.

És ha mégsem ilyen? Tanulságul hadd mondjunk el egy példát ezzel kapcsolatban.

Kecskeméten, a múlt év végén, a Hazafias Népfrontbizottság kezdeményezésére baráti eszmecserére hívták össze a város tanácstagjait. A cél tulajdonképpen a kétévi tanácstagi tevékenység tapasztalatainak kicserélése volt.

Igen erőteljesen vetődött fel ezeken a beszélgetéseken a kecskeméti autóbuszközlekedés gondja. A résztvevők csaknem kivétel nélkül elmondták erről a véleményüket: zsúfoltak a buszok. Ugyanakkor jól emlékeztek rá a tanácstagok: 1962- ben azzal a kötelezettséggel vette át az AKÖV az addigi tanácsi kezelésű vállalatot, hogy fejleszti a járműparkot

Mit mond a vállalat

És megszületett a határozat. A témát a végrehajtó bizottság, s azt követően a tanácsülés napirendjére kell tűzni. Az utóbbira február 15-én került volna sor. Ám a végrehajtó bizottság döntése jóvoltából mégsem így történt.

Hogy miért? A 9. számú Autó- közlekedési Vállalat beszámolója nem bizonyult megfelelő tárgyalási alapnak. Lényege ugyanis a következő volt:

A vállalat egyelőre nem tud több autóbuszt biztosítani. Az esztendő közepe, táján azonban lehetségesnek látja a 2-es és 4-es jelzésű két busz körjáratba állítását. Ezzel szemben kéri a perselyes (kalauz nélküli) járatok bevezetését; arra hivatkozva, hogy sok a rugótörés: a buszfordulók és az utak megjavítását, valamint az üzemekben a szakaszos munkakezdés bevezetését.

Ellenvetések

S íme, a végrehajtó bizottság egy-két ellenvetése:

A végrehajtó bizottság régóta sürgeti például a rendszeres és folyamatos körjárat megindítását. Részletmegoldásra javaslattal is szolgál. Például a 7-es és 2-es jelzésű buszok egyidejű indítással körjáratban közlekedhetnének egymás vonalának el-