Petőfi Népe, 1965. február (20. évfolyam, 27-50. szám)

1965-02-18 / 41. szám

T V'lóg proletárjai, egyesüljetek XX. ÉVFOLYAM, 41. SZÁM 4rn 60 fillér 1965. FEBR. 18, CSÜTÖRTÖK A Gabonafelvásárló és Fel­dolgozó Vállalat ebben az évben csaknem nyolc és fél ezer va­gon kenyérgabona átvételét ter­vezi az állami és a közös gaz­daságokból. Ebből több mint kétezer vagonnyi mennyiséget az állami gazdaságok tábláin kell megtermeszteni. Február el­ső harmadáig a vállalat a ter­vezett mennyiség 87 százaléká­ra kötött szerződést. A megálla­podások kötése jelenleg is tart. Néhány nappal ezelőtt a vál­lalat dolgozói, valamint párt- alapszervezetének tagjai meg­tárgyalták az idei intézkedési tervet. Ennek során, egyebek között, számot vetették a raktá­rozás lehetőségével is. A hely­zet kedvezőnek ígérkezik. Ed­dig több mint kilencezer vagon gabona tárolására alkalmas fe­dett térséggel rendelkeznek. A tavaly átalakított 26 tárolószín ugyanis ezer vagonnal növelte a korábbi kapacitást. Június vé­gén, a tervek szerint Kecskemé­ten, a Külső-Halasi úton átadás­ra kerül a 600 vagonos gabona­siló. Ezenkívül Solton négy, Mélykúton és Kunszentmiklóson két-két, Bácsbokodon és Kalocsán pedig egy-egy vasvázas tá­rolószínt építenek, amelyek alatt összesen csaknem 800 vagon gabonát helyezhetnek el. A vasvázak szerelése folya­matban van. Az aratás megkez­désére tehát tíz és fél ezer va­gon tárolására lesz mód. Külö­Közzétették az 1965. évi Lenin-dijak jelöltlistáját A szovjet fővárosban közzé­tették azoknak a tudományos, irodalmi és művészeti alkotá­soknak a listáját, amelyek a Lenin-dí j bizottságok döntése ér­telmében részt vesznek a díjak odaítéléséért folyó versenyben. Eszerint összesen 40 tudomá­nyos és műszaki munka jutott tovább. Többségük mérnök- il­letve tudóskollektíva műve. A listát növénynemesítök, olajbányászati szakemberek, ki­bernetikusok és más műszaki és tudományos kiválóságok egészí­tik ki. Az irodalmi és művészeti Le- nin-díj jelöltjei között van Konsztantyin Pausztovszkij, Szergej Szmirnov, aki „A bresz- ti erőd” című művében a má­sodik világháború hőseinek állít emléket, a zeneművészek közül Leonyid Kogan hegedűművész, a Kukrinikszi karikaturista cso­port, valamint a nagysikerű szovjet Hamlet-film alkotógár­dája. A Lenin-díj ások listáját Le­nin 95. születésnapjának előes­téjén. április 21-én teszik közzé. (MTI) nősen említést érdeméi, hogy a gabona elhelyezésének évek óta nem szűnő gondja a dunavecsei járásban is megoldódik. Egyéb tekintetben is korsze­rűsödnek a vállalat állóeszközei. A múlt év végén teljesen gépesítették a kukorica át­vételét, morzsolását és szá­rítását. Az idén három új hídmérleget építenek, egyet a kiskunfélegy­házi malom és kettőt az épülő solti raktárak mellé. A bácsal­mási és a bajai Duna-parti tár­házat a gyors átvételt elősegítő betongarattal szerelik fel. Ami a vállalat 13 malmának a teljesítményét illeti, tavaly 12 és fél ezer vagon kenyérgabo­nát őröltek meg bennük. A tel­jesítés 104 százalékos. Az idei tervek szerint több rpint 13 ezer vagon búza és rozs folyik át a garatokon. A kalocsai, a kis­kunhalasi és a bajai malom munkásai a szocialista üzem el­nyeréséért tettek különböző vál­lalásokat. A hartai malmot, amely eddig tartalék üzemként szerepelt, már üzemkész álla­potba helyezték, hogy szükség esetén azonnal megindíthassák gépeit. A malmoknak egyébként fő feladatként jelölték ki, hogy a rendelkezésre álló gabonafé­lék keverésével a lehető legjobb minőségű lisztet állítsák elő. Figyelemre méltó, hogy a vál­lalat hat keverőüzemében az idén 6800 vagon tápta­karmányt szándékoznak elő­állítani. Ez a tavaly előállított mennyi­ségnél 1200 vagonnal lesz több, holott az is csaknem ezer va­gonnal haladta meg a tervezet­tet. A különböző, kisebb-na- gyobb átalakításokkal az üze­mek kapacitását évről évre fo­kozzák. Két évvel ezelőtt még óránként átlagosan 20 mázsa tá­pot termeltek egy-egy üzemben. Az elmúlt évben ez a szám 25— 28-ra emelkedett. Ez év végére pedig elérik az óránkénti 30—35 mázsás kapacitást. Ezenkívül a báesbokodi keverőüzem teljes rekonstrukcióját tervezik, amely a jövő év elején kezdődik, oly módon, hogy közben a termelés egy percig sem csökken. Az át­alakítás után a távvezérléssel működő és automatikus beren­dezésekkel ellátott üzem órán­ként 50 mázsa keveréktakar­mány előállítására lesz képes. Egyúttal megkezdődött két új keverőüzem tervezése is. Az egyik Kecskeméten, a másik Solton kerül felépítésre a har­madik ötéves terv első éveiben. E két új üzemben évente együt­tesen 7200 vagon táp keverésére lesz mód, tehát többre, mint most a többi üzemben együtt­véve. „Belépésük” a termelésbe lehetővé teszi, hogy a megye állattenyésztésének igényei tel­jes mértékben kielégítést nyer­jenek. Itt említjük meg, hogy az idén a tápféleségek szá­ma a tavalyi 14-ről 21-re növekszik. Csupán a baromfitápban 12 féle a választék. Ezenkívül bika-, bárány- és lótápot is állítanak elő. A soltvadkerti keverőüze­met rövidesen préselő géppel szerelik fel. A fé'iatakaró hatása A Duna—Tisza közi Mezőgaz­dasági Kísérleti Intézet üveg­házait a február közepén sorra- kerülő paradicsomkisérleteket megelőzően salátával hasznosít­ják a kutatók. Ez a primőrter­mesztés persze egyáltalán nem öncélú: segítségével azt vizsgál ják, hogy az aluminium, vala­mint a fekete- és fehérszínű műanyag fóliatakaró közül me­lyiknek a fényvisszaverő képes­sége a legnagyobb; illetve, hogy alattuk és a takaratlan, úgyne vezeti kontrollparcellákon fej- lődik-e jobban a növényzet. Ed­digi megállapításaik szerint a fekete fólia alatt dúsabb a le- vélzet, s a saláta színe a szo­kásosnál élénkebb zöld. Képünkön Ackerl Ivánné mű­szaki ügyintéző és Szabó Mar­git technikus az üvegház és a talaj hőmérsékletét ellenőrzik. fiz őrök barátság okmánya A magyar nép soha el nem múló hálát érez felsza­badítói: a szovjet nép hős kato­nafiai iránt, akik vérüket hul­latták szabadságunkért és nem felejti el, hogy a háború vérzi­vatarában kimerült országunk­nak az első éltető támogatást is a Szovjetunió adta. E tényt, a mindazt, amit célul tűztünk ma­gunk elé kapcsolataink erősíté­sében, 17 esztendővel ezelőtt, 1948. február 18-án okmányba is foglaltuk: megszületett a Ma­gyar—Szovjet Barátsági, Együtt­működési és Kölcsönös Segély- nyújtási Szerződé®. ★ 17 nnek az okmánynak min- den szava ma is idősze­rű, mert támasza a közös esz­me, a marxizmus—lenimizmus és a közös történelmi cél, a szo­cializmus és a kommunizmus felépítése. A magyar—szovjet barátság gyümölcsöző hatását napról napra érezzük. Kiterjedt gazdasági együttműködésünk a kölcsönös előnyök alapján jó alapot teremt népgazdaságunk fejlesztéséhez. Évről évre gazda­godik a két ország kultúráiig csereprogramja. Joggal mond­hatjuk, hogy népeink kapcsola­taik formálásában a közös ér­dekből indulnak ki, az általános társadalmi haladás ügyét tart-, ják szemük előtt, s ezzel szol­gálják a legjobban nemzeti ér­dekeiket. Ezért jelent számunk­ra igaz hazafiságot a magyar- szovjet barátság szüntelen erő­sítése. ★ apcsolataink mozgató ru- gói közül a legfontosabb, hogy teljes az egyetértés, az összhang a Magyar Szocialista Munkáspárt és a Szovjetunió Kommunista Pártja között ko­runk alapvető kérdéseinek meg­ítélésében. Pártunk helyes poli­tikai irányvonalának kialakítá­sához messzemenően hozzájárult az a megtermékenyítő hatás, amelyet az SZKP XX., majd XXII. kongresszusa gyakorolt a kommunista világmozgalomra. A két párt most is teljes egység­ben harcol e történelemformáló világmozgalom sorainak tömörí­téséért. Ez az eszmei közösség né­peink barátságának és együtt­működésének sarkalatos pontja. Ebből fakadnak közös erőfeszí­téseink a nemzetközi küzdőté­ren a béke megvédésére, a bé­kés egymás mellett élés megva­lósítására. S ebből táplálkozik határtalan örömünk annak lát­tán, hogy a Szovjetunió oly si­keresen építi a kommunizmust. ★ A magyar nép most a szo­cialista társadalom teljes felépítésén és az építőmunka békés feltételeinek további biz­tosításán munkálkodik. Felada­taink megvalósításának záloga a magyar és a szovjet nép felhőt­len, tiszta barátságának erősíté­se. Közös évfordulónk alkalmá­ból újabb nagy sikereket, bol­dogságot, békét kívánunk bará­tainknak, a Szovjetunió népei­nek! Devizamentes tanulmányutak, cseregyakorlatok a magyar-szovjet mezőgazdasági tudományos egyezményben A napokban egyezményt ír­tak alá Moszkvában a magyar— szovjet mezőgazdasági tudomá­nyos együttműködésről. Az MTI munkatársa ezzel kapcsolatban tájékoztatást kért dr. Soós Gá­bor földművelésügyi miniszter- helyettestől, A miniszterhelyettes elmon­dotta, hogy az egyezmény ki­terjed a két ország kétoldalú mezőgazdasági tudományos-mű­szaki együttműködésének vala­mennyi formájára. Ezek közül az egyik legfontosabb a kuta­tási tervek és a kutatási ered­mények rendszeres cseréje. Igen hasznosnak ígérkezik a mezőgazdaságra vonatkozó mű­szaki-tudományos dokumentá­ciók és más tájékoztató anyagok kölcsönös, gyors cseréje. Az il­letékes intézmények kutatási célokra mag- és más szaporító­anyag-mintákat is küldenek egy­másnak, a fertőző állatbetegsé­gek elleni védekezés érdekében pedig kicserélik a szérum- és vakcinagyártáshoz szükséges anyagokat és műszereket. A magyar és szovjet kutatók, szakemberek közül már eddig is igen sokan jártak hosszabb- rövidebb tanulmányúton a Szov­jetunióban, illetve hazánkban, a mostani megállapodás azon­ban ezen a téren is további lé­pést jelent. Kimondja ugyanis, hogy a két ország — meghatá­rozott keretben — kölcsönösen és devizamentes alapon fogadja egymás tudományos kutatóit. Dr. Soós Gábor miniszterhe­lyettes befejezésül elmondotta, hogy az egyezmény a kölcsönös cserelátogatásokat az egyete­mistákra is kiterjeszti. A ma­gyar agráregyetemi és főiskolai hallgatók egy-egy csoportja nyári üzemi gyakorlatát a Szov­jetunió legjobb szovhozaiban és kolhozaiban végzi majd, s en­nek megfelelően a magyar me­zőgazdasági üzemek szovjet diá­kokat fogadnak. Az egy hóna­pos cseregyakorlaton az idén 20—20 fiatal vesz részt. (MTI) Nyolc és fél ezer vagon búza és rozs átvétel ét tervezi a felvásárló vállalat Júniusban a 600 vagonos avatják i , kecskeméti siót

Next

/
Thumbnails
Contents