Petőfi Népe, 1965. február (20. évfolyam, 27-50. szám)

1965-02-17 / 40. szám

1965. február 17, szerda

5. oldal

*

Ahol a „vizes” tudományokat tanítják

Egy üres órában

A bajai Sugovica-partján hatalmas épület fut bele az ártérbe. Ha kint van az ár, az épület betonlábait körülfogja a víz, a négyszintes kolosszus ilyenkor a hullámok felett nyúlik el. Az impozáns épületen még a mesterek keze ügyeskedik. A tempóból látszik, hogy már a vége felé vannak, hamarosan átadják az épületet.

Kinek adják át?

A vízügynek. Itt tanulnak azok, akik a vízzel kapcsolatos tudományokkal kívánnak foglalkozni.

Vizsga — felnőtt fejjel

— A mi iskolánk kevéssé ismert még az ország közvéleménye előtt — mondja Czédli György, a Bajai Felsőfokú Vízgazdálkodási Technikum igazgatója. — Hiszen mindössze a harmadik évfolyamnál tartunk. Az a feladatunk, hogy a magyar vízgazdálkodás számára felsőfokú műszaki ismeretekkel rendelkező szaktechnikusokat képezzünk.

Az előadóteremben, ahol az igazgató információját hallgatom, hosszú asztaloknál 15—20 nem egészen fiatal „tanuló” csendben rajzol. Most folyik a levelező hallgatók műszakirajzvizsgája. Jelenleg éppen az igazgató a felügyelő tanár a vizsgateremben.;

— A magyar vízgazdálkodás nagyon sokfajta vízi szakembert igényel — mondja az igazgató. — A folyószabályozás, árvízvédelem, vízszabályozások, belvíz- rendezés, tározás, vízhasznosítás, a vízienergia rendszerek építése, ipari és ivóvízellátás, víztisztítás, a csatornázás, szennyvizek — ezek mind már külön tudományágat képeznek, és ehhez rengeteg szakember kell, méghozzá felsőfokú képesítéssel.

Akik jelenleg a rajzasztalok mellett ülnek, levelező hallgatók, akik valamilyen formában a „vizes” munkaterületeken dolgoznak és munkájuk után szükséges, hogy ezt az iskolát elvégezzek. Felnőtt fejjel ülnek az iskolapadban.

— A nappali tagozaton hároméves a képzés, a levelezőn pedig 3 és fél. Általában érettségivel vesszük fel a hallgatókat, de a levelező tagozatra a profilba eső szakmunkás-bizonyítvánnyal is felvehető a jelentkező, ha matematikából, fizikából, rajzból és magyar

nyelvből sikeres felvételi vizsgát tesz.

Mostoha viszonyok

Elmondja az igazgató, hogy a 145 millió forintos beruházással készülő új épület átadásáig elég mostoha körülményekkel kell megküzdeniük. A Deák Ferenc utcai általános iskola épületében tengődnek-szorongnak. Ez a helyzet az oktatásban is érezteti a hatását, hiszen az első éves nappali tagozatosokat az Országos Vízügyi Főigazgatóság siófoki üdülőjében helyezték él, 72 hallgató tanul itt. A tanárok egy része is ott lakik, többen azonban pendliznek Siófok és Baja között.

Problémát jelent a nappali tagozat bajai kollégistáinak az elhelyezése is. Mivel a jelenlegi helyünk nagyon szűk, a hallgatókat ugyancsak „vizes” módon, tanyahajón helyeztük el, a Su- govicán, és a Duna Szálló éttermében étkeznek. Ha az új épületet átadják — előreláthatólag április 1-én már beköltöznek —, akkor a kollégium is megoldódik: 120 hallgató lakik majd bent a gyönyörű palotában.

Az, új épület teljes kényelmet ad majd az intézménynek: 16 ezer légköbméterében elfér az iskolának minden részlege, a siófokiakat is hazahozzák akkorra.

Konzultációs központok az országban

A levelező hallgatók az ország minden részéből jelentkeznek. Az ő helyzetüket nagyon megnehezítené, ha konzultációra

Bajára kellene lemenni. Ezért az országban három helyen állítottak fel konzultációs központot: Szolnokon, Budapesten és Baján. A levelező hallgatók idejéből félévenként konzultációra mindössze 10—12 nap megy el, ami azt jeleni, hogy 4—6 alkalommal kell bemenniük a területileg hozzájuk legközelebb eső konzultációs központba.

— Van-e lemorzsolódás? — érdeklődöm.

Van. Sokan, főként a levelező hallgatók időközben meggondolják magukat, állást változtatnak és már nem tartják szükségesnek a nálunk való további tanulást. A jelenleg itt folyó műszakirajz-vizsgára is 15-en iratkoztak fel és csak 11-en vannak jelen.

Ámde, ha valaki lemorzsolódik, az itt szerzett tudása nem vész kárba. Az első évfolyamon, tanult műszaki rajz és ábrázoló* geometria ugyanis olyan széles körű tudást ad, hogy ha abbahagyja a hallgató a tanulást, az első év anyagával már nyugodtan vállalhat műszaki rajzolói állást.

Az intézetben szociális segélyt és ösztöndíjat kaphatnak a hallgatók. Minden hallgató kérhet szociális segélyt. Egy jellemző adat: 119 hallgatóra kifizetett rendkívüli segély tavaly meghaladta a 14 ezer forintot.

Az országban nagy a kereslet vízügyi szakemberek iránt. Ez az egyetlen ilyen típusú szakiskola. Kapacitása az országos igényhez képest kicsi: az első fél évre 70 tanuló vehető fel. Fejleszteni, bővíteni kellene tehát,

Balogh József

IFJÜ MUZSIKUSOK

Hangversenyre invitáló meghívót kaptunk a napokban. Kecskeméti zenetanárok koncertjét hideti. Február 22-én, hétfőn este 7 órakor a városi művelődési ház dísztermében Széli Zsuzsa zongoratanárnő, H. Szikora Etel énekpedagógus ad hangversenyt Kovács Sándor, Körberné Nagy Mária és Körber Tivadar közreműködésével.

Az utóbbi években sok világjáró művész játékában gyönyörködhettünk a megyeszékhelyen. Valljuk be, kicsit el is kényeztettek bennünket. A hétfői hangversenyen szereplők nevével eddig hírügynökségek tudósításaiban, országos lapokban nem találkoztunk. Mégis örömmel várjuk első önálló estjüket, bemutatkozásuka t. Nemcsak azért,

mert kecskemétiek. Ez semmiképpen sert érdem, vagy előny. Várakozásunkat eddig házi hangversenyeken, alkalmi műsorokon hallott produkcióik színvonala igazolja. Jól ismerjük őket. Tudjuk: tehetségesek és tisztelettel közelítenek a művészet birodalmához. Örömmel hallgatjuk meg őket. Hétfőn, s azután is.

H N.

A bácsalmási könyvtár valóban a legszebbikek egyike a megyében. Tágas, barátságos, ízléses; mindenképpen alkalmas arra, hogy a betérő olvasók otthonosan érezzék magukat.

S csakugyan, gyakran ugranak be ide egy-egy órácskára a helybeliek még akkor is, ha nem akarnak könyvet vinni — hiszen még el sem olvasták a legutóbb hazavitt csomagot —, csupán azért, hogy körülnézzenek, lapozgassanak a halomnyi újságban, folyóiratban. És elbeszélgessenek egy kényelmes fotelben az ismerősökkel.

A diákok nemegyszer csak azért néznek be ide, hogy kikeressenek valamit a másnapi leckéhez. Amint képünkön is: Katona Klára negyedikes gimnazista a Filozófiai Kislexikont kéri Szénást hászlóné könyvtárostól. Holnap logikaóra lesz, s Klára szükségét érzi jobban utána nézni a tisztázatlan fogalmaknak. Hiszen jó tanuló, s érettségi előtt még erősíteni is akar, hogy megfeleljen biztosan a Pécsi Pedagógiai Főiskola felvételi vizsgáján. Matematika és ének-zene szakos tanárnak készül.

Nagy Mihály pedig szakkönyvet kér a könyvtárostól. Műszerész, többnyire a rádiótechnikai könyveket és folyóiratokat bújja. De segítségére van a könyvtár a tanulásban is, hiszen ö is diák, már felnőtt fejjel iratkozott be a gimnázium levelező tagozatára.

Válaszol as illetéke»

Az iskolabusz a diákoké

/

Lapunk január 27-i számában Iskolabusz felnőtteknek címmel arról írtunk, hogy a Lajosmi- zséről induló járatról rendszeresen lemaradnak az iskolások. A cikkre a 9-es számú Autóközlekedési Vállalattól az alábbi levél érkezett.

Az Iskolabusz felnőtteknek című cikkükben foglaltakat kivizsgáltuk. Megállapítottuk, — hogy a panasz jogos.

A diákok rendszeres lemaradásának megszüntetése érdekében utasítottuk a 'áratszemely- zetet, hogy a reggeli diáitjárai- ra csak a bérletjegyes diákokat vehetik fel. Felnőtteket és fizető utasokat február 4-től nem, vagy csak igen korlátozottan vehetnek fel.

Reméljük, hogy ezzel a diákok utazási igénye maradéktalanul ki lesz elégítve és a panaszra okot adó rendszeres lemaradás meg fog szűnni.

Dr. Torna László személyforgalmi osztályvezető

XIV.

Évtizedek óta változatlan, mégis minden alkalommal más, minden alkalommal kissé idegenebb a szülői ház. Zsupán röstellkedve veszi ezt tudomásul, ahogy körülnéz a múzeumba való szobában. Anyja a tanult gyermeknek kijáró szeretette* — zavarral fogadja, sebtében tiszta kötényt köt, abrosszal, étellel, borral ünnepélyesül az asztalt. Váltig a fia őszülő haját figyeli, meg is könnyezi. Zsupán észreveszi ezt a titkos vizsgálódást.

— Ne aggassza ez a semmiség, édesanyám. Most kezdek fiatal lenni. Milyen lett az új bor?

A parasztok legősibb mozdulatával. az elégedetlenséget kifejező legyintéssel válaszol az öregasszony.

— Kevés. Meg rossz. Amigénylyent a rövid nyár ad. Még senkit nem kínáltam belőle, csak a Szedlákot, aki fejtette.

Tölt magának is, a fiának is.

— Köszönöm... Egészségére, anyám — emeli arca elé a poharat az orvos.

— Inkább a tiédre, fiam. Neked kell a jó egészség, hogy a másokéra is tudjál vigyázni.

Koccintanak.

— Apám emlékére — mondja az orvos.

— Jaj, hova is lett szegény — sóhajtó ~ik az anya. — Ma is élne, ha előbb születsz. Kevély volt rád. Ha valaki nyavalyáról panaszkodott neki, odamondta vigasztalón: majd a fiam meggyógyítja. Aztán meg el-elbú- sult miattad.

— Miattam?...

— Mivelhogy férfi nélkül marad a ház. — Szinte könyörgőre fogja a hangját. — Gyertek haza, fiam... Itt is lehetsz orvos,

nincs orvosa a falunak. Árvább vagyok a koldúsnál...

Zsupán félénken, titkolt idegenkedéssel néz körbe újra a szobában.

— örülni jöttem haza, anyám... — mondja halkan és úgy tesz, mintha le akarná nyelni a szomorúságát.

Zaj támad a konyhában. Ahogy az már faluhelyen lenni szokott, jönnek a kíváncsi szomszédasszonyok. Nyájas tolakodásuknak nem lehet ellenállni. Négyen settenkednek be.

— Szervusz, Sanyi gyerek! — köszönti csaknem szívrepesve az egyik asszony. — Hadd látom, hogyan áll neked a harminc év.

— Köszönöm, Panni néni... deresedve. Hát magának a negyven?

— Épp jókor kérded — pletykál a másik. — Most lesz a lak- zija.

Az orvos nagyot csodálkozik.

— Csak nem?!... Mindig bátor asszony volt. Panni néni.

Menyecskésen kezdi magát il- legetni a lakzira készülő fehérnép.

— Búsulásból nem élünk meg gyerekem. Amit elrontott az első, azt majd helyrehozza a második. Mert a magamfajta csalódottak előbb-utóbb rájönnek ám, hogy a férfi hibáját csak férfi teheti jóvá.

— Csoda jó! Aztán ki a szerencsés vőlegény?

— Szép ember. Jó ember —- újságolja a harmadik asszony. — Agronómus itt a csoportnál. Amikor betette a lábát a' faluba, azt mondta a népnek, hogy a csoportból mindenki megszökhet, ő akkor is marad. Rendnek muszáj lenni. Mit gondolsz, az egyik legény hanyagul szántott. Rászólt. A legény meg visszafeleselt, hogy mutassa meg, ha olyan jól tudja. Ez reggel volt. Megfogta a legény gúnyáját, leemelte a masináról, aztán a helyére ült. Estig szántott a géppel, utána egy szót se szólt, csak fütyörészve hazament. Hát ilyen ember.

Zsupán pajkosan, elismeréssel kacsint a menyasszonyra.

— Akkor csakugyan derék ember.

— Már hogyne lenne az — hagyja helyben a negyedik asz- szony. — De a templomot nem szereti. Ha harangoznak, meg se billenti a kalapját. Semmi szavam nem lenne rá, ha a misén is látnám.

— Hát ha egyszer a Panni né- ném az üdvössége —, tréfálkozik az orvos.

— Elvárlak a lakzira, te Sándor. A feleségeddel együtt. Most miért nem hoztad magaddal?

Zsupán tanácstalanul széttárja karját, hirtelen nem tudja, hogy mit hazudjon. Ráfogja hát:

— Sok a dolga.

— Ide kell költöznötök — erősködik a menyasszony. — Micsoda dolog ez. A mi gyerekünk vagy, aztán még sincs orvosa a falunak.

— Hej, ha ez olyan könnyű lenne... — sóhajt az orvos.

Még egy asszony érkezik, de nem , kíváncsiskodva, hanem ijedten.

— Jaj, a szerencse küldött. Sanyikám. Gyere már, nézd meg a Tera lányomat, valami baj kínozza.

Zsupán csak bólint, s már szalad is, a szomszédba.

A lány. akihez hívták, alig tizenhét éves. Bizalmatlanul húzódik a szoba sarkába, szep- penten várja, hogy mi fog történni vele.

— Szervusz, kis Tera — köszönti az orvos. — Igazi hölgy lettél, amióta nem láttalak, Na,, gyere, beszélgessünk.

Az anya aggodalmaskodik, szeretné látni a vizsgálatot, de az orvos kéri a tekintetével, hogy menjen ki. A lány ettől sem lesz bátrabb. Zsupán olvasni próbál a rezdülő leiekből, lassan megérti azt, amire az anya gondolni sem mert.

— Hogyan viselkedik mostanában az udvarlód? — kérdezi.

— Sándor bácsi azt hiszi?!. .. — rémül meg a lány, és keservesen elsírja magát.

(Folytatása következik.)

i