Petőfi Népe, 1965. február (20. évfolyam, 27-50. szám)

1965-02-16 / 39. szám

Nemzetközi értekezlet Olaszországban 9 XX. ÉVFOLYAM, 39. SZÁM Ara 60 fillér 1965. FEBRUÁR 16. KEDD Yüág proletárjai, egyesüljetek. ez a feladat Hatáskör és felelősség Kétgyermekesek öröme héten lezajlott ülés- Hz országgyűlés visszhangja szakát talán a meg­szokottnál is nagyobb figyelem, érdeklődés kísérte. Hiszen az ország költségvetésében így, vagy úgy mindannyian személy- szerint is érdekeltek vagyunk. Érthető tehát, hogy az ország- gyűlés vitája és határozatai élénken foglalkoztatják a közvéle­ményt. Hogy milyen tartalommal? Valljon erről néhány meg­kérdezett. , Felszólalás helyett Világszínvonalon termelni, RÓMA. (MTI) Rómában kétnapos nemzetkö­zi értekezletet tartottak, ame­lyen megvitatták az európai és a délkelet-ázsiai béke kérdéseit, különös tekintettel az Egyesült Államok vietnami agreszáójá- ra. Az értekezleten Olaszország, Franciaország, Nagy-Britannia, Svájc, Nyugat-Németország, Bel­gium, Dánia, Svédország, Finn­ország és Jugoszlávia békemoz- galmainak képviselőd vettek részt. Megfigyelőként jelen vol­tak az Egyesült Államok, Cseh­szlovákia és Kanada megbízot­tai. Az olasz kormányhoz felhívást intéztek, amely kiemelj, hogy az Egyoldalúság /k z idei művelődési évad a felszabadulás jubileumá­nak jegyében zajlik. A kultu­rális seregszemlén ismét meg­rendezik az országos bemutató­kat valamennyi művelődési ág­ban, a részt vevő csoportok mű­sora valamilyen formában kap­csolatos az ünneppel. Vagy a felszabadulás fényéről, vagy az azóta eltelt időről, a múlt és a jelen ellentétéről, életünk vál­tozásairól szól. Hasonlóan nagy lehetőségei vannak etz ünnep előkészítésé­ben az ismeretterjesztésnek. A kiskunhalasi járásban például a tervezett 600 ismeretterjesztő előadásból mintegy 100 szól a felszabadulásról. Természetesen nem szigorúan a felszabadulás tényéről. Ide sorolhatók mind­azok a témák. amelyekben benne foglaltatnak az eltelt húsz esztendő eredményei. Csak kapásból néhányat: az egész­ségügy fejlődése; a nők, az if­júság helyzete; a termelőszö­vetkezeti mozgalom kialakulá­sa; a. békeharc; a szocialista országok gazdasági együttmű­ködése. .. S az olyanok is, mint például: a magyar sport hely­zete, vagy: mai irodalmunk. Semmiképpen se volna helyeselhető persze, ha kizárólag a felszabadulással kapcsolatos témák szerepelné­nek az ismeretterjesztés idei terveiben. De még ennél is na­gyobb egyoldalúságra vall, ha a programból teljesen kimarad a felszabadulás. Mint az egyik községben, ahol az irodalmi előadássorozat tematikája sze­rint eljutnak a hallgatók az év végéig — a XIX. századba! Idáig követhetik nyomon a ma­gyar irodalmat. Holott a jubi­leumi év idején bizonyára a szokottnál is jobban érdeklőd­nének a mai irodalom iránt. Gondolni kellett volna ter­mészetesen erre már a terv összeállításánál. De még nem késő most se, változtatni rajta. Pótlólag is be lehet venni a te­matikába ilyen jellegű előadá­sokat. WJ gyanúkkor hiba volna az is, ha későn észbe kap­va, most már „lezavarnának” minden ilyen előadást április 4-ig. 1965. jubileumi év. Az egész esztendőben emlékezünk a felszabadulásra. Ismeretter­jesztő előadással, parkosítással, munkaversennyel az ünnep előtt és után is ugyanazt acélt: a szocializmus építését szolgál­óik. az európai és a délkelet-ázsiai béke kérdéséről Észak-Vietnam elleni amerikai bombázások fenyegetik az egész világ békéjét: Éppen ezért sür­gősen ki kell dolgozni a délke­let-ázsiai válság tárgyalások út­ján történő megoldását. Ezt csak nemzetközi értekezlet összehívá­sával lehet elérni. A dokumentum támogatja U Thant ENSZ-főtitkár felhívását az 1954. évi genfi értekezlet ösz- szehívásáról. A nemzetközi értekezlet két­napos tanácskozásán megvitatta az európai helyzetet, különösen a német kérdés és a leszerelés ügyét is. Visszaérkezett Moszkvába a Koszigin vezette küldöttség MOSZKVA. (TASZSZ) Hétfőn visszaérkezett Moszk­vába az Alekszej Koszigin vezet­te szovjet küldöttség, amely ba­ráti látogatást tett a Vietnami Demokratikus Köztársaságban és a Koreai Népi Demokratikus Köztársaságban. A küldöttség — mint ismeretes — útját rövid időre Pekingben is megszakí­totta. n r • . 1 " l ' ' é A csípős hidegben is teljes oZOrjaK a nwiragyai műszakban folytatják a kenyér­gabona tél végi fejtrágyázását ifjú Nagy István és Széli József, a kecskeméti Vörös Csillag Termelőszövetkezet traktorosai. Nagy fontosságú ez a munka azért is, mert a sok őszi csapadék miatt hosszú időn keresztül süppedős talajokon csak meglehetősen későn kerülhetett sor a vetésre. A két Maulwurfhoz kapcsolt forgókorongos műtrágyaszóró tartályába három hold megszórásához elegendő mennyiségű pétisó fér. A közös gazdaság I. számú üzemegységének ezen a tábláján egyébként tízszer ekkora területen — összesen pedig több mint kétszáz holdon — kap talajerőpótlást a Bezosztája I. búzafajta. Pásztor Zoltán felvétele. A kooperációs gondokról Besze Mihály országgyűlési képviselő, a Kiskunfélegyházi Vegyipari Gépgyár főmérnöké­nek szavait bátran tekinthet­jük elmaradt páriámén ü fel­szólalásnak. — Engem, aki immár közel húsz esztendeje dolgozom ebben az üzemben, a tervek mennyi­ségi teljesítésén belül a minőség foglalkoztat a leginkább — kezdte Besze élvtárs. — Mara­déktalanul egyetértek Kádár elvtárssal, aki egyértelműen le­szögezte: Megszűnt az az idő, hogy megengedhessük magunk­nak a selejt gyártását. Világ- színvonalon termelni — ez a fel­adat! Bennünket ez közvetlenül érint,, hiszen gyártmányaink több mint 50 százalékát expor­táljuk. Ilyen törekvéseink már korábban is voltak. Sajnos, a helyi igyekezet nem min­dig elégséges ahhoz, hogy eleget tehessünk kötelezett­ségeinknek. Rendkívül érdekeltek vágyunk például abban: milyen intéz­kedéseket tesznek a felsőbb szervek, hogy a Dunaújvárosi Hengermű az eddig importált saválló lemezekből a lehető leg­jobb minőséget biztosítsa. Ha­zánkban körülbelül két éve fo­lyik ilyen lemezgyártás, de a minőséggel nagyon sok a baj. Ehhez a Kohó- és Gépipari Mi­nisztérium, illetve az Országos Tervhivatal közbelépését várjuk. Nevezetesen a hengerműnek technológiai beruházásra van szüksége. A selejtes saválló le­mezek felületi kikészítése ná­lunk tekintélyes többletmunkát jelent. A másik súlyos problémánk ugyancsak kooperációs kérdés. A saválló acélcsövet korábban szintén importáltuk. Pár év óta ezt az Öntödei Vállalat buda­pesti 1. számú gyáregysége ké­szíti. A gyártáshoz megkapta a szükséges technológiai berende­zést. Mégis: a varratnélküli csövek minőségével és mennyi­ségével egyaránt rengeteg a baj. Kötelezettségének egyálta­lán nem tesz eleget a gyár­egység. Szeptember óta lemaradásban van velünk szemben és ezzel veszélyezteti az idei exportter­vünk teljesítését. A januári ter­vünknek emiatt mindössze 33 százalékban tudtunk eleget tenni. S az egyik baj a másikat von­ja maga után. Tavaly sok volt a túlóra-felhasználásunk, az idén mindenáron el akartuk ke­rülni. Az imént elmondottak pe­dig nehezen teszik ezt lehetővé. Említeném még az országos­ként jelentkező csavarproblé­mát. A munkások a vállalat veze­tőinek vetik fel ezeket a folya­matos munkát gátló gondokat* és hathatós intézkedéseket sür­getnek. A rajtunk kívül álló hibák mellett természetesen a magunk háza táján is van mit tenni, pél­dául a munkafegyelem terén. Arra törekszünk, hogy mi, a termelés közvetlen irányítói valóban gazdái legyenek a területüknek. A pártbizottságunk nemrégiben hozott határozatait a közeljövő­ben termelési tanácskozásokon vitatják meg a gyári kollektí­vák. Egyik legfontosabb ténye­zőként azt szeretnénk elérni, hogy minden egyes dolgozónk tanuljon meg a közösség érde­keitől átfűtve szemlélődni, gon­dolkozni. Hiszen ez egybevág az egyéni érdekkel is. A műszaki fejlesztésben egész­séges célratörés tapasztalható vállalatunknál. Megoldottuk például a leghaladottabb tech­nológiával az úgynevezett plaz­mavágó berendezést, amiért kü­lönösen Mihala Ferenc mérnö­köt illeti az elismerés. Most ve­zetjük be az úgynevezett pik- kelyezési eljárást, amely eszté­tikailag befolyásolja gyártmá­nyaink minőségét. Korszerűsít­jük a festési eljárást ugyancsak az export érdekében. Jómagámat tehát a parlament ülésszaka után a legközvetle­nebbül ezek a gondolatok fog­lalkoztatnak — fejezte be Besze elvtárs. Átgondoltabb ügyintézést A KECSKEMÉTI járási ta­nácsnál együtt találom a vb négy vezetőjét: Bene András vb- elnököt, Bozóti István, Molnár András elnökhelyetteseket és dr. Havasi László vb-titkárt. Az országgyűlésen elhangzottak élénken foglalkoztatják őket, Kádár elvtárs beszédének szá­mos megállapításához az el­hangzott beszámolókhoz, hozzá­szólásokhoz már nemcsak véle­ményüket, de terveiket, elkép­zeléseiket is hozzáteszik. Szó esik sok mindenről. A vezetés javításáról éppúgy, mint a termelőszövetkezeti gazdálko­dás „szó. osabb” ellenőrzéséről, s ha szükségesnek látszik a tsz- gazdálkodásban mutatkozó hi­bákért történő évközi felelősség­re vonásról, önkritikusan szól­nak saját felelősségükről is, ar­ról, hogy a saját munkaterüle­tükön hogyan végezhetnének jobb munkát, — Még következetesebben keli érvényesítenünk a jövőben — mondotta többek között Bene elvtárs — a kollektív hatáskör és egyéni felelősség elvét. Amel­lett, hogy a testületi vezetést tanácson belül tovább kell szé­lesíteni, nem tűrhetjük, hogy ez — mint néhányszor példa volt rá — együttjárjon az egyéni felelősség lerázásával. Milyen példát tudnék erre? Előfordult, hogy egyes esetekben olyan ügyeket is a vb, vagy tanácsi testület elé terjesztettek, amely­ben egy-egy községi vb-vezető jog szerint maga dönthetett vol­na. Ezzel megosztották a fele­lősséget, de ugyanakkor lassab- bá, bürokratikussá vált az ügy elintézése. A vezetés munkájá­nak eredményességét ezen túl tovább javítaná az is, ha még az eddigieknél is jobban figye­lembe vennék helyi tanácsaink az állandó bizottságok, tanács­tagok javaslatait, e testületek tagjait pedig még inkább ösztö­nöznénk, hogy mindjobban élje­f/Folytatás a 2. oldalon,'

Next

/
Thumbnails
Contents