Petőfi Népe, 1965. február (20. évfolyam, 27-50. szám)

1965-02-03 / 28. szám

(MS. (ebrair S, sserds A közlekedés idei terveiről, a megyei szállítási bizottságokról, a távlati fejlesztésről Beszélgetés dr. Csanádi György közlekedés- és postaügyi miniszterrel I Az egész népgazdaság szem­pontjából rendkívüli jelentősé­ge van annak, hogyan fejlődik közlekedésünk. Ezzel kapcsola­tos kérdésekkel kerestük fel dr. Csanádi György elvtárs, közle­kedés- és postaügyi minisztert. Az alábbiakban közöljük a kér­déseinkre adott válaszait. Mit várhatunk a köde- lekedéstől 1965-ben? — Az elmúlt év közlekedési eredményei — 8,5 millió utas­sal és 10 millió tonna áruval szállítottunk többet a tervezett­nél — azzal a reménnyel biztat­nak, hogy eleget tudunk tenni idei feladatainknak is. Ezek pe­dig óriásiak, hogy mást ne em­lítsünk, a MÁV-nak 410—420 millió utas és 115 millió tonna áru szállítására kell felkészül­nie. Ennek objektív előfeltéte­leit is igyekeztünk biztosítani: a vasút 1965-ben több ezer teher­kocsit, s jelentős számú Diesel- és villanymozdonyt kap. Villa­mosítjuk a Miskolc—Szerencs— Nyíregyháza vonalat, és Sze­rencsig bevezetjük a villamos­vontatást. Közismert, hogy — elsősorban a nagy tömegű áruszállításnál — milyen előnyei vannak a ha­jón történő fuvarozásnak. Ezt a lehetőséget is jobban szeret­nénk kihasználni az idén, a ha­józás, a vasút, és az autóközle­kedés együttműködésének meg­javításával. A gazdálkodó szer­veknek, vállalatoknak, gazdasá­goknak időben kellene gondol- niok arra, hogy a cukorrépa-, kő- stb. szállításaikhoz gazdasá­gosabb a folyami szálítást igénybe venniök. A személyszállítás lebonyo­lításának zöme a vasútra és az autóbuszközlekedésre hárul. De olyan gyorsan nőnek ezen a te­rületen az igények, hogy azok­kal egyelőre nehezen tudunk lé­pést tartani. így a személyszál­lításban a zsúfoltság fokozódá­sa ellen elsősorban forgalom­szervezési, és forgalomirányítási intézkedésekkel próbálunk majd küzdeni. A távolsági autóbuszközi eke- dés kocsiparkját felfrissítjük: Az új autóbuszok megjelenésével a kényelmetlen bódés gépkocsik és elavult autóbuszok lassan el­tűnnek a járatokról, az utazási idő megrövidül, utasaink hama­rabb jutnak be munkahelyükre, illetve haza. Tavaly Nagybá- tonyban, Egerben, Szekszárdon és Tapolcán építettünk forgalmi telepeket, Békéscsabán, Kecske­méten, Harkányfürdőn, Deve- cserben és Zalaegerszegen pe­dig korszerű autóbusz-állomást. Az idén folytatjuk az új létesít­ményeink sorát: a többi között Veszprémben, Szegeden, Szom­bathelyen, Gyulán és Sopron­ban adunk át új autóbusz-állo­mást a közönségnek. Ütjaink korszerűsítésével kap­csolatban megemlítem, hogy út­hálózatunk 41 százaléka már portalan burkolatú. Az idén a főúthálózat fejlesztése mellett folytatjuk az alsóbbrendű utak portalanítását. — Hallhatnánk valamit a rádió és a tv idei fej­lesztéséről Is? A Petőfi-rádió műsorát sugár­zó 8 kilowattos adó helyett a második negyedévben új, 20. ki- lowattos berendezést helyezünk üzembe. Ez Budapesten és kör­nyékén javítja meg a műsor vételét. Megkezdi rendszeres üzemét a salgótarjáni televíziós átjátszó állomás. Az adó a mű­sort a kékesi adótól veszi át, s 20 watt energiával sugározza a városnak és közvetlen környé­kének. A tokaji nagyadó üzem­behelyezését az év második fe­lére tervezzük. Még ebben az évben adjuk át rendeltetésé­nek a budapesti tartalékadót is, hogy a tv-nagyadó üzemzavara esetén a közönség megszakítás nélkül élvezhesse a műsort. — Űjabban a sajtóban is gyakran hallatnak magukról a megyei szállítási bizottságok. Hogyan értékeli ezek tevékenységét Csanádi elvtárs? — A közelmúltban Zalaeger­szegen jártam. A megyei párt­ós tanácsi vezetőktől hallottam, I hogy a vagonokból Szombat­helyről érkezett téglát raktak ki, majd az így megürült vago­nokba a helybéli téglagyár tég­láját helyezték el, s indították Székesfehérvárra. Azután meg­tudtam, hogy a zalaegerszegi Sütőipari Vállalat részére Al­másfüzitőről érkezik a fűtőolaj; a helybeli olajipar az ország minden részébe szállít, csak ép­pen — helybe nem. Sajnos, foly­tathatnám e negatív példák so­rolását. Ezek is azt mutatják, hogy az ilyen problémákat meg­oldani csak összefogással lehet. Segíthetnek bizonyos állami in­tézkedések, rendszabályok is, s ezekre feltétlenül sor is fog ke­rülni, de tartós eredményt csak szélesebb társadalmi erők be­kapcsolásával tudunk elérni. Ezt a társadalmi erőt testesí­tik meg a megyei szállítási bi­zottságok; ez tevékenységük lé­nyege. A bizottságok, amelyek­nek élén a megyei tanácsok il­letékes elnökhelyettesei állnak, már a tavaly nyári-őszi forga­lomban is többségükben mozgé­konyak, rugalmasak voltak, jól megállták a helyüket. Ellenőriz­ték megyéjükben a szállítási tervek, határozatok végrehajtá­sát, s az illetékes szervekkel együtt — részben saját hatás­körben — többnyire eredménye­sen intézkedtek. A megyei bi­zottságoktól azt várjuk, hogy főként az áruszállítások gazda­ságosságának és tervszerűségé­nek biztosításában működjenek közre, kezdeményezzék helyi anyagok feltárását, s helybeli szállításokkal tehermentesítsék a távolsági fuvarozást. Minden­nek érdekében rendszerezettebb hatáskört kívánunk biztosítani a megyei szállítási bizottságok­nak. — Hallhatnánk-e vala­mit a magyar közleke­dés távlati fejlesztési terveiről? — 1965 végére elkészül a köz­lekedés és hírközlés átfogó táv­lati fejlesztési koncepciója. A ! legfontosabbb célkitűzéseket — mintegy húszéves távlatra — a közlekedéspolitikai irányelvek­ben már meghatároztuk; meg­valósulásuk üteme a népgazda­sági erőforrásoktól függ majd. A vasút területén a forgalom oroszlánrészét bonyolító mint­egy 2500 kilométernyi vasúti törzshálózat átbocsátó képessé­gének növelése érdekében szá­mos állomást korszerűsítünk, s ezeket, valamint vonalainkat modem biztosító berendezések­kel kívánjuk felszerelni. Egyes vonalszakaszokon új, második vágányokat tervezünk megépí­teni. A vonalvillamosítást mint­egy 1700 kilométernyi hálózatra kívánjuk kiterjeszteni. A vasút­hálózat további részén Diesel­vontatásra térünk át. E korsze­rűsítési program előreláthatólag 20—25 évet vesz majd igénybe; a tolatás dieselítését azonban ennél hamarabb befejezzük. A közúti közlekedésben a jár­műpark — óvatos becslések sze­rint — 20 év alatt a jelenlegi­nek nyolc-tízszeresére növek­szik. Ezzel párhuzamosan ter­mészetesen ójabb forgalmi te­lepek létesítése, s a szervizhá­lózat gyors ütemű fejlesztése is szükséges. A közúthálózat meg­felelő fejlesztése mellett gon­dolnunk kell árra, hogy a nagy forgalmú utak és vasutak szint­beni keresztezését fokozatosan kétszintű keresztezésekké épít­sük át. Ami vízi közlekedésünket il­leti, jelenleg csak a Duna meg­felelő hajózó út, a víszintszabá- lyozás hiányában azonban en­nek használata is korlátozott, 20—30 éves távlatban azonban már számolhatunk mind a Du­nán, mind pedig a Tiszán — a tervezett duzzasztóművek hatá­saként — a hajózási lehetősé­gek lényeges javulásával, sőt a Duna—Tisza csatorna létesíté­se révén a két vízrendszer ha­zai összekapcsolásával is. Emel együtt jár folyami hajóparkunk motoros vontatóhajókkal, toló­hajókkal, uszályokkal, önjáró hajókkal, segédmotoros uszá­lyokkal való bővítése. Külkeres­kedelmi forgalmunk élénkülésé­vel arányban fejlesztjük a fo­lyam-tengeri hajóparkot is, és — tengeri hajók beszerzésével — tengerentúli áruszállításaink egy részét is magyar hajókkal kívánjuk majd lebonyolítani. A nemzetközi légijáratok vár­ható nagyarányú fejlődése indo­kolja a Ferihegyi repülőtér to­vábbi korszerűsitését, bővítését, — mondotta befejezésül dr. Csanádi György közlekedés- és postaügyi miniszter. U. L. A jó terv fél siker A géderlaki Üj Élet Ter­melőszövetkezetben is készül­nek a zárszámadásra. Az el­múlt évi közös gazdálkodás elemzése mellett körültekintő alapossággal tervezik az idei esztendő tennivalóit is. A valamivel több mint 2 ezer holdon gazdálkodó szövetkezet vezetőinek, gazdáinak erre az évre vonatkozó terveit érdemes figyelembe venni; főként azért, mert az Üj Élet korábban a gyengén gazdálkodó tsz-ek közé tartozott — az elmúlt évben azonban közös összefogással megteremtették az előrelépés lehetőségeit. Szegő Lajos, a tsz főagronó- musa, nemrégiben a következő­ket mondotta idei terveikről: — A jó terv fél siker. A he­lyes elképzelések, számítások megkönnyítik a munkát, bizto­sítják az eredményességet. A terv felületességéért, tévedései­ért sok-sok munkaórával és tonnás termésveszteséggel kell fizetni. Ezért mi a tervezést na­gyon komoly feladatunknak, egész évi együttes tevékenysé­günk nélkülözhetetlenül fontos részének, nem pedig egyszerű adminisztratív munkának te­kintjük. Egyébként már az elmúlt év őszén hozzáfogtunk a tervezés­hez, amikor alapelvként leszö­geztük, hogy a tavalyi aránylag jó eredményeket — amelyek el­érését a jobb munkaszervezésen és munkafegyelmen kívül első­sorban az állami támogatás tette lehetővé — az idén saját erőnkből megszilárdítjuk, s csak a gazdasági alapok növe­kedésének megfelelően lépünk előre. Alapelvünknek a jegyében végeztük már az őszi munkákat is, és készítettük el az előter- veket. Egyszerűsíteni és a gé­pesítést folytatni! — ez a fő cél­kitűzésünk. Ennek megfelelően tizennyolcra csökkentettük ter­mesztendő növényeink számát, s miután táblásítottunk, a töm- bösítést is megvalósítottuk, vagyis a növényeket csoportosí­tottuk. A vetésszerkezetben jelentős változást eszközlünk. Mintegy száz holddal növeljük Új műszer az állatgyógyászaiban Az Állatorvos-tudományi Egye­tem belgyógyászati tanszékén új magyar műszert próbáltak ki dr. Horváth Zoltán egyetemi ta­nár vezetésével. A műszer rend­kívül hasznos szolgálatokat tesz akkor, amikor — a gyors és pontos állatorvosi beavatkozás érdekében — meg kell állapíta­ni a szarvasmarha szervezetébe került fémtárgy helyét és nagy­ságát. A Csanda—Zalavári— Molnár—Petrikovics-féle elek­tronikus fémkutató segítségével mindez gyorsan elvégezhető. Ké­pünkön dr. Horváth Zoltán egye­temi tanár vizsgál egy szöget nyelt szarvasmarhát. a pillangósok vetésterületét és silókukoricát is nagyobb terü­leten termesztünk. Ezt állatál­lományunk takarmányszükség­letének a jobb kielégítése kö­veteli meg, s a növényápolási munkák nagyobb mértékű gé­pesítése teszi lehetővé. A fűszer- paprika vetésterülete nagyságú nak a meghatározásánál, a ta valyi módszertől eltérően, előbb a családi vállalásokat összegez tűk, és csak ezek mértékénei megfelelően tervezzük a fűszer növény termesztését. Ami a gépesítést illeti, nem annyira a traktorok számát nö­veljük — esetleg egy nehéz erő­géppel szaporítjuk állományún kát —, hanem több munkagé­pet igyekszünk beszerezni. Állatlétszámunkat meglevő épületeink teljes mértékű ki­használásáig és a rendelkezésre álló takarmánykészlet erejéig növeljük. Ebben az évben egyensúlyba hozzuk takarmány­mérlegünket, és emellett szi­lárd, minőségileg feljavított törzsállomány létrehozására tö­rekszünk. Tervezési formánk egyéb­ként az idén először eltér az eddigiektől, mert, mint kiemelt termelőszövetkezet, áttértünk a költségvetési üzemi tervezésre. Ez sokkal nagyobb, alaposabb munkát igényel, viszont meg­bízhatóbban tünteti fel a gaz­dasági év eshetőségeit. Így rész­letes, tiszta képet kapunk min­den üzemág és termény, vagy termék gazdaságosságáról. Meg tudjuk például mondani, hogy mennyi egy mázsa búza, vagy egy kiló hús önköltségi ára, de még azt is, hogy megtermelé­sükre mennyi munkaórát for­dítottunk, hány normálhold gépi munkát végeztünk, s tudjuk azt is, hogy az alkatrészek költsé­geiből mennyi esik egy egység­nyi termékre. T. I. Á leninvárosi távfűtés illetékesei Az utóbbi napokban ismét sok leninvárosi lakos és lakosje­lölt fordult szerkesztőségünk­höz, választ várva arra a so­kakat nagyon érdeklő kérdésre, mikor élvezhetik már lakásuk­ban a távfűtést. Mi újra beszél­tünk telefonon az illetékesekkel. — Halló! Ingatlankezelő Vál­lalat? — Igen! Itt Gönczöl János műszakvezető. — Mi a helyzet a távfűtés ügyében? — A távfűtő-berendezés üze­meltetésére az erőművel a szer­ződést megkötöttük. Az ÉM Bács megyei Állami Építőipari Vállalat és az ÉM Csőszerelő Vállalat 5-ös üzem­egységének dolgozói jelenleg is dolgoznak a bekötésen. — Halló! Erőmű? — Itt Lakó József művezető. — Mikor kezdik a forróviz szolgáltatást? — A forróviz cirkulációját biztosító szivattyúkat kipróbál­tuk, jól működnek. Hétfő reggel óta már a próbafűtést végezzük. Az épületek bekötését a gerinc­vezetékre a szerelők megkezd­ték. — Halló! ÉM Bács megyei Állami Épílőipari Vállalat? — Tessék, itt Bakos István leninvárosi építésvezető. — Mennyire haladtak a táv fűtés szerelésével? — Szeretnénk a héten mi a 9 emeletes, mind a ponti zak bekötését elvégezni. Sajv I hétfőn délután az egyik 9 e~ •letes épületnél csőrepedés tént. Ilyen esetek, sajnos, fordulhatnak, ezért nem í tunk múlik, ha néhány nar később tudjuk csak befejt ' munkát. N

Next

/
Thumbnails
Contents