Petőfi Népe, 1965. február (20. évfolyam, 27-50. szám)
1965-02-03 / 28. szám
(MS. (ebrair S, sserds A közlekedés idei terveiről, a megyei szállítási bizottságokról, a távlati fejlesztésről Beszélgetés dr. Csanádi György közlekedés- és postaügyi miniszterrel I Az egész népgazdaság szempontjából rendkívüli jelentősége van annak, hogyan fejlődik közlekedésünk. Ezzel kapcsolatos kérdésekkel kerestük fel dr. Csanádi György elvtárs, közlekedés- és postaügyi minisztert. Az alábbiakban közöljük a kérdéseinkre adott válaszait. Mit várhatunk a köde- lekedéstől 1965-ben? — Az elmúlt év közlekedési eredményei — 8,5 millió utassal és 10 millió tonna áruval szállítottunk többet a tervezettnél — azzal a reménnyel biztatnak, hogy eleget tudunk tenni idei feladatainknak is. Ezek pedig óriásiak, hogy mást ne említsünk, a MÁV-nak 410—420 millió utas és 115 millió tonna áru szállítására kell felkészülnie. Ennek objektív előfeltételeit is igyekeztünk biztosítani: a vasút 1965-ben több ezer teherkocsit, s jelentős számú Diesel- és villanymozdonyt kap. Villamosítjuk a Miskolc—Szerencs— Nyíregyháza vonalat, és Szerencsig bevezetjük a villamosvontatást. Közismert, hogy — elsősorban a nagy tömegű áruszállításnál — milyen előnyei vannak a hajón történő fuvarozásnak. Ezt a lehetőséget is jobban szeretnénk kihasználni az idén, a hajózás, a vasút, és az autóközlekedés együttműködésének megjavításával. A gazdálkodó szerveknek, vállalatoknak, gazdaságoknak időben kellene gondol- niok arra, hogy a cukorrépa-, kő- stb. szállításaikhoz gazdaságosabb a folyami szálítást igénybe venniök. A személyszállítás lebonyolításának zöme a vasútra és az autóbuszközlekedésre hárul. De olyan gyorsan nőnek ezen a területen az igények, hogy azokkal egyelőre nehezen tudunk lépést tartani. így a személyszállításban a zsúfoltság fokozódása ellen elsősorban forgalomszervezési, és forgalomirányítási intézkedésekkel próbálunk majd küzdeni. A távolsági autóbuszközi eke- dés kocsiparkját felfrissítjük: Az új autóbuszok megjelenésével a kényelmetlen bódés gépkocsik és elavult autóbuszok lassan eltűnnek a járatokról, az utazási idő megrövidül, utasaink hamarabb jutnak be munkahelyükre, illetve haza. Tavaly Nagybá- tonyban, Egerben, Szekszárdon és Tapolcán építettünk forgalmi telepeket, Békéscsabán, Kecskeméten, Harkányfürdőn, Deve- cserben és Zalaegerszegen pedig korszerű autóbusz-állomást. Az idén folytatjuk az új létesítményeink sorát: a többi között Veszprémben, Szegeden, Szombathelyen, Gyulán és Sopronban adunk át új autóbusz-állomást a közönségnek. Ütjaink korszerűsítésével kapcsolatban megemlítem, hogy úthálózatunk 41 százaléka már portalan burkolatú. Az idén a főúthálózat fejlesztése mellett folytatjuk az alsóbbrendű utak portalanítását. — Hallhatnánk valamit a rádió és a tv idei fejlesztéséről Is? A Petőfi-rádió műsorát sugárzó 8 kilowattos adó helyett a második negyedévben új, 20. ki- lowattos berendezést helyezünk üzembe. Ez Budapesten és környékén javítja meg a műsor vételét. Megkezdi rendszeres üzemét a salgótarjáni televíziós átjátszó állomás. Az adó a műsort a kékesi adótól veszi át, s 20 watt energiával sugározza a városnak és közvetlen környékének. A tokaji nagyadó üzembehelyezését az év második felére tervezzük. Még ebben az évben adjuk át rendeltetésének a budapesti tartalékadót is, hogy a tv-nagyadó üzemzavara esetén a közönség megszakítás nélkül élvezhesse a műsort. — Űjabban a sajtóban is gyakran hallatnak magukról a megyei szállítási bizottságok. Hogyan értékeli ezek tevékenységét Csanádi elvtárs? — A közelmúltban Zalaegerszegen jártam. A megyei pártós tanácsi vezetőktől hallottam, I hogy a vagonokból Szombathelyről érkezett téglát raktak ki, majd az így megürült vagonokba a helybéli téglagyár tégláját helyezték el, s indították Székesfehérvárra. Azután megtudtam, hogy a zalaegerszegi Sütőipari Vállalat részére Almásfüzitőről érkezik a fűtőolaj; a helybeli olajipar az ország minden részébe szállít, csak éppen — helybe nem. Sajnos, folytathatnám e negatív példák sorolását. Ezek is azt mutatják, hogy az ilyen problémákat megoldani csak összefogással lehet. Segíthetnek bizonyos állami intézkedések, rendszabályok is, s ezekre feltétlenül sor is fog kerülni, de tartós eredményt csak szélesebb társadalmi erők bekapcsolásával tudunk elérni. Ezt a társadalmi erőt testesítik meg a megyei szállítási bizottságok; ez tevékenységük lényege. A bizottságok, amelyeknek élén a megyei tanácsok illetékes elnökhelyettesei állnak, már a tavaly nyári-őszi forgalomban is többségükben mozgékonyak, rugalmasak voltak, jól megállták a helyüket. Ellenőrizték megyéjükben a szállítási tervek, határozatok végrehajtását, s az illetékes szervekkel együtt — részben saját hatáskörben — többnyire eredményesen intézkedtek. A megyei bizottságoktól azt várjuk, hogy főként az áruszállítások gazdaságosságának és tervszerűségének biztosításában működjenek közre, kezdeményezzék helyi anyagok feltárását, s helybeli szállításokkal tehermentesítsék a távolsági fuvarozást. Mindennek érdekében rendszerezettebb hatáskört kívánunk biztosítani a megyei szállítási bizottságoknak. — Hallhatnánk-e valamit a magyar közlekedés távlati fejlesztési terveiről? — 1965 végére elkészül a közlekedés és hírközlés átfogó távlati fejlesztési koncepciója. A ! legfontosabbb célkitűzéseket — mintegy húszéves távlatra — a közlekedéspolitikai irányelvekben már meghatároztuk; megvalósulásuk üteme a népgazdasági erőforrásoktól függ majd. A vasút területén a forgalom oroszlánrészét bonyolító mintegy 2500 kilométernyi vasúti törzshálózat átbocsátó képességének növelése érdekében számos állomást korszerűsítünk, s ezeket, valamint vonalainkat modem biztosító berendezésekkel kívánjuk felszerelni. Egyes vonalszakaszokon új, második vágányokat tervezünk megépíteni. A vonalvillamosítást mintegy 1700 kilométernyi hálózatra kívánjuk kiterjeszteni. A vasúthálózat további részén Dieselvontatásra térünk át. E korszerűsítési program előreláthatólag 20—25 évet vesz majd igénybe; a tolatás dieselítését azonban ennél hamarabb befejezzük. A közúti közlekedésben a járműpark — óvatos becslések szerint — 20 év alatt a jelenleginek nyolc-tízszeresére növekszik. Ezzel párhuzamosan természetesen ójabb forgalmi telepek létesítése, s a szervizhálózat gyors ütemű fejlesztése is szükséges. A közúthálózat megfelelő fejlesztése mellett gondolnunk kell árra, hogy a nagy forgalmú utak és vasutak szintbeni keresztezését fokozatosan kétszintű keresztezésekké építsük át. Ami vízi közlekedésünket illeti, jelenleg csak a Duna megfelelő hajózó út, a víszintszabá- lyozás hiányában azonban ennek használata is korlátozott, 20—30 éves távlatban azonban már számolhatunk mind a Dunán, mind pedig a Tiszán — a tervezett duzzasztóművek hatásaként — a hajózási lehetőségek lényeges javulásával, sőt a Duna—Tisza csatorna létesítése révén a két vízrendszer hazai összekapcsolásával is. Emel együtt jár folyami hajóparkunk motoros vontatóhajókkal, tolóhajókkal, uszályokkal, önjáró hajókkal, segédmotoros uszályokkal való bővítése. Külkereskedelmi forgalmunk élénkülésével arányban fejlesztjük a folyam-tengeri hajóparkot is, és — tengeri hajók beszerzésével — tengerentúli áruszállításaink egy részét is magyar hajókkal kívánjuk majd lebonyolítani. A nemzetközi légijáratok várható nagyarányú fejlődése indokolja a Ferihegyi repülőtér további korszerűsitését, bővítését, — mondotta befejezésül dr. Csanádi György közlekedés- és postaügyi miniszter. U. L. A jó terv fél siker A géderlaki Üj Élet Termelőszövetkezetben is készülnek a zárszámadásra. Az elmúlt évi közös gazdálkodás elemzése mellett körültekintő alapossággal tervezik az idei esztendő tennivalóit is. A valamivel több mint 2 ezer holdon gazdálkodó szövetkezet vezetőinek, gazdáinak erre az évre vonatkozó terveit érdemes figyelembe venni; főként azért, mert az Üj Élet korábban a gyengén gazdálkodó tsz-ek közé tartozott — az elmúlt évben azonban közös összefogással megteremtették az előrelépés lehetőségeit. Szegő Lajos, a tsz főagronó- musa, nemrégiben a következőket mondotta idei terveikről: — A jó terv fél siker. A helyes elképzelések, számítások megkönnyítik a munkát, biztosítják az eredményességet. A terv felületességéért, tévedéseiért sok-sok munkaórával és tonnás termésveszteséggel kell fizetni. Ezért mi a tervezést nagyon komoly feladatunknak, egész évi együttes tevékenységünk nélkülözhetetlenül fontos részének, nem pedig egyszerű adminisztratív munkának tekintjük. Egyébként már az elmúlt év őszén hozzáfogtunk a tervezéshez, amikor alapelvként leszögeztük, hogy a tavalyi aránylag jó eredményeket — amelyek elérését a jobb munkaszervezésen és munkafegyelmen kívül elsősorban az állami támogatás tette lehetővé — az idén saját erőnkből megszilárdítjuk, s csak a gazdasági alapok növekedésének megfelelően lépünk előre. Alapelvünknek a jegyében végeztük már az őszi munkákat is, és készítettük el az előter- veket. Egyszerűsíteni és a gépesítést folytatni! — ez a fő célkitűzésünk. Ennek megfelelően tizennyolcra csökkentettük termesztendő növényeink számát, s miután táblásítottunk, a töm- bösítést is megvalósítottuk, vagyis a növényeket csoportosítottuk. A vetésszerkezetben jelentős változást eszközlünk. Mintegy száz holddal növeljük Új műszer az állatgyógyászaiban Az Állatorvos-tudományi Egyetem belgyógyászati tanszékén új magyar műszert próbáltak ki dr. Horváth Zoltán egyetemi tanár vezetésével. A műszer rendkívül hasznos szolgálatokat tesz akkor, amikor — a gyors és pontos állatorvosi beavatkozás érdekében — meg kell állapítani a szarvasmarha szervezetébe került fémtárgy helyét és nagyságát. A Csanda—Zalavári— Molnár—Petrikovics-féle elektronikus fémkutató segítségével mindez gyorsan elvégezhető. Képünkön dr. Horváth Zoltán egyetemi tanár vizsgál egy szöget nyelt szarvasmarhát. a pillangósok vetésterületét és silókukoricát is nagyobb területen termesztünk. Ezt állatállományunk takarmányszükségletének a jobb kielégítése követeli meg, s a növényápolási munkák nagyobb mértékű gépesítése teszi lehetővé. A fűszer- paprika vetésterülete nagyságú nak a meghatározásánál, a ta valyi módszertől eltérően, előbb a családi vállalásokat összegez tűk, és csak ezek mértékénei megfelelően tervezzük a fűszer növény termesztését. Ami a gépesítést illeti, nem annyira a traktorok számát növeljük — esetleg egy nehéz erőgéppel szaporítjuk állományún kát —, hanem több munkagépet igyekszünk beszerezni. Állatlétszámunkat meglevő épületeink teljes mértékű kihasználásáig és a rendelkezésre álló takarmánykészlet erejéig növeljük. Ebben az évben egyensúlyba hozzuk takarmánymérlegünket, és emellett szilárd, minőségileg feljavított törzsállomány létrehozására törekszünk. Tervezési formánk egyébként az idén először eltér az eddigiektől, mert, mint kiemelt termelőszövetkezet, áttértünk a költségvetési üzemi tervezésre. Ez sokkal nagyobb, alaposabb munkát igényel, viszont megbízhatóbban tünteti fel a gazdasági év eshetőségeit. Így részletes, tiszta képet kapunk minden üzemág és termény, vagy termék gazdaságosságáról. Meg tudjuk például mondani, hogy mennyi egy mázsa búza, vagy egy kiló hús önköltségi ára, de még azt is, hogy megtermelésükre mennyi munkaórát fordítottunk, hány normálhold gépi munkát végeztünk, s tudjuk azt is, hogy az alkatrészek költségeiből mennyi esik egy egységnyi termékre. T. I. Á leninvárosi távfűtés illetékesei Az utóbbi napokban ismét sok leninvárosi lakos és lakosjelölt fordult szerkesztőségünkhöz, választ várva arra a sokakat nagyon érdeklő kérdésre, mikor élvezhetik már lakásukban a távfűtést. Mi újra beszéltünk telefonon az illetékesekkel. — Halló! Ingatlankezelő Vállalat? — Igen! Itt Gönczöl János műszakvezető. — Mi a helyzet a távfűtés ügyében? — A távfűtő-berendezés üzemeltetésére az erőművel a szerződést megkötöttük. Az ÉM Bács megyei Állami Építőipari Vállalat és az ÉM Csőszerelő Vállalat 5-ös üzemegységének dolgozói jelenleg is dolgoznak a bekötésen. — Halló! Erőmű? — Itt Lakó József művezető. — Mikor kezdik a forróviz szolgáltatást? — A forróviz cirkulációját biztosító szivattyúkat kipróbáltuk, jól működnek. Hétfő reggel óta már a próbafűtést végezzük. Az épületek bekötését a gerincvezetékre a szerelők megkezdték. — Halló! ÉM Bács megyei Állami Épílőipari Vállalat? — Tessék, itt Bakos István leninvárosi építésvezető. — Mennyire haladtak a táv fűtés szerelésével? — Szeretnénk a héten mi a 9 emeletes, mind a ponti zak bekötését elvégezni. Sajv I hétfőn délután az egyik 9 e~ •letes épületnél csőrepedés tént. Ilyen esetek, sajnos, fordulhatnak, ezért nem í tunk múlik, ha néhány nar később tudjuk csak befejt ' munkát. N
