Petőfi Népe, 1965. január (20. évfolyam, 1-26. szám)

1965-01-14 / 11. szám

IMS. Január 13, szerda r & «Mat ü Gyulai-brigád „kis“ zárszámadása 550 versenyző Csaknem 57 forintot ér egy munkaegység A mezőgazdaság szocia­lista átszervezése után, 1962- ben, a kecskeméti Űj Tavasz Termelőszövetkezet területe megkétszereződött. A termelés megszervezésének a góndja pe­dig ennél is nagyobb mérték­ben növekedett meg. Ballószögben, ahol a terme­lőszövetkezet gazdálkodik, ami­att, hogy a szőlő, szántóföld, a zöldséges terület és a rét rend­­szertelenül, szinte dobásnyira váltogatja egymást, a terme­lésnek sajátos szerkezete ala­kult ki. Brigádterületekre osz­tották a közös földeket, ame­lyeken, az anyagi érdekeltség elvének alkalmazásával, a bri­gádok önelszámoló termelést lolytatnak. A hat brigád most külön­­külön — ahogy a tsz elnöke mondja — „kis” zárszámadást hold terméséért 16 475 forint bevételre tettek szert. A brigád tagjainak egyéb­ként több mint a fele asszony, a férfiak átlagéletkora pedig felette van az ötven évnek. Közös óhajuk: legalább öt fiatal csatlakozna hozzájuk. Jól járnának, hiszen megvan a jó kereset lehetősége. Az 54 éves Bene János bácsi például az 500 munkaegységen felüli teljesítménye után 30 ezer fo­rint jövedelemhez jutott. A brigádgyűlésen, vagyis a „kis” zárszámadáson a brigád­vezető részletesen ismertette a betakarított és átadott termés mennyiségét, s tanulságos epi­zód, hogy amikor megbotlottá nyelve és megmásított egy számadatot, a tagok nyomban kijavították. Ez azt bizonyítja, hogy ismerik eredményeiket. Évközben is mindig tudták, hogy a különféle termények­nek mi az átvételi ái'a, és gyakran önmaguk is kiszámí­tották: az értékesítés után mennyivel növekedett a mun­kaegység értéke. A munkákat egyébként úgy szervezték meg, hogy teendőik előtt mindig megbeszélték, ki­nek mi a feladata. Jó lóimé, ha a kecskeméti Üj Tavasz Termelőszövetkezet Il-es számú brigádjának a pél­dáját követnék, s nemcsak eb­ben a tsz-ben, de másutt is. Nem bánnák meg. G. Gy. A mezőgazdaságban dolgozó fiatalok termelési versenyének eredményeit az elmúlt napok­ban összegezte a KISZ kiskun­félegyházi járási bizottsága. En­nek során megállapították, hogy a járás fiataljai közül növény­­termesztésben a kiskunfélegyhá­zi Vörös Csillag Tsz-ben dolgo­zó Dávid István munkacsapata érte el a legjobb eredményt. A hattagú munkacsapat 42 hold kukoricát művelt és a tervezett tizennégy mázsás átlaggal szem­ben májusi morzsol than számít­va 21,6 mázsa átlagtermést ért el. A közös gazdaságok kertésze­teiben dolgozó" fiatalok verse­nyében a pálmonostori Béke Tsz KlSZ-istái érték el a legjobb eredményt. Csányi Anna ifjú­sági munkacsapata fűszerpapri­kából a tervezett 156 ezer fo­rinttal szemben 226 ezer fönn­tart. Közülük egyről, a Gyulai Elek vezette Il-es számúról adunk részletesebb tájékozta­tást. Befejeződött a készletek felmérése Több mint 48 ezer hektoliter rejtett bort találtak Az 57 főből álló brigád az elmúlt évben elismerésre mél­tó eredményeket ért el az ál­tala művelt 117 holdas terüle­ten, amelyből 64 kh a vegyes gyümölcsössel köztes szőlő. Pa­radicsomot tíz, kukoricát pe­dig 32 holdon termesztettek a brigád tagjai, összes termé­nyük értéke jóval meghaladta a 900 ezer forintot. A munkákat a brigádtagok közösen végezték, munkaegy­ségre, s közöttük a termés fo­rintban kifejezhető értékének a 40 százaléka kerül felosztásra. Egy munkaegység pénzbem ér­téke 37 forint 20 fillér, mint­hogy azonban kukoricából, burgonyából, s takarmányré­pából — szintén munkaegy­ségre — természetbeni része­sedést is kaptak, így összesen 56,90 forintot ér egy-egy mun­kaegység. A szép jövedelem a brigád­tagok derekas helytállását tükrözi. Az említett régi tele­pítésű, s vegyes termőképes­ségű szőlőkből például átlag 17,08 mázsa, 8112 forint érté­kű termést takarítottak be, s az ugyanazon szőlőkben ter­mett és értékesített vegyes gyümölcs értéke is elérte hol­­dankénti átlagban a 3581 fo­rintot. Paradicsomból egy-egy Az elmúlt év kiváló szőlőter­méséből származó borkészletek felmérése a pénzügyőrség dol­gozóinak állhatatos munkájával január elején befejeződött. A lelkiismeretes, mindenre kiter­jedő felderítés is eredményes volt, hiszen az összes bejelen­tett borkészleten kívül pénz­ügyőreink 48 664 hektoliter készlettöbbletet és rejtett bort találtak a termelőknél. Ez a jelentős mennyiségű bor a nép­gazdaság adóalapját nem keve­sebb mint 24 millió 332 ezer fo­rinttal növelte. Tovább folytatódik a felderítés A borkészletek felmérésével párhuzamosan a pénzügyőrség dolgozói nem feledkeztek meg a még elrejtett bormennyisé­gek felkutatásáról, azok meg­adóztatásából, sőt, a lelkiisme­retlen termelők megbírságolá­sáról sem. íme, néhányan a borrejtegetők közül. December 16-án Kullai Imre Hetényegyháza, Szarkás 17. sz. alatti termelőnek 23 hektoliter bor volt a készlete. Január 5-én egy nem várt ellenőrzés meglepő eredményre jutott. A 23 hektoliter bor 442 literrel növekedett. Vajon honnan a többlet? Kullai Imre elrejtette! A bor adóját, 2210 forintot be kell fizetnie, elvonják tőle a borkedvezményt, sőt, a szabály­sértési hatóság meg is bírsá­golja. Hasonló az előbbihez Mar­ton Gergely Kecskemét, Budai­hegy 91. és ifjú Kosa Imre Bal­­lószög 95. szám alatti termelők esete. Mártonnál 447, Kosánál pedig 300 liter rejtett bort ta­lált a pénzügyőri ellenőrzés. A két borrejtegetőnek 4900 forint boradót kell fizetnie, a borked­vezmény megvonásáról és a büntetésről nem is beszélve. Bealkonyodott a zugbormérőknek A megyei pénzügyőrség sza­kaszai között az elmúlt évben eredményes versengés bonta­kozott , ki. Ebben a kecskeméti szakasz szerezte meg az első­séget. A pénzügyőrök 569 eset­ben derítettek fel pénzügyi szabálysértést, s 896 ezer fo­rint, a népgazdaság elől elvont adót állapítottak meg. Különö­sen eredményes volt a zug­­bormérők ellen folytatott küz­delem. A megyében az elmúlt évben összesen 421 jogosulatlan italmérést derítettek fel, s eb­ből a kecskeméti szakasz dol­gozói 133 zugbormérőt leplez­tek le. A fenti összehasonlítás két­ségtelenül bebizonyítja: a me­gyeszékhelyen az eddiginél is erőteljesebb intézkedésekre van szükség a zugbormérők megfékezésére. Újabb veszély: a tiltott pálinkafőzés A kecskeméti pénzügyőri sza­kasz munkájának értékelése közben a pénzügyőrség megyei parancsnoka megjegyezte: A zugbormérők mellett ebben az esztendőben a tiltott pálinka­főzők is nagy gondot okoznak majd. Sok igazság van ebben, hiszen a Belkereskedelmi Mi­nisztérium tíz-tizenkét száza­lékkal emelte az égetett szeszes­italok árát. Ugyanakkor a Pénzügyminisztérium és az Élelmiszeripari Minisztérium közös határozata átlagosan 13 százalékkal emelte fel a ter­melők által főzetett pálinka adóját. Ez az intézkedés való­színűleg elszaporítja a tiltott pálinkafőzők számát. Az el­múlt évben 151 ilyen esetben — ebből negyvenet Kecskemé­ten — derítettek fel a megyé­ben. A pénzügyőrség természe­tesen igyekszik meggátolni ezeknek elterjedését, de a la­kosság támogatását nem nélkü­lözhetik. Gémes Gábor Közéleti emberek Titkár, a költő — Mikor mondható el egy emberre, hogy kommunista? A kérdés mintegy kétórás rapszódikus beszélgetés után hangzott el a kiskőrösi köz­ségi pártszékház titkári szobá­jában. A megkérdezett elgon­dolkozva simította hátra gesz­tenye színű, hullámos haját, s kinézett az esőpermettel be­szórt utcára. — Sokat töprengtem ezen magam is, főként az utóbbi években, és elsősorban a sa­ját évjáratommal kapcsolatban. Huszonnyolc éves vagyok, a múltat kisgyerek fejjel éltem át, a régi társadalmi rendszer megdöntésében és a felszabadu­lás utáni politikai és egyéb harcokban nem vehettem részt. Nem messze van innen Imre­­hegy, ahol felnőttem, ahol szü­leim élnek," ott voltam úttörő-, DISZ-, MSZBT-, tanácsi és postafiók-vezető. Erről az idő­szakról csak azt tudom mon­dani: Igyekeztem jól ellátni, amit rámbíztak, de — mint a legtöbb fiatal — valahogy mindig többre vágytam. Na­gyobb, jelentősebb tettekre. Ám azt is éreztem, hogy a tudá­som, a tapasztalatom kevés mindehhez, s amikor elmehet­tem öthónapos KISZ vezető-. szülőfaluiéról képző iskolára — nagyon örül­tem. Ezután voltam járási KISZ-titkár, dolgoztam a já­rási pártapparátusban, innen ismét a járási KISZ-bizottság élére kerültem. Közben elvé­geztem levelező úton a mező­­gazdasági technikumot, jelen­leg pedig a marxizmus—leni­­nizmus esti egyetemének va­gyok másodéves hallgatója. Juhász István, a kis­kőrösi községi pártbizottság titkára abbahagyja a szót, s az asztalfiókból stencilezett pa­pírlapokat vesz elő, az MSZMP kiskőrösi községi vezetőségének határozati javaslatát, amit a múlt év december 8-i községi pártértekezlet emelt határo­zattá. — Lehet, hogy frázisnak tű­nik, de valahogy úgy tudnám megfogalmazni kérdésedre a választ: Itt, Kiskőrösön az az igazi kommunista, aki e hatá­rozatért minél többet, minél jobban akar és tud cselekedni Hiszen a község kommunistái a VIII. kongresszus és az 1962. évi járási pártértekezlet hatá­rozatai alapján dolgozták ki ezt a munkaprogramot, ami nemcsak az emberi jólét eme­lésének, a tudat alakításának igényét, céljait, hanem a meg­valósulás útját és eszközeit is dokumentálja. Mielőtt felkerestem Juhász elvtársat, akit alig egy hónapja választottak meg a község párt­titkárának, sokat hallottam má­soktól róla. Idősebb, fiatalabb elvtársak, munkatársai, isme­rősei, barátai így jellemezték: őszinte, szókimondó ember, akit szeretnek a községben. Van te­kintélye, népszerű, s minden­kivel szót tud érteni. Szerényen elmosolyodott, amikor ezt megemlítettem előt­te, de aztán komoly hangsúlyt nyertek a mondatai: — Soha nem hajhásztam a népszerűséget, sőt emberi hi­báimból sem csináltam titkot, s igyekeztem mindenkihez jó szándékú és tárgyilagos ma­radni. Ha valakinek igazat ad­tam, ezt az igazságot nemcsak szavakban ismertem el, hanem a gyakorlati munkában is fel­használtam észrevételét, véle­ményét. — Mint párttitkár erre vonatkozólag nem tudok még sok példát mondani, de mint volt ifjúsági vezető, azt tapasz­taltam: ha az emberek között élünk, ismerjük gondjaikat, problémáikat, nem maradhat el az eredmény. Az ifjúsági mozgalomban szerzett tapasztalatokat nagy­szerűen kamatoztathatom új beosztásomban, s arra még in­kább büszke vagyok, hogy mint sok más fiatalt, engem is a KISZ nevelt párttagnak, veze­tőnek, kommunistának. A fiatal párttitkár most is­merkedik új feladataival. Ho­gyan látott munkához? — er­ről kérdezgettem a továbbiak­ban. — Nyolc szakszövetkezet, üzemek, ktsz-ek, iskolák, intéz­mények, vállalatok működnek Kiskőrösön. Igen jól esett, hogy Nagy Mihály, a gépállomás, Nagy Imre, a konzervgyár párttitkára, és más elvtársak, már a megválasztásom napján meginvitáltak. Enélkül is men­tem volna, és megyek is, hi­szen ily módon alaposabban megismerhetem a helyi gondo­kat, feladatokat és főként az embereket, kiknek bírálatában, véleményében, segítő szándé­kában én az előrehaladás egyik eszközét látom. Kezbe veszi, lapozza a községi pártértekezlet határo­zatát: — Párttagokat, pártonkívü­­lieket bőven ellát tennivalók­kal ez a határozat — mondja. — Az ipar. a mezőgazdaság, a kereskedelem, a községfej­lesztés, a kultúra, a párt- és tömegszervezetek vezetői, dol­gozói egyaránt megtalálják ebben a reájuk eső feladatokat. S remélem, támogatnak, segí­tenek új tisztségem ellátásá­ban, e határozatok megvalósí­tásában. Bubor Gyiíte fos bevételhez jutott. Kétszáz­kilencezer forintos évi bevételi tervüket több mint a duplájára teljesítették és 450 ezer forint jövedelemre tettek szert. Silózásban a tiszaújfalui Tisza Tsz Benkó István munkacsapa­ta, baromfitenyésztésben a ti­szaújfalui Alkotmány Tsz Ju­hász Margit vezette munkacsa­pata, a tehenészek versenyében a kiskunfélegyházi Vörös Csil­lag Tisz tehenésze, Szabó Erzsé­bet, a traktorosok versenyében pedig az alpári Búzakalász Tsz erőgépvezetője, Fekete István érte el a legjobb eredményt. A járás közös gazdaságaiban folyó munkaversenyben az el­múlt évben több mint 550 fia­tal és 39 munkacsapat vett részt. Közülük 178-an a mezőgazda­ságban dolgozó fiatalok megyei versenyébe is beneveztek. — Együttvéve 268 hold kukoricát, 76 hold cukorrépát, 50 hold napraforgót és 353 hold egyéb kapásnövényt ápoltak, azonkí­vül 283 hold kertészetben kü­lönböző zöldségféléket termesz­tettek. A szorgos munkájuk eredményéként elért terven fe­lüli bevétel csupán a kertészet­ben meghaladja a félmillió fo­rintöt. Baromfiból 380 mázsát, tejből 680 hektolitert értékesí­tettek a fiatalok jó munkájának eredményeként terven felül. N. J. Hiszékenység Anekdoták szenvedő hőse, legendáknak beillő történetek szereplője volt a múltban a rászedett ember. Szélhámosok, ügyeskedő ügynökök éltek vissza tájékozatlanságával, csalták ki pénzét, sóztak nya­kába értéktelen holmit. Mint társadalmi jelenség, ez már a múlté, de mint egyedi esettel sajnos, még manapság is ta­lálkozunk. Előfordul, hogy „ügyeskedők” lóvá tesznek hi­székeny embereket, búsás tan­díjat fizettetve velük naivitá­sukért. A rendőrség a közel­múltban leplezte le „noppe­­rek”, lelkiismeretlen ügynökök hálózatát, akik a fővárosba bútorvásárlásra érkező falusia­kat a méregdrága kisiparoshoz irányították. Az ügynök szá­zalékot kapott, a kisiparos jó áron túladott ósdi bútorain, csak a vevő járt rosszul..« Kettőn áll a vásár — rit­kán gondolunk arra, amikor a rendőrségi krónikában hason­ló ügyet olvasunk. Házasság­szédelgő —, s akik hittek ne­ki, üzletember, aki mindent megszerez —, akik előleget adtak neki, üzenetet hozó jó asszony —, s aki egyedül hagyta a lakásban: elválaszt­hatatlan. A szélhámos csak akkor élhet meg, ha vannak, akik hagyják magukat rá­szedni! „Csomagban kaptam” — mondja az újmódi kofaasz­­szony, s búsás felárral adja azt, amit az állami üzletben vásárolt. „Príma minőség!” — állítja az álkisiparos, s elsóz­za a ragyogóra kikent-kifent, szúette bútort. „Meglesz az es­küvő!” — így a házasságszé­delgő, csak éppen útiköltséget kér, meg kölcsönt, mivel nem létező saját pénzét éppen ház, telek, stb. vásárlásba fektet­te ..: Hiszünk neki? Előfor­dul! Sokszor bizony nem te­szünk különbséget bizalom és oktalan hiszékenység között, nem mérjük meg az embert, őszintén szól-e hihetünk-e ne­ki? Az áldozatok, a rászedet­tek aztán legtöbbször csak a bíróságon jönnek rá, kiben bíztak meg, kinek a szavát hitték. Legyünk bizalommal egy­máshoz, de ne legyünk hiszé­kenyek. Más kárán tanul az okos! (m. o.)

Next

/
Thumbnails
Contents