Petőfi Népe, 1965. január (20. évfolyam, 1-26. szám)
1965-01-13 / 10. szám
1985. január IS, nenls Ev eleji gondok átszervezés után Az igazgató szobájának ab lakán a vastag drapéria isöszsze volt húzva, hogy a külvilág zajából minél kevesebb szűrődjön át. Ám ezt nem az élettől való elzárkózás miatt tette. Sőt! Most év elején mindent pontosan át kell gondolni, nehogy később súlyos szervezési hibák akadályozzák a termelést. Ezenkívül Pataki Árpád igazgató elhatározta, hogy bizonyít. Mit? Azt, hogy egy vállalat átszervezése után nem törvényszerű a termelés visszaesése. A bizonyítás ideje adott: az 1965-ös év. Az igazgatása alatt álló tanácsi üzemet — a Kiskunfélegyházi Alföldi Műanyagfeldolgozó Vállalatot — ugyanis január 1-én a Kohó- és Gépipari Minisztérium irányítása alá helyezték, s új neve Villamosszigetelő és Műanyaggyár Il-es számú Gyáregysége. Gyűlnek az ötletek A csendes szobában Pataki igazgató az íróasztalnál ül, hosszasan gondolkozik, időnként jegyzetel. Az ajtó sűrűn nyílik — mert a „bizonyítás” az egész üzem kollektívájának szívügyévé kezd válni. Ilyenkor rövid tanácskozás kezdődik, gyűlnek az ötletek, a gondolatok, amelyek mind a termelést gátló és az átszervezéssel járó nehézségek leküzdését kívánják elősegíteni. Időnként Túri Józsefné párttitkár lép be, s összegezik — mire is jutottak eddig. Azzal a kéréssel töröm meg én is az igazgatói iroda csendjét: mi az üzem idei feladata és hogyan kívánják végrehajtani? — Előre még nem látunk mindent — mosolyodik el az igazgató. — Az MSZMP Központi Bizottságának múlt év december 10-i határozata világosan kimondja, az idén úgy kell dolgozni, hogy minden részletében teljesítsük a második ötéves tervet. Mi most egy komplex intézkedési tervet készítünk, amelyben a gazdasági és műszaki vezetésnek, a pártszervezetnek és szakszervezetnek, minden brigádnak meghatározzuk a tennivalóját. A legnehezebb feladat Hogy mi okozza számunkra a legnagyobb problémát? Mint általában minden átszervezésnél — az új profilok kialakítása. Ebből pedig van bőven. A KGM több mint 700 féle híradástechnikai és járműipari műanyagalkatrész gyártásával bízott meg bennünket. Eddig ezek nagy részét a fővárosi társüzem készítette. Ott most — a népgazdaság terveivel összhangban — az üzemnek újabb termelő területre van szüksége, hogy automatizálhassa a műanyagfék, alkatrészek és egyéb termékféleségek gyártását, ugyanis ezek iránt megnövekedett a járműipar igénye. Ez csak úgy lehetséges, ha a mi gyáregységünk a munkaigényes gyártmányok termelését átveszi. 700 féle gyártmány Természetesen minden erőnkkel igyekszünk e kívánságnak eleget tenni. Év elején azoknak a gyártmányféleségeknek készítését vesszük át teljes egészében, amelyekkel már eddig is foglalkoztunk kisebb tételekben, azután pedig fokozatosan a többit. Nem hátrálhatunk meg a 700 féle gyártmánytól, hiszen egyre több alkatrész készül műanyagból. A kutatók véleménye szerint tíz év múlva már a gépek anyagának kb 50 százaléka műanyagból lesz. — És vajon a kiskunfélegyházi üzem lépést tart ezzel a fejlődéssel? — Februárban 32 présgéppel megkezdődik a termelés az új 530 négyzetméteres alapterületű műhelycsarnokunkban. A harmadik negyedévben pedig még egy újabb ezer négyzetméteres 50 prés és fröccsöntő gép munkába állítására alkalmas műhelycsarnokot avatunk. Ez évi tervünkben szerepel a szétszórt munkafolyamatok összpontosítása és egy központi kiszerelő üzem létesítése a fröccs- és présgépek alól kikerült munkadarabok finomítására. Mindez jelentősen növeli majd a termelékenységet. Alapos felkészülés Hogy mi lesz tíz év múlva, azt nem tudhatom pontosan — magyarázta lelkesen az igazgató. — Nézzen azonban a falon látható távlati tervre. 1969-ben itt már 4000—7000 négyzetméteres műhelycsarnokok állnak majd. Épül öltöző, fürdő, valamint napközi, bölcsőde, mert a mi dolgozóink többsége nő — asszony és lány. Jelenleg h ötszázan dolgoznak itt, négy év múlva 1800—2000- en lesznek, mert munkaigényes gyártmányokkal foglalkozunk, s 200 millió forinttal nő addig az általunk évente előállított termelési érték. Felkészülünk szakmailag is a feladatokra. Ez évtől kezdve minden esztendőben 125 műanyagipari tanulót iskolázunk be, elsősorban érettségizett lányokat. A harmadik ötéves terv végéig mintegy 200 műszaki szakemberre lesz szükségünk. Már folytatunk tárgyalásokat a Kecskeméti Felsőfokú Gépipari Technikummal a műanyagszak szervezése iránt. Együtt fejlődik az üzem és a Táros Egy ideje dr. Dobos Ferenc, a városi tanács vb elnöke is a szobában tartózkodik, s velem együtt hallgatja Pataki elvtárs tájékoztatóját. Megkérdezem tőle n i a véleménye a vázolt nagyszerű fejlődésről. — örülünk, hiszen a város lakosságának foglalkoztatottsága megoldódik — válaszolja a tanácselnök. — Hasonló fejlesztési programja van még a Vegyipari Gépgyárnak és a Cipőgyárnak. Az örömmel együtt gondjaink is növekednek. A fejlődő üzemek munkásai, szakemberei részére több lakás építésére lesz szükség, mint amennyivel eddig számoltunk. Az ezzel kapcsolatos feladatok elől azonban mi sem fogunk meghátrálni. Üjra nyílik az ajtó. S a jól elfüggönyözött szobába betódul az élet, a termelés zaja — azé az életé, amelynek terveit itt szövögetik, alakítják a gyár vezetői. Nagy Ottó A védőberendez önmagában kevés A tervkészítés első fázisa az elmúlt időszak eredményeinek, hiányosságainak mélyreható elemzése. Kívánatos, hogy az ipari üzemek gazdasági vezetői és szakszervezeti bizottságai ezt a — termelés frontján jól bevált — gyakorlatot alkalmazzák akkor is, amikor közös erővel hozzálátnak az idei, komplex munkásvédelmi terv összeállításához. Megéri a fáradságot, ha alaposan átnézik ismét az üzem múlt évi baleseti statisztikáját, felelevenítik, miért is következtek be a sérülések. A leggyakoribb baleseti források számbavétele és a szükséges intézkedés meghatározása után aztán nekiülhetnek a terv kidolgozásához. így készíthetnek olyan programot, amely valóban a legfontosabb teendőkre mozgósít és következetes végrehajtása meghozza a kívánt eredményt: csökken a sérülések száma, a munkások zavartalanul dolgozhatnak a termelési előirányzat megvalósításáért. Ehhez kívánunk segítséget nyújtani, amikor az SZMT munkásvédelmi bizottságának múlt évi tapasztalatait felhasználva, felhívjuk a figyelmet a hiányosságokra, amelyek nagyban hozzájárultak ahhoz, hogy 1964 tizenegy hónapja alatt — az egész évi statisztika még nem készült el — 2500, három napon túl gyógyuló sérülés történt a megye ipari üzemeiben — körülbelül háromszázzal több, mint 1963-ban. A vizsgálatok szerint a sérülések 75 százalékát gondatlanság okozta. Igen ritka az olyan eset, amikor a rossz munkakörülmények: a túlzsúfoltság, elavult berendezések stb. idézték elő a bajt. A legtöbb baleset — mint a korábbi években is — abból származott, hogy védőberendezés nélkül használták a gépeket. Semmiképpen sem akarjuk lebecsülni a megfelelő műszaki feltételek jelentőségét. Távol áll tőlünk, hogy a nevelő, felvilágosító munkát mint egyetlen üdvözítő módszert emlegessük. Nyilvánvaló, hogy ha rossz géppel kénytelen valaki dolgozni, vagy ha mérges gázokkal szennyezett levegőjű üzemben nem működik a légtisztító berendezés, akkor hiábavaló minden oktatás, figyelmeztetés. De nyugodtan kijelenthetjük, hogy ilyesmi ma már viszonylag ritkán fordul elő. Az üzemekben tevékenykedő két és fél ezer munkásvédelmi őr akkor fejt ki valóban eredményes munkát, ha fáradhatatlanul inti munkatársait: ne dobják félre a védőberendezést, még akkor sem, ha látszólag „útban van”. Munkájukban természetesen a legmesszebbmenő támogatást kell kapniok az üzem gazdasági és politikai vezetőitől. Tavaly már a vállalatok jó részében azt tapasztaltuk, hogy a munkásvédelmi tervekben név szerint meghatározták, ki a felelős az előírások betartásáért a szóban forgó üzemrészben. Váljon általánossá ez a gyakorlat. Mindenki jobban érzi a felelősség súlyát, ha személy szerint neki címezik a végrehajtási utasítást. B. D. Javul az egészségügyi ellátás Baján A közelmúltban adták át Baján a városi tanács kórháza rendelőintézetének új épületszárnyát. A létesítmény rendkívül nagy mértékben megjavítja Baja és környékének szakorvosi ellátását. Az új épület földszinti helyiségeibe a SZOT Társadalombiztosítási Főigazgatóságának bajai fiókja költözött be. A legnagyobb forgalmú ügykezelési munkákat már itt végzik. Az épületszárny többi szintjén a röntgenosztály, a belgyógyászat, a fizikoterápia, az orr-, fül-, gége- és reumaszakrendeléseket végzik. A nagyhatékonyisága a vállalat számára közömbös volt, így nem ösztönözte eléggé a takarékoskodást; ugyanis a felülről megszabott feladatok — gyakran minden áron való — teljesítése volt a munka mércéje; végül sokszor ellentmondás keletkezett egy részről a népgazdaság, más részről a vállalat és a dolgozók személyes érdekei között. AZ ÜJ IRÁNYELVEK többirányú intézkedéssel kívánják felszámolni a felsorolt fogyatékosságokat. Mindenekelőtt leszögezik, hogy a népgazdaság tervszerű irányításának alapja a távlati terv. Az ötéves távlati tervek kidolgozása központi feladat, amelyben a vállalatok is részt vesznek. Gyökeres a változás az éves tervek vonatkozásában, amelyeket a jövőben a vállalatok dolgoznak ki a távlati tervek alapján, de amelyek a jövőben nem lesznek kötelező érvényűek! A változások lényege: a vállalatok merőben új érdekeltségi rendszere. Eddig a vállalat számára a központilag előírt tervmutatók teljesítése volt a legfontosabb, ami nem egyezett minden részletében a társadalmai szükségletekkel. A jövőben egyetlen központilag meghatározott mutató szabályozza a vállalatok termelését: a bruttó jövedelemből az állami költségvetésbe befizetett hányad. A fennmaradó tiszta jövedelem egy részét beruházási alapokra tartalékolják, továbbá kulturális-szociális stb. alapot képeznek, s a további hányad — természetesen államilag szabályozott elvek szerint — feloszthatók a dolgozók között. Mindez lényegében azt jelenti, hogy a vállalat elsőrendűen érdekelt jövedelmezőségi eredményei javításában, hiszen ez végső fokon befolyásolja a dolgozók keresetét. (Hangsúlyoznunk kell viszont, hogy a vállalat, a keresetek viszonylag önálló meghatározását, az országosan szabályozott bérarányok skálájában „mozgathatja”.) AZ ŰJ IRÁNYÍTÁS lényegeges vonásai közé tartozik a vállalati önállóság erőteljes növelése, a felülről való adminisztratív beavatkozás korlátozása, és általában a népgazdaságnak gazdaságpolitikai eszközökkel történő irányítása. A felsorolt reformók a vállalatok szervezetében is változásokat tesznek szükségessé. A tervek szerint, megváltozik a beruházási politika is. Csupán az országos jelentőségű, központilag finanszírozott, nagy beruházások felett döntenek a központi szervek. A vállalatok saját kezdeményezésükre és saját erőből végzik a felújítás és a kapacitásnövelés meghatározott hányadát, amelyet csak bizonyos esetekben támogatnak a költségvetésből. A jövedelmezőségi mutató helyes érvényesülésének feltétele: A társadalmi ráfordításokat jobban tükröző árak kialakítása. Evégett háromféle árat vezetnek be: az alapanyagok, az energia, és az alapvető közszükségleti cikkek szilárd árait; a termékek második csoportjában a limitált (maximális és némely esetben minimális) árakat, a termékek harmadik csoportjában pedig a kereslet és a kínálat alapján kialakuló szabad kereskedelmi árakat, amelyeket a ipari és a kereskedelmi vállalat együttesen határozza meg. E RÖVID ismertetésből is látható, hogy a csehszlovák népgazdaság irányításában javasolt változások mélyrehatóak, és teljes megvalósításukhoz — amint azt az elnökség irányelvei is hangsúlyozzák — hoszszabb idő szükséges. Lovas Márton forgalmú fogászat a legfelső emeleten kapott helyet. A kivitelezők — az ÉM Bács megyei Állami Építőipari Vállalat Bajai Főépítésvezetőségének — dicséretére legyen mondva — az új létesítmény nem került többé az előirányzott 2 millió 800 ezer forintnál. A rendelőintézet régi épületszárnyában nagyobb arányú felújításra kerül sor. Ennek tervei most készülnek. Itt kap majd helyet többek között a rendelőintézeti dolgozók negyven személyes ebédlője, több szociális helyiség, s lehetővé válik az egészségügyi dolgozók klubéletének kialakítása is. K. A. A városképet is szépíti a bajai impozáns épületszárny. vasútállomás parkjára néző
