Petőfi Népe, 1965. január (20. évfolyam, 1-26. szám)

1965-01-10 / 8. szám

Kongresszusi előkészületek Megkezdődött a baromfitenyésztés! verseny értékelése — Ezrek gyarapítják tudásukat féli munka a nőtanácsokban Pocoklyuk per négyzetméter • avagy: mit mond az elnöki „mindentudó“? PAPÍRBAN szegény orszá­gunk, ezt tudja minden isko­lás. Spórolnunk kell tehát. Ám annyi papírunk azért még akad, hogy noteszokat eszká­­báljunk össze, csak úgy házi­lag. Ehhez megfelel a hulla­dékpapír is. Ilyen maga-gyártotta noteez­­kát láttam a napokban me­gyénk egyik községében, ott is a tanácselnök kezében. Bizo­nyos vallató kérdéseket tettem fél neki, olyasféléket, amelyek újságírói tájékozottságom pal­lérozásához szükségesek. MENNYI a község lakossá­ga? A noteszhoz folyamodik. Hány hold a terület? Ismét a notesz. Aztán más kérdés. Me­gint csak a notesz. Újból és új­ból a notesz. A maga-gyártotta könyvecske. '— Miféle ez? Lexikon-? — kérdeztem. — Ez az elnöki mindentudó —• válaszolta az elnök. — Tud­ja, naponta annyi, de annyi kérdésre kell válaszolnom, hogy már nem volt más megoldás, 228 kérdésre írtam össze az expresszválaszt. Nézze csak. Nézem. És csodálkozom. „Fo­­rintosított áruértékmutató.” SZÁZFÉLE statisztika. ..Be­­birók” a községben. (Idegen területen lakó itteni birtoklók.) Aztán az űrhajósok adatai, még Tyereskova kislányának születési súlya is. Továbbá: gó­lyafészek összesen: egy, az is Tóthék udvarán. — A Madártani Intézet ijesz­tett rám, jelentsem 24 óra alatt, hány gólya fészkel községünk területén. Hát ennyi. Az FM pedig a nyáron távmondatban arra szólított fel: délután 3-ig jelentsem, hány pocoklyuk esik egy négyzetméterre a község­ben. Itt van, ide írtam és je­lentettem: nyolc!... Papírban szegény kicsi or­szágunk. Hogy mi minden be­lefér egy ilyen türelmes, nem vitatkozó elnöki — papírl'üzet­­be ... ! Feladatokban, tennivalókban bővelkedő hetek, hónapok áll­nak most megyénk nőmozgalma előtt. E héten fejeződtek be a járásonként, városonként sorra megrendezett, két-három napos asszojiytanácskozások. Résztve­vői — községi nőtanácsok, ter­melőszövetkezeti, üzemi nőbi­zottságok, szülői munkaközössé­gek vezetői — nemcsak ismere­tekben gazdagodva, s tájékozot­tabban, de újabb tervekkel gya­rapodva tértek vissza otthonuk­ba, munkahelyükre. Pedig már az ősz elején is sokat ígérőén lendült fel a nőtanácsok, nőbi­zottságok munkája, s most újabb feladatokkal bővült. A-z asszony tanácskozó sokon megvitatták a nőmozgalmi mun­kára vonatkozó párthatározato­kat, az egy-egy járást, várost érintő gazdasági kérdéseket. A feladatokat összegező tanácsko­zások után hazatérve a leg­többen azonnal munkához lát­tak. Hiszen már az elkövetkező napokban is sok-sok, politikai­lag, társadalmilag és gazdasági­lag egyaránt fontos dolog elin­tézése vár rájuk. Mindenekelőtt az év végi, országos nőkongresz­­szus méltó megyei előkészítése. E munka során elsőrendű cél: felmérni a mozgalom eddi­gi, helyi eredményeit, meg­határozni a legfontosabb fel­adatokai. Ott, ahol erre szükség van, sor kerül a vezetőségek kibővítésé­re vagy újjáválasztásám. A ter­melőszövetkezeti nőbizottságok újjáválasztása máris megkezdő­dött, a községi, városi nőtaná­csok újjáválasztása március 10-ig zajlik le. A munkaértéke­lések. a vezetőségek kibővíté­sén túl fontos célkitűzés még, hogy nőmozgalmi munkásaink egyre több olyan asszonyhoz jussanak el. akik eddig távol maradtak a mozgalmi, politikai munkától. Fokozott aktivitást, lelkes munkát kíván ez a nőta­nácsok, nőbizottságok tagjaitól. Ugyancsak az elkövetkező na­pok föladata a múlt év baromfi­tenyésztési versenyének értéke­lése. Erre is megkezdődtek már az előkészületek. A községi ér­tékelések január 10-ig történő lezárása után január 20-ra ké­szülnek el a járási értékelések, a legjobbakat illető díjak kiosz­tására pedig január 25-ig ke­rül sor. A termelésben. gazdasági munkában az asszonyok, lányok helytállása legalább olyan dön­tő a közösség, a népgazdaság és az egyén boldogulása szempont­jából, mint a férfiaké. Körül­ményeik, felkészültségük e mun­ka elvégzéséhez azonban sok­­-szor kevésbé biztosítottak, mint az „erősebb” nemnek. Az álta­lános műveltség növelése, a szaktudás gyarapítása ma már a legtöbb munkakörben elen­gedhetetlen. Nőtanácsaink fontos felada­tuknak tekintik tehát, hogy táplálják, felkeltsék a nők igényét a tanulásra, többre törésre. Másrészt elérendő cél, hogy a család támogatását is megnyer­jék ehhez. A társadalom mel­lett a családnak is elő keli se­gíteni, hogy az asszony, a leány tanuljon. Ez azért sem közöm­bös, mert a gyerekeket a leg­fejlettebb tudományok alapján tanítják. A gyermekek tanulmá­nyi előmenetelét pedig a leg­több családban az anya hivatott elősegíteni. Ugyanakkor — túl­terheltsége miatt — sokszor 5 a legelmaradottabb a családban. Nőtanácsainknak és a szülői munkaközösségeknek is egyik legfontosabb feladata, hogy a következő hónapokat jól kihasz­nálják a családok pedagógiai műveltségének növelésére, az otthon és az iskola nevelőmun­kájának összehangolására. A szülői munkaközösségek vezetői­nek kézikönyvet, módszertani füzetet juttatnak el a nevelési terv segítésére. A nőtanácsok pedagógiai bizottságai pedig öt­hat előadásból álló oktatási ter­vet készítettek. Ez azonban csak egyetlen for­mája a továbbképzésnek, a tu­dás gyarapításának. A nőtanácsok szervezésében 85 helyen indult és mint­egy háromezer hallgatójuk van a „művelődjünk-taaui­­junfc” tanfolyamoknak. 37 helyen 1200 résztvevővel mű­ködik a nőik akadémiája, 24 tsz­akadémián pedig 220 asszony és leány tanul. A különböző szak­­tanfolyamokon résztvevőknek 35 százaléka nő. Nagy jelentőségű, hogy a nőtanácsok közreműkö­désével mind több asszony és leány kapcsolódjk be az állami és pártoktatásba is. Egyedül a kalocsai járásban 492 nő tanul a dolgozók iskoláinak esti és levelező tagozatain, 660- an vesznek részt szervezett pártoktatásban, közel 1800-an pedig a pártoktatás lazább, kö­tetlenebb formáit választották. Ugyancsak e járásban a szak­­szervezeti oktatásban résztve­vők 60 százaléka is a nők kö­zül kerül ki. Végül ne feledkezzünk meg az asszony, lányok ízlését, ügyes­ségét fejlesztő szakkörökről sem, hiszen ősztől ismét nem keve­sebb mint 168 — díszítőművé­szeti, szabó-varró, kézimunka, bábkészítő — szakkör működik megyénkben, 3100 taggal. A szakköri foglalkozásokat szinte minden helyen természettudo­mányos, nemzetközi, politikai, kulturális, egészségügyi, jogi, ze­nei, mezőgazdasági témájú elő­adásokkal, beszélgetésekkel kö­tik össze — így ezek is jelentős mértékben hozzájárulnak a hall­gatók világnézetének, szemléle­tének fejlődéséhez. E sokirányú tevékenység leg­főbb célja a nők látókörének bővítése, tudásának, szakisme­retének gazdagítása — remél­jük, jól és gyorsan kamatozik nemcsak a politikai, de a gaz­dasági életben is. Hiszen a na­gyobb szakismerettel és jobban elvégzett munka nemcsak az egyén, de a közösség számára is több haszonnal jár. E. É. + ELSŐ HELYEZÉS — huszonöt versenyen. A Kiskunfélegyházi Já­rási Testnevelési és Sport Tanács városi birkózó szakosztálya a na­pokban értékelte a' helyi harminc úttörőversenyző elmúlt évi ered­ményeit. A tanulás mellett a spor­toló pajtások 1964-ben huszonöt ver­senyen értek el első helyezést. (Tu­dósítónktól.) * = A tragikus körülmények között elhunyt Boros Antal or­szággyűlési képviselő családját látogatták meg a közei múltban Tompán a helyi úttörőcsapat képviselői. Magdinak és Pisti­nek, az elhunyt gyermekeinek szép ajándékokat vittek. * = OROSZ NYELVVERSENY kezdődik Kecskeméten, a 111. számú általános iskolában. A VII. A) osztály tanulói már a téli szünetben is szorgalmasán készültek a nyelvi vetélkedőre. Még decemberben egy kép áb­ráiról kellett — szabadon vá­lasztva — szöveget írniuk, s a verseny során ezt a szöveget kell kiegészíteniük. (Varga Zol­tán.) * X Az ELSŐ PARANCS. A Kecskeméti Jókai Mór Általános Iskola VI a. osztályos úttörői megkapták az új év első expe­dients parancsát. A pajtásoknak egy kecskeméti gyár 20 éves fejlődését kell felderíteniük. A rajgyűlésen elhatározták, hogy a konzervgyár I-es és II-s tele­pét keresik fel, és tevékenysé­gükről a hónap utolsó gyűlésén számolnak majd be *a vezető­ségnek. (Várszegi Lajos.) * = Titkos parancsot kaptak még a téli szünet megkezdése előtt a tompái expedíciós őrsök egy expedíciós portya előkészí­tésére. Az úti akadályokban bő­velkedő kirándulást január 2-án rendezték meg. Útközben szel­lemi és ügyességi gyakorlatok, rajzok, riportok készítése állí­totta érdekes feladatok elé a pajtásokat. * — A TÉLI VAKÁCIÓ alatt sem szünetelt az úttörőmunka Géderlakon. A teljes önkéntes­ségi alapon történő összejövete­leken szinte' minden pajtás megjelent. Természetesen a tő cél itt a szórakozás volt. A téli sportok mellett asztalitenisz, sakk, különböző társasjátékok — asztali biliárd, bábfutball — állt a pajtások rendelkezésére. A foglalkozáson az ifivezetők és a csapatvezető is részt vett. (Molnár János.) * + TÖRTÉNELMI TÜKÖR. Űj, úttörők szerkesztette újság­ról tudósította szerkesztőségün­ket Katymárról Vinkó Sándor. A helyi általános iskola és az úttörőcsapat által szervezett tör­ténelmi szakkör keretében Tör­ténelmi Tükör elnevezésű helyi folyóiratot adnak ki. A kiadás­ban ismertetik a község törté­netét, és érdekes epizódokat kö­zölnek a hazai és a világtörté­nelemből. Lírai levél egy ablakhoz Kis ablak, akit mindig csukva lát­talak, ma végre ki­nyíltál! Oly régóta les­tem, orgonanyílá­­sos tavaszi esté­lyen, még inkább ve­­rítékf akasztó nyári délben, hogy vég­re jótékonyan meg­nyilatkozzál, ám mindhiába. Nem kívülről, az utcáról vártam er­re a pálfordulás­­ra; mögötted nem volt sem muskátli, sem kékszemű bar­na lány — csupán a Körút végtelen­je ... Mert bentről az autóbusz belse­jének forgatagából esedeztem hangta­lanul, de annál vá­­gyakozóbban feléd: — Nyílj ki már! Lábam fején má­zsás kofaszatyrok, vállamon tusákban megfáradt honpol­gárok pihentek... S míg a könnyű pólóing a hátam­hoz tapadt, nemes homlokomról pe­dig az izzadtság gyöngyei peregtek az olajos padlóra, te könyörtelenül, egyetlen hézag nél­kül zártad a nyí­lást, amelynek be­töltésére hivatott vagy. De ma végre — megtört a jég. Már a megállónál is, ahol a lábam alatt ropogott — de a te szívedben is. Ki­nyíltál mintegy tíz centire. Amire a 40 fokos kánikula nem volt képes, azt megtette a mínusz 5 fok. Jótékonyan árasztottad az uta­sokra a tél lehele­tét, amely átjárta a busz egész belvi­lágát, befújt a gal­lérunk alá, bebújt a kabátunk ujjún. Te, kis ablak, csil­logón kacagtál, s könnyező szemünk elé tártad a regge­li tájat, a Nagy­templom és az Aranyhomok dér­lepte csúcsait. Vágyam hát be­teljesedett. Nem szólhatok semmit. Csupán a költői szavak visszhan­goznak lilára der­medt fülemben az­óta szüntelen: — „óh, mért ily ké­sőn? .. —jóba—

Next

/
Thumbnails
Contents