Petőfi Népe, 1965. január (20. évfolyam, 1-26. szám)
1965-01-10 / 8. szám
Kongresszusi előkészületek Megkezdődött a baromfitenyésztés! verseny értékelése — Ezrek gyarapítják tudásukat féli munka a nőtanácsokban Pocoklyuk per négyzetméter • avagy: mit mond az elnöki „mindentudó“? PAPÍRBAN szegény országunk, ezt tudja minden iskolás. Spórolnunk kell tehát. Ám annyi papírunk azért még akad, hogy noteszokat eszkábáljunk össze, csak úgy házilag. Ehhez megfelel a hulladékpapír is. Ilyen maga-gyártotta noteezkát láttam a napokban megyénk egyik községében, ott is a tanácselnök kezében. Bizonyos vallató kérdéseket tettem fél neki, olyasféléket, amelyek újságírói tájékozottságom pallérozásához szükségesek. MENNYI a község lakossága? A noteszhoz folyamodik. Hány hold a terület? Ismét a notesz. Aztán más kérdés. Megint csak a notesz. Újból és újból a notesz. A maga-gyártotta könyvecske. '— Miféle ez? Lexikon-? — kérdeztem. — Ez az elnöki mindentudó —• válaszolta az elnök. — Tudja, naponta annyi, de annyi kérdésre kell válaszolnom, hogy már nem volt más megoldás, 228 kérdésre írtam össze az expresszválaszt. Nézze csak. Nézem. És csodálkozom. „Forintosított áruértékmutató.” SZÁZFÉLE statisztika. ..Bebirók” a községben. (Idegen területen lakó itteni birtoklók.) Aztán az űrhajósok adatai, még Tyereskova kislányának születési súlya is. Továbbá: gólyafészek összesen: egy, az is Tóthék udvarán. — A Madártani Intézet ijesztett rám, jelentsem 24 óra alatt, hány gólya fészkel községünk területén. Hát ennyi. Az FM pedig a nyáron távmondatban arra szólított fel: délután 3-ig jelentsem, hány pocoklyuk esik egy négyzetméterre a községben. Itt van, ide írtam és jelentettem: nyolc!... Papírban szegény kicsi országunk. Hogy mi minden belefér egy ilyen türelmes, nem vitatkozó elnöki — papírl'üzetbe ... ! Feladatokban, tennivalókban bővelkedő hetek, hónapok állnak most megyénk nőmozgalma előtt. E héten fejeződtek be a járásonként, városonként sorra megrendezett, két-három napos asszojiytanácskozások. Résztvevői — községi nőtanácsok, termelőszövetkezeti, üzemi nőbizottságok, szülői munkaközösségek vezetői — nemcsak ismeretekben gazdagodva, s tájékozottabban, de újabb tervekkel gyarapodva tértek vissza otthonukba, munkahelyükre. Pedig már az ősz elején is sokat ígérőén lendült fel a nőtanácsok, nőbizottságok munkája, s most újabb feladatokkal bővült. A-z asszony tanácskozó sokon megvitatták a nőmozgalmi munkára vonatkozó párthatározatokat, az egy-egy járást, várost érintő gazdasági kérdéseket. A feladatokat összegező tanácskozások után hazatérve a legtöbben azonnal munkához láttak. Hiszen már az elkövetkező napokban is sok-sok, politikailag, társadalmilag és gazdaságilag egyaránt fontos dolog elintézése vár rájuk. Mindenekelőtt az év végi, országos nőkongreszszus méltó megyei előkészítése. E munka során elsőrendű cél: felmérni a mozgalom eddigi, helyi eredményeit, meghatározni a legfontosabb feladatokai. Ott, ahol erre szükség van, sor kerül a vezetőségek kibővítésére vagy újjáválasztásám. A termelőszövetkezeti nőbizottságok újjáválasztása máris megkezdődött, a községi, városi nőtanácsok újjáválasztása március 10-ig zajlik le. A munkaértékelések. a vezetőségek kibővítésén túl fontos célkitűzés még, hogy nőmozgalmi munkásaink egyre több olyan asszonyhoz jussanak el. akik eddig távol maradtak a mozgalmi, politikai munkától. Fokozott aktivitást, lelkes munkát kíván ez a nőtanácsok, nőbizottságok tagjaitól. Ugyancsak az elkövetkező napok föladata a múlt év baromfitenyésztési versenyének értékelése. Erre is megkezdődtek már az előkészületek. A községi értékelések január 10-ig történő lezárása után január 20-ra készülnek el a járási értékelések, a legjobbakat illető díjak kiosztására pedig január 25-ig kerül sor. A termelésben. gazdasági munkában az asszonyok, lányok helytállása legalább olyan döntő a közösség, a népgazdaság és az egyén boldogulása szempontjából, mint a férfiaké. Körülményeik, felkészültségük e munka elvégzéséhez azonban sok-szor kevésbé biztosítottak, mint az „erősebb” nemnek. Az általános műveltség növelése, a szaktudás gyarapítása ma már a legtöbb munkakörben elengedhetetlen. Nőtanácsaink fontos feladatuknak tekintik tehát, hogy táplálják, felkeltsék a nők igényét a tanulásra, többre törésre. Másrészt elérendő cél, hogy a család támogatását is megnyerjék ehhez. A társadalom mellett a családnak is elő keli segíteni, hogy az asszony, a leány tanuljon. Ez azért sem közömbös, mert a gyerekeket a legfejlettebb tudományok alapján tanítják. A gyermekek tanulmányi előmenetelét pedig a legtöbb családban az anya hivatott elősegíteni. Ugyanakkor — túlterheltsége miatt — sokszor 5 a legelmaradottabb a családban. Nőtanácsainknak és a szülői munkaközösségeknek is egyik legfontosabb feladata, hogy a következő hónapokat jól kihasználják a családok pedagógiai műveltségének növelésére, az otthon és az iskola nevelőmunkájának összehangolására. A szülői munkaközösségek vezetőinek kézikönyvet, módszertani füzetet juttatnak el a nevelési terv segítésére. A nőtanácsok pedagógiai bizottságai pedig öthat előadásból álló oktatási tervet készítettek. Ez azonban csak egyetlen formája a továbbképzésnek, a tudás gyarapításának. A nőtanácsok szervezésében 85 helyen indult és mintegy háromezer hallgatójuk van a „művelődjünk-taauijunfc” tanfolyamoknak. 37 helyen 1200 résztvevővel működik a nőik akadémiája, 24 tszakadémián pedig 220 asszony és leány tanul. A különböző szaktanfolyamokon résztvevőknek 35 százaléka nő. Nagy jelentőségű, hogy a nőtanácsok közreműködésével mind több asszony és leány kapcsolódjk be az állami és pártoktatásba is. Egyedül a kalocsai járásban 492 nő tanul a dolgozók iskoláinak esti és levelező tagozatain, 660- an vesznek részt szervezett pártoktatásban, közel 1800-an pedig a pártoktatás lazább, kötetlenebb formáit választották. Ugyancsak e járásban a szakszervezeti oktatásban résztvevők 60 százaléka is a nők közül kerül ki. Végül ne feledkezzünk meg az asszony, lányok ízlését, ügyességét fejlesztő szakkörökről sem, hiszen ősztől ismét nem kevesebb mint 168 — díszítőművészeti, szabó-varró, kézimunka, bábkészítő — szakkör működik megyénkben, 3100 taggal. A szakköri foglalkozásokat szinte minden helyen természettudományos, nemzetközi, politikai, kulturális, egészségügyi, jogi, zenei, mezőgazdasági témájú előadásokkal, beszélgetésekkel kötik össze — így ezek is jelentős mértékben hozzájárulnak a hallgatók világnézetének, szemléletének fejlődéséhez. E sokirányú tevékenység legfőbb célja a nők látókörének bővítése, tudásának, szakismeretének gazdagítása — reméljük, jól és gyorsan kamatozik nemcsak a politikai, de a gazdasági életben is. Hiszen a nagyobb szakismerettel és jobban elvégzett munka nemcsak az egyén, de a közösség számára is több haszonnal jár. E. É. + ELSŐ HELYEZÉS — huszonöt versenyen. A Kiskunfélegyházi Járási Testnevelési és Sport Tanács városi birkózó szakosztálya a napokban értékelte a' helyi harminc úttörőversenyző elmúlt évi eredményeit. A tanulás mellett a sportoló pajtások 1964-ben huszonöt versenyen értek el első helyezést. (Tudósítónktól.) * = A tragikus körülmények között elhunyt Boros Antal országgyűlési képviselő családját látogatták meg a közei múltban Tompán a helyi úttörőcsapat képviselői. Magdinak és Pistinek, az elhunyt gyermekeinek szép ajándékokat vittek. * = OROSZ NYELVVERSENY kezdődik Kecskeméten, a 111. számú általános iskolában. A VII. A) osztály tanulói már a téli szünetben is szorgalmasán készültek a nyelvi vetélkedőre. Még decemberben egy kép ábráiról kellett — szabadon választva — szöveget írniuk, s a verseny során ezt a szöveget kell kiegészíteniük. (Varga Zoltán.) * X Az ELSŐ PARANCS. A Kecskeméti Jókai Mór Általános Iskola VI a. osztályos úttörői megkapták az új év első expedients parancsát. A pajtásoknak egy kecskeméti gyár 20 éves fejlődését kell felderíteniük. A rajgyűlésen elhatározták, hogy a konzervgyár I-es és II-s telepét keresik fel, és tevékenységükről a hónap utolsó gyűlésén számolnak majd be *a vezetőségnek. (Várszegi Lajos.) * = Titkos parancsot kaptak még a téli szünet megkezdése előtt a tompái expedíciós őrsök egy expedíciós portya előkészítésére. Az úti akadályokban bővelkedő kirándulást január 2-án rendezték meg. Útközben szellemi és ügyességi gyakorlatok, rajzok, riportok készítése állította érdekes feladatok elé a pajtásokat. * — A TÉLI VAKÁCIÓ alatt sem szünetelt az úttörőmunka Géderlakon. A teljes önkéntességi alapon történő összejöveteleken szinte' minden pajtás megjelent. Természetesen a tő cél itt a szórakozás volt. A téli sportok mellett asztalitenisz, sakk, különböző társasjátékok — asztali biliárd, bábfutball — állt a pajtások rendelkezésére. A foglalkozáson az ifivezetők és a csapatvezető is részt vett. (Molnár János.) * + TÖRTÉNELMI TÜKÖR. Űj, úttörők szerkesztette újságról tudósította szerkesztőségünket Katymárról Vinkó Sándor. A helyi általános iskola és az úttörőcsapat által szervezett történelmi szakkör keretében Történelmi Tükör elnevezésű helyi folyóiratot adnak ki. A kiadásban ismertetik a község történetét, és érdekes epizódokat közölnek a hazai és a világtörténelemből. Lírai levél egy ablakhoz Kis ablak, akit mindig csukva láttalak, ma végre kinyíltál! Oly régóta lestem, orgonanyílásos tavaszi estélyen, még inkább verítékf akasztó nyári délben, hogy végre jótékonyan megnyilatkozzál, ám mindhiába. Nem kívülről, az utcáról vártam erre a pálfordulásra; mögötted nem volt sem muskátli, sem kékszemű barna lány — csupán a Körút végtelenje ... Mert bentről az autóbusz belsejének forgatagából esedeztem hangtalanul, de annál vágyakozóbban feléd: — Nyílj ki már! Lábam fején mázsás kofaszatyrok, vállamon tusákban megfáradt honpolgárok pihentek... S míg a könnyű pólóing a hátamhoz tapadt, nemes homlokomról pedig az izzadtság gyöngyei peregtek az olajos padlóra, te könyörtelenül, egyetlen hézag nélkül zártad a nyílást, amelynek betöltésére hivatott vagy. De ma végre — megtört a jég. Már a megállónál is, ahol a lábam alatt ropogott — de a te szívedben is. Kinyíltál mintegy tíz centire. Amire a 40 fokos kánikula nem volt képes, azt megtette a mínusz 5 fok. Jótékonyan árasztottad az utasokra a tél leheletét, amely átjárta a busz egész belvilágát, befújt a gallérunk alá, bebújt a kabátunk ujjún. Te, kis ablak, csillogón kacagtál, s könnyező szemünk elé tártad a reggeli tájat, a Nagytemplom és az Aranyhomok dérlepte csúcsait. Vágyam hát beteljesedett. Nem szólhatok semmit. Csupán a költői szavak visszhangoznak lilára dermedt fülemben azóta szüntelen: — „óh, mért ily későn? .. —jóba—
