Petőfi Népe, 1965. január (20. évfolyam, 1-26. szám)

1965-01-08 / 6. szám

<v vV-oá 'V/ V CD­>VK Világ proletárjai, egyesüljetek! / XX. ÉVF. (j. SZ. ír« 60 fillér 19«5. JAN. 8, PÉNTEK Nagy vizsga: a gépjavítás Az ország mezőgazdasági üze­mei ma már 60 ezer traktorral, nyolcezer gabonakombájnnal és sok tízezer egyéb munkagéppel rendelkeznek. Megyénkben a gépállomások tulajdonában mintegy 900, a termelőszövetke­zetekben és az alacsonyabb tí­pusú társulásokban több mint kétezer erőgép van, az említett nagyüzemekben dolgozó kom­bájnok száma pedig négy és fél százra tehető. A hazai géppark 55 százaléka a termelőszövetke­zetek, 22 száza 'éka a gépállo­mások, gépjavító állomások, 23 százaléka pedig az állami gaz­daságok tulajdonában üzemel a jövő esztendőben. Ennek első­rendű feltétele, hogy a gépek műszakilag kifogástalan . álla­potban legyenek. A gépjavítások megszervezé­sénél a mezőgazdasági üzemek akkor járnak el helyesen, ha a munkát novembertől június kö­zepéig pontosan ütemezik. A fo­lyamatosság lehetőséget nyújt arra, hogy a mezőgazdaság idő­szerű feladataihoz alkalmazkod­va javítsák a gépeket, A gépállomások főként a ter­melőszövetkezetek részére vé­geznek javító munkát. Emellett természetesen a saját és más ál­lami vállalatok gépeit is gon­dozzák. Érthető tehát, hogy a javító munka megszervezésénél mindenekelőtt á tenrntlösáoveí-' kezetek igényeire kell tekintet­tel lenniük. Amíg a mezőgazda­­sági munkák folynak, a/.ok a a gépeket javítják, amelyekre je­lenleg nincs szükség, december­ben főleg olyanokat, amelyeket jövőre az állomások a termelő­­szövetkezeteknek adnak el. (Me­gyénkben a gépállomások gép­parkjának több mint az egyhar­­mad része — 364 erőgép — ke­rül jövőre termelőszövetkezeti tulajdonba.) Az első negyedév­ben főleg a termelőszövetkeze­tek gépeit, továbbá azokat a gé­peket javítják az állomások, amelyekkel majd a gazdasági­lag gyengébb termelőszövetke­zeteknek dolgoznak. Lényeges követelmény, hogy a tél végéig _ biztonsági tartalékkal szá­molva — mindazokat az erő- és munkagépeket kijavítsák, ame­lyekre a tavaszi munkáknál szükség lesz. A számszerű teljesítésnél is fontosabb a javítás minőség^. A gép- és gépjavító állomások túlnyomó része — mindenütt, ahol nagy műhellyel rendelkez­nek — a traktorok és a kombáj­nok javítását részegységes sza­lagszerű javítási rendszerben végzi. Még fejlettebb formája a munkaszervezésnek az úgyneve­zett tipizált szakosított gépja­vítás. Ilyenkor az egyes állomá­sok nem foglalkoznak a körze­tükben levő valamennyi trak­tortípus generálj avításával, ha­nem csak egynéhányéval. Így például az egyik állomás a Ze­­tor-típusokat, a másik azMTZ— UTOS, a harmadik az U£—D4K típusokat javítja. A termelőszö­vetkezetek csak az őket kiszol­gáló gépállomással, vagy gépja­vító állomással vannak kapcso­latban. A megyében a Bajai Gépállomáson foglalkoznak je­lenleg a tipizált szakosított ja­vítási formával, de még a tél folyamán a járások valameny­­nyi gépállomásának bevonásá­val a kecskeméti és a kiskun­­halasi járásban is bevezetik ezt a rendszert. Ez a kooperáció hat erőgéptípusra terjed ki, s alkalmazása révén az említett két körzetben kis híján 300 trak­tor korszerű javítása válik le­hetővé. A most záruló évben egyéb­ként a gépállomások mintegy 40 közös gazdaság gépparkjá­nak teljes műszaki kiszolgálá­sát látták el. A megyei és az országos tapasztalatok felhasz­nálásával 1965-bén ezt a számot megkétszerezik. Mindennek. természetesen megfelelő műhelytér, felújító részlegek, jó szerszám és mű­szerellátás az előfeltétele. Az állomások jelentős része ezek­nek a követelményeknek ma már megfelel. A megye gépál­lomásain az idén 5 és fél millió forintot fordítottak a műhely­tér bővítésére, fedett mosók, és szociális létesítmények építésére. Ami az alkatrészellátást illeti, abban az eddigiekhez képest lé­nyeges javulás előreláthatólag nem várható. A gépjavító, il­letve gépállomások feladata te­hát az, hogy minél több alkat­rész felújítását végezzék eí. A tél folyamán már néhány szako­sított műhely megkezdi az egyes fődarabok — adagoló, hidrauli­ka, lánctalpak stb. — felújítá­sát. Az alkatrészellátás könnyí­tését célozza az a miniszteri uta­sítás is, amelynek értelmében az említeft fődarabokat és egyéb más fontos alkatrészeket á me­gyei AGROKER vállalatok csak cseredarab ellenében szolgáltat­hatják ki és a használt alkat­részeket az e célra kijelölt fel­újító üzemeknek kötelesek el­juttatni. Igen fontos feladata még az állomásokon kívül az állami gazdaságoknak és a kijelölt ter­melőszövetkezeteknek a dolgo­zók téli alapfokú traktoros tan­folyamokon való oktatása. Me­gyénk mezőgazdasági nagyüze­meiből ezekre a tanfolyamokra ezerkétszázan jelentkeztek. Ötszáz hektó belsejében Korábban — ugyancsak képes riportban — be­számoltunk már az Izsáki Állami Gazdaság új, modem pincészetének építkezéséről. A kivitelező, a Budapesti Gyárkéményépítő Vállalat munká­sai azóta sokat haladlak az építkezéssel. A 36 ezer hektoliter bor tárolására alkalmas, félig földbe süllyesztett betonaknás ikerpincének a hát. és fél ezer hektós részlegében már fejtésre vár az új bor. Január végére az újabb, nyolcezer hektó befogadására alkalmas részleg is elkészül. Az egész létesítmény egyébként hétmillió-hatszáz­ezer forintba -kerül, s így a hasznosítható térség egy hektójára számított beruházási költség alig haladja meg a kétszáz forintot. A tapasztalatok szerint az alföldi pinceépítésnek ez a módja mu­tatkozik a leggazdaságosabbnak, egyszersmind a legkorszerűbbnek. A néhány évvel ezelőtt ugyan­itt hasonló módon épített pincében (a különbség csak annyi, hogy betontartályok helyett fahor­dók vannak benne) a téli és a nyári hőmérsék­leti különbség mindössze három fok. A pince te­tejére elhelyezett másfél-kétméteres homokréteg tehát igen jó szigetelőnek bizonyult. Fenti felvételünket az egyik, ötszáz hektós tartály kieresztő nyílásán át készítette a fotóri­porter. A kép a tartály belsejében folyó munkát ábrázolja: Csébi Sándor és Kató András üvegla­pokkal burkolják a. betonfaiat. , (Hatvani — Pásztor.) Hz idén 150, a harmadik ötéves terv időszakában további 1300 iakás A megye* asötetheseli építőipar feladatai Az MSZMP Központi Bizott­sága az év elején hozott hatá­rozata és az ezt követő kor­mányhatározat a szövetkezetek A kecskeméti piaci építkezés Lassan két éve lesz, hogy megkezdődött Kecskeméten, a piac területén egy korszerű, az egészségügyi követelményeknek megfelelő elárusító pavilon építkezése. Egyáltalán nem „vá­dolhatjuk” a kivitelezőt azzal, hogy elhamarkodja a munkát. Előreláthatólag ugyanis majd csak ez év második felében ke­rül sor az 52 méter hosszú léte­sítmény átadására, amelynek építési költsége körülbelül öt millió forintot tesz majd ki. Az épület üzlethelyiségében a tulajdonos, a Kecskemét és Vidéke Körzeti fmsz fog áru­sítani, a fennmaradó helyisége­ket pedig a város környéki ter­melőszövetkezetek kapják meg. feladatává tette, hogy — a la­kosság részére végzett karban­tartó munka mellett — az 1966- ban kezdődő harmadik ötéves tervben az országos lakóházépí­tésből is jelentős részt vállal­janak. A jelenlegi ötéves terv utolsó éve komoly erőpróba a megye szövetkezeti építőipara részére az 1966—1970. közötti időszak­ban megvalósítandó feladatok előtt, hiszen idén 44,5 millió fo­rint értékű építési munkát vé­geznek a ktsz-ek a lakosság ré­szére, majdnem 6 millió forint­tal többet, mint tavaly. Az előirányzatból körülbelül 30 millió forint esik az OTP- hiteliel, illetve a magánerőből készülő családi házak építésére, összesen mintegy 150 lakást épí­tenek fel a szövetkezetek. Ezen­kívül 14,5 millió forint értékű tatarozási, karbantartási mun­kát végeznek. A terv 5,8 száza­lékos termelékenységnövekedést irányoz elő. A célkitűzés meg­valósítása érdekében a ktsz-ek idén tovább fejlesztik géppark­jukat. Szövetkezetfejlesztési alapból új autódarut vásárol á KISZÖV, és egyéb gépekre is bejelentette igényét. A harmadik ötéves terv idő­szakában évi 5 százalékos ter­melékenységnövelést irányoztak elő a megyei szövetkezeti ipar részére, öt év alatt 300 millió forint értékű építési munkát végeznek a ktsz-ek: 1300 lakást adnak át a megyében — ennek kb. 60 százaléka emeletes tár­sasház lesz ■—, a tatarozási és karbantartási munka értéke pe­dig megközelíti a 100 millió fo­rintot. A tervben meghatározott fel­adatok végrehajtásához további gépesítésre lesz szükség. Jelen­leg igen kevés a szállítóeszköz, a földmunka jórészét még min­dig kézi erővel végzik a szövet­kezeti építők és a géphiány aka­dályozza a téli munkák meg­szervezését is. A műszaki színvonal emelése, a géppark fejlesztése azonban még önmagában kevés. Az elő­irányzott termelésnövelést első­sorban a munka, az anyagellá­tás jobb megszervezésével, szak­képzéssel és a munkafegyelem megszilárdításával érhetik el. B D.

Next

/
Thumbnails
Contents