Petőfi Népe, 1965. január (20. évfolyam, 1-26. szám)
1965-01-08 / 6. szám
<v vV-oá 'V/ V CD>VK Világ proletárjai, egyesüljetek! / XX. ÉVF. (j. SZ. ír« 60 fillér 19«5. JAN. 8, PÉNTEK Nagy vizsga: a gépjavítás Az ország mezőgazdasági üzemei ma már 60 ezer traktorral, nyolcezer gabonakombájnnal és sok tízezer egyéb munkagéppel rendelkeznek. Megyénkben a gépállomások tulajdonában mintegy 900, a termelőszövetkezetekben és az alacsonyabb típusú társulásokban több mint kétezer erőgép van, az említett nagyüzemekben dolgozó kombájnok száma pedig négy és fél százra tehető. A hazai géppark 55 százaléka a termelőszövetkezetek, 22 száza 'éka a gépállomások, gépjavító állomások, 23 százaléka pedig az állami gazdaságok tulajdonában üzemel a jövő esztendőben. Ennek elsőrendű feltétele, hogy a gépek műszakilag kifogástalan . állapotban legyenek. A gépjavítások megszervezésénél a mezőgazdasági üzemek akkor járnak el helyesen, ha a munkát novembertől június közepéig pontosan ütemezik. A folyamatosság lehetőséget nyújt arra, hogy a mezőgazdaság időszerű feladataihoz alkalmazkodva javítsák a gépeket, A gépállomások főként a termelőszövetkezetek részére végeznek javító munkát. Emellett természetesen a saját és más állami vállalatok gépeit is gondozzák. Érthető tehát, hogy a javító munka megszervezésénél mindenekelőtt á tenrntlösáoveí-' kezetek igényeire kell tekintettel lenniük. Amíg a mezőgazdasági munkák folynak, a/.ok a a gépeket javítják, amelyekre jelenleg nincs szükség, decemberben főleg olyanokat, amelyeket jövőre az állomások a termelőszövetkezeteknek adnak el. (Megyénkben a gépállomások gépparkjának több mint az egyharmad része — 364 erőgép — kerül jövőre termelőszövetkezeti tulajdonba.) Az első negyedévben főleg a termelőszövetkezetek gépeit, továbbá azokat a gépeket javítják az állomások, amelyekkel majd a gazdaságilag gyengébb termelőszövetkezeteknek dolgoznak. Lényeges követelmény, hogy a tél végéig _ biztonsági tartalékkal számolva — mindazokat az erő- és munkagépeket kijavítsák, amelyekre a tavaszi munkáknál szükség lesz. A számszerű teljesítésnél is fontosabb a javítás minőség^. A gép- és gépjavító állomások túlnyomó része — mindenütt, ahol nagy műhellyel rendelkeznek — a traktorok és a kombájnok javítását részegységes szalagszerű javítási rendszerben végzi. Még fejlettebb formája a munkaszervezésnek az úgynevezett tipizált szakosított gépjavítás. Ilyenkor az egyes állomások nem foglalkoznak a körzetükben levő valamennyi traktortípus generálj avításával, hanem csak egynéhányéval. Így például az egyik állomás a Zetor-típusokat, a másik azMTZ— UTOS, a harmadik az U£—D4K típusokat javítja. A termelőszövetkezetek csak az őket kiszolgáló gépállomással, vagy gépjavító állomással vannak kapcsolatban. A megyében a Bajai Gépállomáson foglalkoznak jelenleg a tipizált szakosított javítási formával, de még a tél folyamán a járások valamenynyi gépállomásának bevonásával a kecskeméti és a kiskunhalasi járásban is bevezetik ezt a rendszert. Ez a kooperáció hat erőgéptípusra terjed ki, s alkalmazása révén az említett két körzetben kis híján 300 traktor korszerű javítása válik lehetővé. A most záruló évben egyébként a gépállomások mintegy 40 közös gazdaság gépparkjának teljes műszaki kiszolgálását látták el. A megyei és az országos tapasztalatok felhasználásával 1965-bén ezt a számot megkétszerezik. Mindennek. természetesen megfelelő műhelytér, felújító részlegek, jó szerszám és műszerellátás az előfeltétele. Az állomások jelentős része ezeknek a követelményeknek ma már megfelel. A megye gépállomásain az idén 5 és fél millió forintot fordítottak a műhelytér bővítésére, fedett mosók, és szociális létesítmények építésére. Ami az alkatrészellátást illeti, abban az eddigiekhez képest lényeges javulás előreláthatólag nem várható. A gépjavító, illetve gépállomások feladata tehát az, hogy minél több alkatrész felújítását végezzék eí. A tél folyamán már néhány szakosított műhely megkezdi az egyes fődarabok — adagoló, hidraulika, lánctalpak stb. — felújítását. Az alkatrészellátás könnyítését célozza az a miniszteri utasítás is, amelynek értelmében az említeft fődarabokat és egyéb más fontos alkatrészeket á megyei AGROKER vállalatok csak cseredarab ellenében szolgáltathatják ki és a használt alkatrészeket az e célra kijelölt felújító üzemeknek kötelesek eljuttatni. Igen fontos feladata még az állomásokon kívül az állami gazdaságoknak és a kijelölt termelőszövetkezeteknek a dolgozók téli alapfokú traktoros tanfolyamokon való oktatása. Megyénk mezőgazdasági nagyüzemeiből ezekre a tanfolyamokra ezerkétszázan jelentkeztek. Ötszáz hektó belsejében Korábban — ugyancsak képes riportban — beszámoltunk már az Izsáki Állami Gazdaság új, modem pincészetének építkezéséről. A kivitelező, a Budapesti Gyárkéményépítő Vállalat munkásai azóta sokat haladlak az építkezéssel. A 36 ezer hektoliter bor tárolására alkalmas, félig földbe süllyesztett betonaknás ikerpincének a hát. és fél ezer hektós részlegében már fejtésre vár az új bor. Január végére az újabb, nyolcezer hektó befogadására alkalmas részleg is elkészül. Az egész létesítmény egyébként hétmillió-hatszázezer forintba -kerül, s így a hasznosítható térség egy hektójára számított beruházási költség alig haladja meg a kétszáz forintot. A tapasztalatok szerint az alföldi pinceépítésnek ez a módja mutatkozik a leggazdaságosabbnak, egyszersmind a legkorszerűbbnek. A néhány évvel ezelőtt ugyanitt hasonló módon épített pincében (a különbség csak annyi, hogy betontartályok helyett fahordók vannak benne) a téli és a nyári hőmérsékleti különbség mindössze három fok. A pince tetejére elhelyezett másfél-kétméteres homokréteg tehát igen jó szigetelőnek bizonyult. Fenti felvételünket az egyik, ötszáz hektós tartály kieresztő nyílásán át készítette a fotóriporter. A kép a tartály belsejében folyó munkát ábrázolja: Csébi Sándor és Kató András üveglapokkal burkolják a. betonfaiat. , (Hatvani — Pásztor.) Hz idén 150, a harmadik ötéves terv időszakában további 1300 iakás A megye* asötetheseli építőipar feladatai Az MSZMP Központi Bizottsága az év elején hozott határozata és az ezt követő kormányhatározat a szövetkezetek A kecskeméti piaci építkezés Lassan két éve lesz, hogy megkezdődött Kecskeméten, a piac területén egy korszerű, az egészségügyi követelményeknek megfelelő elárusító pavilon építkezése. Egyáltalán nem „vádolhatjuk” a kivitelezőt azzal, hogy elhamarkodja a munkát. Előreláthatólag ugyanis majd csak ez év második felében kerül sor az 52 méter hosszú létesítmény átadására, amelynek építési költsége körülbelül öt millió forintot tesz majd ki. Az épület üzlethelyiségében a tulajdonos, a Kecskemét és Vidéke Körzeti fmsz fog árusítani, a fennmaradó helyiségeket pedig a város környéki termelőszövetkezetek kapják meg. feladatává tette, hogy — a lakosság részére végzett karbantartó munka mellett — az 1966- ban kezdődő harmadik ötéves tervben az országos lakóházépítésből is jelentős részt vállaljanak. A jelenlegi ötéves terv utolsó éve komoly erőpróba a megye szövetkezeti építőipara részére az 1966—1970. közötti időszakban megvalósítandó feladatok előtt, hiszen idén 44,5 millió forint értékű építési munkát végeznek a ktsz-ek a lakosság részére, majdnem 6 millió forinttal többet, mint tavaly. Az előirányzatból körülbelül 30 millió forint esik az OTP- hiteliel, illetve a magánerőből készülő családi házak építésére, összesen mintegy 150 lakást építenek fel a szövetkezetek. Ezenkívül 14,5 millió forint értékű tatarozási, karbantartási munkát végeznek. A terv 5,8 százalékos termelékenységnövekedést irányoz elő. A célkitűzés megvalósítása érdekében a ktsz-ek idén tovább fejlesztik gépparkjukat. Szövetkezetfejlesztési alapból új autódarut vásárol á KISZÖV, és egyéb gépekre is bejelentette igényét. A harmadik ötéves terv időszakában évi 5 százalékos termelékenységnövelést irányoztak elő a megyei szövetkezeti ipar részére, öt év alatt 300 millió forint értékű építési munkát végeznek a ktsz-ek: 1300 lakást adnak át a megyében — ennek kb. 60 százaléka emeletes társasház lesz ■—, a tatarozási és karbantartási munka értéke pedig megközelíti a 100 millió forintot. A tervben meghatározott feladatok végrehajtásához további gépesítésre lesz szükség. Jelenleg igen kevés a szállítóeszköz, a földmunka jórészét még mindig kézi erővel végzik a szövetkezeti építők és a géphiány akadályozza a téli munkák megszervezését is. A műszaki színvonal emelése, a géppark fejlesztése azonban még önmagában kevés. Az előirányzott termelésnövelést elsősorban a munka, az anyagellátás jobb megszervezésével, szakképzéssel és a munkafegyelem megszilárdításával érhetik el. B D.
