Petőfi Népe, 1965. január (20. évfolyam, 1-26. szám)

1965-01-06 / 4. szám

A vendéglátástól — a közétkeztetésig Új év eleji beszélgetés a megyei vendéglátó vállalat igazgatójával A Bács-Kiskun megyei Ven­déglátóipari Vállalatnál is elké­szítették az 1964-es év ered­ménymérlegét, s Molnár János igazgató — érthetően — leg­először erről adott számot. — Az 1964. évi 147,6 millió forintos összbevételünk kb. 105,4 százalékos tervteljesítésnek fe­lel meg — kezdte Molnár elv­társ —, aminek elsősorban azért őri *ik, mert elérésében nagy­ban segített a saját ételforga­lom növekedése és a gazda sá-Fények az éjszakában Romantikus a cím, de illik a képhez. Valóban impozáns lát­ványt nyújt Kecskemét egyik „kapujánál”, a Nagykőrösi utca és a Bethlen körút találkozásá­nál levő parkban elhelyezett új autóbusz-pályaudvar. A látvány kellemes hatást kelt az érkező­ben, s emeli a megyeszékhely városias jellegét. Talán nem illúziórombolás, ha itt említjük meg, hogy saj­nos a külső látványosággal nem mindenben áll arányban a léte­sítmény célszerűsége. Mert eb­ben akad nem egy kifogásolni való. A pályaudvart létesítő szervek és így a tervezők sem számoltak eléggé Kecskemét központi jellegével, a főváros és Szeged közt megpihenő utasok­kal, s az ide beérkező járatok számával. Nem gondoltak a ki­egészítő létesítményekre, az uta­zóközönség alkalmi szükségletei­re, igényeire stb. Kecskemét, úgyis mint megyeszékhely, nem­csak szép és impozáns, de hosz­­szabb távra is megfelelő, a vá­ros fejlődésével is számoló autó­busz-pályaudvart érdemelt vol­na. .. S ha mégis örömmel üdvözöl­tük a megnyitását, s örvendünk puszta látásának is, az nem ke­véssé abból fakadt, hogy erre bizony már hosszú évek óta kel­lett várakoznunk... (Pásztor Zoltán felvétele,) *­gossági mutatók javulása. Idei tervfeladatunk előreláthatólag 2—3 százalékkal lesz magasabb a múlt évi eredménynél, ami­nek teljesítését ugyancsak a fenti módon kívánjuk realizálni. — Ha a számszerűséget néz­zük, látszólag minden rendben van a vendéglátó vállalatnál, a tények azonban fogyatékosságo­kat is mutatnak. Hogyan foglal­ná össze a megoldásra váró fel­adatokat?-— A hálózatfejlesztés, a kul­túrált kiszolgálás, a választék­­bővítés, a higiéniai és szociális feltételek, a konyhák gépesíté­se, a közétkeztetés, a gyümölcs-, zöldség-, húsellátás és végül dolgozóink szakmai felkészült­sége tekintetében egyaránt sok nehézségünk adódott az elmúlt években. Mindennek a súlyát — az általában mostoha körülmé­nyek között dolgozó vendéglátói alkalmazottakon kívül — ven­dégeink is éhezték és érzik. Jól tudjuk, a több mint 70 ezer la­kosú megyeszékhely igényeihez viszonyítva a vendéglátás, a köz­­étkeztetés fejlesztésében lénye­gesen elmaradtunk, de Kecske­méten kívül Baján és más vá­rosban is akadnak hiányosságok. — Sajnos, miként az elmúlt években, hálózatfejlesztési lehe­tőségeink az idén is korlátozot­tak — folytatta az igazgató. — Beruházási keret nem áll a vál­lalat rendelkezésére, a felújítá­si alapunk kevés és a kivitele­zői kapacitásnak is szűkében vagyunk. — Milyen felújításokat vé­geznek el az idén? ló, raktár és az előkészítő tér mindenütt szűkös, ezert egyelőre nem tartjuk megoldhatónak a konyhák gépesítését. Inkább az­­lenne a célszerű, ha a MfK-től már előkészített zöldséget, gyü­mölcsöt kapnának a konyhák, ahol ily módon sokkal kevesebb vesződséggel tudnák ezt feldol­gozni. Így arra is mód lenne, hogy a keletkezett hulladékot, esetleg a konyhai hulladékkal stb. együtt hizlalásra, takarmá­nyozásra is felhasználják. A cukrász- és sütőüzemekben ke­letkezett különféle hulladékokat is érdemes lenne ily módon hasznosítani. — Gondoltak-e az új évben az ételválaszték bővítésére? — Tudjuk, lehetne változato­sabb is az „étlap-repertoár” — felelte Molnár elvtárs. S ennek lehetőségét nemcsak a hús több­féle elkészítésében, hanem a köretek, a savanyúságok ötlete­sebb tálalásában látjuk. Foko­zottan ellenőrizzük ezenkívül a konyhák, az éttermék tisztasá­gát, igyekszünk jobban kielégí­teni dolgozóink szociális igé­nyeit. A vágóiadtól többségében csak fagyasztott húst kapunk, de ezek ízletesebb elkészítésére is van még lehetőség, bárány­húsból viszont nemigen tudjuk kielégíteni az igényeket. A MÉK gyümölcs- és zöldségellá­tása az elmúlt évben igen sok kívánnivalót hagyott maga után, reméljük, az idén ilyen vonat­kozásban is lesz változás. Bubor Gyula Mái EMBEREK Hasznosan töltik a telet A tel évszázadok óta a meg pihenés időszaka volt a parasz' ti életben. Néhány hónapi ki­­kapcsolódást, egyszersmind újabb erőgyűjtést jelentett a tavasszal ismét felburjánzó bokros teendők előtt. A nagy­üzemi gazdálkodás változást hozott e tekintetben is. A mun­kaidőnek a lehetőségekhez ké­pest legteljesebb kihasználásá­ra irányuló törekvés jóformán egy-két hétre szűkítette a téli kényszerpihenőt. — A munkák szünetelésekor ilyenkor az elméleti felkészü­lés van napirenden — mondja Hideg János, a kiskunfélegy­házi Vörös Csillag Tsz párttit­kára. Mint a későbbiekből kiderül: a pártszervezet, egyetértésben a termelőszövetkezet vezetősé­gével, példamutatóan szervezte meg a gazdák téli oktatását. Még a nyáron elfogadták azt a javaslatot, amelynek értel­mében a téli évadban brigá­donként bonyolítják le az ok­tatást. A különféle témaköröket fel­ölelő tanfolyam előadói a kö­zös gazdaság vezetői közül ke­rülnek ki. Ismertetik majd a többi között a háztáji gazdasá­gok, továbbá a családi műve­lés jelentőségét — mind az egyén, mind a közös, mind pe­dig a népgazdaság szempontjá­ból. A zárszámadást' megelőző­en valamennyi szövetkezeti gazdával külön-külön elbeszél­getnek e munkák fontosságá­ról, lényegéről és lebonyolítá­suk módjáról. A legutolsó tan­folyami oktatás keretében pe­dig már a tavaszi mezőgazda­­sági teendőkkel foglalkoznak. — Kecskeméten, a terv sze­rint az év végére megnyíló Hor­váth Döme utcai önkiszolgáló étterem üzembe helyezése, vala­mint a volt Kedves helyén feb­ruárban megnyíló Kis Mackó büfé némileg enyhít a közétkez­tetési gondokon. A jelenlegi 36- ról, korszerű 70 ágyas szállodá­vá építjük át a kalocsai Fényes szállodát, és sor kerül az itteni Vidám presszó korszerűsítésére, s néhány szociális helyiség épí­tésére is. Az Aranyponty kis­vendéglő pincéjében borkóstoló létesül. — Baján, a Duna szálló presz­­szóját márciusban, az Otthon kisvendéglőt a második fél év­ben korszerűsítjük, a cukrász­üzem és a belvárosi cukrászda dolgozói részére szociális helyi­ségek épülnek. Kiskunhalason márciusig befejeződik az Alföl­di étterem felújítása, központi fűtésszerelése, június végére a Mackó büfé kialakítása az Eöt­vös utcában, s végül sor kerül a Bajcsy-Zsilinszky úti italbolt presszóvá való átalakítására is. Ezután a vállalat konyháiról beszélt az igazgató: — Konyháink legtöbbje kor­szerűtlen, s csak a szükség miatt, ideiglenesein tartjuk fenn nagy részét. Mivel a főző, táró­A fűtő ÜGY HOZTA a dolgom, hogy a szokásostól eltérően reggel hét órakor kezdtem még a na­pi munkát. Máskor háromnegyed nyolckor természetesnek tűnt, hogy meleg helyiség fogad. Ezúttal azonban meglepett. Jól­esett az iroda melege, észre­vettem a nagy cserépkályha vi­dáman pattogó tüzét. S kisvár­tatva, egy kis beszélgetésre fel­tartottam munkájában a hátán szénnel telt bádog-puttonnyal belépő fűtőt, Rapcsó Józsefet. — Hánykor kelnek a fűtök, Józsi bácsi, hogy mire reggel benépesül a kecskeméti városi tanácsháza, ilyen kellemes időt varázsolnak az irodákba? — A szezon kezdetétől de­cember végéig hajnali négy órára jártunk be, tehát leg­alább háromkor kellett kelni. Vagy még korábban. Olyankor, amikor a második emeleten le­vő tervező iroda helyiségeibe kellett szenet bekészíteni, már három órakor bent voltunk. Január 3-tól azonban két mű­szak van. Egyik héten éjjel kettőkor kezdünk, a másikon reggel nyolc órakor... KÖZBEN a földre állított puttonyára pillant. Nem mond­ja, de érzem, hogy sietne dol­gára, a következő szobában levő kályhát megpakolni. — Nem tartom fel soká Jó­zsi bácsi, de még szeretném megtudni, mennyi szenet moz­gat meg, cipel fel az emeletek­re naponta? — Hárman vagyunk a ta­nácsnál fűtők. Sajnos, most egy közülünk beteg, így hát ketten csináljuk. Először is a kazánhoz tolunk be naponta legalább 30 mázsa szenet. Ezen­kívül azokba az irodákba, ahol nincs központi fűtés, jómagam hatszor-hétszer fordulok meg puttonyommal a pince és az emeletek között. Tessék kiszá­molni: egy puttonyba 30—32 kiló szén fér... Ezért vagyok reggelre ilyen fekete — mond­ja mosolyogva. — S mivel foglalkozik nyá­ron a fűtő? — A városi sportpályán dol­gozom, ott a takarítás, karban­tartás a feladatom. No, de most már csakugyan megyek... TÁVOZÓBAN, ismét a put­tonnyal a hátán, még megjegy­zi: — Mindenesetre az a jó, hogy fiamnak szakmája van. Nem­rég szabadult fel a lakatos mesterségben és a keresetben máris túltesz az apján ... P. I. — Az összejöveteleket — seH rolja tovább a párttitkár — KISZ-szervezetünk esetről eset­re rövid kultúrműsorral élén­kíti, teszi színessé. Megtudjuk, hogy az előbbi­vel párhuzamosan gazdaságpo­litikai tanfolyamot is indítot­tak a tsz-vezetőség és az admi­nisztratív dolgozók részére, az időszerű politikai kérdéseket ismertető tanfolyam iránt pe­dig mintegy 70 gazda érdeklő­dik. Az elmúlt év utolsó hónap­jában vette kezdetét a kiskun­félegyházi Vörös Csillag Tsz­­ben az oktatási évad. És a hall­gatók ismeretekben gyarapod­va, szélesebb látókörrel kezd­hetnek munkához majd, ha a földeken a tavasz kinyílik. Ta­lán már nem is olyan soká, hiszen az ősi rigmus úgy mondja: „Január, február — itt a nyár.. J. T. Cikkünk nyomán Szigorú figyelmeztetés Lapunk november 27-i szá­mában „A bizalmaskodó” cím­mel megjegyzést közöltünk, amelyben egyik hetényegyházi olvasónk panaszát tettük szóvá, akivel szemben az ottani vasúti pénztárban dolgozó Jenei Zol­tán meg nem engedhető, bizal­maskodó hangot használt. A MÁV Szegedi Igazgatósá­ga ezzel kapcsolatban a követ­kezőkről értesített bennünket: „A Petőfi Népe november 27-i lapszámában „A bizalmaskodó” című cikkben említettek miatt Hetényegyházán vizsgálatot folytattunk le. A kihallgatott tanúk elmondása után, az ügy­ben érdekelt dolgozónkat írásos szigorú figyelmeztetésben ré­szesítettük és a jövőbeni helyes magatartásra megfelelően ki­oktattuk.” A rendőrség felhívása A Kecskeméti Városi-Járási Rend­őrkapitányság felkéri azt a sze­mélyt, akinek Csepel gyártmányú, T 13 426 vázszámú kerékpárját is­meretlen tettes ellopta a Kecske­méti Állami Aruház elől, jelentkez­zen a rendőrkapitányságon, az I. emelet 32. számú szobában. PETŐFI NÉPE A Magyar Szocialista Munkáspárt Bács-Kiskun megyei Bizottsága és a megyei tanacs lapja. Főszerkesztő, dr. Weither Dániel. Kiadja a Bács megyei Lapkiadó Vállalat. Felelős kiadó: Mezei István igazgató. Szerkesztőség: Kecskemét, Városi Tanácsház. Szerkesztőségi telefonközpont 26-19. 25-16. Szerkesztő bizottság: 10-38. Vidéki lapok: 11-22. Kiadóhivatal: Kecskemét, Szabadság tér l/a Telefon: 17-09. Terjeszti a Magyar Posta. Előfizethető: a helyi postahivataloknál és kézbesítőknél. Előfizetési dít í hónapra 13 forint Bacs-Kiskun megyei Nyomda V­­Kecskemét — Telefon: 11-85 Index: 25 065.

Next

/
Thumbnails
Contents