Petőfi Népe, 1965. január (20. évfolyam, 1-26. szám)
1965-01-31 / 26. szám
Bemutatjuk a Dézsa új edzőjét és játékosait Ügy gondoljuk, a Kecskeméti Dózsa edzőjének bemutatásával nem kell túl sokat fáradoznunk. Ismeri őt névről és hírből a labdarúgótábor apraja és nagyja. Az idősebbek szívesen emlékeznek Titkos Pálra, az MTK kitűnő labdarúgójára, az egykori sokszoros válogatottra, aki a labdarúgás szárnyain úgyszólván az egész világot bejárta. Titkos Pál edző „Pali bácsi” most Kecskeméten, a Dózsa csapatánál igyekszik hasznosítani azt a rengeteg tapasztalatot, amit minit játékos és már mint edző is összegyűjtött. Nagy örömmel tettem eleget a Dózsa-vezetőség meghívásának — mondta kérdésünkre —, hiszen a csapatot eddig is jól ismertem és igen jó véleményem volt róla. — Január első napjaiban vettem át a munka irányítását. Crcmmel tapasztaltam azt a nagy lelkesedést, amellyel a játékosok a kéthetes alapozó tábor alatt — de azóta is, mindennap — végzik az edzéself sokszor bizony nagy megterhelést jelentő munkáját. Sokat segített Sebes Gusztáv sporttársam legutóbbi előadása és az azt követő filmvetítés is. Legalább láthatták a játékosaink, hogy a világ legjobbjai is milyen hallatlanul kemény munkával készülnek a mérkőzésekre és milyen sok technikai és taktikai gyakorlatot végeznek. Mi a véleménye — rövid egy hónapos kecskeméti tartózkodása után — a Dózsa játékosállományáról? — Mint előzőleg már mondtam — a csapatot eddig is ismertem. Igaz, a legjobbak közül néhányan eltávoztak, de — beszámítva a fejlődést és az új játékosokat — véleményem szerint a csapat jobb lesz. Igen sok jó képességű játékos van üt együtt. Az akarat is megvan bennük. Az én feladatom, hogy ütőképes csapattá formáljam őket. Persze, ez nem megy máról holnapra. A csapat legközelebbi tervei? Mikor kezdődnek az előkészületi mérkőzések? — Az első komolyabb kétkapus edzőmérkőzés február 7-én lesz a Légierők ellen. Ezután pedig folyamatosan minden vasárnap és szerdán is játszunk mérkőzéseket. Hogy kivel? Még nem tudom pontosan, most folynak a tárgyalások. Befejezésül megkértük Titkos Pált. ■ hogy mutassa be a Dózsa új játékosait az olvasóinknak! Szabó Zoltán Vincze Béla középhátvéd. A Bp. Hajógyár játékosa volt. 21 éves. A Nyomda Vállalatnál dolgozik. Szappanos, a csapat „régi” kapitánya is lelkesen végzi a gimnasztikái gyakorlatokat. Hluchány László kapus. Az MTK-ből jött Kecskemétre. 20 éves és a Vas és Fémipari Ktsz-nél normás munkakörben dolgozik. Kiss Illést a Kiskunfélegyházi Vasas volt összekötőjét már eddig is jól ismertük. 21 éves és a BRG-nél dolgozik. Kreidli Árpád hátvéd. A Váci Vasas NB IIS-as csapatából jött. Kemény gyors játékos. Elektroműszerész, a Finiminechanikánál dolgozik. 21 éves. Sshneider István összekötő. 18 éves tervező technikus. A keret legfiatalabb játékosa. Az 1965. évi fu feladatokról tárgyalt az MTS Országos Tanácsa A Magyar Testnevelési és Sportszövetség Országos Tanácsa pénteken a Sportcsarnok tanácstermében ülést tartott. Első napirendi pont a tokiói olimpiai tapasztalatok megtárgyalása volt. A tanácsülés elhatározta, hogy az MTS elnöksége a sportági szakszövetség bevonásával haladéktalanul elkészíti az 1968. évi olimpia felkészítési tervét, mely még az év második feléban az MTS és a MOB együttes ülése elé kerül jóváhagyásra. A második napirendi pont az MTS ez évi feladataival foglalkozott. Terényi Imre elnökhelyettes ismertette az MTS előterjesztését, mely a sportmozgalom fejlesztésével a tömegsporttal, a sportoló ifjúság szocialista nevelésével, valamint az év jelentős sportberuházásaival foglalkozott. A sportorvos szemével ALKALMASSÁG — SPORTAGV ÁLASZTÁS A sportkörök és a sportorvosi rendelők különben szívélyes kapcsolatát gyakran zavarják meg a sportolók, orvosi minősítésének kérdése körül kialakult viták. A nézeteltérések néha onnan erednek, hogy a szakosztályok vezetői nem ismerik az egészségügyi szabályokat. Előfordul azonban az is, hogy ismerik, de az önző sportérdekek, a csapatszempont letéríti őket az előírások szabta egyenes útról. Foglalkozzunk tehát, egy keveset a sportolók orvosi minősítésének kérdésével és az ezzel kapcsolatos hibákkal. A sportorvos kétféle minősítés szempontjából szokta vizsgálni a sportolókat. Először a sportolás megkezdése előtt az alkalmasság, később a versenyek előtt versenyképesség szempontjából. Leggyakoribb hiba, hogy a szakosztályok a jelentkező sportolókat azonnal beállítják az edzések eseményeibe, anélkül, hogy előbb a sportorvos alkalmasság szempontjából elbírálta volna őket. Ilyenkor az edzők úgy vélik, elég a sportolók egészséges mivoltának megállapításához a jó közérzet, vagyis az, hogy a sportoló egészségesnek érzi magát. Ez az eljárás nemcsak szabályellenes, hanem ésszerűtlen is. Vannak ugyanis betegségek, amelyek — főként kezdetben — nem zavarják észrevehetően a közérzetet. Másrészt a sportolók hajlamosak betegségi tüneteik elhallgatására. Tartsuk tehát magunkat szigorúan ahhoz a szabályhoz, hogy a sportoló semmiféle sportmunkában ne vegyen részt, mielőtt a sportorvos alkalmassági vizsgálatának megfelelő eredménye megérkezett volna. iVem hisszük, hogy különösebben indokolni kellene azt, hogy beteg ember ne sportoljon. Kár volna, az ilyen ember amúgy is megzavart életfolyamatait további feladatokkal, nevezetesen a sportmunkával megterhelni. Mégis hallottunk már olyan véleményt is — ugyan kérem, ez csak egy kis hőemélkedés, ezt a kis influenzát majd kiizzadja a sportolás alatt. — Nagyon helytelen ez a szemlélet. A tilalom fokozottan kiterjed fertőző megbetegedésekre, ideértve a bőrgombát, bőrgenynyedéseket, furunkulusokat. E betegségekkel ugyanis a sporttársait fertőzheti meg a sportoló. — Hasonlóképpen az is szabály, hogy sérülés miatt kötéssel ellátott sportolót nem engedjük sportolni a kötés viselési kötelezettsége alatt. Itt is hallhattunk már olyan ellenvetéseket, hogy — ez csak egy egészen kicsi sérülés. — És, hogy kezén van a sérülés, s az mit zavarja őt a labdarúgásban. Orvosilag kötésre szoruló sérülésre azonban feltétlenül fennáll a tilalom. Megállapodott mozgásszervi elváltozásoknál, fogyatkozásoknál egyénileg kell elbírálni, hogy valaki milyen mértékben alkalmas sportolásra. Mindenki tapasztalhatta, hogy a betegségekben csodákat tud művelni az aütaraterő. Láttunk már az olimpiai dobogóig eljutott veleszületett csípőizületi ficamosokat. Mindenesetre a sérvek jelenléte a hasprést kiváltó sportoknál veszélyes. Lábboltozalsüllyedésnél labdarúgás, de az ugró- és futószámok sem ajánlatosak. Kora miatt alkalmatlan a fiatal, még fejletlen gyermek és az öregedés jeleit mutató idősebb egyén is az erősportokra. A szinte kizárlóag erőt kívánó súlyemelésre a még fejletlen csontozató fiatalok nem alkalmasak. Részükre inkább a játékos, sok mozgást és gyorsaságot kívánó sportokat ajánljuk, például a labdajátékokat. Az időseknél viszont az erőn túl a gyorsaságot is ki kell kapcsolni a sportmunkából. A hasprés működtetésével járó mozgások a nemkívánatos vérnyomásemelkedés miatt legtöbbször szintén tilosak. Az idősebbek részére a kevés erőkifejtéssel járó, hosszabb időre elosztott megterhelésű, egyenletes mozdulatokat kívánó sportok valók. Ilyen a természetjárás, amely — egyéb jó tulajdonságai mellett — sok kellemes hangulati elemet tartalmaz. A nők minden korcsoportban alkalmatlanok erősportokra. Bár, ez csak szokásjogon alapuló tilalom, de élettani szemléletből fakad. Részükre a könnyed mozgásokból álló ügyességi sportok a helyénvalók. Szép női sport a torna, s a labdajátékok egy része (röplabda, kosárlabda). Vannak kizáró körülmények és vannak esetek, amikor csak jó tanáccsal, a lehetőségek feltárásával segíti a sportorvos a sportolót a megfelelő sport kiválasztásában. Alacsony termetű, viszonylag erős izomzatú ember magasugrásra, magas termetű, gyengédebb izomzatú egyén súlyemelésre való vállalkozása kevesebb sikert ígér. Lassú mozgású, elhízásra hajlamos ember a gyorsaságot kívánó sportokban nehezebb feladatiba vállalkozik, bár kétségtelen, hogy a sportnak ilyen esetekben alkatformáló hatása van. — A foglalkozás is tovább nehezíti az alkalmasság kérdését. Arra törekszünk, hogy mindenki lehetőleg olyan sportágat válasszon, amely a foglalkozásában kevésbé használt izomzatot működtet. Igaz viszont, hogy ma már az edzések helyes beállításával, sokoldalúvá tételével ez a körülmény kevésbé jelentős. Sok minden egyébre is figyelemmel kell lenni az alkalmassági vizsgálatoknál. így bizonyos esetekben meg kell vizsgálni a mozgások összerendezettségének épségét, a hasprés működésének hatását, az ájuláshajlamot, a mélyérzést stb. Az alkalmassági vizsgálatoknál figyelembe veendő körülmények közül ízelítőnek talán ennyi is elég. (Folytatjuk.) Dr. Somogyi Lajos sportfóorvoa
