Petőfi Népe, 1965. január (20. évfolyam, 1-26. szám)
1965-01-29 / 24. szám
MEGYEI LAPJA BACS KISKUN 1965. JANUÁR 39, PÉNTEK MAGYAR. SZOCIALISTA MUNKÁS PA R.T XX. ÉVFOLYAM. 24. SZÁM m Ára 60 fillér Világ proletárjai, egyesüljetek! Gépjavítók H lépfronlbizoltságek idei feladatairól Az Izsáki v Állami Gazdaság immár ötödik éve fennálló nagy gépműhelyében jártunk. A gazdaság több üzemegységében működő kisebb műhelyek mellett ez a „mammutüzem” a nagyobb javításokat kapta feladatául. Az itt dolgozó 42 szerelő és 21 ipari tanuló tevékenysége azonban nem ér véget az állami gazdaság gépparkjának a rendbetételével. Esetenként a környékbeli szövetkezeti gazdaságokból is felkeresik őket a gépekre, motorokra vonatkozó p naszaikkal, az orgoványi Sallai Tsz-szel pedig hosszabb ideje állnak szerződéses kapcsolatban. Első képünkön Tóth Ferenc, Hajdú Imre és Damásdi József szerelők a Zetor 3011-es erőgépek sebességváltójának működését figyelik. A következő kép azt ábrázolja, amint a csarnok másik részében két szerelő — Kis Kovács Imre és Balogh Gyula — ' egy SZK—3 kombájn tengelyének a beállításával foglalatoskodik. Munkájukban jó segítség Szentmiklósi Sándor harmadéves ipari tanuló. — A forgácsolóműhely is hangos. Itt a hajszálpontos, finom munkák színterén régi szakember, Radványi Imre ügyel az egyetemes marógép munkájára. Most éppen egy eketengely horonymarását végzi, mint a harmadik képen is látható. Fém, olaj és a fáradságos emberi munka összhangja készíti fel a gépeket a nemsokára megkezdődő tavaszi mezőgazdasági mimkrálrra ~ — tárgyalt a Hazafias Népfront Bács-Kiskun megyei Elnöksége Tegnap Kecskeméten a Hr zafias Népfront székházáb; tártotta meg ez évi első ülés. a Hazafias Népfront Bács-Kiskun megyei Elnöksége. A tanácskozást dr. Bodóczky László, a Hazafias Népfront megyei bizottságának elnöke nyitotta meg. Utána Pozsgai Imre, a megyei népfrontbizottság alelnöke ismertette az 1965. évi népgazdasági terv segítésével kapcsolatban a Hazafias Népfront bizottságaira háruló feladatokat. Az előadó bevezetőül hangsúlyozta, hogy az 1965-ös népgazdasági terv nem egyszerűen a második ötéves tervünk befejező esztendejét jelenti, hanem szembenézést néhány olyan problémával, amelyek megoldása nélkül veszélyeztetnénk alapjában helyes gazdaságpolikánkat és a következő terv.riódus sikereit. Ezt követően Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának december 10-i, illetve • az MSZMP megyei bizottságának január 21-i ülésének határozata alapján adott elemző áttekintést a népgazdaság, s ezen belül megyénk valóságos helyzetéről, s ebből fakadó ez évi tennivalóinkról. — Azok a feladatok, amelyeket a megyei pártbizottság határozata megyénk társadalma előtt feltárt, a Hazafias Népfront feladatai is — állapított ta meg Pozsgai Imre alel nők. — Hiszen a népfrontmozgalomnak nincsenek külön célkitűzései. A legfőbb feladata az éves tervek megvalósítására való mozgósítás. A továbbiakban vázolta azokat a tevékenységi területeket, módszereket, ahol, illetve amelyekkel a népfrontbizottságok kivehetik a maguk részét a megye előtt álló ez évi feladatok sikeres megvalósításából. A vitaindító után az elnökség tagjai számos értékes javaslattal szolgáltak a népfrontbizottságok idei feladataira vonatkozó irányelvek kimunkálásához. Hogy közülük csak egyet említsünk: a részvevők többen hangsúlyozottan vetették fel a szocialista munkaverseny és a brigádmozgalom kiszélesítésének szükségességét, különösen a mezőgazdaságban. Határozatot fogadott el az elnökség arra vonatkozóan, hogy a megyei népfrontbizottság közeljövőben tartandó üléséig a megye különböző területeinek sajátosságait figyelembe vevő további feladatokat is számbaveszik, hogy — mint az elnökség egyik tagja megjegyezte — valamennyi népfrontbizottság és aktivista elegendő gyakorlati „felszerelést” kapjon az idei terv feladatainak sikerre vitelének segítéséhez. A Hazafias Népfront megyei elnöksége ezután Farkas József megyei titkár tájékoztatóját hallgatta meg a községi népfrontelnökök kétnapos tanácskozásának tapasztalatairól. Folytatódik Baja csatornázása Az évszázadok óta víz- és csafornahiánnyal küszködő Alföld közművesítését az 1950-es évek derekán kezdték meg. Eár, sok községben készült el az utóbbi években a jó ivóvizet adó vezetékhálózat, az esőcsatorna, de a szennyvíz elvezeté— főképp a megye déli részén — még napjainkig sem tudták megvalósítani. A megyei tanács — a lakosság kérésére — úgy döntött, hogy a bácskai területen elsőként Baja csatornázását készítteti el. A főgyűjtőcsatornát még 1960-ban megépítették, mely másfél kilométer hosszúságban köti össze a várost a Dunával. A mellékágak kiépítése viszont csak most, a hűtőház elkészültével vált lehetségessé. 1 arasszal kezdődik az építkezés A csatornaépítési program terveit a Vízügyi Tervező Iroda készítette el. A tavasszal kezdődő munkák során — figyelembe véve a harmadik ötéves tervben építendő lakások, középületek elhelyezkedését — 1800 folyóméter csatornát építenek a főgyűjtőcsatorna Kölcsey utcai végződésétől egészen a kórházig. Az idén összesen 2,5 millió forintot költenek az építkezésre. A csőlefektetési munkákat — az előzetes tervek szerint — szeptember végére fejezik be a Dél-Bács megyei Vízmű Vállalat dolgozói, s így az év második felében már az akkor próbaüzemelés alatt álló hűtőház is használhatja a szennyvízelvezető csatornát. A jövő esztendőben folytatódik a csatornaépítés és 1967 végéig további 13,5 millió forintot fordítanak majd a nagy jelentőségű beruházásra. A csatornaépítési program első szakaszában, vagyis 1967 végéig, összesen 7700 folyóméter csatorna épül a városban és — 8,7 millió forintos költséggel — hatezer lakó egyenértékű mechanikus szennyvíztisztító telepet is létrehoznak. A csatornaépítés második felében — előreláthatólag 1970-ig — pedig megépítik a város teljes csatornahálózatát. A vízműépítés és a jó ivóvízhálózat létrehozása — mint a megyei tanács építési és közlekedési osztályán elmondták — csak a csatornaépítés végeztével kezdődik meg a Bácska „fővárosában”.
