Petőfi Népe, 1965. január (20. évfolyam, 1-26. szám)
1965-01-28 / 23. szám
1965. Január 26, csütörtök 3. oldal Dotáció nélkül is Tűzkői és vaskói Szommer János, a csátaljai Üj Tavasz Tsz elnöke elégedetten mutat körbe a szövetkezet irodájában. — íme, ez életemben a harmadik munkahelyem! S ha a szövetkezet gazdái is úgy akarják, még sokáig az lesz. Az elnök eddigi pályafutása nem bővelkedik különleges eseményekben. Itt, Csátalján élt és gazdálkodott régebben is. A felszabadulás után tanulni kezdett, elvégezte a mezőgazdasági szakiskolát, s az 1950-es év már a Garai Állami Gazdaságban találja — mint üzemgazdászt. Néhány év múlva üzemegységvezető, s 1960-ig dolgozik a gazdaságban. Akkor megelégelvén a családjától való évtizednyi távollétet, a Csátaljai Gépállomás alkalmazásába kívánt lépni. Ám ugyanakkor az. Új Tavasz Tsz gazdái is hívták elnöknek (azelőtt váltották le kevésbé megfelelő vezetőiket), és Szommer János, a járási vezetők ösztönzésére is, némi gondolkodás után az elnöki tisztség elfogadása mellett döntött. A vállalatok vezetői és dolgozói körében egyaránt nagy visszhangra talált a Minisztertanács határozata, amely szerint a tartós létszámmegtakarítással elért béralapmegtakarítás egy részét a dolgozók keresetének növelésére fordíthatják. Ez a rendelkezés, a végrehajtható rugalmasabb bérgazdálkodás közvetlenül érdekeltté teszi anyagilag is az üzemi, munkahelyi kollektívákat, sőt az egyes dolgozókat is abban, hogy kevesebb munkaerővel, tehát termelékenyebben dolgozzanak, mert az így megtakarított bérből prémium, jutalom formájában vagy egyéb módon közvetlenül részesülhetnek. Az anyagi érdekeltség érvényesítésével olyan eszközt ad az a bérgazdálkodási módszer a vezetők kezébe, amellyel az eddiginél kedvezőbb körülményeket teremthetnek a jó és a rossz munka megkülönböztetésére, kifejezésre • juttathatják a jó munka fokozott elismerését. A Vezetők munkája könynyebbé válik azáltal, hogy nagyobb jogkört kapnak s ez nagyobb körültekintést, helyzetismeretet és felelősségérzetet követel tőlük. Az ösztönzés csak ott vezet eredményhez, ahol más létszámgazdálkodási, műszaki intézkedésekkel, munkaszervezéssel összhangban, azokat kiegészítve alkalmazzák. Nyilvánvaló ugyanis, hogy külön anyagi elismerés ' csak tényleges, terven felüli erőfeszítésekért jár, tehát csak a tervezettnél kevesebb létszámmal elért bérmegtakarítást lehet a dolgozók jutalmazására, premizálására fordítani. Ezért már a tervezésnél figyelembe kell venni egy-egy üzem, üzemrész szervezettségi színvonalát, tartalékait, s úgy kell a feladatokat és a létszámot megszabni, hogy ez ne juttassa előnyhöz a lazán dolgozó üzemeket. Ahol gyenge lábon áll a munkafegyelem, ahol a munkakihasználás alacsony fokú, ott előbb a teljesítmény-követelmények növelésével kell a tervfeladatokhoz szükséges reális létszámot elérni, s csak azután kerülhet sor a további létszámmegtakarításért jár anyagi juttatásra. Ahol viszont már eleve nagyobb a rend és a szervezettség, ahol viszonylag már kezdetben is nagyobb erőfeszítésbe kerül a termelékenység további emelése, ott természetesen ezt a létszámterv és a megtakarított bér jutalmazási hányadának megállapításakor mél— Tudtam, hogy nem kis fába vágom a fejszét — emlékezik. — De bíztam benne, hogy a gazdák nagyobb és jobbik részével szót tudok érteni. Természetesen támogatott a járás is. Anyagilag is, havi 2400 forint jövedelemkiegészítést, dotációt kaptam. Otthon., de hogyan... Kegyetlen nehéz volt az első év. A gazdaság alig látszott ki adósságaiból, teljesen szervetlen volt a közös munka. Az irodai berendezés is egyetlen rozzant asztalból, s szék helyett lócából állott. Ezek is a könyvelőé voltak. Az új ellök jóformán azt sem tudta, mihez kezdjen. De mégis! Az első nap fogta magát, s az otthoni kasszából kivett egy kis pénzt, aztán néhány jobbmódú gazdától is összekunyerált valamely s összeget. Hogy egy kis lélegzethez jusson a közös. — Egy éven belül visszakapjátok — válaszolta a kétkedő kölcsönzőknek tányolni kell. Mindig az adott helyzet és körülmények szabják meg tehát, hogy a vezetés milyen arányban , kacsolja öszsze az ösztönzést a követelmények növelésével, az anyagi elismerést az ellenőrzéssel és számonkéréssel. További körültekintést és helyismeretet igényel az is, hogy milyen formában juttatják a dolgozóknak a megtakarított összeget. Legcélszerűbbnek bizonyult — az eddigi tapasztalatok alapján — a célprémium forma, amely módot ad a megtakarítás előzetes megtervezésére, s emellett az egyenlősdit is kiküszöböli. Ám azt a gyakorlatot sem szabad teljesen elvetni, hogy a megtakarított összegből egyik vagy másik dolgozó bérét emeljék, mert ezzel rendezni lehet esetleg évek óta fennálló aránytalanságokat. Bármilyen formára kerül sor, az a lényeg, hogy az elosztás megfeleljen a dolgozók igazságérzetének, s annak a szocialista elvnek, hogy aid többet, jobban dolgozik, azt anyagiakban és erkölcsiekben nagyobb megbecsülés, elismerés illeti. A rendelet végrehajtásának eddigi tapasztalatai, a lefolytatott előzetes kísérletek azt tanúsítják, hogy más, egyéb intézkedésekkel együtt érdemes az ösztönzés ilyen eszközeivel is segíteni a termelékenység növelését. A bérgazdálkodás új módszere olyan tartalékok feltárásához vezethet, amelyeket más módszerekkel eddig még nem sikerült elérni. Ahol nem elég alaposan és körültekintően végzik ezt a munkát, ott káros tendenciák is felléphetnek, és visszájára fordíthatják az alapjában helyes elveket, törekvéseket, 'amelyek a rendeletet életre hívták. Vigyázni kell arra, hogy a létszámtakarékosság erőltetése ne vezessen túlzott intenzitásnöveléshez, vagy esetleg a munkabiztonság csökkenéséhez, a minőségi, technológiai előírások mellőzéséhez, vagy a helyes bérarányok eltorzulásához stb. Mindezek fennállhatnak, ha rosszul, felelőtlenül hajtják végre a Minisztertanács határozatát. De ha körültekintően és felelősséggel élnek a lehetőségekkel, nincs ok aggodalomra. Vegyük számba az összes mérlegelhető követelményeket, s a biztos eredmény tudatában állítsuk ezt a módszert is az 1965. évi feladataink szolgálatába. S. E. A következő nap Bajára Indult, a járási bankfiókhoz. Rend, tervszerűség ,— Igen, így kezdtük — újra. Megvallom, mégegyszer nem vállalnám. Beütött a sertéspestis is. És mindezek ellenére »v végén majdnem 30 forintot ért egy munkaegység, azonkívül hogy kifizettük az összes adósságot. Hogy miképpen? Tíz év alatt az állami gazdaságban hozzászoktam a rendhez, fegyelemhez. összehívtam hát a szövetkezet gazdáit, s megmondtam nekik, hogyha boldogulni akarunk, akkor először is rendet kell teremtenünk. A munkákat szigorú tervszerűséghez kötöttük. Személyesen is példát kellett mutatnom“, hajnali 3-kor elsőnek érkeztem ki a földekre. Az állami gazdaság is segített, elsősorban gépekkel. A következő évben egyesültek a község másik szövetkezetével. S a munkaegység értéke már meghaladta a tervezett 35 forintot. Aztán a következő „ugrás”: 45 forintot érő munkaegység. Ennyit osztottak tavaly ilyentájt is. És most? Ugyancsak hasonló lesz a munkaegység értéke, de a terven felüli termés értékének a 40 százalékával tetézve, amit prémiumként kapnak a gazdák. Az átlagjövedelem meghaladja a 16 ezer forintot. És tavaly egész évben bankhitel nélkül gazdálkodtak. Az egyesüléskor két kis zetorjuk volt, most húsz erőgéppel rendelkeznek. A közös vagyon több mint 15 millió forintot ér. Volt olyan év, amikor növekedése elérte a 4 millió forintot is. -Elégedett-e az elnök ? Hanem az elnöknek tavaly februárban lejárt a dotációja. — Ezt már kezdettől fogva tudtam. Részemről azonban fel sem merült, hogy itthagyjam a tsz-t. És nem kértem a dotáció meghosszabbítását sem. A járásnál néhányan kérdezték is, hogy miért nem kértem. Mondtam, hogy családomnak és nekem tisztességes megélhetést biztosít a havi 74—80 munkaegység értéke. Erkölcstelen lenne még külön jövedelemkiegészítésre is igényt tartanom. Elégedett hát Szommer János? Egyéni jövedelmével igen. De nem a közösével! A kukoricatermesztésben például a világszínvonalat kívánja elérni. Tavaly, májusi morzsoltban számítva, 22 mázsa volt az átlagtermés. Kétszerese a négy évvel korábbinak. Idén azonban a Kukoricaföld nagyobb részén sortrágyázást alkalmaznak, s ehhez már vásároltak is egyet abból a komplex vetőgépből, amelyet tavaly a Kiskunhalasi Állami Gazdaság szakemberei sze:késztettek. Minden évben többet termelni — ez a csátaljai Űj Tapasz Tsz elnökének célja. így növekszik a 452 szövetkezeti gazda jövedelme, s köztük az övé is — dotáció nélkül! Hatvani Danid Szőlőből holdanként 40 mázsa átlagtermést terveznek erre az évre a Helvéciái Állami Gazdaságban. A gazdaság szakembereinek véleménye szerint a magasabb hozamok elérésének legjobb módja a kordonkarös művelés elterjesztése. Éppen ezért az idén, szerte a gazdaságban, a három évnél idősebb szőlőkben a földtől számított második és harmadik szál huzalokon megkezdik a karok kiképzését. Ily módon, a szükséges terméshozam elérése végett, a vízszintes vesszőkön legalább 8-10 egészséges szemnek kell kifejlődnie, tehát tőkénként — 4—5 Kicsapódik az olajkemence nehéz vasajtaja. A nekiszabadult lángok sziszegve kapnak a hosszú nyelű harapófogók után. Piros fény táncol a kovácsok arcán, árnyékuk a plafonig nyúlva hajladozik a szemközti falon. Az egyik kemence torka sötét. Magas, széles vállú ember hegeszti a külső burkolatát. Elmélyülten dolgozik, észre sem veszi, amikor mellé lépek. — Javítja? — próbálom túlharsogni a kalapácsok acélos kórusát. — Átalakítom. Három aknásra — kiáltja vissza a fülemhez hajolva. Aztán utána teszi: — Újítás. Az én újításom. A mackómozgású, vidám arcú kovács — Bertók Sándor. Az ÉM Fémmunkás Épületlakatosipari Vállalat Kiskunhalasi Gyáregységében úgy ismerik, mint akire a legkényesebb munkát is nyugodtan rá lehet bízni. Munkatársai szerint tűzből és vasból azt csinál, amit csak akar. Többszörös újító. Tavaly öt hónap alatt 165 ezer forintot takarított meg az üzemnek azzal, hogy kiokoskodta: a gyártás során keletkezett vashulladék egy részét fel lehet használni vízvezetékcsőkarima készítésére. Néhány hét óta az olajkemence tökéletesítésén fáradozik. Újításának lényege: a hagyományos felépítésű kemencékben a hő jelentős hányada kihasználatlanul szökik el a kémé-Tegnap egész napos értekezletet tartott a KISZ megyei bizottsága és a megyei tanács vb művelődésügyi osztálya Kecskeméten, a Megyei Pártbizottságon a középiskolák igazgatói és a KISZ-tanácsadó tanárok szákart véve figyelembe — 40—60 termőrüggyel számolhatunk. Megállapították, hogy a tőkefejen semmiféle biztosító csapra nincs szükség, amely a talaj táperejét fokozatosan elvonná. A tőkék terhelése nem teszi szükségessé a kötözést, mivel a hajtás nem lesz hoszabb 50—60 centinél. Célul tűzték ki 5—6 millió porbújtás lehúzását mind az idősebb, mind pedig a fiatalabb szőlőkben. Az említett módszerek megvalósításával tovább gépesíthető a szőlő művelése, ami által kisebb lesz a ráfordítás költsége is. v nyen keresztül. Bertók Sándor újabb két aknát épített kemencéjére A forró gázok 800—900 fokra hevítik fel a másodikat, de még a harmadik fűtőtérben is 600—700 fokos hőmérséklet uralkodik. Ez elég arra, hogy előmelegítse az olaj égetéshez szükséges táplevegőt. Az előzetes számítások szerint az észszerűsítés segítségével 80 százalékos fűtőanyag-megtakarítást érhetnek el. — Hogy jutott eszébe ez? — teszem fel az ilyenkor szokásos „csodálkozó” kérdést. — Egyszerűbben mint gondolná — válaszol mosolyogva. — Láttam, hogy szinte izzik a kemencék csöve. Erről eszembe jutott, hogy az okos ember úgynevezett hőfokozót épít a kályhacsőre otthon. Körbejártatja egy kicsit a füstöt és csak azután engedi ki a kéményen keresztül, miután leadta a meleget. Tulajdonképpen én is ezt csinálom a kemencében: aknáról aknára vezetem a forró gázt. — Bizonyára szép pénzt kap majd, ha beválik az ésszerűsítés. Mire költi? — Meg akarom látogatni a nyáron az ocsköst Svédországban. Még 1948-ban ment ki. Ö is vasas. Ha mód lesz rá, körülnézek abban az üzemben is, ahol dolgozik. Hátha elleshetek ott is valamit. Békés Dezső mára. Az értekezleten megjelent Kddasi László, a megyei tanács vb művelődésügyi osztályának vezetője és Papp István, a megyei KISZ-bizottság iskolai osztályának vezetője. A megye középiskoláinak igazgatói és a KISZ-tanácsadó tanárok meghallgatták Nádor György elvtársnak, a KISZ Központi Bizottsága osztályvezető'jének előadását a középiskolai KISZ-szervezetek új feladatairól, A KISZ VI. kongresszusa után hozott határozatok szellemében az eddiginél nagyobb feladatok várnak az ifjúsági sző vétség középiskolai bizottságai ra és alapszervezeteire. A mun kájukban az eddiginél nagyob’ Szerepet kell kapjanak a neve lés feladatai, a jellem és a vi lágnézet alakításának új fomái. Az eddiginél nagyobb fe' adatok várnak a KISZ-re az i kola és az élet kapcsolatán kiépítésében, valamint a fiat: lók szabad idejének tartalmi kitöltésében is. A nagy érdeklődéssel fogadót előadást hosszú vita, számos hozzászólás és kérdés követte. Érdekeltség a létszámmegfakarításbaii Kordonkaros szőlőművelésre térnek át Helvécián fi KISZ-szervezetek feladatai a középiskolákban
