Petőfi Népe, 1965. január (20. évfolyam, 1-26. szám)

1965-01-28 / 23. szám

1965. Január 26, csütörtök 3. oldal Dotáció nélkül is Tűzkői és vaskói Szommer János, a csátaljai Üj Tavasz Tsz elnöke elégedetten mutat körbe a szövetkezet iro­dájában. — íme, ez életemben a har­madik munkahelyem! S ha a szövetkezet gazdái is úgy akar­ják, még sokáig az lesz. Az elnök eddigi pályafutása nem bővelkedik különleges ese­ményekben. Itt, Csátalján élt és gazdálkodott régebben is. A felszabadulás után tanulni kez­dett, elvégezte a mezőgazdasági szakiskolát, s az 1950-es év már a Garai Állami Gazdaságban találja — mint üzemgazdászt. Néhány év múlva üzemegység­vezető, s 1960-ig dolgozik a gazdaságban. Akkor megelé­gelvén a családjától való évti­zednyi távollétet, a Csátaljai Gépállomás alkalmazásába kí­vánt lépni. Ám ugyanakkor az. Új Tavasz Tsz gazdái is hívták elnöknek (azelőtt váltották le kevésbé megfelelő vezetőiket), és Szommer János, a járási ve­zetők ösztönzésére is, némi gon­dolkodás után az elnöki tisztség elfogadása mellett döntött. A vállalatok vezetői és dolgozói körében egyaránt nagy visszhangra talált a Miniszter­­tanács határozata, amely sze­rint a tartós létszámmegtaka­rítással elért béralapmegtaka­rítás egy részét a dolgozók ke­resetének növelésére fordíthat­ják. Ez a rendelkezés, a végre­hajtható rugalmasabb bérgaz­dálkodás közvetlenül érdekelt­té teszi anyagilag is az üzemi, munkahelyi kollektívákat, sőt az egyes dolgozókat is abban, hogy kevesebb munkaerővel, tehát termelékenyebben dol­gozzanak, mert az így megtaka­rított bérből prémium, jutalom formájában vagy egyéb módon közvetlenül részesülhetnek. Az anyagi érdekeltség érvényesíté­sével olyan eszközt ad az a bérgazdálkodási módszer a ve­zetők kezébe, amellyel az ed­diginél kedvezőbb körülménye­ket teremthetnek a jó és a rossz munka megkülönböztetésére, kifejezésre • juttathatják a jó munka fokozott elismerését. A Vezetők munkája köny­­nyebbé válik azáltal, hogy na­gyobb jogkört kapnak s ez na­gyobb körültekintést, helyzet­­ismeretet és felelősségérzetet követel tőlük. Az ösztönzés csak ott vezet eredményhez, ahol más létszámgazdálkodási, műszaki intézkedésekkel, mun­kaszervezéssel összhangban, azokat kiegészítve alkalmaz­zák. Nyilvánvaló ugyanis, hogy külön anyagi elismerés ' csak tényleges, terven felüli erőfeszí­tésekért jár, tehát csak a ter­vezettnél kevesebb létszámmal elért bérmegtakarítást lehet a dolgozók jutalmazására, premi­zálására fordítani. Ezért már a tervezésnél figyelembe kell venni egy-egy üzem, üzemrész szervezettségi színvonalát, tar­talékait, s úgy kell a feladato­kat és a létszámot megszabni, hogy ez ne juttassa előnyhöz a lazán dolgozó üzemeket. Ahol gyenge lábon áll a munkafegye­lem, ahol a munkakihasználás alacsony fokú, ott előbb a telje­sítmény-követelmények növelé­sével kell a tervfeladatokhoz szükséges reális létszámot elér­ni, s csak azután kerülhet sor a további létszámmegtakarí­tásért jár anyagi juttatásra. Ahol viszont már eleve na­gyobb a rend és a szervezett­ség, ahol viszonylag már kez­detben is nagyobb erőfeszítés­be kerül a termelékenység to­vábbi emelése, ott természete­sen ezt a létszámterv és a meg­takarított bér jutalmazási há­nyadának megállapításakor mél­— Tudtam, hogy nem kis fába vágom a fejszét — emlé­kezik. — De bíztam benne, hogy a gazdák nagyobb és jobbik ré­szével szót tudok érteni. Ter­mészetesen támogatott a járás is. Anyagilag is, havi 2400 fo­rint jövedelemkiegészítést, do­tációt kaptam. Otthon., de hogyan... Kegyetlen nehéz volt az első év. A gazdaság alig látszott ki adósságaiból, teljesen szervet­len volt a közös munka. Az irodai berendezés is egyetlen rozzant asztalból, s szék he­lyett lócából állott. Ezek is a könyvelőé voltak. Az új ellök jóformán azt sem tudta, mihez kezdjen. De mégis! Az első nap fogta magát, s az otthoni kas­szából kivett egy kis pénzt, az­tán néhány jobbmódú gazdától is összekunyerált valamely s összeget. Hogy egy kis lélegzet­hez jusson a közös. — Egy éven belül visszakapjátok — vála­szolta a kétkedő kölcsönzőknek tányolni kell. Mindig az adott helyzet és körülmények szab­ják meg tehát, hogy a vezetés milyen arányban , kacsolja ösz­­sze az ösztönzést a követelmé­nyek növelésével, az anyagi el­ismerést az ellenőrzéssel és szá­monkéréssel. További körültekintést és helyismeretet igényel az is, hogy milyen formában juttatják a dolgozóknak a megtakarított összeget. Legcélszerűbbnek bi­zonyult — az eddigi tapasztala­tok alapján — a célprémium forma, amely módot ad a meg­takarítás előzetes megtervezé­sére, s emellett az egyenlősdit is kiküszöböli. Ám azt a gya­korlatot sem szabad teljesen el­vetni, hogy a megtakarított összegből egyik vagy másik dolgozó bérét emeljék, mert ez­zel rendezni lehet esetleg évek óta fennálló aránytalanságokat. Bármilyen formára kerül sor, az a lényeg, hogy az elosztás megfeleljen a dolgozók igazság­érzetének, s annak a szocialista elvnek, hogy aid többet, jobban dolgozik, azt anyagiakban és erkölcsiekben nagyobb megbe­csülés, elismerés illeti. A rendelet végrehajtásának eddigi tapasztalatai, a lefoly­tatott előzetes kísérletek azt ta­núsítják, hogy más, egyéb in­tézkedésekkel együtt érdemes az ösztönzés ilyen eszközeivel is segíteni a termelékenység növelését. A bérgazdálkodás új módszere olyan tartalékok fel­tárásához vezethet, amelyeket más módszerekkel eddig még nem sikerült elérni. Ahol nem elég alaposan és körültekintően végzik ezt a munkát, ott káros tendenciák is felléphetnek, és visszájára fordíthatják az alap­jában helyes elveket, törekvé­seket, 'amelyek a rendeletet életre hívták. Vigyázni kell arra, hogy a létszámtakarékos­ság erőltetése ne vezessen túl­zott intenzitásnöveléshez, vagy esetleg a munkabiztonság csök­kenéséhez, a minőségi, techno­lógiai előírások mellőzéséhez, vagy a helyes bérarányok eltor­zulásához stb. Mindezek fennállhatnak, ha rosszul, felelőtlenül hajtják végre a Minisztertanács hatá­rozatát. De ha körültekintően és felelősséggel élnek a lehető­ségekkel, nincs ok aggodalom­ra. Vegyük számba az összes mérlegelhető követelményeket, s a biztos eredmény tudatában állítsuk ezt a módszert is az 1965. évi feladataink szolgála­tába. S. E. A következő nap Bajára Indult, a járási bankfiókhoz. Rend, tervszerűség ,— Igen, így kezdtük — újra. Megvallom, mégegyszer nem vállalnám. Beütött a sertéspes­tis is. És mindezek ellenére »v végén majdnem 30 forintot ért egy munkaegység, azonkívül hogy kifizettük az összes adós­ságot. Hogy miképpen? Tíz év alatt az állami gazdaságban hozzászoktam a rendhez, fegye­lemhez. összehívtam hát a szö­vetkezet gazdáit, s megmondtam nekik, hogyha boldogulni aka­runk, akkor először is rendet kell teremtenünk. A munkákat szigorú tervszerűséghez kötöt­tük. Személyesen is példát kel­lett mutatnom“, hajnali 3-kor elsőnek érkeztem ki a földekre. Az állami gazdaság is segített, elsősorban gépekkel. A következő évben egyesül­tek a község másik szövetkeze­tével. S a munkaegység értéke már meghaladta a tervezett 35 forintot. Aztán a következő „ugrás”: 45 forintot érő munka­egység. Ennyit osztottak tavaly ilyentájt is. És most? Ugyan­csak hasonló lesz a munkaegy­ség értéke, de a terven felüli termés értékének a 40 száza­lékával tetézve, amit prémium­ként kapnak a gazdák. Az át­lagjövedelem meghaladja a 16 ezer forintot. És tavaly egész évben bankhitel nélkül gazdál­kodtak. Az egyesüléskor két kis zetorjuk volt, most húsz erőgéppel rendelkeznek. A kö­zös vagyon több mint 15 millió forintot ér. Volt olyan év, ami­kor növekedése elérte a 4 mil­lió forintot is. -Elégedett-e az elnök ? Hanem az elnöknek tavaly februárban lejárt a dotációja. — Ezt már kezdettől fogva tudtam. Részemről azonban fel sem merült, hogy itthagyjam a tsz-t. És nem kértem a dotáció meghosszabbítását sem. A já­rásnál néhányan kérdezték is, hogy miért nem kértem. Mond­tam, hogy családomnak és ne­kem tisztességes megélhetést biz­tosít a havi 74—80 munkaegy­ség értéke. Erkölcstelen lenne még külön jövedelemkiegészí­tésre is igényt tartanom. Elégedett hát Szommer Já­nos? Egyéni jövedelmével igen. De nem a közösével! A kukori­catermesztésben például a vi­lágszínvonalat kívánja elérni. Tavaly, májusi morzsoltban szá­mítva, 22 mázsa volt az átlag­termés. Kétszerese a négy évvel korábbinak. Idén azonban a Ku­koricaföld nagyobb részén sor­trágyázást alkalmaznak, s ehhez már vásároltak is egyet abból a komplex vetőgépből, amelyet tavaly a Kiskunhalasi Állami Gazdaság szakemberei sze:kész­tettek. Minden évben többet termel­ni — ez a csátaljai Űj Tapasz Tsz elnökének célja. így növek­szik a 452 szövetkezeti gazda jövedelme, s köztük az övé is — dotáció nélkül! Hatvani Danid Szőlőből holdanként 40 mázsa átlagtermést terveznek erre az évre a Helvéciái Állami Gazda­ságban. A gazdaság szakembereinek véleménye szerint a magasabb hozamok elérésének legjobb módja a kordonkarös művelés elterjesztése. Éppen ezért az idén, szerte a gazdaságban, a három évnél idősebb szőlőkben a földtől számított második és harmadik szál huzalokon meg­kezdik a karok kiképzését. Ily módon, a szükséges termésho­zam elérése végett, a vízszin­tes vesszőkön legalább 8-10 egészséges szemnek kell kifej­lődnie, tehát tőkénként — 4—5 Kicsapódik az olajkemence nehéz vasajtaja. A nekiszaba­dult lángok sziszegve kapnak a hosszú nyelű harapófogók után. Piros fény táncol a kovácsok arcán, árnyékuk a plafonig nyúl­va hajladozik a szemközti falon. Az egyik kemence torka sö­tét. Magas, széles vállú ember hegeszti a külső burkolatát. El­­mélyülten dolgozik, észre sem veszi, amikor mellé lépek. — Javítja? — próbálom túl­harsogni a kalapácsok acélos kórusát. — Átalakítom. Három aknás­­ra — kiáltja vissza a fülemhez hajolva. Aztán utána teszi: — Újítás. Az én újításom. A mackómozgású, vidám ar­cú kovács — Bertók Sándor. Az ÉM Fémmunkás Épületlakatos­ipari Vállalat Kiskunhalasi Gyáregységében úgy ismerik, mint akire a legkényesebb mun­kát is nyugodtan rá lehet bízni. Munkatársai szerint tűzből és vasból azt csinál, amit csak akar. Többszörös újító. Tavaly öt hónap alatt 165 ezer forintot takarított meg az üzemnek azzal, hogy kiokos­­kodta: a gyártás során keletke­zett vashulladék egy részét fel lehet használni vízvezetékcső­­karima készítésére. Néhány hét óta az olajkemen­ce tökéletesítésén fáradozik. Újításának lényege: a hagyo­mányos felépítésű kemencékben a hő jelentős hányada kihasz­nálatlanul szökik el a kémé-Tegnap egész napos értekez­letet tartott a KISZ megyei bi­zottsága és a megyei tanács vb művelődésügyi osztálya Kecske­méten, a Megyei Pártbizottsá­gon a középiskolák igazgatói és a KISZ-tanácsadó tanárok szá­kart véve figyelembe — 40—60 termőrüggyel számolhatunk. Megállapították, hogy a tőke­fejen semmiféle biztosító csap­ra nincs szükség, amely a talaj táperejét fokozatosan elvonná. A tőkék terhelése nem teszi szükségessé a kötözést, mivel a hajtás nem lesz hoszabb 50—60 centinél. Célul tűzték ki 5—6 millió porbújtás lehúzását mind az idősebb, mind pedig a fiatalabb szőlőkben. Az említett módszerek meg­valósításával tovább gépesíthe­tő a szőlő művelése, ami által kisebb lesz a ráfordítás költsé­ge is. v nyen keresztül. Bertók Sándor újabb két aknát épített kemen­céjére A forró gázok 800—900 fokra hevítik fel a másodikat, de még a harmadik fűtőtérben is 600—700 fokos hőmérséklet uralkodik. Ez elég arra, hogy előmelegítse az olaj égetéshez szükséges táplevegőt. Az előze­tes számítások szerint az ész­­szerűsítés segítségével 80 szá­zalékos fűtőanyag-megtakarítást érhetnek el. — Hogy jutott eszébe ez? — teszem fel az ilyenkor szokásos „csodálkozó” kérdést. — Egyszerűbben mint gon­dolná — válaszol mosolyogva. — Láttam, hogy szinte izzik a kemencék csöve. Erről eszembe jutott, hogy az okos ember úgy­nevezett hőfokozót épít a kály­hacsőre otthon. Körbejártatja egy kicsit a füstöt és csak az­után engedi ki a kéményen ke­resztül, miután leadta a mele­get. Tulajdonképpen én is ezt csinálom a kemencében: akná­ról aknára vezetem a forró gázt. — Bizonyára szép pénzt kap majd, ha beválik az ésszerűsí­tés. Mire költi? — Meg akarom látogatni a nyáron az ocsköst Svédország­ban. Még 1948-ban ment ki. Ö is vasas. Ha mód lesz rá, körül­nézek abban az üzemben is, ahol dolgozik. Hátha elleshetek ott is valamit. Békés Dezső mára. Az értekezleten megje­lent Kddasi László, a megyei tanács vb művelődésügyi osztá­lyának vezetője és Papp István, a megyei KISZ-bizottság isko­lai osztályának vezetője. A megye középiskoláinak igazgatói és a KISZ-tanácsadó tanárok meghallgatták Nádor György elvtársnak, a KISZ Köz­ponti Bizottsága osztályvezető­­'jének előadását a középiskolai KISZ-szervezetek új feladatai­ról, A KISZ VI. kongresszusa után hozott határozatok szelle­mében az eddiginél nagyobb fel­adatok várnak az ifjúsági sző vétség középiskolai bizottságai ra és alapszervezeteire. A mun kájukban az eddiginél nagyob’ Szerepet kell kapjanak a neve lés feladatai, a jellem és a vi lágnézet alakításának új fo­­mái. Az eddiginél nagyobb fe' adatok várnak a KISZ-re az i kola és az élet kapcsolatán kiépítésében, valamint a fiat: lók szabad idejének tartalmi kitöltésében is. A nagy érdeklődéssel fogadót előadást hosszú vita, számos hozzászólás és kérdés követte. Érdekeltség a létszámmegfakarításbaii Kordonkaros szőlőművelésre térnek át Helvécián fi KISZ-szervezetek feladatai a középiskolákban

Next

/
Thumbnails
Contents