Petőfi Népe, 1965. január (20. évfolyam, 1-26. szám)

1965-01-27 / 22. szám

1965. jamtár 81, szerda >. (tidal A hetvenharmcsdik szerződés Milyen állami támogatást kapnak az idén a tsz-ek? TV. A szakemberellátás új rendszere Az ablakból didergő, zúzma­­rás fákra, betakart szőlősorok­ra, távoli tanyákra és homok­buckákra látni. Az iroda beren­dezése azonban szinte hivalko­dóan modern. Maga a székház — az imrehegyi Üj Élet Tszcs székháza — is messziről felhív­ja magára a figylmet Tavaly építették, félmillió forintba ke­rült. Hercegh Istvánnal, a majd­nem ifjúnak mondható elnökkel beszélgetek. Ám alig kezdünk a diskurzusba, belép egy kucs­­más, húszévesnél nem idősebb fiatalember. Egy-két szóval el­mondja, hogy szerződni szeret­ne a csoport ültetvényének a műveléséhez, valamint a tele­pítéshez ... — Lehet róla szó — mondja pár másodpercnyi hallgatás után az elnök. — Kérem, men­jen át a főagronómushoz, ő csinálja a szerződést... Külön­ben, hol dolgozott eddig? — Pesten, a Hídépítő Válla­latnál. Három hónappal ezelőtt még az Erzsébet-híd tartóká­beleit mázoltam. De úgy gon­doltam, jobb lesz, ha visszajö­vök. Nem kellemes dolog ha­zajárni hetenként, zsúfolt vo­natokon, autóbuszokon. A fiatalember kimegy. Az el­nök mosolyogva megjegyzi: — Ö lesz a hetvenharmadik szerződött munkásunk. Egy­más után térnek vissza a fia­talok. Természetátalakítás — két év alatt — De hát hogyan lehetséges az, hogy az isten háta mögötti tszcs vonzóereje az Erzsébet­­hídig terjedjen? — Nehéz erre válaszolni. Ta­lán valamit sejtet, ha eláru­lom, hogy gazdaságunk a ne­gyedik zárszámadást készíti, s a leltározás során kilenc mil­lió forint értékű vagyont mér­tünk fel. Ebből kétmillió fo­rintot ér az, amit saját erőből hoztunk létre. És hogy kezd­tük?' Az első évben jégverést kaptunk, a másodikban elfagy­tunk ... Tulajdonképpen csak két éve létezünk. De az nem akármilyen két év volt! A legelővel és gyatra erdő­foltokkal borított buckákat több száz holdon simították el a dózerok. Forgatás előtt ro­zsot vetettek a területre — zöldtrágyának —, lápföldet szórtak rá, s megkezdték a te­lepítést a csoport gazdái. És az elmúlt őszig kétszáz hol­don szőlőt és száz holdon ba­rackost létesítettek. Az idén F ■■---------------­újabb 150 holdon telepítenek szőlőt. Koránt sem volt síma az út, amelyen idáig eljutottak. Két év\iel ezelőtt viharos csoport­közgyűlések színhelye volt Im­­rehegy. A telepítésre kijelölt területet ugyanis jó néhány sző­lősparcella tarkította. Ezek gazdái ellenezték a közös te­lepítést, mivel ez az ő szőlőcs­­kéjük kisajátításával járt. Töb­ben a minisztériumhoz fordul­tak panaszos beadvánnyal. Hiá­ba ... A közös elhatározás elé ezzel sem tudtak gátat vetni. „Zarándokhely“ A kedélyek azóta lecsillapod­tak. S ez nem kis mértékben az ültetvény sikerének kö­szönhető. Az imrehegyi telepí­tés megyeszerte közbeszéd tár­gya, s valóságos „zarándok­­helye” a tapasztalatokra szert tenni kívánó szakembereknek és laikusoknak. Tavaly a kis­kőrösi járási tanács itt tartot­ta ülését. Az NDK-ból kétíz­­ben járt delegáció. De eljöt­tek az ültetvényt megnézni Tázlárról és Akasztór&l is, az ottani tanács és termelőszövet­kezeti csoportok vezetőivel együtt. Sőt, még a kiskőrösi honvédhelyőrség tisztikara is ellátogatott ide. — Van húsz hold kékfranko­sunk — sorolja az elnök. — Ezt Lenz—Moser-féle rendszerű ültetvénnyé alakítottuk ki. Tszcs-ben ez az első ilyenfajta vállalkozás. Ami a többi fajtá­kat illeti, száz holdon kadar­kánk és harminc holdon ezer­jónk van. A többi sárfehér és kövidinka. A továbbiakban ré-400 gép- és gépjavító-állomá­son, állami gazdaságban és ter­melőszövetkezetben kezdődték meg januárban a 3 hónapos traktorvezetői tanfolyamok. A tervek szerint az idén 18 200 felnőtt mezőgazdasági dolgozót képeznek ki traktorvezetővé. A mezőgazdasági gépészet szak­munkás-bizonyítvánnyal ’ járó négy szakmáját az idén 6500-an sajátítják ed. 450 gépész és 700 gépszerelő már el is végezte az 5 hónapos iskolai tanfolyamat, a többiek nagy része több mint 100 üzemi tanfolyamon tanul. A közelmúltban országos fel­mérés készült a traktorvezető­képzés eddigi eredményeiről és további lehetőségeiről. Az utób­bi 10 év alatt összesen 101000 szint az utóbbit, másrészt az olaszrizlinget telepítjük. S ezzel máris a járulékos beruházásokra terelődik a szó. Eddig már megépült egy húsz­­vagonos raktár, permetlé-keve­­rőtorony és mélyfúrású kút. Az idén csővázas csomagoló is készül. I Ami még taszít Traktorok és Rapidtox per­metezők állnak a csővázas szín alatt. Az erőgépek vezetői gépállomásról és ipari üzemek­ből kerültek ide. A tavaszi telepítéshez nyolc­van-száz személyre lesz szük­ség. Az elnök bízik abban, hogy jelentkezőkben nem lesz hiány. A kereseti lehetőség nem rosszabb, mint az iparban. Am a munka utáni élet, a szó­rakozás feltételeiről szinte nem is beszélhetünk. Igaz, repre­zentatív kultúrterem is van a székházban, ágas-bogas csillár­ral, amelynek égői azonban még nem gyulladtak ki.' Pedig Kecel alig öt kilométerre van innen... Ha másképp nem megy, a csoport is vállalja a villanyoszlopok felállítását. Mert a fény egyre kevésbé nélkülözhető! A környezet tehát vonz és taszít egyszerre. Hogy az előb­bi tulajdonság \an erősödőben, bizonyítja, hogy kertészeti tech­nikumot végzett fiatalok is je­lentkeztek már a tszcs-be. ... A kucsmás fiatalember­rel azóta megkötötték a szer­ződést. Ő a hetvenharmadik. S bizonyára nem az utolsó, aki visszatalál ide. Hatvani Dániel mezőgazdasági dolgozó szerzett alapfokú traktorvezetői vagy ennek megfelelő képesítést., Áz 1954 óta kiképzett mezőgazda­­sági gépészek száma 22 500, a gépszerelőké 9300, az öntözőgé­pészeké 2600, az elektromos be­rendezés-szerelőké 630. A tény­leges munkaerőhelyzet azonban nem ilyen jó. A 124 000 alap­fokú traktorvezető és — első­sorban ugyancsak traktorveze­tésre képzett — mezőgazdasági gépész közül jelenleg csak mint­egy 60 000-en dolgoznak ebben a szakmában. Az 1950-es évek­ben kiképzettek egy része kora, esetleg egészségi állapota miatt nem ülhet traktorra, a többség pedig az iparban helyezkedett eL A 300417 számú kormány­határozat kimondja: Az állam továbbra is segítséget nyújt a tsz-eknek megfelelő képzettségű mezőgazdászok, könyvelők és egyéb szakemberek alkalmazá­sához. A tsz-ek szakemberellá­tásának új rendszeréről külön kormányhatározat (1024/1964) intézkedik, amelynek végrehaj­tási utasítása a 16/1964. számú földművelésügyi miniszteri ren­delet. Az említett határozat meg­szünteti a szakemberek terme­lőszövetkezetbe irányításának eddigi rendszerét. Ennek leg­főbb oka az, hogy a legutóbbi években végrehajtott átcsopor­tosítások után már jóval kisebb a lehetőség másutt dolgozó szakemberek tsz-be helyezésé­re. Most mindenekelőtt új szak­emberek kiképzésével kell gon­doskodni arról, hogy elegendő és megfelelő agronómus, köny­velő legyen minden tsz-be, asze­rint részesülnek különféle ked­vezményekben, ahogyan annak idején a rájuk vonatkozó sza­bályok előírták. Ezek érvényes­sége az átirányításuk alkalmá­val megállapított határidő lejár­táig tart. A tsz-ek szakemberellátá­sáról szóló rendelet lehetőséget ad arra, hogy társadalmi tanul­mányi ösztöndíjak adományo­zása céljából állami támogatást kapjanak a gazdaságilag meg nem erősödött és kivételes eset­ben a közepesen működő tsz-ek. Az ilyen címen igénybe vehető támogatás mértékét a járási ta­nács állapítja meg. Az állam magára vállalta azoknak a kez­dő szakembereknek a fizetését, akik gyakorló idejüket az előbb említett kategóriába tartozó tsz-ekben töltik. Annak a kezdő szakembernek, aki szakmai gya­korlatának befejezése után a megyei tanács mezőgazdasági osztálya által kijelölt tsz-ben legalább ötévi működésre köte­lezettséget vállal, letelepedési segélyt adnak. A segély összege 10 000 forint, ha pedig a szak­embernek vele együtt élő há­zastársa van, akkor 15 000 fo­rint. A közgyűlés hozzájárulá­sával levelező oktatásban részt vevő termelőszövetkezeti tago­kat ugyanazok a tanulmányi kedvezmények illetik meg, ame­lyek a Munka Törvénykönyve szerint a munkaviszonyban le­vő dolgozóknak járnak. A ta­nulmányi szabadság idejére a tagnak az előző naptári évben elért átlagos részesedését kell jóváírni. Az a szakember, aki a Mezőgazdasági 1VI é rnöktová b fa­képző Intézet által vagy fel­ügyelete alatt szervezett tovább­képző tanfolyamon vesz részt, kiegészítő javadalmazását a tanfolyam ideje alatt is meg­kapja. Ha kiegészítő javadalma­zásban nem részesülő szakem­berről van szó, akkor kikülde­tési költségtérítés illeti meg. Előírja a rendelet, hogy a leendő szakembert a termelő­­szövetkezet közgyűlése elsősor­ban az arra alkalmas tagok kö­zül jelöli ki, illetőleg a szak­emberjelöltet annak kérésére tagként felveheti. Ha ez nem lehetséges, akkor felkérés, illet­ve pályázat útján munkaszer­ződéssel lehet szakembert alkal­mazni. Ha állami, társadalmi vagy szövetkezeti szervnél mun­kaviszonyban áll, akkor a tsz kérheti a munkáltatótól a szak­ember népgazdasági érdekből történő áthelyezését. Az így át­helyezett szakembert akkor is megilletik az ilyen esetben járó kedvezmények, ha tagként ke­rül a tsz-be. Szakembert munkaszerződés­sel csak előzetes közgyűlési ha­tározat alapján lehet alkalmaz­ni. Ha a tsz a szakember java­dalmazására állami támogtást vesz igénybe, akkor a munka­­szerződés megkötéséhez a járási tanács előzetes hozzájárulása szükséges. A rendelet javasolja, hogy a munkaviszonyba lépő szakember munkaszerződésében kölcsönösen legalább hathóna­pos felmondási időt állapítsa­nak meg. Ezt a megoldást a mezőgazdasági termelés sajátos­ságai indokolják. Fontos intézkedése a ren­deletnek az is, hogy a tagként működő szakembernek — kéré­sére — ugyanolyan mértékű sza­badságot kell engedélyezni, mint amennyit 3 Munka Törvény­­könyve a hasonló beosztásban munkaszerződéssel alkalmazott dolgozóknak biztosít. A rendelet részletesen foglal­kozik a termelőszövetkezeti szakemberek javadalmazásával. Megállapítja az alap javadalma­zás mértékét és kimondja, hogy az eredményességi javadalma­zás egy naptári évben elérheti a szakember évi alapjavadalma­zásának 40 százalékát. Ha a termelőszövetkezet anya­gi helyzeténél fogva nem ké­pes a szakembernek legalább a rendeletben javasolt munkadí­jat elérő alapjavadalmazást nyújtani akkor az alapjavadal­mazást állami támogatásból ki­egészíthetik. Ilyen kiegészítésre csak gazdaságilag meg nem erő­södött és — kivételesen — arra rászoruló közepesen gazdálkodó termelőszövetkezetben kerülhet sor. A kiegészítő javadalmazást három évig folyósítja az állam, s utána, kivételes esetben, még két évre meghosszabbíthatják. Legfeljebb havi 800 fo­rint erejéig terjedő kiegészítő javadalmazást lehet engedélyez­ni olyan szakembereknek, akik állami gazdaságban, kutató in­tézetnél vagy másutt alkalma­zásban vannak és ottani mun­kájuk mellett valamelyik, még meg nem erősödött tsz-ben vál­lalja a szakmai vezetést, illetve annak segítését. Azt a szakembert, akit álla­mi, társadalmi vagy szövetke­zeti szervtől önkéntes jelentke­zés alapján termelőszövetkezet­be áthelyeztek, állami támoga­tásból különféle költségtéríté­sek, segélyek illetik meg. A rendelet pontosan meghatározza ezeknek a kedvezményeknek a feltételeit és mértékét. A termelőszövetkezetek hosz­­szú lejáratú hitelt kaphatnak arra, hogy szakemberek részére készenléti lakást építsenek. Tí­pusterv szerint épített, 2—3 szo­bás, közművesített lakás esetén 80 000 forint vissza nem térí­tendő állami támogatást vehet igénybe a tsz. Lehetőség van arra is, hogy a szakemberek — évenként meghatározott keret­ben — családi lakóház építésé­re kölcsönt kapjanak. Mindezek és a rendeletben még részletezett, de most nem említett intézkedések igen elő­nyösek a termelőszövetkezetek­nek és a tsz-ekben dolgozó szakembereknek. Lényegesen hozzájárulnak ahhoz, hogy to­vább javuljon a tsz-ek gazdál­kodásának szakmai irányítása, ez pedig alapvető feltétele a nagyüzemi társas gazdaságok eredményesebb működésének. G. P, Hol a Mérce? — Sajnos, házon kí­vül van... — búgta a telefonba a főosztály titkárnője és aztán, hogy el ne csüggedjek végképpen, kissé eről­tetett nyájassággal hoz­záfűzte: — Majd ér­deklődjön. Érdeklődtem dél­után, másnap délelőtt és másnap délután. A válasz mindig ugyan­az volt: házon kívül... A hét közepe táján már csak ennyit kér­deztem: Házon?...? Mire a vonal túlsó vé­géről ezt hallhattam: ... kívül. Péntekig to­vább rövidült jelbeszé­dünk: Há...? — így én ... vül — mondta ő. Bevallom, kezdett kissé idegesíteni a do­log. Annál is inkább, mert mindenképpen beszélnem kellett a há­zon belüli tartózkodás­tól feltűnően tartózko­dó Mérce Marcel kar­társsal. Szombaton dél­előtt kétségbeesett lé­pésre határoztam el magam. A szokásos „... vül” elhangzása után remegő hangon megkérdeztem: — Ha szabadna tudnom, hol tartózkodik Mérce kar­társ, azonkívül, hogy ott nem tartózkodik? Döbbent csend kö­vette a szokatlan pi­maszságot, aztán a tit­kárnő — érezhetően fé­kezve magát — el­mondta, hogy ugyebár Mérce Marcel csoport­­vezető nem tartozik beszámolni munkaide­jéről a titkárnőjének. Még kevésbé a tisztelt ügyfélnek. Ö azonban, csak azért, hogy eset­leges kételyeimet el­oszlassa, közli: a cso­portvezető kartárs já­­rásszerte elismert szaktekintély. Tudásá­val számos vállalat termelő munkáját se­gíti, társadalmi mun­kában. A mai napon éppen az Elégvegyes Vállalatot támogatja. A magyarázat — nem szégyenlem beval­lani — szinte könnye­kig meghatott. Több­szöri bocsánatkérés után azzal a szilárd elhatározással tettem le a kagylót, hogy sa­ját kis ügyemet alá­rendelem a népgazda­ság érdekének, és nem háborgatom tovább a társadalmi munkában fáradozó ember — tit­kárnőjét. Az ügy ezzel minden bizonnyal be is zárult volna, ha néhány nap múlva össze nem aka­dok az Elégvegyes Vál­lalat egyik admin, munkaerejével. Nem állhattam meg, hogy mellének ne szegezzem a kérdést: — Miért nem tudjátok ti elvé­gezni a dolgotokat egyedül? Mi szükség van arra, hogy társa­dalmi munkában fára­dozzon helyettetek az a szegény Mérce? — Hogyhogy társa­dalmi munkában? — tátotta ei a száját aa admin, munkaerő. — Felveszi az a havi ezerkétszázát nálunk is, éppúgy, mint a másik hat vállalatnál. — Szóval felveszi? — szaladt fél a vérnyo­másom egy pillanat alatt. — De miért hagyjátok, hogy felve­­gye?< —' Megéri öregem. — vigyorogta el magát is­merősöm. — Azóta so­hasem találnak hibát a havi kimutatásunkban, és mindig megkapjuk a keretkiutalást, ami­óta ezeket Mérce inté­zi. — Ahá! Bizonyára jóban van a főosztály azon illetékesével, aki­nek a feladata a ki­mutatás ellenőrzése és a keretkiutalások elbí­rálása. Talán még meg is vesztegeti. — Nincs rá szüksége barátocskám. — le­gyintett ismerősöm. — Ezt az illetékest ugyan­is úgy hívják, hogy Mérce Marcel. Békés Dezső Több mint 18 000 traktorvezetőt, 6500 mezőgazdasági gépészeti szakmunkást képeznek ki az idén

Next

/
Thumbnails
Contents