Petőfi Népe, 1965. január (20. évfolyam, 1-26. szám)
1965-01-27 / 22. szám
Világ proletárjai, egyesüljetek! y A MA&VAR. SZOCIALISTA MWWKÄSPART RÁCS" 1<»SKV/1M MEGYEI LAPJA XX. ÉVFOLYAM, 22. SZÁM 4rn 60 fillér 1965. JANUÁR 27, SZERDA Csaknem 18 ezer tsz-gazda tagja az önsegélyző csoportoknak Bővült a juttatások köre Megyénkben hozzávetőleg a tsz-ek kétharmad részében — vagyis három termelőszövetkezet közül kettőben — vannak tagjai a Bács-Kiskun megyei Termelőszövetkezetek Biztosítási és önsegélyző Csoportjának. Pontosan 17 650 a csoporttagok száma, akik minimális tagsági díj ellenében különféle kedvezményekben részesülnek. Eddig a havi 10 forint tagsági díj fejében temetkezési segély járt a csoportok tagjainak, s esetenként üdültetésben részesültek. Mindinkább elterjed azonban az a forma, amelynek keretében havi 20 forint ellenében bővül a kedvezmények, juttatások köre, illetve növekszik a kifizetésre kerülő összeg. A természetes halál esetén eddig az életkor emelkedésével egyenes arányban csökkent a temetkezési segély összege. (így például, ha a halál 41 éves korban következett be, 2800 forint, 56 éves korban azonban már csak 1500 forint segélyt folyósítottak.) Az új, 20 forint összegű tagsági díj ellenében most a dolgozó szövetkezeti gazda halála esetén egységesen 15 ezer forint, ha pedig nyugdíjas korban, illetve a 65. életév betöltése után következik be a halál, 4500 forint a temetkezési segély öszszege. Sőt, még a nem dolgozó házastárs után is 5000 forint temetkezési segélyt folyósítanak. Kiterjed a tagdíj a balesetbiztosításra is, ami az önsegélyző csoportba tartozó tsz-gazdáknak az üzemi dolgozókra érvényes jogszabályok szerinti mértékben jár. JNem kis jelentőségű ez a biztosítási forma, éppen most, amikor a fokozott arányú gépesítés következtében, sajnos, nem kevés a balesetek száma. Megyénk önsegélyző csoportjai tagjainak eddig nem egészen az egyharmad része — csaknem ötezer tsz-gazda, a többi között a hartai tsz-ekből mindegyik — vállalta ezt a magasabb tagdíj ellenében hasonlíthatatlanul nagyobb kedvezményeket biztosító önsegélyezési formát. A tagok körében igen közkedvelt az évről évre megszervezett üdültetési akció is. Amíg 1960-ban csupán hatvanhárman, a rákövetkező három évben kétszáztizenhatan, háromszázan, majd 466-an pihentek Harkányi ürdőn, vagy a debreceni tsz-üdülőben; az elmúlt évben pedig már kis híján félezren éltek ezzel a lehetőséggel. Számuk emelkedését nem kizárólag az önsegélyző csoportok nagyobb taglétszáma magyarázza. A gazdáknak a csoportos üdüléstől való kezdeti idegenkedését ugyanis évről évre nagyobb mértékben váltotta fel a kultúrált körülmények közötti pihenés vágya. Ma már megtiszteltetésnek veszik, ha jó munkájuk jutalmaként megismerkedhetnek az ország távolabbi részeivel, s üdülésük alatt kicserélhetik tapasztalataikat más tsz-ek gazdáival. A Duna-kanyar festői tájaira, a Mátrába, az Országos Mezőgazdasági Kiállításra szervezett kirándulásokon, vagy a „Három nap Budapesten” elnevezésű, és igen népszerű városnéző utazáson tavaly a megye önsegélyző csoportjainak tagjai közül 714- en vettek részt. Ha ezekhez hozzávesszük az önsegélyező csoportok különféle alapjaiból segélyben részesültek számát — tavaly 687-en kaptak házassági, szülési, illetve betegségi segélyt —, kitűnik, hogy valamilyen jogcímen csaknem 1900-an élvezték az önsegélyezés nyújtotta kedvezményeket. A csoportok ez évi tervei közt első helyen a taglétszámnak mintegy 10 ezer főre való növelése áll. Ennek érdekében sokat tehetnek a most létesült járási albizottságok, de önmagukat népszerűsítik a már említett kedvezmények is. Ebben a hónapban egyébként a dunavecsei, a kalocsai és a bajai járásból 120-an keresték fel a debreceni üdülőt és Harkányi ürdőt. Idén összesen 600 csoporttag üdültetésére kerül sor, s 800-an vesznek részt a különböző kirándulásokon. Segélyezésben 600-an részesülhetnek. Így a jelenleg majdnem 18 ezer önsegélyező csoporttag közül idén újabb kétezer veszi igénybe a — társadalombiztosítási szolgáltatásokat nem számítva — mintegy 7Q0 ezer forintot kitevő kedvezményeket, juttatásokat. j mm I Megélénkült a forgalom a kecskeméti Vetőmagboltban. Míg egész novemberben mindössze tízezer forint értékű vetőmag talált itt gazdára, januárban eddig már 45 ezer forintot forgalmaztak. Különösen kelendőek most a primőr zöldségfélék — sárgarépa, borsó, paprika, paradicsom — magjai. Van ki a háztáji kiskert veteményeséhez 500—600 forint értékű magot is vásárol, a lajosmizsei Sallai Tsz pedig éppen tegnap hagyott a boltban 4300 forintot — a tavaszi vetőmagokért. Ha az időjárás is kedvező lesz — a forgalomból ítélve, az idén bőségesen kerül primőr a piacra, boltokba. • Háromkerekű Posta-Roti • Hidraulikus rakodótal • Kocsimosó berendezés VÁNDORKIÁLLÍTÁS KECSKEMÉTEN Hétfőn érkezett a kecskeméti vasútállomásra a Közlekedés- és Postaügyi Minisztérium Műszaki fejlesztés a közlekedésben című vándorkiállítása. Az utóbbi évek műszaki fejlesztési eredményeit és a közlekedési dolgozók újításait bemutató anyag két nagyméretű vasúti kocsiban „utazik”. Az elmúlt hónapokban bemutatták a többi között Hatvanban, Miskolcon, Debrecenben és Békéscsabán is. Vörös Balázs, a KPM vasúti főosztály előadója, a kiállítás vezetője, örömmel újságolta, hogy az elmúlt két napon több száz 'látogatójuk- volt. Elsősorban a megyeszékhely és a közeli állomások vasutasai, az Autóközlekedési Vállalat és a posta dolgozói tanulmányozták érdeklődéssel a gazdag anyagot. Látogatásunk idején is zsúfolt Befejeződött a műit baromfitenyésztés) verseny 81 mázsa baromfi egy háztájiból iiiiiiiiii Megyénk a múlt évben 115 százalékra teljesítette baromfi és 139 százalékra tojásfelvásárlási tervét — állapították meg a közelmúltban a felvásárlási szakemberek. S mit állapíthatnak meg most, utólag a háziasszonyok? Azt, hogy a boltokból szinte sohasem fogyott ki a vágott baromfi, s a „legkritikusabb” időszakokban — húsvét és karácsony tájékán — sem végződött kudarccal tojásvásárlási szándékuk. Volt tojás bőven, ha néha a minőségével szemben akadtak is jogos kifogások. A közmegelégedésre szolgáló eredményekhez jelentős hozzájárulás volt a Magyar Nők Országos Tanácsa, a Földművelésügyi Minisztérium és a SZÖVOSZ által múlt évben ismét meghirdetett baromfitenyésztési verseny, jnely megyénkben is széles körben bontakozott ki. A verseny értékelésére a földművesszövetkezetek járási központjainak, a nőtanácsoknak és a tanácsoknak a képviselőiből alakult bizottságok a múlt hét végén „tettek pontot”. A kecskeméti járás baromfitenyésztési versenyének győztese Pallagi Sándorné bugaci lakos, aki 81 mázsa 80 kiló baromfit és háromezer tojást értékesített háztáji gazdaságából. Hogy milyen nagy munka rejlik e mögött, annak érzékeltetésére csak egyetlen adat: egyedül libából 1200-at nevelt fel és tömött. Pallagi néni! A járásban utána a legjobb eredményt a második helyezést elnyert Tóth Ferencné, tiszakécskei asszony érte el 22 mázsa 30 kiló baromfi, 5 ezer tojás és 50 kiló toll értékesítésével. A harmadik helyezett Kun Józsefné jakabszállási lakos. A kalocsai járás baromfitenyésztői közül az első helyezést a szakmári Simon Ignácné érte el 10 mázsa 22 kiló baromfi és 25 ezer tojás értékesítésével. Második helyezett a kalocsai Vaculi Péterné 10 mázsa 20 kiló baromfi és 5000 tojás értékesítője. A harmadik helyezést Tóth Józsefné kalocsai asszony érte el 930 kiló baromfi és 6700 tojás átadásával. A dunavecsei járás .legkiválóbb, első helyezést elért háztáji baromfitenyésztője a szabadszállási Nagy Sándorné, aki négy kiló híján 50 mázsa baromfit és 3000 tojást értékesített. A második helyezett az ugyancsak szabadszállási özv- Kovács Lajosné, aki 445 libát nevelt és hizlalt, s összesen 30 mázsa 28 kiló súlyban értékesített. A harmadik helyezett a kunszentmiklósi Tóth Józsefné. A kiskunhalasi járás első díjas háztáji baromfitenyésztője a borotai Kiss Ferencévi értékelése né, a második díjat itt a tajói Máté T. Imréné, a harmadik díjat pedig a balotaszállási Kovács Kálmánná nyerte el. A kiskunfélegyházi járásban a verseny első díját Balogh Sándornénak, a korábbi években is nagy nevet szerző kiskunmajsai baromfitenyésztőnek ítélték, aki többek között 900 libát értékesített összesen 58,5 mázsa súlyban. E járásban a verseny második helyezettje a petőfiszállási Kállai Balázsné, harmadik helyezettje pedig az ugyancsak kiskunmajsai Bakró N. Lászlóné. A kiskőrösi járás első díjat nyert baromfitenyésztője Tóth Gyuláné csengődi, második díjasa Kocsis Pálné kaskantyúi, harmadik díjasa pedig Csorna Lászlóné fülöpszállási asszony lett. , A hajai járásból első díjat nyert Lovászi Józsefné felsőszentiváni, második díjat Gilicze Imréné katymári, harmadik díjat pedig Kovács Józsefné hercegszántói baromfitenyésztő. Mint ismeretes, a járási versenyek első díjat nyert asszonyait hat napos moszkvai utazással jutalmazzák, a második díjasok jutalma egyhetes beutaló Harkányfürdőre, a harmadik díj pedig háztartási eszköz. A díjak előreláthatólag a február második felében megrendezésre kerülő megyei nőtanács ülésen kerülnek kiosztásra. volt mind a két kocsi. Takács István, a kecskeméti fűtőház lakatosa társaival együtt hosszasan elidőzött a vasúti személykocsi-mosó berendezés — gombnyomással működésbe hozható — miniatűr modellje előtt. A berendezés forgó kefehengerei között áthaladva, a kocsik először vegyszeres, majd tisztavizes zuhanyt kapnak. A tisztításnál kézimunkára nincs szükség. A kocsimosó prototípusát sikerrel alkalmazzák a MÁV Landler Jenő javítóműhelyében. Sokan állták körül azt a — játékvonat-szerelvénybe illő — kis platókocsit is, amely önbeálló rendszerű futóművel készült. A szabadalom alkalmazásával körülbelül 50 tonnával csökkenthető kocsinként a futómű súlya, és ennek eredményeként 50 százalékkal kisebb lesz az előállítási költség is. — Ez nálunk is elkelne — mondta elismerően Bajusz József, a kecskeméti posta műszaki dolgozója, a Posta-Roti modellje előtt. A tetszetős külsejű, háromkerekű kocsik kis üzemköltséggel alkalmazhatók: levélgyűjtésre, csomagszállításra. A látogatókkal együtt érdeklődéssel szemléltük azt a tablót, amely bemutatja milyen széles * körben alkalmazza a műanyagokat a közlekedés. Évente körülbelül 450 ezer forintot takarít meg .népgazdaságunk azzal, hogy távközlési berendezések szerelvényeinek, a vasúti kocsik belső veretéinek jó részét műanyagból készítik. A kiállításon bemutatott újítások közül az egyik legérdekesebb a tehergépkocsik végére szerelhető rakodófal. A berendezés hidraulikus erővel dolgozik, 1000 kg súlyt néhány másodperc alatt emel fel a rakfelület szintjéig. Alkalmazásával jelentősen csökkenthető a rakodási idő és a nehéz fizikai munka. Az újítást a megyei Autóközlekedési vállalat műszaki szakembereinek figyelmébe ajánljuk. A kiállítás ma délig tekinthető meg Kecskeméten. Délután útnak indítják a kiskunhalasi vasútállomásra, ahol csütörtökön kereshetik fel az érdeklődők. B. D.
