Petőfi Népe, 1965. január (20. évfolyam, 1-26. szám)
1965-01-22 / 18. szám
Földmüvesszövetkezetek a lakosság ellátásáért A faluai kereskedelem és vendéglátás alakulásáról nyilatkozik Braehna János a MÉSZÖV elnöke Megyénk földművesszövetkezetei 1100 kereskedelmi és 380 vendéglátó egységének igen jelentős szerepe van a lakosság ellátásában, s talán nem túlzás azt mondani, hogy a város és falu közötti különbség „szűkítésében” is. Hogyan, milyen mértékben vették ki a részüket a földművesszövetkezeti egységek az áruellátásból, a vendéglátásból az elmúlt esztendőben, melyek az idei törekvéseik, kilátásaik? — Ezekkel a kérdésekkel kerestük meg Braehna János elvtársat, a MÉSZÖV elnökét. r. * — Bátran állíthatom — kezdte nyilatkozatát Braehna János —, hogy földművesszövetkezeteink 1964-ben is tovább fejlődtek, eredményesen működtek. Hiszen például az egymilliárd 604 millió forint értékű kiskereskedelmi forgalmuk 105,5 százalékos tervteljesílésnek felel meg. S ami ennél az eredménynél ugyancsak nem közömbös, az 1963-as esztendőt bázisul véve, ez 10,3 Százalékos felfutást jelent. Vendéglátás: 235 milliós forgalom Valamivel még kedvezőbb a vendéglátó egységeink több mint 235 milliós forgalma. Ez 110,3 százalékos tervteljesítés. Elsősorban mindez a termelőszövetkezetek fejlődésével, következésképpen a magasabb vásárló erő jelentkezésével függ össze. Megítélésem szerint nem lesz unalmas, ha a továbbiakban is a számokhoz folyamodom, hiszen az összegező adatok igen beszédesek. Vegyük például a bútorszakmát. Nagyobb vásárlóerőről és jobb áruellátásról egyaránt tanúskodik az a tény, hogy közel öt és fél millió forint értékkel több bútorféleséget vásárolt a községek lakossága tavaly, mint az előző évben. A múlt évi forgalom meghaladta a 38 és félmillió forintot. S talán az sem közömbös ennél, hogy tavaly az előző évinél 37 százalékkal volt magasabb az árukészlet értéke. Az érdeklődés főleg a modern bútorok iránt nyilvánult meg. Sajnos, az igényeket nem tudtuk kielégíteni. Ebben az esztendőben azonban tovább javult az ellátás. Hét hazai új típusú lakószoba került forgalomba, import útján ötféle típushoz jutottunk és kárpitozott áruból is gazdagabb lesz a választék. Megyénk bútoripari ktsz-einél ugyanis 3 millió 318 ezer forint értékű, elsősorban kárpitozott bútort kötöttünk le. A választék bővítésének ez a módja új kezdeményezés a részünkről,' amit a kisipari szövetkezetek szívesen fogadtak. Van bizonyos fejlődés az előző évihez képest a ruházati szakma forgalmában — 3,6 százalék —, de itt bizony hiánycikkek is adódtak. Elsősorban az olcsóbb női fésűs szövetből, lakberendezési tárgyakból, például paplan, szőnyeg, konfekció áruból — műszövet öltönyök — jelentkezett hiány. E tekintetben az idén némi javulás várható, de az igényeket maradéktalanul nem tudjuk kielégíteni. Az anyagi jólét egyik fokmérőjének szoktuk emlegetni a tartós fogyasztási cikkek kelendőségét. Nos, elmondhatom, hogy 1963. évihez viszonyítva ebben 9 százalékos a felfutás. Csak egy pár összehasonlító adat: Árucikk: 1963 1964 hűtőgép 208 db 510 db televízió 1353 db 2635 db mosógép 2588 db 4024 db rádió 3872 db 4401 db A komoly felfutás ellenére azonban maradt kielégítetlen igény. Ebben az esztendőben e cikkféíék forgalomba hozatalában is várható javulás. Bővül a választék a mosógépből és a centrifugából, importból pedig a szovjet Rakéta és Csajka elnevezésű porszívógépek kerülnek iparcikk üzleteinkbe. A közétkeztetés érdekében Néhány szót az alapvető élelmicikkek forgalmáról. Ezekből nem volt hiány és nem lesz az ellátásban zökkenő az idén sem. A húsellátás azonban ennél több szót érdemel. Helyi ellátásra megyénk 16 földművesszövetkezete működtet 100—150 férőhelyes hizlaldát, ezeknek süldőkkel való feltöltése most van folyamatban. Ezen túl több vendéglátó egységünk — saját ellátásra — moslékos hizlalással foglalkozik. Tavaly 30 ilyen egységünk volt, s mert ez a módszer jól bevált, az idén mintegy 60—70 helyen vezetik be. Bár a vendéglátó egységeink globális forgalmáról szóltam már, külön említést érdemel, hogy ezen belül jelentősen növekedett a közétkeztetés forgalma. Elsősorban ebben mérhető le a moslékos hizlalás haszna. Míg 1963-ban 1920 mázsa húshoz jutottak ily módon, a múlt évben már 2610 mázsa húst biztosítottak az ellátásra vendéglátó üzemeink. Végezetül az ez évi fejlesztési kilátásainkról, terveinkről A földművesszövetkezeti ellátási körzetek tavaly már kialakultak. Tizenhat ilyen körzetünk és 24 alközpontunk van. Vagyis összesen 40 ellátási körzet köré tömörül az egész megye. Ez szabja meg a hálózatfejlesztési terveinket is. Elsősorban azokban a községekben építünk, alakítunk ki nagyobb egységeket, főleg iparcikk üzleteket, ahol az ellátási központ van. Természetesen nem feledkezünk meg a tanyai boltok létesítéséről, illetve korszerűsítéséről sem. Mi létesül az idén ? Az idén készül el Kiskőrösön a kétezer négyzetméter alapterületű, évi 50—60 millió forint forgalmat bonyolító modern áruházunk. Szabadszálláson a művelődési ház közelében vásároltunk épületet, amelyben kialakítjuk a korszerű új vendéglőt, presszócukrászdával együtt. A mostani vendéglő helyén idei kezdéssel és 1966. évi befejezéssel, az igényeknek megfelelő nagy iparcikkáruházat alakítunk ki, amivel mintegy 10— 15 esztendőre megoldjuk a község és környékének ilyen gondját. Dunavecse ruházati áruházat kap az idén. Soltvadkerten, ugyancsak házvásárlás révén, a lakosság régi óhaját teljesítjük egy szép cukrászda kialakításával. Ugyancsak régi gond kerül le a napirendről Nagybaracskán, ahol a düledező jelenlegi vasbolt helyén felújítással iparcikk- és élelmiszerboltot alakítunk ki. Említést érdemel még, hogy a jelenlegi nyolc cukrászműhely mellé az idén még három helyen: Foktőn. Bácsalmáson és Lajosmizsén alakítunk ki ilyen bázisüzemet. A hálózatfejlesztés keretében a földművesszövetkezetek is készülnek a felszabadulásunk 20. évfordulójának méltó megünneplésére. Fő feladatuknak tekintik valamennyi üzlet csinosítását. Tataroztatnak, festenek, s mivel az egységek mintegy 60 százalékában már be is fejeződött ez a munka, valóban a községek szép színfoltjaivá kezd válni megyénk földművesszövetkezeti hálózata — fejezte be nyilatkozatát Braehna János elvtárs. P. I. TOMPOROS Aladár kecskeméti olvasónk levelet irt szerkesztőségünknek, amelyben kéri, hogy nagy dilemmájában legyünk a segítségére. Lapunk január 8-i számában ugyanis a következő apróhirdetést olvasta: AZONNALI belépéssel alacsony nyomású vizsgázott kazánfűtőt vesz fel a megyei kórház. Jelentkezni személyesen a gondnokságon. Majd így folytatja levelét: „Azokban a napokban, sajnos, éppen munka nélkül voltam, bár többek között vizsgázott kazánfűtő is vagyok ... Bevallom azonban, eddig még sohasem jutott eszembe, vajon — milyen nyomású? S ez a hirdetés most meghökkentett, tényleg: milyen fűtő is vagyok én tulajdonképpen? Azaz, helyesebben, milyen is az én nyomásom? Magas, vagy alacsony? Magasságom 174 centiméter, testsúlyom a 71 és 72,5 kilogramm között váltakozik, aszerint hogy milyen minőségű és ebből következtethetően milyen mennyiségű táplálékot veszek magamhoz, vagyis — találó szakmai hasonlattal élve — hány lapát príma vagy kevésbé príma „kalóriát’ dobok a saját kazánomba, azaz a gyomromba! A vérnyomásom Dilemma ? olykor a 190-et is eléri, persze ez is attól függ, hányszor három deci kadarkára futja dugpénzemből és utána otthon milyen magasröptű eszmecserére kényszerít feleségem, méghozzá édes anyanyelvén — lévén egykoron soproni poncihter család egyetlen bájos leánygyermeke —, de zamatos alpári tájszólással (mivel én meg hajdanán onnan származtam el), hogy némiképp mégis élvezhessem. „NODE félre a humorizálással — fordítja komolyra írását —, mert azóta is emésztő kétségek között élek, hogy az a hirdetés megjelent. Egyre azon jár az eszem, hogy — úristen! — mennyire változik az életben minden... A kazánfűtők sem a régiek már, legtöbbjük meg régen „Luczy Ferkó” pokoli katlanai alá lapátolja a legdrágább pécsi brikettet. Akik viszont itt fenn nem tették le végleg a szeneslapátot, bizonyára elvégezték még idejében az átképző szaktanfolyamot és megkapták a papírt is aszerint, melyikük milyen nyomású fűtő kívánt lenni. Az én vizsgapapiro-Csupa fehér Senki sem örült úgy a hét közepén lehullott hónak, mint a gyerekek. Nehezen várták már, s most csak azt kívánják, el ne olvadjon hamarosan. Hiszen még nem is volt „igazi” tél. Képünkön: csupa fehér a világ, s a domboldalról vígan siklik le a szánkó. (Tóth Sándor felvétele.) lOOOOCXSOClOOOOCXJOCOOOOOOCXXlOOQOOOOOO Bírósági jegyzetek EGY GABONAVÄSÄRL0 és feldolgozó vállalatnak az egyik szövetkezettel zsákkölcsönzési díj miatt elszámolási differenciája támadt, és a tsz ellen pert indított. A járásbíróság majd a megyei bíróság a keresetet, mint egy évnél nagyobb késedelemmel benyújtottat, elutasította. Törvényességi óvásra a Legfelsőbb Bíróság ellenkező álláspontra helyezkedett. A határozat indokolása szerint a mezőgazdasági tsz-ekkel kötött szerződéseknél a követelés teljesítése iránti írásbeli felszólítás az elévülést megszakítja. A felvásárló vállalat tavaly szeptemberben írásban felszólította a tsz-t, hogy tartozását fizesse meg. A kiegyenlítés nem történt meg, ezért ez év januárjában megindította a pert. Tér kintettel arra, hogy a szeptemberi felszólítás az elévülési határidőt félbeszakította és szeptembertől januárig, vagyis a kereset benyújtásáig egy év nem telt el, a vállalat a követelését kellő időben érvényesítette. Ezért a Legfelsőbb Bíróság mindkét ítéletet hatályon kívül helyezte, és a járásbíróságot ítélethozatalra utasította. EGY TSZ-TAG az állatforgalmi vállalattal kötött szerződésmon meg hiába a kétszeri aláhúzással ' kiemelt három szó, hogy alacsony nyomású kazánok kezeléséről stb., úgysem vennék figyelembe már ezután, hiszen a hirdetés szerint sem ezen van a hangsúly, hanem a kazánfűtőn.” „Zárom tehát levelem, és kérem a szerkesztőség mielőbbi tájékoztatását arról, hogy még a tél folyamán hol és mikor indul széles e megyében olyan szakoktatás, amelyen alacsony- és magas nyomású kazánfűtőket képeznek ki — korunk követelményeinek megfelelően.” KEDVES Olvasónk! Kérjük szíves türelmét, válaszunkat nyomban megküldjük, mihelyt tudomást szerzünk a kérdezett szakoktatás beindításáról. Ha azonban 2965-ig mégsem válaszolnánk, ne csüggedjen, mert ez egyúttal azt is jelenti majd, hogy — dilemmája alaptalan. Időközben ugyanis föltétlenül rájön Ön is, hogy a hirdetést a takarékossági év jegyében fogalmazták és a „kazán” szót az „alacsony nyomású” szavak után jól meg lehet spórolni, mivel a „fűtő” előtt úgyis ott lesz. Üdzli: (as—im.) ben kötelezettséget vállalat* hogy meghatározott időre tíz hizlalt sertést ad át. Ugyanakkor négyezer forint előleget és tizenöt mázsa abraktakarmány vásárlására jogosító utalványt kapott. A teljesítési határidő lejárta előtt a tsz-tagnál megjelentek a vállalat ellenőrei, s megdöbbenve állapították meg, hogy egyetlen disznója sincs. Ezért a vállalat az előleg, a takarmány ára és nyolcezer forint meghiúsulási kötbér fizetésért pert indított ellene. A járásbíróság előtt megtartott tárgyaláson a tsz-tag azzal védekezett, hogy a sertések elhullottak. Bizonyítékul csatolta a községi gyepmester igazolását. A járásbíróság a keresetnek azzal a módosítással adott helyt, hogy az előlegen és a takarmányon kívül négyezer forint kötbér fizetésére kötelezte, mert úgy találta, csak részben felelős azért, hogy nem teljesített. Törvényességi óvásra a Legfelsőbb Bíróság a járásbíróság ítéletét hatályon kívül helyezte. — Ha igaz, hogy a sertések elhullottak, az alkalmas a felelősség alóli kimentéshez — hangzik a határozat. — Ugyanis ebben az esetben nem róható a tsz-tag terhére, hogy nem teljesített. Viszont a tsz-tag maga vallotta: amikor észrevette, hogy állatai hullanak — költségkímélésből — nem hivatott állatorvost, tehát tétlenül nézte, hogy sertésed elpusztulnak. Ez a közömbösség a szerződéses állattartótól elvárható magatartással, de az általános élettapasztalattal is teljesen ellentétes, és kétséget támaszt, vajon az állatok valóban elhullottak-e. A bíróságnak tehát ki kell hallgatnia a gyepmestert, a szomszédokat és az elhullás körülményeit tisztáznia. Csak ezután hozhat ítéletet. „ „ PETŐFI NÉPE A Magyar Szocialista Munkáspárt Bács-Kiskun megyei Bizottsága és a megyei tanács lapja. Főszerkesztő: dr. Weither Dániel. Kiadja a Báes megyei Lapkiadó Vállalat. Felelős kiadó: Mezei István igazgató. Szerkesztőség: Kecskemét. Városi Tanácsház. Szerkesztőségi telefonközpont: 26-19. 25-16. Szerkesztő bizottság: 10-38. Vidéki lapok: 11-22. Kiadóhivatal: Kecskemét. Szabadság tér l/a Telefon: 17-09. Terjeszti a Magyar Post«. Előfizethető: a helyi postahivataloknál (i kézbesítőknél. Előfizetési dij i hónapra 13 forint. Bács-Kiskun megyei Nyomda V. ~ Kecskemét — Telefon: 11-85. Index; 35 063,
