Petőfi Népe, 1965. január (20. évfolyam, 1-26. szám)

1965-01-20 / 15. (16.) szám

1965. január 2«, szerda 3. oldal A kecskeméti óvónők vállalása /§ mikor a elmúlt év őszén Kecskeméten megnyitotta kapuit a gyermekszínpad, fel­merült a kérdés: vajon képesek lesznek-e vezetői rendszeresen megtölteni tartalommal, ellátni műsorral, gondoskodni a színvo­nalas munkáról. Nem lesz-e ez is olyan kezdeményezés, mint évekkel ezelőtt a Zenebarátok Köre, a Munkásklub, a Fiatal Művészek Tanácsa, a Cigány­együttes stb. — hogy csak né­hányat említsünk az utóbbi 6—8 esztendő szertefoszlott felbuzdu­lásai közül. A gyermekszínpad vezetőjé­nek, Báron Lászlónak a kéré­sére december elején Bech Bé­­láné megyei és Nagy Gáborné városi felügyelő összehívta a város vezető óvónőit megbeszé­lésre. Az volt a tervük, hogy az óvónő részvételével új bábcso­portot hoznak létre a gyerme­kek szórakoztatására és nevelé­sére. lefagy örömükre végül is ösz­­^ ' szesen huszonnégy óvó­nő vállalta, hogy bekapcsolódik ebbe a munkába szabad idejé­ben. Annál szebb ez az elhatá­rozás, mert legtöbben olyanok, akiknek férjük, gyermekük van, s az amúgy is kevés szabad ide­jüket tőlük rabolják el. Ám szívesen teszik, ahogy a velük való beszélgetésből kitűnt. A huszonnégy óvónőből két bábcsoportot alakítottak, s már mindkét csoport bemutatta mű­sorát és készülnek a következő bemutatókra. Mostanában sok szó esik ar­ról, hogy a népművelési munká­ba be kell kapcsolódniuk a pe­dagógusoknak. Ügy hisszük, a kecskeméti óvónők szép példá­jára más városok, községek pe­dagógusai is felfigyelhetnek. Er érdemes még megfigyelni, hogy az óvónőket most az foglalkoztatja: miként lehet­ne megszervezni azoknak a kis­gyermekeknek a szórakoztatását is, akik nem járnak óvodába. Ez egyébként többek között az­zal a haszonnal járna, hogy a közösségi élet sokféle áldását nem élvező gyermekek is ízelí­tőt kapnának a közös szórako­zás pótolhatatlan öröméből, s az iskolába menet annak idején majd könnyebben tudnának be­illeszkedni az iskolai és osztály­­közösségbe. Csak üdvözölni tud­juk hát az óvónők fáradozását. Varga Mihály A mélykúti példa Bátran lehet példának felhoz­ni a mélykúti Alkotmány Tsz-t arra, hogy a községi munka a rendezett jólét milyen fokát ered­ményezheti, ha a tagok szakszerű vezetés mellett dolgoznak össze. Muity Sándor elnökkel be­szélgettünk a termelőszövetke­zet fejlődéséről. Az elnök külö­nösen két legújabb „szerze­ményt” emlegetett: — Tavaly vásároltunk a köz­ségben egy házat 220 ezer fo­rintért. Itt csináltunk magunk­nak kultúrházat. Persze még nem kész a „mű”, a KlSZ-klub­­szobát télen alakítjuk ki. A klubszoba felszerelésére 18 ezer forintot költöttünk. Lemezját­szót, pingpongfelszerelést, tár­sasjátékokat vettünk a fiatalok­nak. 53 igen aktív KISZ-tagunk van. — És a másik „szerzemény”? — Az idén Balatonbogláron 250 ezer forintért 25 személyes üdülőt vásároltunk. Az üdülő egész éven át fogadta a vendé­geket üdülésre. 160 főnyi tag­ságunk üdült Bogláron, hatvan tagunkat, főként idősebbeket, Harkányba küldtük el. A KISZ- fiatalok sátortáborban üdültek ugyancsak a Balatonon. — Hogy állnak a kulturális alappal? — Kulturális alaptervünk 164 ezer forint volt, a valóságos fel­­használás pedig 192 ezer forint. Meg kell jegyeznem, hogy ez az összeg azért ilyen magas, mert nálunk a kulturális alap össze­olvad a szociális alappal. így például a balatoni üdülésre 36 ezer forintot adott a tsz. A nemzetközi nőnapra 11 ezer fo­rint értékű ajándékot vettünk. Legjobban dolgozó nő-tagjaink például mosógépet kaptak aján­dékba. — A tanulásról mondjon va­lamit, elnök elvtárs! — Nálunk sokan tanulnak. Huszonkét ösztöndíjasunk tanul különféle iskolákban. 38 szak­munkásunk van. őszre huszon­néggyel többre lesz szükségünk. Szakmunkásaink 10 százalék jövedelempótlékot kapnak. A tanfolyamra járók útiköltségét megtérítjük, mivelhogy Kiskun­halasra járnak be. Sokan ta­nulnak a felnőttoktatás kereté­ben. — Könyvtár? Mozi? — Van 150 kötetes kihelyezett könyvtárunk, 110 beiratkozott olvasóval. Egy tag általában 12 könyvet olvas évente. 86-an fi­zetnek elő valamilyen lapra. 620 tagnak van rádiója. Más szórakozási lehetőség a község­ben részint moziban, részint a saját művelődési házban van. — És a fiatalság? — Nálunk nincs rossz dolga a fiatalságnak. Minden fiatal, aki még nem alapított családot, munkaegységenként 5 forint pluszt kap. Ez a háztájiból ere­dő jövedelmet pótolja. Tőlünk — Mik a művelődéssel kap­csolatos terveik? — Most már külsőleg is rend­behozzuk 4 majorunkat, saját virágkertészetet létesítünk 82 ezer forintos költséggel. Ez nem új üzemág lesz, hanem a saját parkjaink virágállományának utánpótlását szolgáltatjuk vele. Aztán igyekszünk, hogy ne csak anyagilag álljunk jól, hanem a művelődésben is. Balogh József Februárban lehet jelentkezni a közép- és szakmunkástanuló iskolákba A Művelődésügyi Miniszté­rium illetékesei tájékoztatták az MTI munkatársát, hogy a gimnáziumok és a technikumok első osztályaiba — az idei tan­évhez hasonlóan — a követke­ző tanévben is mintegy 68—70 ezer fiatal felvételét tervezik. A szakmunkástanuló iskolákba előreláthatólag 70—73 ezer fia­talt vesznek fel. Azokban a kö­zépiskola-típusokban, — vagy egyes középiskolákban, ame­lyekben túljelentkezés lesz, a tanulók kiválasztásánál arra tö­rekszenek, hogy elsősorban a legeredményesebb, legfelkészül­tebb fiatalok kerüljenek be. A jelentkezéseket februárban bonyolítják le. A jelentkezése­kig hátralevő időben a pedagó­gusok szülői értekezleteken, il­letve osztályfőnöki órákon is­mertetik a pályaválasztási és továbbtanulási lehetőségeket. A minisztérium illetékesei vé­gül hangoztatták: Azokat a szakmákat, amelyek hosszabb felkészülést, középiskolai, egye­temi végzettséget igényelnek, természetesen az olyan fiatalok­nak célszerű választaniuk, akik az általános iskolai tanulmá­nyukat a legjobb eredménnyel végezték eL (MTI) ta magát, hogy szakmunkásnak kitanuljon. Hozzá is látott, hogy elvégezze a tanfolyamot. Hát bizony, nagyon rosszkor krült a lába alá az a sötétvörö­sen izzó vaspersely. Fájt a se­be kegyetlenül, de még fájóbb sebet kapott önérzete. Öt most ügyetlennek, botlábúnak, meg vaksinak nevezhetik. Szinte hal­lotta már a szavakat. S ráadá­sul még másféle bajt, gondot is jelentett a sérülés. Felesége erő­sen várja már a negyediket. Kellene a pénz nagyon — és éppen most csökken a keresete. Ezen rágódott egyre, míg vár­ta, hogy sorra kerüljön a sebé­szei ambulancián. Még hárman vannak előtte. Széles testű, zöld műbőrkabá­tos, negyvenes férfi ül mellette a támlás pádon. Az ember ál­mos lehet — vagy inkább ittas. Olykor magában dörmög és meg-megbillen a feje. Mellény­zsebébe nyúl, régies ezüst órát húz elő, megnézi, visszarakja. Köhög, s 'mormol valamit. Köz­ben bejön valaki, le akar ülni, így hát a pádon helyet kell szorítania; az ember felnéz Ga­­lagóra, s viszolyog, mert hogy hozzá kell érnie. — Hát, te is idejársz? — mordul rá, mintha ismémé, pe­dig sohase látták egymást; Ga­­lagó nem felel, egészen a pad szélére húzódik. Csend vem, az idegen, megint óráját húzkodja elő, s mondja a többinek: — Hideg van ám odakint les­ni a lőrinci buszt... Valaki megkérdezi tőle: — Magának mi baja? Sérü­lés? — Nekem? Az égvilágon sem­mi — teleszájjal beszél — s nevet hozzá. — Ha már a busz­megállót iderákták... Elhallgat és körülnéz gyana­kodva, sértődötten. — Miért, talán útban va­gyok? Nem várhat itt, csak aki­nek ...' seb je van? Azoknák van fenntartva csak? A kihívó hangra egy olajos­­zúbbonyú ember — nyilván gé­pész, vagy lakatos — felel. — Azoknak hát, ha nem tud­ná, ez itten a sebészeti váró­szoba. — Jól van, no, de nagyon fent van. Szóval kilöknek is­­nét? — Senki sem löki ki, csak épp, csendességgel legyen! — No jó, ha annyira útban vagyok ... Megyek, jön is már a busz. Feáll, ajtót nyit, s eltűnik. Csend lesz néhány percig. Bent­­ről egy fehérköpenyes, csinos­arcú ápolónő beszólítja a kö­vetkező beteget. S akkor beront a kapatos em­ber. Arca vörös, egészen kihe­­vült; a hangjában nincs már kötekedés, hanem haragos in­dulat. Rátámad Galagóra: — Te, a cigány istenedett! Az órámat te vetted el? Az anyád. Nekiront, vállon ragadja, fel­rántja, lökdösi és ordít: — Majd adok én neked ezüst órát! Az apám hagyta rám, ő meg... Add elő, mert addig innen a koszos irhádat el nem viszed! Az olajos ruhás ember el­rángatja onnét: — Nem szégyelli magát!? Hogy mer itt dulakodni?! Ha biztos a gyanúja, a rendőrnek szóljon. Mások is beleszólnak, férfiak majd egy asszony magas hang­ja csap a kiáltozásba — csak Galagó áll ott, némán, mozdu­latlan, szinte megsemmisülten, miközben egyre száll felé a szitkozódás, a fenyegetés, a vád. — Hát mért nem beszélsz, mért nem véded magad? — szól az a férfi, aki odébb rán­totta az ordítozót — vagy igaza van és csakugyan te loptad el?! Galagó még most sem cáfolja meg, de hirtelen, mintha ez lenne számára most a legsér­tőbb, az izgalomtól, ijedtségtől reszkető hangon felkiált: — Mért tegeznek itt maguk engem? Nem vagyok én gyerek! Én is dolgozó... férfi vagyok! Én is csak a munkám után élő ember vagyok. Nahát! Énrám A kijelölt úton Mintegy fél esztendeje annak, hogy a Kecskeméti Járási Párt Végrehajtó Bizottság elfogadta a propaganda és művelődés 1964/65-ös évadjának munkater­vét. Nemrégiben vb-ülésen vitat­ták meg a propagandamunka előkészítésének és indulásának tapasztalatait. A jelentés a té­nyeknek megfelelően az ered­mények, valamint a fogyatékos­ságok elemzése után joggal ál­lapította meg, hogy a nagy fel­adatokat magában foglaló terv végrehajtása jó úton halad. A pártszervezetek alaposan előkészítették a pártszeminá­riumokat. (Egyetlen kivétel ez alól a helvéciai Aranyhomok Tszcs.) Valamennyi oktatási for­mában megkezdődött azoknak az elveknek a megvalósítása, amiket a párt vezető szervei kü­lönösen fontosnak tartanak: A pártoktatás tartalmi színvona­lának emelése, az oktatás mód­szereinek tökéletesítése, az irá­nyítás és szervezés, valamint az ellenőrzés javítása. Különösen nagy gondot for­dítanak a pártszervezetek ebben az évben a szövetke­zeti parasztság és a tanyai lakosság politikai képzé­sére. Erre mutatnak a számok is. A párt, a KISZ és a szakszerve­zetek oktatásában, mintegy há­romszáz csoportban, több mint tízezren tanulnak a járásban. Ez a felnőtt lakosság 17 szá­zaléka. Minden termelőszövetkezetben van pártoktatás. Az a forma a legnépszerűbb, ami a legköze­lebb áll a szövetkezeti paraszt­ság mindennapi életéhez. Ezért 34 helyen szervezték meg a gaz­daságpolitikai tanfolyam mező­­gazdasági tagozatát. Ezek közül 29 a szövetkezetekben növeli a hozzáértést és következménye­ként majd a termelést is. A nyárlőrinci Petőfi Tsz pártszemináriumának hall­gatói például elhatározták, hogy a tanultak tükrében feldolgozzák a szövetkezet gazdálkodásának tapasztala­tait. és feltárják azokat a tartaléko­kat, amelyek elősegíthetik a gyorsabb előrehaladást. A járási vezetés figyelmének középpontjában az idén a pro­pagandisták állnak, hiszen ők küzdenek a dolgozó tömegek kö­rött az eszmei offenzíva első ne kiabáljanak! — Bolond vagy te?! Az órá­ról beszélj fiam! — mondja az olajos kabátú, s fejét csóválja. — Megvádolják, lökdösik ő meg csak a tegezésért harag­szik. A nővér közben kihívja a rendelőfőorvost, egy testes, ősz­hajú férfit. S most ő kérdezi meg Galagót: — Mi van azzal az órával? Gyorsan barátom, itt betegek vannak! Magát is kezelni kell. Feleljen hát! Lehajtott fővel áll még egy­két lélegzetnyi ideig, aztán fel­tekint. Nagy olajos szemének fényét vastag könnyek homá­­lyosítják el. — Én azt nem vettem el, fő­orvos úr. Otthon vekkerünk van, elég az énnekem. Ha zseb­óra kell, veszek magamnak az áruházban, keresek én ... — Szóval nem tud róla? — Nem! — egyenesen bele­tekint a sebész éles, kutató sze­mébe. Egy ápoló, aki keresztül megy a várón és megáll egy kicsit a szenzációra, odaszól: — Meg kéne motozni, főorvos úr kérem. Most még nem dug­hatta el, ha nála van... (Folytatása következik.) Barát Endre vonalában. Az oktatási év ele­jén a propagandisták 18 száza­léka cserélődött ki. A tavaly gyenge eredményt elért előadók helyébe jól felkészült, lelkiisme­retesen dolgozó tanfolyamveze­tők léptek. Csaknem 60 száza­lékuk járási, vagy községi ve­zető. Igv teljesíti egyik legfon­tosabb pártmegbízatását 36 ál­lami, 28 párt-, és 27 gazdasági vezető. Kilencvenegy propagan­distának van érettségije, vagy ennél magasabb iskolai végzett­sége. Jobb a propagandisták politi­kai felkészültsége is. Az elmúlt évi negyvenhéttel szemben je­lenleg száznyolcnak van külön­böző szintű pártiskolai végzett­sége. A járás területén dolgozó propagandisták 70 százaléka már végzett pártiskolát, és jelenleg is tanul 16. A pártbizottság propaganda- és művelődési osztálya is *öb­­bet törődik a propagandisták előzetes tájékoztatásával, eszmei, politikai felkészültségük növe­lésével. Az eddig megtartott já­rási tanácskozásokon színvona­las előadások keretében tisztá­zódtak azok a legfontosabb elvi és módszertani kérdések, ame­lyek az oktatás során legtöbb­ször előfordulnak. Ugyanakkor az eddiginél jobb a propagan­disták érdeklődése is. Ezt ter­mészetes következménye annak, hogy az előkészítők jobbak, gya­­korlatíasabbak, minden alkalommal az anyagok feldolgozása során felmerült konzultációs kérdések megvita­tásával kezdődnek. Mindezek ellenére is akadnak azonban még zökkenők a tanfo­lyamok munkájában. A gazda­ságpolitikai tanfolyamon például az jelent nehézséget a propa­gandisták és a hallgatók számá­ra, hogy az oktatási anyagot késve küldik és akkor sem a te­matikában megjelölt sorrend­ben. Több községben, mint Ti­­szakécskén, Izsákon a szerdai oktatási napot zavarja a tv mű­során kívül az is, hogy a Kato­na József Színház szerdán tart­ja előadásait. Ezen a járási pártbizottság úgy segített, hogy engedélyezte pénteken is a párt­­oktatást. A tanulási fegyelem se érte el még mindenütt a szükséges színvonalat, hiszen egyes szemináriumokon a hall­gatók 25—30 százaléka hiány­zik. A járási vb most újólag szi­gorú intézkedéseket tett az oktatási év sikeres befejezé­se érdekében. Példának megemlíthetjük a já­rási középiskolát, amelynek hall­gatói közül többen figyelmezte­tésben - részesültek, a két legha­nyagabb hallgatót pedig kizár­ták. Ezekben a hetekben zajlanak járás szerte a nagy tömegekhez szóló előadásos propagandafog­lalkozásai. Különösen a tanyai választókerületekben fontos ez az oktatási forma, s itt számit a pártbizottság a népfrontakti­visták és a tanácstagok segítsé­gére is. Az előbbieken kívül az év el­ső két hónapjában tartják a termelőszövetkezetekben és a tszcs-kben a téli tanfolyamokat. A községekben pedig a tagje­lölt-iskolákat. Ezeken szintén több száz hallgató vesz részt a tervek szerint. A járási párt-vb felhívta a pártszervezetek figyelmét arra, hogy a mezőgazdasági munkák szünetében valamennyi ok­tatási formában használják ki az időt, a téli hónapok adta nagyobb le­hetőségeket. Most pótolhatók az esetleges elmaradások és bizto­sítható az oktatási év sikere. Horváth Ignáo

Next

/
Thumbnails
Contents