Petőfi Népe, 1965. január (20. évfolyam, 1-26. szám)

1965-01-20 / 15. (16.) szám

Világ proletárjai, egyesüljelek! / Megkezdődött a Verséi Szerződés tagállamainak értekezlete .r xx. évf. íj. sz. Ára 60 fillér ms. jam. m. szerda Újítomozgaiom a tsz-ekben Spyehalski marsall átnyúj­totta a találkozó résztvevői­nek a fegyverbarátságért-ér­­demérmet, amely a szocialista országok katonai együttműkö­„A termelőszövetkezetek egy­re több erő- és munkagépet, ál­lattenyésztési és más, a nagy­üzemi mezőgazdasági termelést szolgáló gépet és berendezést használnak. Gazdálkodásuk eredményesebbé tétele megkí­vánja, hogy a fejlett termesz­tési és tenyésztési módszereken, eljárásokon kívül felhasználják azokat az új gazdaságos mű­szaki megoldásokat is, amelyek az újítások eredményeként jön­nek létre. Ezért célszerű, ha a termelőszövetkezetek is meg­szervezik az újítási ügyek in­tézését.” E sorokkal kezdődnek azok az „Irányelvek”, amelyeket a Földművelésügyi Minisztérium nemrég tett közzé. A miniszté­rium és az Országos Találmá­nyi Hivatal azt ajánlja benne a termelőszövetkezeteknek, hogy a jövőben, dolgozóik újí­tásait, javaslatait a megvalósí­tás eredményével arányosan dí­jazzák. Az Irányelvek kiadása időszerű volt, mert a közös gazdaságokban már eddig is sok értékes újítást megvalósítottak, de a továbbfejlődést nehezítet­te a mezőgazdasági újítómozga­lom alapelveinek rendezetlensé­ge, az egységes jogi és díjazási módszerek hiánya. Az egyik Pest megyei tsz-ben például az újítók olyan olcsó „tengeri kast” készítettek, amellyel viszonylag olcsón és gyorsan mérsékelhették a ku­koricatárolási gondjaikat. Mivel ilyen gondokkal az ország szá­mos más tsz-ében is küzdenek, érdemes lett volna ezt az eljá­rást országosan is elterjeszteni. Az is közismert, hogy mező­­gazdaságuknak nagy problémát jelent az öntözéses gazdálkodás kiterjesztése. Az ország szerény anyagi lehetősége csak mérsé­kelt ütemű fejlődést tesz lehe­tővé. A helyi kezdeményezés­nek e tekintetben rendkívüli nagy szerepe lehet. A boldogi Béke Tsz-ben az egyik újító — idősebb Csordás István — pél­dául olyan kutakat készített, amilyeneket az ország minden olyan területén, ahol hasonló víznyerési lehetőségek vannak, lehetne létesíteni. A boldogi kútról most csak annyit, hogy 12, 15, 32 milliméter átmérővel béléscső nélkül készül, 8—9 méter mélyen nyúlik a talajba, s szakaszos használat mellett némelyik percenként 800—1200 liter vizet is ad. Egy ilyen kút mélyítése átlagosan 250 forint­ba kerül és karbantartása sem igényel többet évenként 800— 1000 forintnál. Boldogon ebből a kútból már 500-at telepítet­tek és segítségükkel nagy te­rületeket öntöznek. A szervezett újítómozgalom hiánya miatt azonban ezt a módszert a tsz-ek többségében még nem ismerik. Az említett és hasonló újítá­soknál nemcsak az jelent hát­rányt, hogy alig jutottak túl „szülőföldjükön”, hanem az is, hogy a megfelelő intézkedések, útmutatások hiányában az újí­tók jól végzett alkotó munká­jukért legtöbbször nem része­sülnek semmiféle anyagi és er­kölcsi elismerésben. A termelőszövetkezetekben már a múltban is gyakran fel­merült az a kérdés: vajon egy tsz-ben egyáltalán mit tekint­hetnek újításnak? A Földmű­velésügyi Minisztérium szóban forgó irányelvei erre a kérdés­re is határozott választ adva kimondják: „Újítás lehet a ter­melőszövetkezet gazdasági tevé­kenységével kapcsolatos minden olyan termesztési, tenyésztési, műszaki stb. megoldásra vonat­kozó javaslat, melynek megva­lósítása a termelőszövetkezet számára haszonnal jár és a nép­gazdaság részére is előnyös.” Ebből következően megállapít­ják azt is, hogy mit nem lehet újításnak tekinteni. Ilyenek pél­dául azok az elképzelések, ame­lyek nem tartalmazzák a konk­rét megoldás módját, vagy az olyan javaslatok, amelyeket a tsz valamelyik üzemágában már megvalósítottak vagy a megvalósítását elhatározták. Az irányelvek még több más ki­záró tényezőre is felhívják a figyelmet. Végső soron az a lé­nyeg, hogy termelőszövetkezeti gazdáink előtt szélesebbre tá­rult az alkotó munka lehetősé­gének kapuja. Ezzel szükséges és érdemes is élni. T. P. Már javában folyik járásaink­ban a közös gazdaságok zár­számadásainak megerősítése. — Termelőszövetkezeteink és ter­melőszövetkezeti csoportjaink összességének egész évi mun­kásságát még nem tekinthetjük át, napról napra egyre többnek az eredménye válik azonban is­meretessé. A BAJAI JÁRÁSBAN a bács­bokodi Ezüstkalász Tsz zár­számadása került elsőként meg­erősítésre, s még hat szövetke­zeti gazdaságban hagyták már jóvá a zárszámadást. (Az utób­biak közül a bácsalmási Tán­csics Tsz-ben — miként lapunk­ban más helyütt közöljük — a megyében elsőként ma már megtartják a zárszámadó köz­gyűlést is.) E gazdaságokban és az általában szerzett tapaszta­latok az mutatják, hogy a tsz-ek gazdálkodása, pénz­ügyi helyzete egyensúlyban van a tervekkel. A tartalé­kolás mértéke, a dolgozó szövetkezeti gazdák jövedel­me több helyütt magasabb is a vártnál. Az egy tagra jutó évi jövede­lem átlaga a járásban megha­ladja a 13 ezer forintot. Külö­nösen súlyt helyeztek a takar­mány- és a vetőmag, továbbá az üzemviteli célokat szolgáló készpénztartalékok biztosításá­ra. A készülő idei tervekben a többi közt helyet kapnak a jö­vedelemelosztás jól bevált, ösz­tönző formái is. A DUNAVECSEI JÁRÁS 33 termelőszövekezetének a felében készítették már el a zárszámadást; közülük a já­rási vb mezőgazdasági osz­tálya tizenegyet vizsgált fe­lül, két közös gazdaság — a kunszentmiklősi Petőfi és a dunaegyházi Haladás Tsz — zárszámadása pedig már megerősítést is nyert. E két gyengébben gazdálkodó tsz, a mérsékeltebb eredmények ; ellenére is, sokat fejlődött 1964- ben. Az utóbbi például az előző évi csaknem egymillió forint mérleghiányát megszüntette —, amiben kétségkívül jelentős sze-Kedden délelőtt 10 órakor a lengyel minisztertanács épüle­tében ünnepélyes külsőségek közepette kezdődött meg a Varsói Szerződés tagállamai politikai tanácskozó testületé­nek értekezlete. A szerződés összes tagállamainak küldött­ségei megérkeztek már, sőt előzetes megbeszélésekre is sor került. Varsóban a világ összes nagyobb hírszolgálati irodái­nak képviselői bejelentették repe van a solanum termeszté­séből származó mintegy 2 mil­lió forint bevételének is. De a szövetkezeti gazdálkodás összes­ségében is jelentősen fejlődött a járásban, amit bizonyít, hogy a tavalyi 15 helyett most hat szövetkezeti gazdaság zár mér­leghiánnyal, amelynek összege egyébként 11 és félről 4 millió forintra csökkent. A KALOCSAI JÁRÁS első termelőszövetkezeti zár­számadásának megerősítésé­re tegnap, kedden került sor a miskei Aranykalászban. Ezután folyamatosan, napjában két-há­­rom közös gazdaság zárszám­adására ütik majd rá a pecsé­tet. Alapos felülvizsgálás után hétfőn Szánk község hat termelő­szövetkezeti csoportjának a zárszámadását hagyták jó­vá elsőként a kiskunfélegy­­házi járási tanács vb kép­viselői. jelenlétüket és nagy figyelem­mel várja az eseményeket a világsajtó. A Varsói Szerződés tagálla­mainak honvédelmi miniszte­rei hétfőn megtartották első tanácskozásukat. Találkozóra került sor Marian Spyehalski lengyel nemzetvédelmi minisz­terrel. A találkozón Grecsko marsall a Varsói Szerződés egyesített fegyveres erőinek fő­­parancsnoka is részt vett. A csólyospálosi, petőfiszállási és a kiskunmajsai tszcs-k követ­keznek, s előreláthatóan a jövő héten fognak hozzá a járás 18 termelőszövetkezete zárszám­adásának a megerősítéséhez. A KISKUNHALASI JÄRAS­­BAN három termciiőszövet­kezeti csoport, három tsz— közi vállalkozás és a kis­­száilási Szabadság Tsz szá­molt be e hét első napjáig gazdálkodásának eredmé­nyeiről. Ezek általában elégedettségre adnak okot. A Szabadság Tsz tiszta vagyona például több mint félmillió forinttal gyara­podott, s ezen belül főként a fel nem osztható szövetkezeti alap növekedése jelentős. Szá­mottevő nyereséggel zárt a já­noshalmi tsz-közi vállalkozás is, amelynek egy és háromnegyed millió forintot meghaladó jö­vedelméből a tartalékolásra ke­rülő összeg levonása után 1 millió 300 ezer forint kerül ki­osztásra a társult' öt termelő­­szövetkezet gazdái közt. , dését jelképezi a szocializmu­sért és békéért vívott közös harcukban. A Try bun a Ludu keddi szer­kesztőségi cikke méltatta a Varsói Szerződés tagállamai politikai tanácskozó testületé értekezletének történelmi je­lentőségét. A cikkíró emlékez­tet rá, hogy a szocialista or­szágok barátsági, együttműkö­dési és kölcsönös segélynyúj­tási egyezménye felhívta a vi­lág figyelmét a nyugatnémet militarizmus újjáélesztésének veszélyére, s az elmúlt évek eseményei ezt a figyelmezte­tést igazolták. A Trybuna Ludu ezután em­lékeztet a sokoldalú NATO- atomhaderő létrehozásának ter­vére, ami atomfegyverek­hez akarja juttatni Nyugat-Né­­metországot, kiélezve a nemzet­közi helyzetet, elmélyítve a vi­lág megoszlását. Az MLF létre­hozása a kellő védelmi lépések megtételére kényszerítené a szo­cialista országokat — írja a len­gyel lap. A kommentár rámutat, hogy a szocialista országok a katonai tömbök megszüntetését kívánják. A Varsái Szerződés is hangoztatja, hogy az összes európai országok, függetlenül társadalmi és állami berendezé­süktől, hozzanak létre egységes biztonsági rendszert. E cél el­érését szolgálják többek között a közép-európai atommentes övezet létrehozására irányuló lengyel javaslatok. A Trybuna Ludu cikke üdvözli a Varsói Szerződés tagállamai politikai tanácskozó testületének kedden megnyílt ülését, ami —csak úgy mint a többi tanácskozás —■ hozzájárul a békés együttműkö­dés és a nemzetközi biztonság megszilárdításához. A vidám brigád Nemcsak a „lencse” előtt ilyen vidámak a Jenei József szocialista címért küzdő bri­gádjában dolgozók. „Első a jó kedély, lógó orral dolgozni sem lehet” — ezt vallják. És „mód­szerük” eddig fényesen bevált. Az ÉM Építő Gépjavító és Gépgyártó Vállalat Kalocsai Gyáregységében a legjobbak között emlegetik a javító mű­helyben dolgozó munkacsapa­tot: Kiss Andrást,. Mácsai Ist­vánt, Szabadi Jenőt, a fiatal Baka Pistát és a többieket. Van azonban valami amit nagyon komolyan vesznek: a munkafe­gyelmet. Évek óta együtt dol­goznak, de munkájukra, ma­gatartásukra, még sohasem volt panasz. J. T. A Varsói Szerződés tagállamai tanácskozó testületének ülésére Varsóba érkező Kádár János vezette magyar küldöttséget Wladyslaw Gomul ka fogadta. Mérlegen öt járás közös gazdaságainak elmúlt évi eredményei

Next

/
Thumbnails
Contents