Petőfi Népe, 1964. december (19. évfolyam, 281-305. szám)

1964-12-02 / 282. szám

TM Világ proletárja!, egyesül je sek; F A. MAGVAR. SZOCIALISTA MUWKÄSPÄR-T BACS-KISKV/IM MEGYEI £.AWA: XIX. ÉVFOLYAM, 282. SZÄM Ara 60 fillér 1964. DEC. 2. SZERDA Az anya- és csecsemővédelmi Italozót ^MÍíMs. helyzete rWi V^i-vvTi^fe. a megyei tanács végrehajtó bizottságának napirendjén i Zárszámadás előtt A megyei tanács végrehajtó bizottsága kedden ülést tartott. Elsőnek a megye anya- és cse­csemővédelmi hálózatának hely­zetéről szóló jelentést vitatta meg, amelyet az egészségügyi osztály terjesztett elő. A beszá­moló szerint az osztály kereté­ben működő anya- és gyermek- védelmi csoport, a megyei gyer­mekgyógyász főorvos és a me­gyei szülész főorvos irányításá­val az anya- és gyermekvédel­met egy főfoglalkozású szakta­nácsadó orvos, három járási gyermekszakorvos, hót körzeti gyermekorvos végzi. A mozgó szakorvosi szolgálat keretében a községekben nyolc szülész-nő­gyógyász és öt gyermekgyógyász szakorvos tart szaktanácsadást. Ezenkívül 131 szak- és álta­lános tanácsadó orvos mű­ködik a megyében. Az anya- és gyermekvédelmi munkában igen fontos feladatot látnak el a körzeti védőnők, munkájukkal segítik az orvos gyógyító, megelőző munkáját. A védőnői körzetek általában meg­egyeznek az orvosi körzetekkel. Az orvosi körzetek számának növelésével a körzeti védőnők száma 189-re emelkedett. Egyes nagy kiterjedésű tanyavilággal rendelkező községekben (Szánk, Szabadszállás, Helvécia) egy or­vos mellett két védőnő műkö­dik. Érdemes megemlíteni, hogy 1963-ban egy védőnő az anya- és gyermekvédelemmel kapcso­latban átlagosan 1876 családlá­togatást végzett. Másik jellemző szám, hogy ugyanebben az év­ben a védőnők csecsemőlátoga­tásainak a száma 133117 volt. Egy újszülöttre jutó látogatás száma 17.7. A gyógyító és megelőző mun­ka eredményeként a megyében a csecáémőhalálpzás ha lassan is, de állandóan csökken. A megyében az idén 36 állan­dó területi bölcsőde működik, amely 1100 csecsemő gondozá­sára alkalmas, ezenkívül van még négy üzemi bölcsőde. Ki­lenc idénybölcsőde is működik. Ezek iránt az igény főleg a vá­rosokban igen nagy, amit csak részben lehet kielégíteni. A nem megfelelő környezet­ben élő gyermekek életkörülmé­nyeinek megjavítása érdekében a védőnők szorosan együtt­működnek a gyermek- és ifjúságvédelmi bizottságok­kal. Igyekeznek segíteni a gondokon, a tanáccsal és a társadalmi in­tézményekkel együttműködve. Amennyiben ez nem lehetséges, a gyermek állami gondozásba kerül. A három éven aluliak ál­lami gondozására szolgál a me­gyei csecsemőotthon. Garán pe­dig egészségügyi gyermekotthon működik, a szellemileg fogyaté­kos gyermekek számára. A megyei tanács végrehajtó bizottsága elfogadta a jelentést és több fontos határozatot ho­zott. Többek között megállapí­totta, hogy az anya- és gyer­mekvédelmi munka megjavítá­sához, elsősorban a koraszülések számának csökkentéséhez, vala­mint a csecsemőhalálozás me­gyén belüli további csökkenté­séhez növelni kell az anyák kö­rében az egészségügyi, fel- viiáaroxító és nevelő munkát. Ennek érdekében utasította az egészségügyi osztályt, hogy az eddiginél nagyobb mértékben kérje a tanácsok és a társadal­mi intézmények segítségét. Kü­lönösen a falusi lakosság köré­ben kell javítani a felvilágosí­tó munkát. Határozat született az egészségházak, tanácsadókés bölcsődék helyzetének felülvizs­gálatára. és arra, hogy az anya­gi lehetőségekhez képest bizto­sítsák ezeknek az intézmények­nek korszerűsítését. Ugyanakkor Tegnap Kecskeméten ülést tartott a Kereskedelmi, Pénz­ügyi . és Vendéglátóipari Dolgo­zók Szakszervezetének Megyei Bizottsága, amelyen néhány fon­tos napirendi pontot tárgyaltak, közöttük a munkásvédelem, va­lamint az . újítási mozgalom helyzetéről szóló jelentést. Az előterjesztés a munkavédelmi törvény végrehajtásával kapcso­latban megállapította, hogy az erre kidolgozott komplextervek, valamint az új törvény ismer­tetése és végrehajtása jelentő­sen hozzájárult a dolgozók hely­zetének megjavításához. Így pél­dául a földművesszövetkezetek szeptember 30-ig mintegy 3 millió forintot költöttek szociá­lis beruházásokra, ebből 1 mil­a megyei tanács végrehajtó bi­zottsága felhívta a községi taná­csok végrehajtó bizottságait, hogy a falura kikerülő fiatal egészségügyi dolgozók é^et- és munkakörülményei rendezésé­hez minél több segítséget adja­nak. A következőkben a megyei tanács végrehajtó bizottsága megtárgyalta az 1965. első fél­évi munkatervét, A végrehajtó bizottság ülése bejelentésekkel zárult. lió 50 ezer forintot munka- és védőruhabeszerzésre. Amíg a munkakörülmények javításában jó eredmények szü­lettek, addig a balesetek elhá­rítása területén növekedtek a tennivalók. Az elmúlt évihez képest ugyanis emelkedett a balesetek száma, amit ' elsősor­ban a felületesség a baleset­megelőző rendszabályok elha­nyagolása idézett elő. A megye­bizottság megállapította, hogy fokozottabb gondot kell fordí­tani elsősorban a földművesszö­vetkezeti vendéglátóiparban a dolgozók munka- és egészség- ügyi helyzetének megjavítására. Ezt követően az újítómozga­lommal foglalkozó előterjesztést tárgyalták. (T. I.) Lassanként elnépte­lenednek mezőgazdasági üze­meink földjei, amelyeken az év folyamán tavaszi zápor­ban, nyáron kánikulában, á hideg őszi esőkben példás szorgalommal álltak helyt ál­lami és szövetkezeti gazda­ságaink dolgozói, gazdái. Mindezzel nem került pont a munkák végére, azok mi­lyenségének végső értékelé­se, eredményességének a megállapítása éppúgy elen­gedhetetlen követelménye a korszerű gazdálkodásnak, mint a legfejlettebb agro­technikai módszerek alkal­mazása, a tennivalók idejé­ben történő elvégzése. Az év végi helyes elemzés — ami szövetkezeti gazdaságainkban, majd a zárszámadási beszá­molókban összegeződik — a „hogyan történt”, egyszer­smind a „hogyan legyen jö­vőre” kérdésekre ad választ. Megyénkben csaknem ne­gyedezer termelőszövetkezet­ben és 73 termelőszövetkezeti csoportban készülnek a zár­számadásra, ami összesen 800 ezer holdon gazdálkodó csak­nem 93 ezer parasztcsaládot érint. E munka már folya­matban van, a leltározó bi­zottságok tagjai hozzáfogtak a közös vagyontárgyak meny- nyiségének és minőségének megállapításához, s a köny­velők is szorgalommal vég­zik irodai munkájukat. Tévedés lenne azonban azt hinni, hogy a zárszámadásra való felkészülés csupán az említettek feladata. Igen nagy alaposságot, körültekin­tést, kollektivitást igényel a szövetkezeti gazdák mind­egyikétől, ami érthető, hiszen közös tevékenységük meg­ítéléséről, eredményeik és hibáik megállapításáról, a vezetők irányító munkájának az értékeléséről van szó. Azokban a tsz-ekben tehát, ahol úgy gondolják, hogy a zárszámadás elkészítésében csupán a vezetőségnek kell részt vennie, eleve lemond­hatnak arról, hogy a zái> számadó közgyűlésen ismer­tetett beszámoló hű képet fest majd egy év munkájá­ról, s lemondhatnak arról is, hogy jövőre sokrétű alapos­sággal, mindenkiben egyfor­mán megért szándékkal foly­tathatják a közös gazdálko­dást. E súlyos hiba elkerülésé­hez a szövetkezeti pártszer­vezetek hathatós segítséget nyújthatnak mind a gazda­ságvezetőknek, mind a szö­vetkezeti gazdák összességé­nek; úgy mégpedig, hogy az előbbiekkel közösen megha­tározzák a zárszámadási elő­készületek részleteit, e mun­kák ütemét, s ellenőrzik is azok elvégzését, egyszóval: most is gondoskodnak a ter­melés pártellenőrzéséről — másrészt viszont: a kommu­nisták elbeszélgetnek szövet­kezeti gazdatársaikkal, kiké­rik véleményüket, javaslatai­kat. Az utóbbi mód a szövet­kezeti demokrácia érvénye­sülését segíti, s nemcsak tar­talmas zárszámadó közgyű­lésnek „veti meg az ágyát”, hanem ápolja a közösségi szellemet is, ami nélkül a szövetkezeti gazdálkodás si­kere csorbát szenved. Eddigi tapasztalataink sze­rint közös gazdaságaink több­ségében jól értik a fentebb vázoltak fontosságát, a zár­számadás megfelelő’ előkészü­leteit illetően is előre léptek, s reméljük, hogy megyénk valamennyi szövetkezetéről elmondhatjuk majd ugyanezt. Ennek érdekében lapunk ingyenes mellékleteként csü­törtökön közreadjuk a Kor­szerű mezőgazdaság című kiadványunk 4. számát, mely hat szakember cikkét tartal­mazza a zárszámadásra való felkészülés tennivalóiról. Ajánljuk szövetkezeteink gaz­dáinak és vezetőinek, figyel­mesen tanulmányozzák e cik­keket, mert minden . bizony­nyal sok hasznosat tanulnak belőlük. Több és főbb minőségű gyermekcipő A harmadik negyedév végéig 240 ezer pár gyermekcipőt ké­szített az Alföldi Cipőgyár Kecskeméti Gyáregysége, 0,6 százalék­kal többet, mint amennyit a terv előirányzott. Mégsem erre a legbüszkébbek a cipőgyáriak, hanem arra, hogy a kereskedelem­nek átadott áru 93,2 százaléka elsőosztályú minősítést kapott. Mint tudjuk, a korábbi években sok bosszúságot okozott a szü­lőknek az, hogy — különösen a lakkbőrös — gyermekcipőik gyor­san tönkrementek. A minőség javításában és természetesen a terv túlteljesíté­sében is segítették a cipőgyár dolgozóit az idén munkába állított korszerű, új gépek. Megszűnt a kézi munka a felsőrészkészítésnél is. A tíz, új „oszlo­pos tűzőgép” közül hármat Kosa Istvánná, Parádi Ferenc«« és Koroknai Mária kezelt. Török József napi teljesítménye körülbelül duplájára növeked azóta, amióta az új talpszélmaróval dolgozik. És végül bemutatunk néhány csinos darabot, azokból az új gyer­mekcipőkből, amelyeket a jövő évben már gyárt az üzem — amennyiben a kereskedelem rendel belőlük. Hárommillió forint szociális beruházás Ülést tartott a KPVDSZ megyei bizottsága

Next

/
Thumbnails
Contents