Petőfi Népe, 1964. december (19. évfolyam, 281-305. szám)
1964-12-02 / 282. szám
TM Világ proletárja!, egyesül je sek; F A. MAGVAR. SZOCIALISTA MUWKÄSPÄR-T BACS-KISKV/IM MEGYEI £.AWA: XIX. ÉVFOLYAM, 282. SZÄM Ara 60 fillér 1964. DEC. 2. SZERDA Az anya- és csecsemővédelmi Italozót ^MÍíMs. helyzete rWi V^i-vvTi^fe. a megyei tanács végrehajtó bizottságának napirendjén i Zárszámadás előtt A megyei tanács végrehajtó bizottsága kedden ülést tartott. Elsőnek a megye anya- és csecsemővédelmi hálózatának helyzetéről szóló jelentést vitatta meg, amelyet az egészségügyi osztály terjesztett elő. A beszámoló szerint az osztály keretében működő anya- és gyermek- védelmi csoport, a megyei gyermekgyógyász főorvos és a megyei szülész főorvos irányításával az anya- és gyermekvédelmet egy főfoglalkozású szaktanácsadó orvos, három járási gyermekszakorvos, hót körzeti gyermekorvos végzi. A mozgó szakorvosi szolgálat keretében a községekben nyolc szülész-nőgyógyász és öt gyermekgyógyász szakorvos tart szaktanácsadást. Ezenkívül 131 szak- és általános tanácsadó orvos működik a megyében. Az anya- és gyermekvédelmi munkában igen fontos feladatot látnak el a körzeti védőnők, munkájukkal segítik az orvos gyógyító, megelőző munkáját. A védőnői körzetek általában megegyeznek az orvosi körzetekkel. Az orvosi körzetek számának növelésével a körzeti védőnők száma 189-re emelkedett. Egyes nagy kiterjedésű tanyavilággal rendelkező községekben (Szánk, Szabadszállás, Helvécia) egy orvos mellett két védőnő működik. Érdemes megemlíteni, hogy 1963-ban egy védőnő az anya- és gyermekvédelemmel kapcsolatban átlagosan 1876 családlátogatást végzett. Másik jellemző szám, hogy ugyanebben az évben a védőnők csecsemőlátogatásainak a száma 133117 volt. Egy újszülöttre jutó látogatás száma 17.7. A gyógyító és megelőző munka eredményeként a megyében a csecáémőhalálpzás ha lassan is, de állandóan csökken. A megyében az idén 36 állandó területi bölcsőde működik, amely 1100 csecsemő gondozására alkalmas, ezenkívül van még négy üzemi bölcsőde. Kilenc idénybölcsőde is működik. Ezek iránt az igény főleg a városokban igen nagy, amit csak részben lehet kielégíteni. A nem megfelelő környezetben élő gyermekek életkörülményeinek megjavítása érdekében a védőnők szorosan együttműködnek a gyermek- és ifjúságvédelmi bizottságokkal. Igyekeznek segíteni a gondokon, a tanáccsal és a társadalmi intézményekkel együttműködve. Amennyiben ez nem lehetséges, a gyermek állami gondozásba kerül. A három éven aluliak állami gondozására szolgál a megyei csecsemőotthon. Garán pedig egészségügyi gyermekotthon működik, a szellemileg fogyatékos gyermekek számára. A megyei tanács végrehajtó bizottsága elfogadta a jelentést és több fontos határozatot hozott. Többek között megállapította, hogy az anya- és gyermekvédelmi munka megjavításához, elsősorban a koraszülések számának csökkentéséhez, valamint a csecsemőhalálozás megyén belüli további csökkentéséhez növelni kell az anyák körében az egészségügyi, fel- viiáaroxító és nevelő munkát. Ennek érdekében utasította az egészségügyi osztályt, hogy az eddiginél nagyobb mértékben kérje a tanácsok és a társadalmi intézmények segítségét. Különösen a falusi lakosság körében kell javítani a felvilágosító munkát. Határozat született az egészségházak, tanácsadókés bölcsődék helyzetének felülvizsgálatára. és arra, hogy az anyagi lehetőségekhez képest biztosítsák ezeknek az intézményeknek korszerűsítését. Ugyanakkor Tegnap Kecskeméten ülést tartott a Kereskedelmi, Pénzügyi . és Vendéglátóipari Dolgozók Szakszervezetének Megyei Bizottsága, amelyen néhány fontos napirendi pontot tárgyaltak, közöttük a munkásvédelem, valamint az . újítási mozgalom helyzetéről szóló jelentést. Az előterjesztés a munkavédelmi törvény végrehajtásával kapcsolatban megállapította, hogy az erre kidolgozott komplextervek, valamint az új törvény ismertetése és végrehajtása jelentősen hozzájárult a dolgozók helyzetének megjavításához. Így például a földművesszövetkezetek szeptember 30-ig mintegy 3 millió forintot költöttek szociális beruházásokra, ebből 1 mila megyei tanács végrehajtó bizottsága felhívta a községi tanácsok végrehajtó bizottságait, hogy a falura kikerülő fiatal egészségügyi dolgozók é^et- és munkakörülményei rendezéséhez minél több segítséget adjanak. A következőkben a megyei tanács végrehajtó bizottsága megtárgyalta az 1965. első félévi munkatervét, A végrehajtó bizottság ülése bejelentésekkel zárult. lió 50 ezer forintot munka- és védőruhabeszerzésre. Amíg a munkakörülmények javításában jó eredmények születtek, addig a balesetek elhárítása területén növekedtek a tennivalók. Az elmúlt évihez képest ugyanis emelkedett a balesetek száma, amit ' elsősorban a felületesség a balesetmegelőző rendszabályok elhanyagolása idézett elő. A megyebizottság megállapította, hogy fokozottabb gondot kell fordítani elsősorban a földművesszövetkezeti vendéglátóiparban a dolgozók munka- és egészség- ügyi helyzetének megjavítására. Ezt követően az újítómozgalommal foglalkozó előterjesztést tárgyalták. (T. I.) Lassanként elnéptelenednek mezőgazdasági üzemeink földjei, amelyeken az év folyamán tavaszi záporban, nyáron kánikulában, á hideg őszi esőkben példás szorgalommal álltak helyt állami és szövetkezeti gazdaságaink dolgozói, gazdái. Mindezzel nem került pont a munkák végére, azok milyenségének végső értékelése, eredményességének a megállapítása éppúgy elengedhetetlen követelménye a korszerű gazdálkodásnak, mint a legfejlettebb agrotechnikai módszerek alkalmazása, a tennivalók idejében történő elvégzése. Az év végi helyes elemzés — ami szövetkezeti gazdaságainkban, majd a zárszámadási beszámolókban összegeződik — a „hogyan történt”, egyszersmind a „hogyan legyen jövőre” kérdésekre ad választ. Megyénkben csaknem negyedezer termelőszövetkezetben és 73 termelőszövetkezeti csoportban készülnek a zárszámadásra, ami összesen 800 ezer holdon gazdálkodó csaknem 93 ezer parasztcsaládot érint. E munka már folyamatban van, a leltározó bizottságok tagjai hozzáfogtak a közös vagyontárgyak meny- nyiségének és minőségének megállapításához, s a könyvelők is szorgalommal végzik irodai munkájukat. Tévedés lenne azonban azt hinni, hogy a zárszámadásra való felkészülés csupán az említettek feladata. Igen nagy alaposságot, körültekintést, kollektivitást igényel a szövetkezeti gazdák mindegyikétől, ami érthető, hiszen közös tevékenységük megítéléséről, eredményeik és hibáik megállapításáról, a vezetők irányító munkájának az értékeléséről van szó. Azokban a tsz-ekben tehát, ahol úgy gondolják, hogy a zárszámadás elkészítésében csupán a vezetőségnek kell részt vennie, eleve lemondhatnak arról, hogy a zái> számadó közgyűlésen ismertetett beszámoló hű képet fest majd egy év munkájáról, s lemondhatnak arról is, hogy jövőre sokrétű alapossággal, mindenkiben egyformán megért szándékkal folytathatják a közös gazdálkodást. E súlyos hiba elkerüléséhez a szövetkezeti pártszervezetek hathatós segítséget nyújthatnak mind a gazdaságvezetőknek, mind a szövetkezeti gazdák összességének; úgy mégpedig, hogy az előbbiekkel közösen meghatározzák a zárszámadási előkészületek részleteit, e munkák ütemét, s ellenőrzik is azok elvégzését, egyszóval: most is gondoskodnak a termelés pártellenőrzéséről — másrészt viszont: a kommunisták elbeszélgetnek szövetkezeti gazdatársaikkal, kikérik véleményüket, javaslataikat. Az utóbbi mód a szövetkezeti demokrácia érvényesülését segíti, s nemcsak tartalmas zárszámadó közgyűlésnek „veti meg az ágyát”, hanem ápolja a közösségi szellemet is, ami nélkül a szövetkezeti gazdálkodás sikere csorbát szenved. Eddigi tapasztalataink szerint közös gazdaságaink többségében jól értik a fentebb vázoltak fontosságát, a zárszámadás megfelelő’ előkészületeit illetően is előre léptek, s reméljük, hogy megyénk valamennyi szövetkezetéről elmondhatjuk majd ugyanezt. Ennek érdekében lapunk ingyenes mellékleteként csütörtökön közreadjuk a Korszerű mezőgazdaság című kiadványunk 4. számát, mely hat szakember cikkét tartalmazza a zárszámadásra való felkészülés tennivalóiról. Ajánljuk szövetkezeteink gazdáinak és vezetőinek, figyelmesen tanulmányozzák e cikkeket, mert minden . bizonynyal sok hasznosat tanulnak belőlük. Több és főbb minőségű gyermekcipő A harmadik negyedév végéig 240 ezer pár gyermekcipőt készített az Alföldi Cipőgyár Kecskeméti Gyáregysége, 0,6 százalékkal többet, mint amennyit a terv előirányzott. Mégsem erre a legbüszkébbek a cipőgyáriak, hanem arra, hogy a kereskedelemnek átadott áru 93,2 százaléka elsőosztályú minősítést kapott. Mint tudjuk, a korábbi években sok bosszúságot okozott a szülőknek az, hogy — különösen a lakkbőrös — gyermekcipőik gyorsan tönkrementek. A minőség javításában és természetesen a terv túlteljesítésében is segítették a cipőgyár dolgozóit az idén munkába állított korszerű, új gépek. Megszűnt a kézi munka a felsőrészkészítésnél is. A tíz, új „oszlopos tűzőgép” közül hármat Kosa Istvánná, Parádi Ferenc«« és Koroknai Mária kezelt. Török József napi teljesítménye körülbelül duplájára növeked azóta, amióta az új talpszélmaróval dolgozik. És végül bemutatunk néhány csinos darabot, azokból az új gyermekcipőkből, amelyeket a jövő évben már gyárt az üzem — amennyiben a kereskedelem rendel belőlük. Hárommillió forint szociális beruházás Ülést tartott a KPVDSZ megyei bizottsága