Petőfi Népe, 1964. december (19. évfolyam, 281-305. szám)

1964-12-10 / 289. szám

,<5bbre léptek, de hogyan tovább? Gdansk, Sopot, Gdynia. E há­rom tengerparti várost általá­ban egyszerre emlegetik a tu­ristákat csalogató prospektu­sok. Sopot igazi tengerparti nya­ralóhely. Ilyenkor ősszel kevés a turista, de nyáron hemzseg a kül- és belföldiektől. Kint jártunk a mólón vasárnapi sé­taként. A nagy víz csodálato­san nyugodt volt. Sok száz em­ber élvezte a tengeri levegőt, etették a sirályokat, a Grand Hotel (közvetlenül a tenger­part mellett épült) aranyfcny- ben ragyogott. Egyik nevezetessége Sopotnak az erdei opera, ahol nyaranta fesztiválokat rendeznek, néző­terén, amely a fák között épült, ötezer ember fér el. Gdynia, amelynek már 160 ezer lakosa van, szédületes iramban fejlődő kikötőváros. Kikötője a második legnagyobb Lengyelországban (Szczecin után). Nemzetközi hajóforgalma egyre nő. Gomba módra épül­nek a 6—8 emeletes modern bérházak. A legtovább Gdanskban tar­tózkodtam. Csodálatos szép, szinte tavaszias idő köszöntött ránk, ami szokatlan ilyenkor északon. Gdansnak több mint 300 ezer lakosa van jelenleg. A város elpusztult a háború alatt. Tel­jesen újjáépítették a régi kö­zépkori épületeket is, az ősi Hansa várost, a gótika és a re­neszánsz remekét. Nem is rom­város volt, hanem egy összefüg­gő hamutenger, mondják az it­teniek. Ma már ismét a régi fé­nyében ragyog. Van a belvá­rosnak egy utcája, amelyben valamikor a legmódosabb pol­gárok, a régi Danzig patríciu­sai, hajótulajdonosai, kereske­dői éltek. Ez az utca egyedül­álló, joggal mondják, hogy a vi­lág egyik legszebb utcája. A há­zak keskenyek, ég felé törők, rajtuk domborművek, a kapuk szemöldökfáján régi foglalkozá­sok emblémái. A reneszánsz vá­rosházát a Dluga utcában is újjáépítették. A városháza tor­nyán Zsigmond Ágoston len­gyel király életnagyságú szobra áll, a szobrot eredetiéhez híven színarannyal vonták be. Egyik ámulatból a másikba estem, mikor a csodálatos szép utcákat jártam lengyel kollé­gámmal. Az újjáépítés jórészt befejeződött, már csak egy-két épületen látni állványokat, itt-ott kísért a múlt, egy-két üszkös romot találni, de ez szinte elenyésző. Lengyel kísé­rőm arról beszélt, hogy Gdansk­ban Rákóczi Ferenc járt a XVIII. század elején. Este baráti beszélgetésre hí­vott meg dr. Leon Janluka, a régészeti múzeum igazgatója. Rengeteg anyagot mutatott a régi Gdanskról. A város újjáépítői — magya­rázta — előkeresték a régi ké­peket és annak alapján, meg emlékezésből restaurálták az egész várost. Csodálatos, hősi munkát vé­geztek. Mibe kerülhetett ez, mi­csoda erőfeszítésbe, mennyi pénzbe! Kecskeméti KISZ-titkárok ankélja a Petőfi l\c*pe szerkesztőségében Néhány kecskeméti hivatali, középiskolai és felsőfokú tech­nikumi, üzemi, valamint válla­lati KlSZ-titkárt hívott meg szerkesztőségünk a napokban egy kis baráti beszélgetésre. Az ankét célja az újonnan megvá­lasztott KISZ-alapszervezeti ve­zetőségek eddig; munkájának, eredményeinek és gongjainak megismerése, közös megvitatása volt — a KISZ VI. kongresszu­sának tézisei alapján. Már elöljáróban megállapít­hatjuk: a kongresszusi előkészü­letek újabb lendületet, pezsgést hoztak az alapszervezetek életé­be, amelynek magyarázata, hogy az új vezetőségek általá­ban tudatosan törekednek a feladatok végrehajtásának leg­célszerűbb kollektív módszerei­nek kialakítására. Kiderül ez a helyes törekvés a Kecskeméti Reszelőgyár KISZ-szervezetének munkájából is. Ahol nem hiányzik a segítség Az üzemben a tervlemaradás pótlásához a KISZ felhívása nyomán a fiatalok is nagyban hozzájárultak. Munkakedvük fo­kozódását az is elősegíti, hogy a vállalat párt-, gazdasági és szakszervezeti vezetői támogat­ják az alapszervezetet. — A jó légkörben könnyebb a KISZ- vezetőség munkája, a segítség sok terhet levesz a válláról, s így módunk volt például nagy­arányú közvéleménykutatást is végezni. Megtudni a kérdő­íveinkre kapott válaszokból, hogy a tagság mit vár a KISZ- től. s azt is, hogy kinek milyen munkához lenne kedve az alap­szervezetben — mondotta né­hány József üzemi KISZ-titkár. — Ugrásszerűen megnőtt ná­lunk is a kulturális igény, ami azt jelenti, hogy túl az iskolai leladatokon, a város szellemi, társadami életébe is aktívabban szeretnénk bekapcsolódni — je­gyezte meg Bajnai György, a Felsőfokú Gépipari Technikum KISZ-szervezetének szervező titkára. — Ám az a baj, hogy kevés a megfelelő szórakozási Gdyníai látkép. A sopoti móló. lehetőség Kecskeméten. Ezen mi az újonnan szervezett klubunk­kal próbálunk némileg enyhíte­ni. A diákok i többsége nem a felszínes, hanem a gazdag, tar­talmas, kulturált időtöltést igényli. Azt, hogy megismerjék más fiatalok munkáját, problé­máit, tanuljunk egymástól, szó­rakozzunk, sportoljunk együtt. A KISZ-munka eredményes módszerei közül minél többet szeretnénk megismerni, elsajá­títani és alkalmazni, mert a to­vábbi fejlődésünknek ez az egyik legfontosabb feltétele. A Felsőfokú Gépipari Tech­nikum kétszázötven diákjának a „fészekrakási” gondokból, fel­adatokból is kijutott az elmúlt hónapokban. A tanulók szemé­lyenként több mint 200 óra tár­sadalmi munkát végeztek az építkezésnél. S a jövő nyáron újabb egy hónapot dolgoznak az iskola további bővítésén, hiszen a következő tanévben a tanuló­létszám több mint kétszerese lesz a jelenleginek. A nagyará­nyú társadalmi munkát hozzá­értéssel irányítja a KlSZ-szer- vezet. Emellett sportpályát is építenek, szeretnének létrehozni egy műszaki klubot, s terveik között szerepel, a nemrégiben lezajlott nagy sikerű diákbálhoz hasonlóan, egy újabb táncmulat­ság rendezése, méghozzá az Aranyhomokban. Lendület, ötlet, kezdeménye­zés jellemzi a Felsőfokú Gépipa­ri Technikum KlSZ-szervezeté- nek tevékenységét, amire nem­csak felfigyelni érdemes, ha­nem támogatni is kell őket. Csak „albérletben“ A Kecskeméti Közgazdasági Technikum mezőgazdasági tago­zatának diákjai viszont már sú­lyosabb nehézségekkel küszköd­nek. Igaz. ők is, akárcsak a gép­ipariak vagy a megyei bíróság és a Reszelőgyár KlSZ-fiatal- jai, szívesen vállalnak részt pél­dául a kecskeméti Felszabadu­lási park létrehozásából (be­kapcsolódtak tavaly a „Virágos Kecskemétért” mozgalomba is), s ezen felül az iskola szakkö­reiben a tanulmányi munkát hathatósan segítő, színvonalas tevékenység folyik. — Az iskolában, nyilvános he­lyeken nem jöhetünk rendsze­resen össze, a „házi buli” sem célszerű találkozási mód, de megfelelő, a felesleges iskolai kötöttségtől független klubhe­lyiségünk nincs. Ha például színjátszóink elmennek egy tsz. be előadásra, nem tudjuk fogad­ni az ottani fiatalok esetleges viszontlátogatását. pedig — mi­vel mi is nemsokára termelőszö­vetkezetekben dolgozunk — az ilyen kapcsolatokra nagy szük­ségünk lenne — magyarázta a közgazdasági technikum KISZ- titkára, Sinka József. Igaz, az iparitanuló-intézet kölcsönöz bizonyos időpontban helyiséget, de ez nem lehet végső megol­dás. — Sokat tehet, s a jövőben többet is kell tenni a jogászok­nak az emberek felvilágosítá­sáért, neveléséért. Ezért hatá­rozta el a megyei bíróság KISZ- szervezete minél több jogprdpa- ganda előadás tartását, ezért se­gítjük nemcsak a jogi tanács­adási, hanem az adminisztratív munkát if — mondotta ifjú dr. Bodóczky László, a megyei bí­róság KISZ-titkára. — Termé­szetes. hogy a mi „szakmánk­ban” is érezhető a szocialista társadalom hatása, s hogy iga­zán szocialista jogászokká vál­junk, szükséges az is, hogy ala-, posan ismerjük az életet. Az elméleti tudnivalókat alkotó módon csak így tudjuk alkal­mazni. Erre csak egy példát: Felismertük, hogy javító-nevelő munkára ítéltek nevelésében a KISZ-szervezetek is sokat te­hetnek. Ki legyen a „gazda“? Sok mindenről szó esett még ezen az ankéton. Kiderült, hogy a vizsgált öt alapszervezetben a létszám alakulása, a munka tar­talmi része szembetűnően ja­vult. s az is, hogy a fiatalok a szakmai feladataikon túl is szí­vesen kapcsolódnak be egyéb társadalmi tevékenységbe. Az eredményekkel azonban sem a KISZ-titkárok, sem a tagság nincs megelégedve. Azzal sem, hogy például a Reszelőgyárban még mindig nem dőlt el, hogy az ipari tanuló KISZ-tagoknak az üzemi vagy az iskolai KISZ- szervezet a „gazdája”. Ebben a kérdésben valóban mielőbb dön­tésre kellene jutni. Vincze Bálint, az Iparcikk­kiskereskedelmi Vállalat kecs­keméti kirendeltsége KISZ-tit- kárának véleménye szerint az is helytelen hogy igen sok keres­kedelemben dolgozó fiatal, mi­után felszabadult, segéd lett, már „öregnek” tartja magát a KISZ-tagságra. Az ilyen és ha­sonló gondokon túl azonban nyilvánvalóvá vált. hogy az alapszervezetekben igyekeznek — és nem is eredménytelenül — a kongresszusi előkészületekből, versenyekből adódó lendület erejét „vitorlába fogni”, úgy­hogy a mindjobban gyarapodó tagságot egységes, erős kollek­tívába tömörítsék. Felmerült az az igény is. hogy a KISZ-bi- zottságok, az egyes alapszerve­zetek speciális jellegéből, prob- i lémáiból, adottságaiból kiindul­va, több konkrét elvi és gyakor­lati segítséget adjanak a mun­kához. Ez is lényeges feltétele annak, hogy a jelenlegi aktivitás a KISZ-kongresszus után to­vább fokozódjék. Bubor Gyula Mélyfűrásos erdőtelepítés Géderlakon (Tudósítónktól.) Mélyfúrásos erdőtelepítéshez kezdtek a napokban Géderla­kon, az Üj Élet Tsz 28 holdján. A kivitelezést a Dunaártéri Ál­lami Erdőgazdaság végzi Simon Miklós erdőmérnök és Dezse- ráczki József járási erdész ve­zetésével. A 70—90 centiméter mély­szántásból és talajegyengetésből álló talajelőkészítés után meg­kezdődtek a fúrási és ültetési munkák. A hároméves, 6—7 méteres óiiásnyársuhángokat átlagosan öt méter mélyen ül­tetik el. Így az időjárás nem befolyásolja fejlődésüket, mert a talajvízzel állandó kapcsolat­ban vannak. Másrészt a mély­ültetés jóvoltából évenként két­méteres növekedést és 5—6 cen­timéteres törzsvastagodást ér­nek el a fák. A szokásos 30 éves vágásfordulót ily módon 15 év alatt érik el. Hatszor hat méteres sor- és tőtávolságra ül­tetik a fákat, a hazai és olasz­országi kipróbált tapasztalatok­nak megfelelően. Egy-egy suháng helyének fú­rása, s a suháng elültetése 10 forintot jelent az itt dolgozó tsz-gazdáknak. Ez pedig nem rossz kereseti lehetőség most, amikor a határban végeztek az őszi munkákkal. PETŐFI NÉPE A Magyar Szocialista Munkáspárt Bács-Kiskun megyei Bizottsága és a megyei tanács lapja. Főszerkesztő: dr. Weither Dániel. Kiadja a Bács megyei Lapkiadó Vállalat. Felelős kiadó: Mezei István igazgat-: Szerkesztőség: Kecskemét, Városi Tanácsház Szerkesztőségi telefonközpon 26-19. 25-16. Kiadóhivatal: Kecskemét, Szabadság tér i Telefon: 17-09. Terjeszti a Magyar Posta. Előfizethető: a helyi postahivataloknál és kézbesítőknél. Előfizetési díj 1 hónapra 13 forint Bács-Kiskun megyei Nyomda V. Kecskemét — Telefon: n-85. Index; 25 065. A gondolatok nem hagytak nyugodni, megkérdeztem, hogy tudták mindezt előteremteni. Vendéglátóm szerényen mo­solygott. — Az egész ország összefo­gott, de a környékbeli lakosság különösen. A párt határozatban mondta ki: Gdansnak a régi formájában kell újjászületnie. Ezzel úgy látszik befejezett­nek tekintette a témának ezt a részét és tovább magyarázta a képeket. — ön mindezeket már látta, amit itt mutatok, de azért nem árt, ha egy kicsit többet tud róluk. Ez a gótikus városháza 82 méter magas toronnyal. Itt a Neptun kút a XVII., XVIII. századból. Ugye milyen szép? Itt van az úgynevezett Arany­ház az 1617-es évből. Micsoda hősi nép! Minő ra­gyogó elszántság, akaraterő kellett ahhoz, hogy ilyen csodá­latos várost újjáépítsen rom­jaiból. Hiszen nemcsak Gfdansk- ról van itt szó, hanem más ősi városokról, többek között Poz­nanról, amelynek elpusztult ré­szeit szintén a régi formában építették újjá. A hősiesség igazi, ragyogó példájával találkoztam másnap is, amikor a Westerplattén idéztük a második világháború kitörésének pillanatait. (Folytatjuk.) Kereskedő Sándor VIII. A múzeumigazgatónál Gdanskban

Next

/
Thumbnails
Contents