Petőfi Népe, 1964. december (19. évfolyam, 281-305. szám)
1964-12-10 / 289. szám
,<5bbre léptek, de hogyan tovább? Gdansk, Sopot, Gdynia. E három tengerparti várost általában egyszerre emlegetik a turistákat csalogató prospektusok. Sopot igazi tengerparti nyaralóhely. Ilyenkor ősszel kevés a turista, de nyáron hemzseg a kül- és belföldiektől. Kint jártunk a mólón vasárnapi sétaként. A nagy víz csodálatosan nyugodt volt. Sok száz ember élvezte a tengeri levegőt, etették a sirályokat, a Grand Hotel (közvetlenül a tengerpart mellett épült) aranyfcny- ben ragyogott. Egyik nevezetessége Sopotnak az erdei opera, ahol nyaranta fesztiválokat rendeznek, nézőterén, amely a fák között épült, ötezer ember fér el. Gdynia, amelynek már 160 ezer lakosa van, szédületes iramban fejlődő kikötőváros. Kikötője a második legnagyobb Lengyelországban (Szczecin után). Nemzetközi hajóforgalma egyre nő. Gomba módra épülnek a 6—8 emeletes modern bérházak. A legtovább Gdanskban tartózkodtam. Csodálatos szép, szinte tavaszias idő köszöntött ránk, ami szokatlan ilyenkor északon. Gdansnak több mint 300 ezer lakosa van jelenleg. A város elpusztult a háború alatt. Teljesen újjáépítették a régi középkori épületeket is, az ősi Hansa várost, a gótika és a reneszánsz remekét. Nem is romváros volt, hanem egy összefüggő hamutenger, mondják az itteniek. Ma már ismét a régi fényében ragyog. Van a belvárosnak egy utcája, amelyben valamikor a legmódosabb polgárok, a régi Danzig patríciusai, hajótulajdonosai, kereskedői éltek. Ez az utca egyedülálló, joggal mondják, hogy a világ egyik legszebb utcája. A házak keskenyek, ég felé törők, rajtuk domborművek, a kapuk szemöldökfáján régi foglalkozások emblémái. A reneszánsz városházát a Dluga utcában is újjáépítették. A városháza tornyán Zsigmond Ágoston lengyel király életnagyságú szobra áll, a szobrot eredetiéhez híven színarannyal vonták be. Egyik ámulatból a másikba estem, mikor a csodálatos szép utcákat jártam lengyel kollégámmal. Az újjáépítés jórészt befejeződött, már csak egy-két épületen látni állványokat, itt-ott kísért a múlt, egy-két üszkös romot találni, de ez szinte elenyésző. Lengyel kísérőm arról beszélt, hogy Gdanskban Rákóczi Ferenc járt a XVIII. század elején. Este baráti beszélgetésre hívott meg dr. Leon Janluka, a régészeti múzeum igazgatója. Rengeteg anyagot mutatott a régi Gdanskról. A város újjáépítői — magyarázta — előkeresték a régi képeket és annak alapján, meg emlékezésből restaurálták az egész várost. Csodálatos, hősi munkát végeztek. Mibe kerülhetett ez, micsoda erőfeszítésbe, mennyi pénzbe! Kecskeméti KISZ-titkárok ankélja a Petőfi l\c*pe szerkesztőségében Néhány kecskeméti hivatali, középiskolai és felsőfokú technikumi, üzemi, valamint vállalati KlSZ-titkárt hívott meg szerkesztőségünk a napokban egy kis baráti beszélgetésre. Az ankét célja az újonnan megválasztott KISZ-alapszervezeti vezetőségek eddig; munkájának, eredményeinek és gongjainak megismerése, közös megvitatása volt — a KISZ VI. kongresszusának tézisei alapján. Már elöljáróban megállapíthatjuk: a kongresszusi előkészületek újabb lendületet, pezsgést hoztak az alapszervezetek életébe, amelynek magyarázata, hogy az új vezetőségek általában tudatosan törekednek a feladatok végrehajtásának legcélszerűbb kollektív módszereinek kialakítására. Kiderül ez a helyes törekvés a Kecskeméti Reszelőgyár KISZ-szervezetének munkájából is. Ahol nem hiányzik a segítség Az üzemben a tervlemaradás pótlásához a KISZ felhívása nyomán a fiatalok is nagyban hozzájárultak. Munkakedvük fokozódását az is elősegíti, hogy a vállalat párt-, gazdasági és szakszervezeti vezetői támogatják az alapszervezetet. — A jó légkörben könnyebb a KISZ- vezetőség munkája, a segítség sok terhet levesz a válláról, s így módunk volt például nagyarányú közvéleménykutatást is végezni. Megtudni a kérdőíveinkre kapott válaszokból, hogy a tagság mit vár a KISZ- től. s azt is, hogy kinek milyen munkához lenne kedve az alapszervezetben — mondotta néhány József üzemi KISZ-titkár. — Ugrásszerűen megnőtt nálunk is a kulturális igény, ami azt jelenti, hogy túl az iskolai leladatokon, a város szellemi, társadami életébe is aktívabban szeretnénk bekapcsolódni — jegyezte meg Bajnai György, a Felsőfokú Gépipari Technikum KISZ-szervezetének szervező titkára. — Ám az a baj, hogy kevés a megfelelő szórakozási Gdyníai látkép. A sopoti móló. lehetőség Kecskeméten. Ezen mi az újonnan szervezett klubunkkal próbálunk némileg enyhíteni. A diákok i többsége nem a felszínes, hanem a gazdag, tartalmas, kulturált időtöltést igényli. Azt, hogy megismerjék más fiatalok munkáját, problémáit, tanuljunk egymástól, szórakozzunk, sportoljunk együtt. A KISZ-munka eredményes módszerei közül minél többet szeretnénk megismerni, elsajátítani és alkalmazni, mert a további fejlődésünknek ez az egyik legfontosabb feltétele. A Felsőfokú Gépipari Technikum kétszázötven diákjának a „fészekrakási” gondokból, feladatokból is kijutott az elmúlt hónapokban. A tanulók személyenként több mint 200 óra társadalmi munkát végeztek az építkezésnél. S a jövő nyáron újabb egy hónapot dolgoznak az iskola további bővítésén, hiszen a következő tanévben a tanulólétszám több mint kétszerese lesz a jelenleginek. A nagyarányú társadalmi munkát hozzáértéssel irányítja a KlSZ-szer- vezet. Emellett sportpályát is építenek, szeretnének létrehozni egy műszaki klubot, s terveik között szerepel, a nemrégiben lezajlott nagy sikerű diákbálhoz hasonlóan, egy újabb táncmulatság rendezése, méghozzá az Aranyhomokban. Lendület, ötlet, kezdeményezés jellemzi a Felsőfokú Gépipari Technikum KlSZ-szervezeté- nek tevékenységét, amire nemcsak felfigyelni érdemes, hanem támogatni is kell őket. Csak „albérletben“ A Kecskeméti Közgazdasági Technikum mezőgazdasági tagozatának diákjai viszont már súlyosabb nehézségekkel küszködnek. Igaz. ők is, akárcsak a gépipariak vagy a megyei bíróság és a Reszelőgyár KlSZ-fiatal- jai, szívesen vállalnak részt például a kecskeméti Felszabadulási park létrehozásából (bekapcsolódtak tavaly a „Virágos Kecskemétért” mozgalomba is), s ezen felül az iskola szakköreiben a tanulmányi munkát hathatósan segítő, színvonalas tevékenység folyik. — Az iskolában, nyilvános helyeken nem jöhetünk rendszeresen össze, a „házi buli” sem célszerű találkozási mód, de megfelelő, a felesleges iskolai kötöttségtől független klubhelyiségünk nincs. Ha például színjátszóink elmennek egy tsz. be előadásra, nem tudjuk fogadni az ottani fiatalok esetleges viszontlátogatását. pedig — mivel mi is nemsokára termelőszövetkezetekben dolgozunk — az ilyen kapcsolatokra nagy szükségünk lenne — magyarázta a közgazdasági technikum KISZ- titkára, Sinka József. Igaz, az iparitanuló-intézet kölcsönöz bizonyos időpontban helyiséget, de ez nem lehet végső megoldás. — Sokat tehet, s a jövőben többet is kell tenni a jogászoknak az emberek felvilágosításáért, neveléséért. Ezért határozta el a megyei bíróság KISZ- szervezete minél több jogprdpa- ganda előadás tartását, ezért segítjük nemcsak a jogi tanácsadási, hanem az adminisztratív munkát if — mondotta ifjú dr. Bodóczky László, a megyei bíróság KISZ-titkára. — Természetes. hogy a mi „szakmánkban” is érezhető a szocialista társadalom hatása, s hogy igazán szocialista jogászokká váljunk, szükséges az is, hogy ala-, posan ismerjük az életet. Az elméleti tudnivalókat alkotó módon csak így tudjuk alkalmazni. Erre csak egy példát: Felismertük, hogy javító-nevelő munkára ítéltek nevelésében a KISZ-szervezetek is sokat tehetnek. Ki legyen a „gazda“? Sok mindenről szó esett még ezen az ankéton. Kiderült, hogy a vizsgált öt alapszervezetben a létszám alakulása, a munka tartalmi része szembetűnően javult. s az is, hogy a fiatalok a szakmai feladataikon túl is szívesen kapcsolódnak be egyéb társadalmi tevékenységbe. Az eredményekkel azonban sem a KISZ-titkárok, sem a tagság nincs megelégedve. Azzal sem, hogy például a Reszelőgyárban még mindig nem dőlt el, hogy az ipari tanuló KISZ-tagoknak az üzemi vagy az iskolai KISZ- szervezet a „gazdája”. Ebben a kérdésben valóban mielőbb döntésre kellene jutni. Vincze Bálint, az Iparcikkkiskereskedelmi Vállalat kecskeméti kirendeltsége KISZ-tit- kárának véleménye szerint az is helytelen hogy igen sok kereskedelemben dolgozó fiatal, miután felszabadult, segéd lett, már „öregnek” tartja magát a KISZ-tagságra. Az ilyen és hasonló gondokon túl azonban nyilvánvalóvá vált. hogy az alapszervezetekben igyekeznek — és nem is eredménytelenül — a kongresszusi előkészületekből, versenyekből adódó lendület erejét „vitorlába fogni”, úgyhogy a mindjobban gyarapodó tagságot egységes, erős kollektívába tömörítsék. Felmerült az az igény is. hogy a KISZ-bi- zottságok, az egyes alapszervezetek speciális jellegéből, prob- i lémáiból, adottságaiból kiindulva, több konkrét elvi és gyakorlati segítséget adjanak a munkához. Ez is lényeges feltétele annak, hogy a jelenlegi aktivitás a KISZ-kongresszus után tovább fokozódjék. Bubor Gyula Mélyfűrásos erdőtelepítés Géderlakon (Tudósítónktól.) Mélyfúrásos erdőtelepítéshez kezdtek a napokban Géderlakon, az Üj Élet Tsz 28 holdján. A kivitelezést a Dunaártéri Állami Erdőgazdaság végzi Simon Miklós erdőmérnök és Dezse- ráczki József járási erdész vezetésével. A 70—90 centiméter mélyszántásból és talajegyengetésből álló talajelőkészítés után megkezdődtek a fúrási és ültetési munkák. A hároméves, 6—7 méteres óiiásnyársuhángokat átlagosan öt méter mélyen ültetik el. Így az időjárás nem befolyásolja fejlődésüket, mert a talajvízzel állandó kapcsolatban vannak. Másrészt a mélyültetés jóvoltából évenként kétméteres növekedést és 5—6 centiméteres törzsvastagodást érnek el a fák. A szokásos 30 éves vágásfordulót ily módon 15 év alatt érik el. Hatszor hat méteres sor- és tőtávolságra ültetik a fákat, a hazai és olaszországi kipróbált tapasztalatoknak megfelelően. Egy-egy suháng helyének fúrása, s a suháng elültetése 10 forintot jelent az itt dolgozó tsz-gazdáknak. Ez pedig nem rossz kereseti lehetőség most, amikor a határban végeztek az őszi munkákkal. PETŐFI NÉPE A Magyar Szocialista Munkáspárt Bács-Kiskun megyei Bizottsága és a megyei tanács lapja. Főszerkesztő: dr. Weither Dániel. Kiadja a Bács megyei Lapkiadó Vállalat. Felelős kiadó: Mezei István igazgat-: Szerkesztőség: Kecskemét, Városi Tanácsház Szerkesztőségi telefonközpon 26-19. 25-16. Kiadóhivatal: Kecskemét, Szabadság tér i Telefon: 17-09. Terjeszti a Magyar Posta. Előfizethető: a helyi postahivataloknál és kézbesítőknél. Előfizetési díj 1 hónapra 13 forint Bács-Kiskun megyei Nyomda V. Kecskemét — Telefon: n-85. Index; 25 065. A gondolatok nem hagytak nyugodni, megkérdeztem, hogy tudták mindezt előteremteni. Vendéglátóm szerényen mosolygott. — Az egész ország összefogott, de a környékbeli lakosság különösen. A párt határozatban mondta ki: Gdansnak a régi formájában kell újjászületnie. Ezzel úgy látszik befejezettnek tekintette a témának ezt a részét és tovább magyarázta a képeket. — ön mindezeket már látta, amit itt mutatok, de azért nem árt, ha egy kicsit többet tud róluk. Ez a gótikus városháza 82 méter magas toronnyal. Itt a Neptun kút a XVII., XVIII. századból. Ugye milyen szép? Itt van az úgynevezett Aranyház az 1617-es évből. Micsoda hősi nép! Minő ragyogó elszántság, akaraterő kellett ahhoz, hogy ilyen csodálatos várost újjáépítsen romjaiból. Hiszen nemcsak Gfdansk- ról van itt szó, hanem más ősi városokról, többek között Poznanról, amelynek elpusztult részeit szintén a régi formában építették újjá. A hősiesség igazi, ragyogó példájával találkoztam másnap is, amikor a Westerplattén idéztük a második világháború kitörésének pillanatait. (Folytatjuk.) Kereskedő Sándor VIII. A múzeumigazgatónál Gdanskban
