Petőfi Népe, 1964. december (19. évfolyam, 281-305. szám)

1964-12-10 / 289. szám

&JLK*K

A sportköri taggyűlésekről

December 20-ig minden sportkörben taggyűlést kell tartani, amelyeken a megadott szempontok szerint a sportkörök vezetői beszámolnak a tagságnak az év sportmunkájáról, eredményeikről, a jövő év terveiről.

A kiskunhalasi járásban ez ideig több sportkörnél — Pirtó ém Balotaszállás kivételével — a taggyűléseket megtartották. Jól szervezett gyűlést tapasztaltunk a MEDOS2, a MÁV, a Spartacus és a Postás SK-nál, ahol a tagság mintegy 70 százaléka jelent meg. Az évi sportmunkáról szóló beszámolók többségére jellemző volt az őszinte hang, melyben a vezetők az eredmények ismertetése mellett feltárták a hibákat is. A beszámolók általában a sportkörük munkájának értékelésében a szakosztályok helyzetével, eredményeivel, a tömegsporttal,

a szakosztályok nevelő tevékenységével a Kilián-mozgalom- mal foglalkoztak.

Öröm volt hallani, hogy a taggyűlésen előterjesztett határozati javaslatokban egyre több sportkör foglalkozik a fiatalok erkölcsi, politikai nevelésének fontosságával, a tömegsport fejlesztésével, a pénzügyi fegyelem, a takarékos gazdálkodás kérdéseivel. A beszámolókat követő vitákat általában az eddigi bólogató szokás helyett a bátran bíráló, jó javaslatokat felszínre adó, segíteni akaró szándék jellemezte. A sportkörökben nemrég készültek el a jövő évi tervek, a versenynap- tár és a költségvetés. A ME- DOSZ és a MÁV közgyűlésén elhangzottakból örömmel hallottuk, hogy a szakosztályok csapatainak versenyein túl,, a versenynaptárban újra helyet kaptak az üzemi versenyek,

A megyei TS versenynaptárából

A legnépszerűbb sportág tervei

Mikor kezdődnek a különböző labdarúgó-bajnokságok. Ügy gondoljuk, hogy sok szurkolót érdekel ez a téma, ezért ma a labdarúgás oldalánál lapoztuk fel a megyei TS jövő évi versenynaptárát.

Legkorábban az NB Il-ben kezdenek. Március 7-én már bajnoki mérkőzést játszik a Dózsa. A tavaszi forduló június13- ig tart. A következő vasárnapon pályára lépnek az NB III-as csapataink, és' ebben az osztályban is június 13-án fejezik be a tavaszi szezont NB I-es és NB 1/B-s csapatunk ugyan nincsen, de bizonyára mindenkit érdekel, hogy a két magasabb osztályban is március

14- én kezdenek.

Március 21-én már teljesen működésbe lép a bajnoki gépezet. Ekkor kezdődnek a megyei Északi és Déli, valamint az összevont járási és járási íl. osztályú bajnokságok.

Érdekes, hogy az őszi fordulók rajtja már valamennyi osztályban azonos. Augusztus 1-től kezdve láthatunk majd újra bajnoki labdarúgó-mérkőzéseket egészen november 14-ig. Az ifjúsági bajnokságok a felnőtt csapatok bajnokságával párhuzamosan kerülnek megrendezésre.

A következő évben ismét kiírják az idén. oly.,si kerrel megrendezett Magyar Népköztársasági Kupát, mely március 7-én kezdődik, és augusztus 20-án már az országos döntőt is leját- szák.

Végül ismét megrendezik —, reméljük az eddigieknél sokkal több résztvevővel — a sportegyesületi serdülő, Valamint az ifjúsági csapatok országos tornáját. E két rendezvény járási és megyei selejtezői szintén március hónapban kezdődnek. A serdülőknél június 30-án, az ifjúságiaknál pedig augusztus

15-én fejeződik be az országos döntővel.

mint például a sakk, asztalitenisz, teke, kézilabda, vagy labdarúgó üzemi bajnokságok, amelyek városunkban népszerűek voltak eddig is.

A másik alapvető eredménye taggyűléseinknek, hogy majdnem kivétel nélkül mindenütt foglalkoztak a téli sportolás megszervezésével. A bajnokságok befejeztével, a rossz idő beálltával egy időre mindenütt megszűnik a tömegméretű sportolás. A halasi járás sportköreiben, ahol csak némi lehetőség is mutatkozik házi asztalitenisz, sakk, teremkézilabda versenyeket rendeznek. A MEDOSZ például a pályát szegélyező futópályán korcsolyapályát létesít. Ezt csak helyeselni lehet, s a kezdeményezést kövesse minél több sportkörünk. Használják ki e lehetőségeket;

A taggyűlések előkészítése és lebonyolítása bizonyítja, hogy a Magyar Testnevelési és Sport- szövetség kongresszusa óta eltelt idő sportéletünk egyre erőteljesebb fejlődésének hasznos éve volt. Arra kell törekedni minden sportkörnek és vezetőiknek továbbra is, hogy a megkezdett úton haladva fejlesszük a közös tevékenységet, amely bizonyára további eredményekhez vezet.

Szalai László

Hogyan tippeljünk

A totó 49. fordulójában nagy harc indult meg a 13 plusz 1-es találat eléréséért. Különösebb meglepetés nem akadt, mégsem sikerült senkinek a több mint egymilliós összeg elérése, úgyhogy a most vasárnapi fordulón egyetlen 13 plusz 1-es találattal 1 600 000 forintot is lehet nyerni. A három db 13 talála- tos szelvény nyereménye 161 800 Ft. A IO7 db 12 találatos szelvényre 3023 Pt-ot fizetnek. Az 1492 db 11 találatos szelvényre 217 Ft jár, míg a 11 038 db 10 találatos szelvény mindegyikére 43 Ft jut.

E heti tippjeink:

1. Juventus—Milan 1, x, 2

2. Lanerossi—Fiorentina 1

3. Genoa—Atalanta l

4. Lazio—Torino x, 1

5. Messina—Róma 1, 2

6. Alessandria—Brescia x, 2

7. Livorno—Spal x

8. Trani—Modena 2

9. Triestina—Napoli 2, x

10. Angers—Strasbourg 1

11. Rennes—Bordeaux 1

12. Toulon—St. Etienne 1, x

13. Toulouse—Nimes x, 2

Pótmérkőzések: x, I, 1»

Az önképzés

A sakkozók között vannak született tehetségek, de senki sem született még világbajnoknak. A tehetség az az alap. amire építve köny- nyebben elérhető a mesteri tudás. Ezt a tudást nem adják ingyen. Több évi tudatos képzés mellett megfelelő versenyalkalom is keli a megtanult megnyitások kipróbálásához. A megnyitások tanulása melleit nem szabad megfeledkezni a középjátékbeli tudás fejlesztéséről setn. Ehhez versenyjátszmákat kell váltani, és sokat elemezni. A sakkjátszma végső fázisában való könnyebb eligazodást a végjátékok ismerete segíti elő. A* sakkelmélettel foglalkozó versenyzőnek nem szabad soha szem elől téveszteni, hogy nem a lejátszott mérkőzések száma, hanem a minősége számít!

A következő két játszma elméleti értékű. Az elsőben Virág mester- jelölt a legújabb megnyitáselméleti kutatás ismeretében könnyen nyert, mert ellenfele gyanútlanul belesétált a vesztő változatba. Körösi József hosszabb ideje játssza világossal a zárt szicíliai felállást. A második játszmánkban egyik legutóbbi sikerét mutatjuk be.

SPANYOL MEGNYITÁS

Érdy Béla Virág Ferenc

Maróczy Kupa mérkőzés.

Budapest, 1964.

1. e4, e5 2. Hf3, Hc6 3. Fb5, a6 4. Fa4. Hf6 5. 0—0, Fe7 6. Bel, b5 7. Fb3.\ 0—0 8. c3, d5 9. ed:, Hd5: 10. He5:, He5: 11. Be5:, Hf6 12. d4, Fd6 13. Bel, Hg4 14. h3, Vh4 15. Vf3!, Hf2: (Lépéscserével ez történt a változat híres törzsjátszmájában is, 1918-ban, a New York-i Capablanca —Marshall mérkőzésen.)

16. Fd2ü (Hiba lenne 16. V£2:?, Fh2f! 17. Kfl, Fg3! miatt. 16. —, Fg3 azonnal veszít. 17. Vf7:f és matt a következő lépésben. 16. Be8- ra Hh3:f 17. gh:, Fb7 18. Bf8:f. Bf8: 19. Ve3, Ff4! 20. Vf4:, Veit 21. Kh2, Vh.lt következnék védhetetlen támadással. Capablanca 16. Be2-vel folytatta, és a későbbiek folyamán nyert. A 16. Fd2 lépés mégis erősebb. mert fenyeget 17. Vf2:, 17.

Va8: tisztnyeréssel.) 16. —, Fh3:

(Több esélyt adott volna 16. —, Fb7!) 17. gh:, Fg3? 18. Be3!, Ff4 19. Vf2:, Fe3: 20. Ve3:, Bae8 21. Vf3, Be€ 22. Fe6:, íe: 23. Ve3, VÍ6 24. Ha3, Vf5 25. Bel, Bf6 26. Be2, Vflt 27. Kh2, Bg6 28. VÍ2, Vdl 29. Vei és sötét feladta.

szicíliai védelem

Körösi József Jovic Ljubisa

Kecskeméti V. M.—Novi Sad SK.

Kecskemét, 1964.

1. e4, c5 2. Hf3, Hc6 3. d3, g6 4. g3, Fg7 5. Fg2, d6 6. 0—0, Hh6 7. C3, 0—0 8. Bel, e5 (Hiba. A sötét centrumgyalogok elmerevülnek ezzel a lépéssel, és gyenge lesz a d6 pont. Ebben a rendszerben gyakoribb a Fd7, Bb8 felállás, vezérszámyi kezdeményezéssel.) 9. Hbd2, f5 10. ef:§ Ff5: 11. He4, Vd7 12. d4!?, ed: (Aktívabb 12. — Fe4: 13. Be4:, d5! 14. Bel, e4) 13. cd:, Fg4 14. Fh6:!, Fh6: 15. de:, Fg7 16. Vd5t, Kh8 17. Hd6: (Világos ügyes lebonyolítással gyalogokat nyert. Az ellentámadás kivédésével győzelmet ígér anyagi előnye.) 17. —, F/3: 18. Ff3:, Hd4 19. Fe4, Bb8 20. Badl, Va4 21. HÍ7t. Bf7: 22. Vf7:, He2f 23. Kfl, Ve4:

24. f3! (24. Be2:-re Vhl matt!

Egyébként fenyegetett 24. —, Vhlf 25. Ke2:, Ve4t 26. Kd2, Vd4f örökös sakkal) 24. —, Vc2 25. Bd7, Vb2; 26. Be2:, Vblf 27. Kg2, Bg8 28. Be8, és sötét feladta.

Czár János

Sakkhírek

VTSK—Kecskemét 6:6. Maróczy Kupa csapatmérkőzés Budapesten. Ezúttal nem jött ki a lépés és döntetlennel volt kénytelen megelégedni a kecskeméti csapat. Nyert Virág, Pápai, Kádár és Balázs. Döntetlenül végzett Czár, Nagy, Körösi J. és Kalmár.

A Maróczy Kupa csapatbajnokság további eredményei: KIS TEXT—

DEAC 3,5:8,5, Turbó—Váci V. 6:6* Belügyi Dózsa—Szegedi V. 5:6 (1)* Izzó—Salgótarjáni K. 8,5:3,5, Előre—1 Miskolci VSC—7:5, Testvériség—M*AV SAC 8,5:3,5. — A Keleti csoport állása: Izzó 45,5, DEAC 44,5, Belügyi Dózsa 41 (1), Kecskeméti V. M. 40, Szegedi 38,5 (1), Testvériség 38,5,

Bp. Előre 35,5, Turbó 34,5, KISTEXT 34 VTSK 34, Salgótarján 30. Miskolc 29,5, MÁV SAC 29, Vác 26,5 pont.

Ifjú sakkozók

A Bácsalmási Vörösmarty Általános Iskola kellemesen fűtött termében fiúk és lányok hajolnak a sakktábla fölé. Itt jönnek össze minden szerdán az iskolai úttörőcsapat sakkszakkörének tagjai,’ hogy Szigeti Jakab tanár irányításával megismerkedjenek a játék alapelemeivel és készüljenek a különböző versenyekre.

A szakkör tagjai között van olyan is, mint Horváth Gyula, aki már felnőtt versenyen is indult, sőt, tagja volt a község csapatának. Igaz — ő már öt éve sakkozik, de csak most először foglalkoznak komolyan vele.

Húsz fiú és hat leány tagja van a szakkörnek. Sokan még csak most ismerkednek az első lépésekkel, mások már a bonyolultabb állásokban is eligazodnak. Ezekben a hideg napokban még többen látogatják az edzéseket, hiszen szabadtéri sportolásra most nincs lehetőség. És a szakkör tagjai valamennyien nagyon szeretik a sportot.

Csend van a teremben. A feketefehér mezők fölé hajló pajtások el- mélyülten figyelik a saját és ellenfelük hadállását.

Molnár József

Bezárultak a labdarúgópályák kapui. Befejeződött az 1964. évi fut- ballidény, amelyet indulásakor rendkívüli várakozás előzött meg. Kísérleti esztendőt zártunk, melynek során szervezeti és módszerbeli újításokat valósítottunk meg labdarúgósportunk alapjaitól egészen az élvonaláig. Üj rendszerű bajnokságra tértünk át, amely egyeztetni igyekezett az élvonal magasabb minőségi követelményeit a tömegeknek kedvezőbb játékkörülményekkel, felújítottuk a Magyar Népköztársaság Kupa (és ezzel kapcsolatban bevezettük a Szabad Föld Kupa) küzdelmeit, a városokat és falvakat pedig arra serkentettük, hogy körzeti alapfokú bajnokságok szervezésével szaporítsák a sportolási alkalmakat, szerezzenek új híveket a labdarúgásnak.

Ha most visszapillantunk a lezárult idényre — elégedettek lehetünk. A kísérleti esztendő beváltotta a hozzáfűzött reményeket annak ellenére, hogy szakszövetségeink és egyesületeink még sokszor nem tudtak megfelelően alkalmazkodni az új helyzethez, s még kevésbé tudták az új bajnoki rendszer adta lehetőségeket kihasználni. Az elmúlt idény sikeres volt, mert élvonalbeli csapataink határozott fejlődést mutattak, válogatott csapatunk olimpiai aranyéremmel tért haza Tokióból, a Magyar Népköztársasági Kupa küzdelmei új színt, változatosságot hoztak labdarúgásunkba, s lényegesen nőtt a rendszeresen mérkőző alapfokú csapatoknak is a száma.

Az elégedettség azonban korántsem

A labdarúgóidény végén

jelenthet megnyugvást. Az új bajnoki rendszer sikert aratott, de nem minden tekintetben valósította meg eredeti célkitűzéseit. Elsősorban azért tértünk át a tavaszi-őszi rendszerű bajnokságra, mert szerényebb lehetőségekkel, gyengébb anyagi ellátottsággal rendelkező alsóbb osztályú csapatainkat meg akartuk kímélni az időjárás szeszélyessége folytán kiszámíthatatlan kora tavaszi és késő őszi sáros, esőáztatta pályáktól. Nos, ez nem sikerült. Az NB 1-ben és az NB ll-ben is bajnokokat avattunk november közepére, az NB III-as csoportokban, de különösen a megyei bajnokságokban azonban indokolatlanul elhúzódott a bajnokság.

Azok a csapatok játszottak esőben, szélben, sáros pályákon, amelyeket leginkább kímélni akartunk tőle. És miért? Azért, mert a megyei szakvezetők többsége nem tudott szabadulni a „minőségre való törekvés” ábrándjától. Több csapatot soroltak a megyei első osztályokba, mint ameny- nyit kellett volna. Ez kettős hátránynyal járt: néhány csapat „kirítt” a mezőnyből, a „pofozógép” szerepét játszotta a küzdelem pedig elhúzódott, a bajnokság két-három héttel tovább tartott, mint kellett volna.

Az MNK küzdelmei megmozgatták az egész labdarúgó társadalmat, sok örömet, élményt nyújtottak, de nem egy helyen csalódást is okoztak. Különösen ott, ahol joggal érezhették, hogy nem a szabályok szerint jártak el velük. Mert ilyen esetek is történtek. Ezért az MNK idei küzdelemsorozatának legfőbb tanulsága: érdemes megrendezni, azonban sokkal következetesebben kell ragaszkodni a szabályokhoz. Az MNK szabályai körüli bizonytalanságra a legjellemzőbb, hogy még az elődöntőben is (Győr—FTC találkozó!) előfordultak felesleges viták.

Nagy lendülettel kezdtek az idénynek élvonalbeli csapataink. A tatai közös alapozásnak idény közben sokszor tapasztaltuk is a hasznát és 'örömmel észleltük, a legtöbb együttesnél többre, jobbra törekednek, mint az előző években. Őszre azonban elfogyott a lendület és kiderült, élvonalbeli csapataink nem tudtak mit kezdeni idejükkel, amiért korábban pedig oly gyakran „sopánkodtak”. Képtelenek voltak megoldani játékosaik ßszi foglalkoztatását, de pihenőt sem adtak nekik, mert megalapozatlan túra-reményekkel áltatták magukat. A portyák többsége nem valósult meg. Amelyek pedig megvalósultak, nem használtak sem a csapatoknak, sem a magyar labdarúgás hírnevének.

Az elmúlt idény mindezek ellenére — sikeres volt. S ez egyben azt is jelenti, bátran haladhatunk a megkezdett úton, sőt, hogy szakszövetségeinktől, sportegyesületeinktől meg kell követelnünk: alkalmazkodjanak jobban

az új helyzethez, korszerűsítsenek munkájukon. Játékosainknak és szakembereinknek be kell rendezkedniük arra, hogy nálunk a jövőben a bajnokság március közepétől november közepéig tart, a rövidebb nyári szünetet az MNK küzdelmei, a nemzetközi mér- zések töltik ki, a négyhónapos téli szünetet pedig pihenésre és felkészülésre kell fordítani. Továbbá: a régi fajta portyázások ideje lejárt. Az élvonalbeli európai csapatok nemzetközi mérkőzéseiket a bajnoki idény által szabadon hagyott napokon játsszák és csak akkor vállalkoznak sorozatmérkőzésekre, ha távoli kontinensekre rán- dulnak át.

Most holt idény kezdődik a labdarúgásban. A szünet azonban csak látszólagos. Pihennek a játékosok, erőt gyűjtenek a következő idényhez, a vezetők pedig rendezik a sorokat. Értékelik a teljesítményeket, terveket készítenek a jövőre. Az NB I-es csapatok még karácsony előtt megkezdik a felkészülést, januárban és februárban pedig Tatán közösen alapoznak. Aztán kezdődik a formába hozás nehéz munkája.

Az alsóbb osztályú csapatoknak nincsenek ilyen lehetőségeik, de azért ők is tanulhatnak az élvonalbeliektől: szervezettebbé, eiőrelátóbtá tehetik felkészülésüket. Mert ne felejtsük, a téli felkészülés fáradsága a bajnoki küzdelmek során hozza meg a gyümölcsét.

A. A.