Petőfi Népe, 1964. december (19. évfolyam, 281-305. szám)

1964-12-10 / 289. szám

Világ proletárjai, egyesüljetek! MAGYAR. XIX. ÉVFOLYAM. 289. SZÄM 0AC5 - KISKUN MEGYEI LAPJA Ara 60 fillér 1964. DECEMBER 10. CSÜTÖRTÖK Könyvet minden h&sha (M. L.) Valamikor csak egyetlen ünnepe volt a könyv­nek, az is inkább afféle rep­rezentáció, az „elit” ünnepe, „társasági esemény”. Munkást, parasztot aligha lehetett akkor látni a könyvsátrak körül. Nagyon keveset mondanánk vele, ha csupán arra hivatkoz­nánk, hogy könyvnap helyett manapság ünnepi könyvhete­ket tartunk. Bár ez is sokszo­ros propagandát és forgalmat jelent az előbbihez képest, emellett azonban a könyv ün­nepe szinte szakadatlan folya­mat lett. A téli időszakban is egyre másra követik egy­mást a különféle események. Októberben az őszi könyvhó­nap, decembertől a politikai könyvnapok, azután a téli könyvvásár, februárban pedig a mezőgazdasági könyvhónap. Emellett minden évben meg­rendezik a műszaki könyvhe­tet is. Azért-e vajon, mert ma na­gyobb hűhót kell csapni a könyvnek, hogy kelendő le­gyen? Éppen nem. Hanem azért, mert egyre több az ol­vasó ember, egyre . sokrétűb­bek az igények, s mindjobban várják az emberek ezeket az ünnepeket. Többnyire már elő­re félretett pénzzel, figyelemmel kísérve a sajtó, a rádió előre­jelzéseit a várható termésről, a megjelenő kiadványokról. Minden bizonygatásnál töb­bet mond azonban néhány szűkszavú számadat. A leg­utóbbi öt esztendő alatt 80 millióról csaknem 200 millió forintra emelkedett a vidéki könyvforgalom. Jókai művei­nek példányszáma elérte már az ötmilliót. Móricz Zsigmondé a négyet, Mikszáth Kálmáné a hármat. Petőfi Sándor költe­ményeit másfél millió példány­ban adták ki eddig. Alig akad olyan vidéki ház, amelyben ne találnánk ma már legalább néhány könyvet. Falun nagyon népszerű a Kin­cses-sorozat. És falun is, vá­roson is az Olcsókönyvtár, amelyben a magyar irodalom és a világirodalom legjobb művei láttak napvilágot. Óriási példányszámban, mindenki számára hozzáférhető áron. Ma nem filléres ponyvát olvasnak a munkások a vonaton, a trak­torosok a pihenőben és az is­kolás gyerekek a vakációban, hanem Móricz Zsigmondot, Dosztojevszkijt, Solohovot, Vic­tor Hugót. Túlzás volna persze azt állí­tani, hogy ma már elégedettek lehetünk az eredménnyel, nincs szükség a további propagandá­ra; hogy olvasó nemzet let­tünk. A múlt évben az orszá­gos statisztika szerint egy-egy falusi ember átlagosan csak­nem 17 forintért vásárolt könyvet. Ez természetesen csak az átlag. Vannak községek, ahol ez a szám sokkal na­gyobb, másutt csak fillérekre rúg. Nálunk a megyében valami­vel jobb a helyzet, csaknem két ^forinttal vásároltak többet a falusiak, mint az országos átlag. De a kalocsai járásban és a dunavecsei járásban vi­szonylag gyengék még most is az eredmények. Annál na­gyobb öröm viszont, hogy olyan nagy tanyavilágú vidékeken, mint a félegyházi és halasi já­rás, meghaladta a szövetkezeti könyvesboltok forgalma az évi másfél millió forintot. A me­gyebeli fejlődésre jellemző, hogy öt évvel ezelőtt a szövet­kezeti könyvesboltok forgalma nem érte el a három és fél millió forintot sem, tavaly pe­dig már nem sokkal maradt el a kilencmillió forinttól. Emellett ' természetesen több millióra rúg az állami köny­vesboltok, az úgynevezett gu­ruló könyvesboltok és a Kos­suth Kiadónak a pártszerveze­tekben dolgozó megbízottai ál­tal eladott könyvek értéke. A falu értelmisége és isko­lázottabb ifjúsága ma már vá­rosi mércét kíván minőségben és példányszámban a könyv­terjesztéstől. Az idősebbek ugyan, akik évtizedes mulasz­tásokat pótolnak most mohón, beérik még a mesével, a ro­mantikus történetekkel, a ke­vésbé igényes irodalommal is. De közel az idő, amikor a klasszikusok és a mai írók egyaránt ugyanolyan kereset­tek lesznek falun is, mint vá­roson. S máris eljött az az idő, amikor a szakkönyv, az isme­retterjesztő irodalom iránt szin­te elképzelhetetlen érdeklődés mutatkozik. Ez azt bizonyítja, hogy az emberek felismerték nemcsak a betű szépségét, ha­nem erejét, segítségét is. A hasznot, amit a mindennapi életben, az élet jobbátételében jelent a tudás, a könyv. A könyvterjesztők és velük együtt a népművelők feladata is: ezt az igazságot minden egyes emberrel felismertetni mielőbb. Azokkal is, akik a hazánkban lefolyt nagy szelle­mi áradásnak a partjain hú­zódtak meg mindeddig. Itt a tél, a most indult népművelési évad. Ennek a szép feladatnak az ideje legyen. Két és lél ezer hold új szélé és OYümölcsäs az őszi telepítés eddigi mérlege Az őszi és tavaszi telepítések alá eddig csaknem nyolcezer holdon készítették elő a talajt megyénk közös gazdaságaiban. Ebből a kiskunhalasi járásban mintegy két és fél ezer, a kecs­keméti járásban több mint ezer, a kiskőrösiben pedig nem egé- zen ezer holdon forgatták meg a homokot. Ugyanakkor, a keményebb fa­gyok beálltáig, szőlőt 1100, gyümölcsöst csaknem 1400 holdon tele­pítettek. A sorok kitűzésével jobban ha­ladnak; az Ültetvény tervező Vállalat technikusai több mint négy és fél ezer holdon végez­ték el ezt a munkát — majd­nem háromezer holdon a szőlő alá. A vállalat több mint 15 mil­lió szál vesszőt szállított a hely­színre. Ez az ősszel és tavasszal szükséges mennyiségnek a há­romnegyed része. Több mint fe­lerészben a kis gyümölcsfák helyszínre juttatása is megtör­tént. A vesszőket* szinte teljes mértékben megyénk gazdaságai­nak a szőlőiskoláiban gyökerez- tették. A csemegeoltványokat — a mélykúti és a bácsszőlősi szö­vetkezetek részére — Heves me­gyéből hozzák. A kiskunhalasi járásban csaknem 700 holdat telepí­tettek be eddig. Ebből 500 hold a gyümölcsös. Az új szőlő területe a kiskőrösi járásban a legnagyobb: 300 hold. Viszonylag nagy a feladat a kecskeméti járásban is. Csu­pán az őszi-téli idényben több mint 1200 holdat kell betelepí­teni. Eddig 330 holdon végeztek ezzel a munkával; fele-fele arányban létesítettek szőlőt, il­letve gyümölcsöst. A szaporító­anyag viszont teljes mértékben a helyszínen van. Több gazdaság már végzett is a telepítéssel; a kerekegyházi Aranyalma Tsz- ben 20, a jakabszállási Nép­front Tszcs-ben 25 holdon már földbe kerültek a vesszők. Az őszi és tavaszi telepítésre kije­lölt terület nagyobb felén vé­geztek a munkával a nyárlő­rinci Petőfi és az izsáki Petőfi Tsz-ben, valamint a lajosmizsed Kossuth Tszcs-ben is. Ami a kecskeméti járás sző­lőtelepítését illeti, megjegyez­zük, hogy zömmel továbbra is a kövidinka, a sárfehér és a kadarka vesszőit honosítják meg a nagyüzemi táblákon, ám mindinkább szerephez jutnak más borszőlő fajták is. így pél­dául a mostani és a tavaszi te­lepítés során csaknem félezer holdon már olasz rizlinget ül­tetnek elsősorban a bugaci Bé­ke, a nyárlőrinci Petőfi, a la­kiteleki Szikra és a városföldi Petőfi Tsz-ben. Pillanatnyilag az időjárás nem kedvez a telepítésnek, ezért a közös gazdaságok leálltak vele. Reméljük, a télnek lesznek még kevésbé fagyos szaka­szai, s ezt minden bizonnyal kihasználják a szövetkeze­tek/ Ez módjukban is áll, hiszen — mint említettük — a szaporító­anyag többsége már a helyszí­nen van. s az előkészítés mun­kája is jól halad. Tél előtt December van, téliesek a nappalok és az éjszakák. Ebben az időszakban érdemes megvizsgálni: a szövetkezeti gazdaságokban milyen körülmények között tartják az állatállományt. A kiskunfélegyházi Vörös Csillag Tsz vemhes kocáinak nem kell félniük a téltől. Az 52 férőhelyes fiaztató kitűnő védelmet nyújt a hideg ellen. Egyedi terv alapján a szövetkezet saját építő­brigádja hozta létre. A télen 40000 földművesszövetkezeti vezető ismerkedik meg a háztáji gazdaságok termelési kérdéseivel A kétmilliónál is nagyobb taglétszámú földművesszövet­kezeti mozgalomban — a köz­ségi és körzeti földművesszö­vetkezeteknél, a szakcsoportok­nál, a különböző szövetkezeti vállalatoknál és intézmények­nél — a tél beálltával több tíz­ezren élnek a sokoldalú képzé­si lehetőségekkel. Az elterjedt és népszerű szabadelőadás, il­letve vitasorozatra épített okta­tási formában ez év telén kö­rülbelül 40 000 községi és kör­zeti földművesszövetkezeti vá­lasztott vezető ismerkedik meg a legfontosabb szövetkezetelmé­leti és gyakorlati kérdésekkel. Az egyik legfontosabb téma a háztáji gazdaságok szerepével, a háztájiban termelt áruk — zöldség, gyümölcs, baromfi, to­jás, bab stb. — termelésszerve­zési és agrotechnikai kérdései­vel a házi kertek és a szórvány­gyümölcsösök növényvédelmé­vel, illetve a felvásárlási prob­lémákkal kapcsolatos. A mező- gazdasági szakszövetkezetek vezetői részére indított tanfo­lyamok elsősorban a közös ál­lattenyésztés kialakításához nyújtanak segítséget. Az Országos Méhészeti Szövet­kezeti Központ megszervezte a lengyeli mezőgazdasági szak­munkásképző iskola méhész ta­gozatát. A háztáji méhészek ok­tatására a járási székhelyeken in­dultak szaktanfolyamok. A TIT és az OMSZK rendezésében janu­ár elején Budapesten nagyobb- szabású méhésztovábbképző tanfolyam kezdődik. Az Országos Gyógynövény- és Selyemgubóforgaüni Szövetke­zeti Központ gyógynövény- és selyemszakértői tanfolyama a gyógynövények és a selyemgu- bók termeléséhez, felvásárlásá­hoz, tárolásához, feldolgozásá­hoz és értékesítéséhez szüksé­ges elméleti és gyakorlati fel- készültséget biztosítja. Decem­ber eleje, február vége között rendezik meg a megyékben a gyógynövény-felvásárlók és ter­melési felelősök továbbképző- sét. Á TIT, a KPVDSZ és a föld­művesszövetkezeti szervek az idei télen országszerte megszer­vezik a földművesszövetkezeti akadémiákat. Ezeken az akadé­miákon olyan fontos témák ke­rülnek napirendre, mint a vi­dék áruellátásának problémái, a piackutatás elvei és módsze­rei stb. (MTÜ 3 wm, ■t r Mmw Táplálkoznak a pár napos ko­romfekete kismalacok a máté- telki Győzelem Tsz fiaztatójá- nak egyik kutricájában. Boldo­gan, mintha a nyár napja sütne rájuk. Pedig csak az infravö­rös lámpa sugározza a meleget... A tavalyi tapasztalatok szerint itt — az infrázásnak köszönhe­tően — kisebb volt az elhullás, mint a melegítő berendezés nél­küli ólakban.

Next

/
Thumbnails
Contents