Petőfi Népe, 1964. december (19. évfolyam, 281-305. szám)

1964-12-06 / 286. szám

Vítóg profetárjoi, egyesülje»?''!

XIX. É.VF. 286. SZ. Ara 80 fillér 1984. DEC. 6. VASÁRNAP

V

A „betokosodás" ellen

u

(B. D.) A nyár végén „Vidéken élni” címmel érdekes vita zajlott az Élet és Irodalom hasábjain. Azok, akik figyelemmel kísérték a hozzászólásokat talán emlékeznek a Pesti műszakiak Gyöngyösön című írásra. Szerzője néhány Budapestről Gyöngyösre került műszakival beszélgetett. Kiderült, hogy a fiatal mérnökök közül többen a fővárosban rendszeresen látogatták az Országos Műszaki Könyvtárat, a Technika Házát. Tagjai voltak a Híradás- technikai Egyesületnek, szaklapokat olvastak. Gyöngyösön viszont mindössze néhány szakkönyvet vesznek időnként kézbe, de ezeket is még Pestről hozták magukkal. A cikkíró — összegezve a beszélgetések során szerzett tapasztalatait — arra a veszélyre hívta fel a figyelmet, hogy a vidékre került műszakiak közül sokan, megfelelő lehetőség hiányában nem képezik tovább magukat, ellustulnak, „beto- kosodnak”.

A vitacikk megállapításaira megyénkben is találunk igazolást. Nemrégiben egy fiatal útépítő mérnökkel beszélgettünk, aki elmondta, hogy a szakmáját érintő kérdéseket csak igen szűk körben vitathatja meg, továbbfejlődésére a kisvárosban szinte semmi lehetőség nincs. Idézhetjük annak a faiparban dolgozó műszakinak a példáját is, aki az első években tucatnyi hasznos újítást produkált, később azonban — miután kifogyott a magával hozott „töltés” — lassan visszahúzódott csigaházába. Ma már szinte kizárólag családi problémái foglalkoztatják:

A vidéken dolgozó mérnökök, technikusok, szakmunkások előbb, vagy utóbb törvényszerűen betokosodnak tehát? Képtelen lépést tartani a rohamléptekben fejlődő technikával? Egy darabig kapálóznak, aztán lassan beletörődnek ebbe és végül már szívesebben veszik kezükbe a kártyát, mint a szakkönyvet? Ezt természetesen, nem állíthatjuk, mint ahogy nem állította az Élet és Irodalom cikke sem. Azt viszont, nyugodtan kijelenthetjük, hogy vidéken — éppen azért, mert kevesebb a lehetőség, nincs Technika Háza, műszaki könyvtár stb. — nagyobb esély van erre. A veszélyt tehát, semmiképpen sem szabad lebecsülnünk.

Ezért kell örömmel üdvözölni és minden lehető eszközzel támogatni azokat a kezdeményezéseket, amelyek a műszaki propagandamunka megjavítását célozzák. Mert dicsekedhetünk mi okos, bátor kezdeményezésekkel. Baján például megalakult és gazdag programmal tarsolyában munkához is látott a Magyar Elektrotechnikai Egyesület önálló csoportja. A tagok sorába lépett műszakiak már a Gépipari Tudományos Egyesület helyi szervezetének megalakítását fontolgatják. A Kiskunfélegyházi Vegyipari Gépgyárban műszaki klub alakult — bár eddigi működése sajnos, csak formálisnak mondható. Kalocsán, az értelmiségi klub kebelében műszaki csoportot

szerveztek. Nemrégen zajlott le a Bács megyei Állami Építőipari Vállalat műszaki hónapja.

Mindez azt bizonyítja, hogy a megyében dolgozó mérnökök, technikusok és szakmunkások jó része nem akar elszigetelődni a friss szellemi áramlatoktól. Elérkezett az ideje annak, hogy megyei szinten összefogjuk az egyelőre szétszórt próbálkozásokat. Megfelelő keret erre a Termelési és Műszaki Propaganda Bizottság, amelynek megalapításával már foglalkozik is a megyei pártbizottság és a tanács, bevonva az előkészítő munkába a Szakszervezetek Megyei Tanácsát és a TIT megyei szervezetét. De segíthet ebben minden olyan műszaki, aki magáénak érzi az ügyet. A szervező munka még kezdeti stádiumban van. Csak a körvonalai bontakoztak ki a szép elképzelésnek. Megvalósítását sürgeti a megye iparának gyors fejlődése, amely nyilvánvalóan elképzelhetetlen a műszaki értelmiség és a szakmunkásgárda szüntelen továbbképzése nélkül.

sm

w

Csaknem 90 ezer mázsa terményt vettek át

Év végi munkák a M ÉK kalocsai kirendeltségén

Most „finisei” a felvásárlás a MÉK kalocsai kirendeltségén. Körzetéből még 80—100 vagon fejes- és kelkáposztát szállítanak a telepére, ami után már pontos mérleget készíthetnek az áruátvétel idei eredményéről.

Vendéghegyi Béla kirendeltségvezető tájékoztatása szerint

eddig mintegy 880 vagon terményt — zömében zöldséget — vettek át,

amelynek valamivel több mint a nyolcadrésze expóidra került. Remélik, hogy az említett meny- nyiségű káposztafélék átadása legkésőbb december közepéig megtörténik. A szállításhoz elegendő tehergépkocsival rendelkeznek, bár ezeket nem használhatják ki gazdaságosan.

Ami a kirendeltséggel erre az évre szerződött termelőszövetkezetek magatartását illeti, arról általában elismerően lehet szólni. De

különösképpen dicséretet érdemel a kalocsai Iszkra Tsz, amelynek 110 holdas kertészetéből a megállapodásnak megfelelő időben, mennyiségben és jó minőségben szállították mindig a zöldségféléket.

A fajszi Vörös Csillag Tsz jó minőségű fejes- és kelkáposztából adott át nemrégiben tetemes mennyiséget; a káposztaféléket egyébként újburgonya után másodnövényként termesztették, ami holdanként 10—11 ezer forint, bevételhez juttatta a közös gazdaságot. A miskei Űj Élet Tsz-ből a napokban elsőrendű sárgarépa és petrezselyemgyökér került több mint 500 mázsa mennyiségben a MÉK telepére.

A zöldségfélék termesztését, s ennek függvényeként a felvásárlását, hátrányosan befolyásolta a mezei pocok pusztítása.

Néhol — mint például a hajósi Táncsics Tsz céklaföldjén is — elképesztő méreteket öltött az egérkár. Járásszerte mintegy 800 mázsa paradicsompaprikát, 500—600 mázsa céklát, 1500— 2000 mázsa burgonyát, s ezenkívül egyéb zöldségféléket tettek tönkre a kártevők. A járási tanács részéről történt ugyan intézkedés az egerek irtására, de a 'roméit eredmény elmaradt, amiben kétségtelenül közrejátszott az is, hogy több tsz- ben nem hajtották végre az utasítást.

A MÉK-telepen a felvásárlás „betetejezésével” párhuzamosan 40 fizikai munkás a különböző zöldség- és gyümölcs- félék téli tárolását is végzi.

Eddig részben pincében, másrész szabadtéri prizmázással — kel- és fejeskáposztából 1200, illetve 250, a vörös- és fokhagymából 400 és 50, céklából 1800, karalábéból 150, almából 480 mázsát raktak el télire. Folyamatban van a burgonya, sárgarépa, petrezselyemgyökér és a zeller biztonságba helyezése is, s e munka végére december közepéig tesznek pontot. (Burgonyából már 17 vagonnyi mennyiséget tároltak.)

A kirendeltség jelenlegi harmadik fő tevékenysége a jövő évre vonatkozó szerződések megkötése. Ez irányú tervét november végéig mintegy 70 százalékban teljesítette,

s remélhető, hogy e hónap közepéig a zöldség- és gyümölcs- félékre hiánytalanul sikerül megállapodnia a körzetébe tartozó szövetkezeti gazdaságokkal. A szerződéskötésben is a kalocsai Iszkra Tsz mutat példát: az ideinél 70 holddal nagyobb, összesen 240 holdas kertészete terményeinek az átadását vállalta. Növeli vállalásának az értékét, hogy úgyszólván minden olyan zöldségfélét termeszt, amilyent a közönség igényel, s kétségtelen, hogy a MÉK közreműködésével — miként az idén is — nemcsak a járás háziasszonyai juthatnak hozzá jó minőségű kertészeti terményeihez.

T. I.

Hegjött az újság

Aki megszokta, már nehezen tud lemondani a napi sajtó olvasásáról, hiszen „ablak” ez a világra, és szűkebb hazánkra, megyénkre. Lapunk 12. oldalán ezúttal — a magyar sajtó napja alkalmából — képes tudósítást adunk: A tudósítótól az olvasóig címmel, amelyben az újságkészítés folyamatának egy- egv érdekesebb részletét mutatjuk be.

(Pásztor Zoltán felvétele.)

Hat százmilliós termelési tervet hajtanak végre jövőre a ktsz-ek

Még véglegesen ugyan nem hagyták jóvá a kisipari termelő- szövetkezetek 1965. évi termelési tervét, az előzetes becslések szerint azonban mintegy 600 millió forintos készárutermelés és javító-szolgáltató tevékenység végrehajtása vár rájuk. Ez az 1964. évi várható tervteljesítéshez képest mintegy 4 százalékos emelkedésnek felel meg. Ha azonban tovább elemezzük a tervszámokat csak helyeselni lehet azt a törekvést, hogy a termelésen belül a helyi iparpolitikai tevékenység 6 százalékkai növekszik.

A lakosság jelenlegi igényeit tekintve a helyi ipari árucikkek iránt igen nagy az érdeklődés és az említett 6 százalék kevésnek tűnik. Figyelembe kell venni azonban azt is, hogy a tanácsi ipar is végez hasonló jellegű tevékenységet. Jövőre egyébként a kisipari szövetkezetek a tervek szerint 110 millió forint értékű javító-szolgáltatás és 95 millió forint értékű helyi iparpolitikai tevékenységet végeznek.

A kisipari szövetkezetek anyagellátásában előre lehet számítani némi zökkenőkre.

Több esetben előfordul majd, hogy a megrendelésnek csak úgy tud eleget tenni egyik-másik szövetkezet, ha a megrendelő anyagot is biztosít. Az anyagellátási nehézségek azonban elsősorban az előre nem látható igények kielégítését nehezítik. Általánosságban javulni fog a ktsz-ek anyagellátása.

A szövetkezetek fejlesztésére elkészültek a beruházási tervek. Bár még ezek sincsenek jóváhagyva, az már biztos, hogy 1965-ben a helyi iparpolitikai tevékenység növelésének előmozdítására mintegy 3,6 millió beruházást biztosítanak. A műszaki színvonal emelésére, az önköltség csökkentésére olyan elképzelések vannak, hogy tiszta profilokat igyekszenek kialakítani. ■«

A munkaerőhiány — amely megyénk egyes városaiban, községeiben egyre inkább érezhető — a kisipari termelőszövetkezetek létszámhelyzetére is kihatással van. Ez arra készteti majd a szövetkezetek vezetőit és tagságát, hogy a termelékenységet növelő lehetőségeket gondosan feltárják és kiaknázzák.