Petőfi Népe, 1964. december (19. évfolyam, 281-305. szám)

1964-12-06 / 286. szám

Vítóg profetárjoi, egyesülje»?''! XIX. É.VF. 286. SZ. Ara 80 fillér 1984. DEC. 6. VASÁRNAP V A „betokosodás" ellen u (B. D.) A nyár végén „Vi­déken élni” címmel érdekes vita zajlott az Élet és Iroda­lom hasábjain. Azok, akik fi­gyelemmel kísérték a hozzá­szólásokat talán emlékeznek a Pesti műszakiak Gyöngyösön című írásra. Szerzője néhány Budapestről Gyöngyösre ke­rült műszakival beszélgetett. Kiderült, hogy a fiatal mér­nökök közül többen a fővá­rosban rendszeresen látogat­ták az Országos Műszaki Könyvtárat, a Technika Há­zát. Tagjai voltak a Híradás- technikai Egyesületnek, szak­lapokat olvastak. Gyöngyösön viszont mindössze néhány szakkönyvet vesznek időnként kézbe, de ezeket is még Pest­ről hozták magukkal. A cikk­író — összegezve a beszélge­tések során szerzett tapaszta­latait — arra a veszélyre hív­ta fel a figyelmet, hogy a vi­dékre került műszakiak közül sokan, megfelelő lehetőség hiá­nyában nem képezik tovább magukat, ellustulnak, „beto- kosodnak”. A vitacikk megállapításaira megyénkben is találunk iga­zolást. Nemrégiben egy fiatal útépítő mérnökkel beszélget­tünk, aki elmondta, hogy a szakmáját érintő kérdéseket csak igen szűk körben vitat­hatja meg, továbbfejlődésére a kisvárosban szinte semmi lehetőség nincs. Idézhetjük annak a faiparban dolgozó műszakinak a példáját is, aki az első években tucatnyi hasz­nos újítást produkált, később azonban — miután kifogyott a magával hozott „töltés” — lassan visszahúzódott csigahá­zába. Ma már szinte kizárólag családi problémái foglalkoz­tatják: A vidéken dolgozó mérnö­kök, technikusok, szakmunká­sok előbb, vagy utóbb tör­vényszerűen betokosodnak te­hát? Képtelen lépést tartani a rohamléptekben fejlődő technikával? Egy darabig ka­pálóznak, aztán lassan bele­törődnek ebbe és végül már szívesebben veszik kezükbe a kártyát, mint a szakkönyvet? Ezt természetesen, nem állít­hatjuk, mint ahogy nem állí­totta az Élet és Irodalom cik­ke sem. Azt viszont, nyugod­tan kijelenthetjük, hogy vi­déken — éppen azért, mert kevesebb a lehetőség, nincs Technika Háza, műszaki könyvtár stb. — nagyobb esély van erre. A veszélyt tehát, semmiképpen sem szabad le­becsülnünk. Ezért kell örömmel üdvözöl­ni és minden lehető eszközzel támogatni azokat a kezdemé­nyezéseket, amelyek a műsza­ki propagandamunka megja­vítását célozzák. Mert dicse­kedhetünk mi okos, bátor kez­deményezésekkel. Baján pél­dául megalakult és gazdag programmal tarsolyában mun­kához is látott a Magyar Elek­trotechnikai Egyesület önálló csoportja. A tagok sorába lé­pett műszakiak már a Gép­ipari Tudományos Egyesület helyi szervezetének megalakí­tását fontolgatják. A Kiskun­félegyházi Vegyipari Gépgyár­ban műszaki klub alakult — bár eddigi működése sajnos, csak formálisnak mondható. Kalocsán, az értelmiségi klub kebelében műszaki csoportot szerveztek. Nemrégen zajlott le a Bács megyei Állami Épí­tőipari Vállalat műszaki hó­napja. Mindez azt bizonyítja, hogy a megyében dolgozó mérnö­kök, technikusok és szakmun­kások jó része nem akar el­szigetelődni a friss szellemi áramlatoktól. Elérkezett az ideje annak, hogy megyei szinten összefogjuk az egyelő­re szétszórt próbálkozásokat. Megfelelő keret erre a Ter­melési és Műszaki Propagan­da Bizottság, amelynek meg­alapításával már foglalkozik is a megyei pártbizottság és a tanács, bevonva az előké­szítő munkába a Szakszerve­zetek Megyei Tanácsát és a TIT megyei szervezetét. De segíthet ebben minden olyan műszaki, aki magáénak érzi az ügyet. A szervező munka még kezdeti stádiumban van. Csak a körvonalai bontakoz­tak ki a szép elképzelésnek. Megvalósítását sürgeti a me­gye iparának gyors fejlődése, amely nyilvánvalóan elképzel­hetetlen a műszaki értelmiség és a szakmunkásgárda szün­telen továbbképzése nélkül. sm w Csaknem 90 ezer mázsa terményt vettek át Év végi munkák a M ÉK kalocsai kirendeltségén Most „finisei” a felvásárlás a MÉK kalocsai kirendeltségén. Körzetéből még 80—100 vagon fejes- és kelkáposztát szállíta­nak a telepére, ami után már pontos mérleget készíthetnek az áruátvétel idei eredményéről. Vendéghegyi Béla kirendelt­ségvezető tájékoztatása szerint eddig mintegy 880 vagon terményt — zömében zöld­séget — vettek át, amelynek valamivel több mint a nyolcadrésze expóidra került. Remélik, hogy az említett meny- nyiségű káposztafélék átadása legkésőbb december közepéig megtörténik. A szállításhoz ele­gendő tehergépkocsival rendel­keznek, bár ezeket nem hasz­nálhatják ki gazdaságosan. Ami a kirendeltséggel erre az évre szerződött termelőszövet­kezetek magatartását illeti, ar­ról általában elismerően lehet szólni. De különösképpen dicséretet ér­demel a kalocsai Iszkra Tsz, amelynek 110 holdas kerté­szetéből a megállapodásnak megfelelő időben, mennyi­ségben és jó minőségben szállították mindig a zöld­ségféléket. A fajszi Vörös Csillag Tsz jó minőségű fejes- és kelkáposztá­ból adott át nemrégiben tete­mes mennyiséget; a káposztafé­léket egyébként újburgonya után másodnövényként termesz­tették, ami holdanként 10—11 ezer forint, bevételhez juttatta a közös gazdaságot. A miskei Űj Élet Tsz-ből a napokban el­sőrendű sárgarépa és petrezse­lyemgyökér került több mint 500 mázsa mennyiségben a MÉK telepére. A zöldségfélék termesztését, s ennek függvényeként a felvá­sárlását, hátrányosan befolyá­solta a mezei pocok pusztítása. Néhol — mint például a hajósi Táncsics Tsz céklaföldjén is — elképesztő méreteket öltött az egérkár. Járásszerte mintegy 800 mázsa paradicsompaprikát, 500—600 mázsa céklát, 1500— 2000 mázsa burgonyát, s ezen­kívül egyéb zöldségféléket tet­tek tönkre a kártevők. A járási tanács részéről történt ugyan intézkedés az egerek irtására, de a 'roméit eredmény elma­radt, amiben kétségtelenül köz­rejátszott az is, hogy több tsz- ben nem hajtották végre az uta­sítást. A MÉK-telepen a felvásárlás „betetejezésével” párhuzamosan 40 fizikai munkás a külön­böző zöldség- és gyümölcs- félék téli tárolását is végzi. Eddig részben pincében, más­rész szabadtéri prizmázással — kel- és fejeskáposztából 1200, il­letve 250, a vörös- és fokhagy­mából 400 és 50, céklából 1800, karalábéból 150, almából 480 mázsát raktak el télire. Folya­matban van a burgonya, sárga­répa, petrezselyemgyökér és a zeller biztonságba helyezése is, s e munka végére december közepéig tesznek pontot. (Bur­gonyából már 17 vagonnyi mennyiséget tároltak.) A kirendeltség jelenlegi har­madik fő tevékenysége a jö­vő évre vonatkozó szerző­dések megkötése. Ez irányú tervét november végéig mintegy 70 százalékban tel­jesítette, s remélhető, hogy e hónap kö­zepéig a zöldség- és gyümölcs- félékre hiánytalanul sikerül megállapodnia a körzetébe tar­tozó szövetkezeti gazdaságokkal. A szerződéskötésben is a kalo­csai Iszkra Tsz mutat példát: az ideinél 70 holddal nagyobb, összesen 240 holdas kertészete terményeinek az átadását vál­lalta. Növeli vállalásának az ér­tékét, hogy úgyszólván minden olyan zöldségfélét termeszt, ami­lyent a közönség igényel, s két­ségtelen, hogy a MÉK közremű­ködésével — miként az idén is — nemcsak a járás háziasszo­nyai juthatnak hozzá jó minő­ségű kertészeti terményeihez. T. I. Hegjött az újság Aki megszokta, már nehezen tud lemondani a napi sajtó ol­vasásáról, hiszen „ablak” ez a világra, és szűkebb hazánkra, megyénkre. Lapunk 12. oldalán ezúttal — a magyar sajtó nap­ja alkalmából — képes tudósí­tást adunk: A tudósítótól az ol­vasóig címmel, amelyben az új­ságkészítés folyamatának egy- egv érdekesebb részletét mutat­juk be. (Pásztor Zoltán felvétele.) Hat százmilliós termelési tervet hajtanak végre jövőre a ktsz-ek Még véglegesen ugyan nem hagyták jóvá a kisipari termelő- szövetkezetek 1965. évi terme­lési tervét, az előzetes becslé­sek szerint azonban mintegy 600 millió forintos készáruter­melés és javító-szolgáltató te­vékenység végrehajtása vár rá­juk. Ez az 1964. évi várható tervteljesítéshez képest mint­egy 4 százalékos emelkedésnek felel meg. Ha azonban tovább elemezzük a tervszámokat csak helyeselni lehet azt a törekvést, hogy a termelésen belül a helyi iparpolitikai tevékenység 6 szá­zalékkai növekszik. A lakosság jelenlegi igényeit tekintve a helyi ipari árucik­kek iránt igen nagy az érdek­lődés és az említett 6 százalék kevésnek tűnik. Figyelembe kell venni azonban azt is, hogy a tanácsi ipar is végez hasonló jellegű tevékenységet. Jövőre egyébként a kisipari szövetke­zetek a tervek szerint 110 mil­lió forint értékű javító-szolgál­tatás és 95 millió forint értékű helyi iparpolitikai tevékenysé­get végeznek. A kisipari szövetkezetek anyagellátásában előre lehet számítani némi zökkenőkre. Több esetben előfordul majd, hogy a megrendelésnek csak úgy tud eleget tenni egyik-má­sik szövetkezet, ha a megren­delő anyagot is biztosít. Az anyagellátási nehézségek azon­ban elsősorban az előre nem látható igények kielégítését ne­hezítik. Általánosságban javul­ni fog a ktsz-ek anyagellátása. A szövetkezetek fejlesztésére elkészültek a beruházási tervek. Bár még ezek sincsenek jóvá­hagyva, az már biztos, hogy 1965-ben a helyi iparpolitikai tevékenység növelésének elő­mozdítására mintegy 3,6 millió beruházást biztosítanak. A mű­szaki színvonal emelésére, az önköltség csökkentésére olyan elképzelések vannak, hogy tisz­ta profilokat igyekszenek kiala­kítani. ■« A munkaerőhiány — amely megyénk egyes városaiban, köz­ségeiben egyre inkább érezhető — a kisipari termelőszövetkeze­tek létszámhelyzetére is kiha­tással van. Ez arra készteti majd a szövetkezetek vezetőit és tagságát, hogy a termelé­kenységet növelő lehetőségeket gondosan feltárják és kiaknáz­zák.

Next

/
Thumbnails
Contents