Petőfi Népe, 1964. december (19. évfolyam, 281-305. szám)

1964-12-18 / 296. szám

t 1964. december 18, péntek S. oKM A Jő kenyér titka - nem titok A fagyos szél után úgy ér­zem itt magam, mintha lan­gyos, illatos fürdőben lubic­kolnék. A kemencék melege pillanatok alatt bebújik téli­kabátom alá, orrom megtelik a barna-piros cipók étvágy- gerjesztő gőzével. Nemrégen reggeliztem, még­is nagyokat kell nyelnem, amikor Cserénké Lajos, a Ka­locsai Sütőipari Vállalat mű­szakvezetője szakértő kézzel megroppantja az egyik frissen sült vekni héját. A kis cipó rugalmasan enged a nyomás­nak, de aztán mint a gumi­labda duzzad ismét szép dom- borúra. Megyeszerte úgy tartják, hogy a kalocsai kenyér felve­szi a versenyt az ország bár­melyik részén dagasztottál. Részben ezért nyerte el a vál­lalat már kétszer az Élüzem címet és birtokolja jelenleg is a megyei pártbizottság vándor­zászlaját. Vetik a cipőt. — Talán valami különleges eljárást találtak fel a kalocsai pékek és titkukat hét lakat alatt őrzik, mint az alkimis­ták? Molnár István igazgató ne­vetve tiltakozik: — Egyszerűbb a dolog, mint gondolnák. Mi sem kapunk jobb lisztet, mint bármelyik vállalat az ország­ban. Csak talán nagyobb gond­dal dolgozzuk ki a raktáron levő liszt minőségének meg­felelő technológiát. Megfelelő ideig érleljük a kovászt, a kellő pillanatban dagasztjuk és vetjük be a kenyeret. A jó kenyér titka nem b ti­tok tehát: lelkiismeretes és hozzáértő munka kell hozzá, olyan, mint amilyen a kalo­csai pékek sajátja. Természe­tesen az sem közömbös, hogy nemrégiben speciális kenyér­szállító kosarakat készíttetett a vállalat. A kemencékből egyenesen ezekbe rakják a ci­pókat és hordják a gépkocsik­ba. A kosarakból a boltok polcára kerül a kenyér és így megkímélik a többszöri átra­kástól, amely — a szakembe­rek jól tudják ezt — igen sokat árt a minőségnek. — Kapjon egyet a kabátja alá, ne féljen, oda sem fütyül majd a szélnek — kiált oda tréfásan az egyik vászon nad- rágos, félmeztelen legény, az­Vörös Sándomé gyúrja a tar­honyatésztát. tán gyors mozdulattal beta­szítja hosszúnyelú lapátját a a kemence gyomrába. Békés Dezső Az éjszaka árnyai Készül a túrósrétes. KEDD ESTE. A járási-városi rendőrkapitányságon elhangzott eligazítás után jó néhány rend­őrjárőr indult el Kecskeméten, hogy a város szórakozóhelyeit, üzemeit, s más objektumait el­lenőrizze, s a nyilvános helye­ken tartózikodókat igazoltassa. Egy-egy ilyen ellenőrzés mindig azzal a céllal történik, hogy megelőzze a bűncselekmények elkövetését, vagy éppen tetten érje azokat, akik könnyen akar­nak pénzhez, anyagi előnyökhöz jutni. Az est első fele nem múlt él esemény nélküL Túlságosan ko­rán volt ahhoz, hogy a zugbor- mérők „lehúzzák a redőnyt”. A Csongrádi út 104. számú ház előtt fékezett le a rendőrségi gépkocsi. A konyhában télika­bátos férfiak, állva éppen a nagyiröccsöt emelték a szájuk­hoz, amikor beléptünk. — Egészségére! — Köszönt a rendőrtiszt, s a meglepődés már későinek bizonyult. Borka Gáspárnak — a gazdának — már nem volt ideje elmondani: „A vendégeimet kínáltam meg”, mert mielőtt alkalma lett vol­na, a kliensek nyilatkoztak. — Eej öttünk meginni egy nagyfröccsöt — méltatlankodott B. J. — ezt talán csak szabad! — Szabad — nyugtatták meg, s a társak ezek után már mond­ták is: — Csak egy nagyfröccsöt it­tunk. Az ára? 3,90 forint. Tagadni már nem volt érde­mes. — Igen, mérem a bort — is­merte el Borka Gáspár — 14 forint literje.;. Biztos feljelen­tenek. Nem tévedett. Az ellenőrzést végző rendőrök valóban felje­lentették szabálysértésért. EGY ÓRA MŰLVA másik „brigád” gépkocsiján ismét úton voltunk. Az ÉM Fémmun­kás Épületlakatos és Vastömg- eikkipari Vállalat melletti úgy­nevezett városi barakkok meg­látogatására indultunk. Az el­lenőrzés pozitív eredménnyel zárult, hiszen a járőr semmi gyanúsat nem észlelt azaz... durva hang vágta ketté a már- már kimondott megállapítást. Egy ittas ember kiáltozott a gyár kerítése mellett. — Igazolja magát! — szólt keményen a rendőr, kettévág­va a mocskos szavak özönét. Petkó Balázs megszeppent, át­kutatta a zsebeit, de a személyi igazolvány nem került elő. A rendőr természetesen feljegyez­te adatait, de Patkóból tovább­ra is ömlött a durva szó. Vé­gül is sikerült jobb belátásra bírni, de ő sem kerülheti el a szabálysértési büntetést. AZ ESTE már az éjszakába hajlott, amikor a rendőrfalusi részen portyázott a rendőr jár­őr. Különösen az újonnan épült házak környékét fésülték át. A feltételezések igaznak bizonyul­tak. Az egyik ház holdfény ve­tette árnyékában két alak sziu- lettje mozgott. Furcsának tűnt, hogy az „építők” ilyen későn szállítják a deszkákat. A „ra­kodók” már elindultak, amikor a rendőr hangja megállította őket. A két fiatalember reme­gett a rendőr előtt. — Kérem, mi nem akartuk. 5. Ez csak hulladék fa... A hulladék: 16 szál 180 centi­méter hosszú deszka, amelyet Bari Béla és Bari Mihály, a szomszédba akart „átvinni”. Előállították őket a járási ka­pitányságra. — Miért lopták él a deszká­kat? Nem tudtak kellő magyará­zatot adni, helyettük a rendőr­tiszt mondta meg. — Pénz kellett, mert nem dolgoznák! Most kaptak lakást, de ellopják a faanyagot, hogy a többiek később tudjanak köl­tözni. A fiatalemberek hallgattak. AZ ÓRA MUTATÓJA már túlhaladta az éjfélt, aludt, pi- pent a város. A rendőrkapi­tányság ügyeletének ablakszeme azonban világított az éjszaká­ban. A rend őrei nem pihentek, fáradhatatlanul vigyázták, óv­ták az éjszaka árnyaitól vala- mennyiönk álmát. Gémes Gábor Két év alatt 50 százalékkal nőtt az ipari termelés Városi pártértekezlet Kiskunhalason December 17-én tartották meg Kiskunhalason, a Fegyveres Erők Klubjában a városi párt­értekezletet, amelyen több mint 120 küldött és meghívott vett részt. A pártértekezlet elnöksé­gében foglalt helyet dr. Varga Jenő, a megyei párt-végrehajtó­bizottság tagja, a megyei tanács vb-elnöke, Oláh György, a já­rási pártbizottság első titkára, Sípos János, a városi pártbizott­ság titkára, Horváth Antal, a megyei pártbizottság munkatár­sa, dr. Hegedűs István, a járási tanács vb-elnöke, Busch János, a Halasi Állami Gazdaság igaz­gatója és Macskást József nyug­díjas, a munkásmozgalom vete­ránja. A tanácskozáson Oláh György elnökölt. Javaslatára a küldöt­tek megválasztották az értekez­let bizottságait, a jelölő és man­dátumvizsgáló és a szavazatsze­dő bizottság 5—5 tagját. Majd Sípos János terjesztette elő a pártbizottság beszámolóját. A nemzetközi helyzet jellem­vonásainak rövid vázolása után a vezetőségválasztó taggyűlések tapasztalatait elemezte, majd az ipar fejlesztésében elért ered­ményeket ismertette. Két év alatt az ipari terme­lés értéke 402 millió forint­ról 600 millió forintra nö- kedett, ami 50 százalékos emelkedést jelent. A legutóbbi pártérekezlet óta eltelt időben az iparfejlesz­tés legnagyobb eredménye az ÉM Fémmunkás Vállalat létre­hozása és a Baromfiipari Orszá­gos Vállalat Kiskunhalasi Gyár­egységének részleges korszerűsí­tése. Az ipari üzemek munkásai­nak és vezetőinek szorgalmat, igyekezetét és növekvő hozzáér­tését tükrözi, hogy az elmúlt évben a minisz­tériumi ipar 4,2, a tanácsi ipar 5,2, a szövetkezeti ipar pedig 15 százalékkal túltel­jesítette a tervét, örvendetes, hogy az említett üzemek és vállalatok idei ter­vüket már december 15-ig tel­jesítették. Leghamarabb a Fa­ipari Vállalat dolgozói jelentet­ték idei tervük teljesítését. Jelentős szerepe volt az üze­mek előtt álló feladatok teljesí­tésében a dolgozók nagy töme­geit magával ragadó munkaver­senynek — állapította meg a be­számoló. — A termelési eredmények fo­kozására a munkásoknak több mint a fele tett konk­rét felajánlást és a szocia­lista címért 51 brigád küzd Kiskunhalason. A beszámoló ezután a terme­lést akadályozó tényezőket bí­rálta, majd javasolta, hogy a következő évben a vállalatok vezetői nagyobb gondot fordít­sanak az önköltség csökkenté­sére és a munkatermelékenység növelésére. A továbbiakban a mezőgaz­dasági termelés eredményeit Eddig 6000 nyulat exportált a MAVAD kecskeméti kirendeltsége A vadászati idény megkezdé­se óta 13 ezer nyulat, 5300 fá­cánt, 15 őzet és 10 dámvadat vett át a MAVAD kecskeméti kirendeltsége. Az árut a kecskeméti hűtő­házban fagyasztják, majd út­nak indítják a hazai és a kül­földi piacokra. Eddig körülijeiül 6000 nyűlat exportáltak főkép­pen Csehszlovákiába és a Né­met Demokratikus Köztársa­ságba. A fácánpecsenyét az ola­szok kedvelik legjobban, a pus­kavégre kapott szárnyasok zö­mét Itáliába szállítják. A kirendeltség dolgozói el­mondták, hogy a korábbi évek­ben a mostaninál lényegesen több vadat vásároltak fel az őszi és a téli vadászati szezon­ban. A visszaesés oka az, hogy a külföldi cégek alacsonyabb árat fizetnek a lőtt vadakért, mint az élőkért. A vadászok ezért igyekeznek élve befogni az állatokat. Vannak olyan va­dásztársaságok, amelyek idén szinte kizárólag hálóval vadász­tak. Lehet, hogy nem is olyan sokára, csak dísznek hordják vállukon a kétcsövűt a „nim- ródok”? összegezte a beszámoló, majd a kereskedelem munkájával és a községfejlesztéssel foglalkozott. A pártbizottság beszámolóját élénk vita követte, és ennek során »dr. Varga Jenő, a megyei párt-végrehajtóbizottság tagja is felszólalt. Ezután a beszámoló és a határozati javaslat elfoga­dása után titkos szavazással megválasztották a városi pártbi­zottság 35 tagját, 7 póttagját és a revíziós bizottság 7 tagját. A pártértekezlet befejezése után a városi pártbizottság és a revíziós bizottság is megtar­totta első ülését. A párbizottság 9 tagú városi párt-végrehajtóbi­zottságot választott. A városi pártbizottság titkárává Sípos Jánost, a revíziós bizottság el­nökévé Tóth B. Lászlót, a fe­gyelmi bizottság elnökévé pedig Verők Istvánt választották. Több vállalat, intézmény vezetője a leninvárosi távtűtés ügyében — Halló, ÉM Bács megyei Ál­lami Építőipari Vállalat? — Igen, itt Tánczos József főépítésvezető. — Több leninvárosi lakó pa­naszolta szerkesztőségünkben, hogy a megígért távfűtést még nem helyezték üzembe. Mi a helyzet ezzel kapcsolatban? — Eddig 74 család költözött be a távfűtéses lakóházakba, s a tél folyamán 126 ilyen lakást adunk át. Alvállalkozónk a táv­fűtő berendezést elkészítette, csupán a gerincvezetéket kell bekötni a hőerőmű kazánjára, s a nyomáspróbákat megtartani. Most folynak erről a tárgyalá­sok. — Halló, Bács-Kiskun megyei Beruházási Iroda? — Igen, itt Gátai Ferenc iro­davezető. — Hogyan áll a leninvárosi távfűtés ügye? — A hőerőmű gőzvezetékének azt a részét, amely a Konzerv­gyárat, a Lakatosipari Vállala­tot és a Béke Tsz hajtatóházát látja el, péntek reggeltől 48 órára le kell állítani. Addig ezekre a helyekre máshonnan kell a gőzellátást biztosítani. Ez úgy oldható meg. ha a Konzerv­gyár saját kazánjait felfűti ás gőzt biztosít a másik két hely­re is. A konzervgyáriakon mú­lik vállalják-e? Ha igen, be tudjuk kötni a távfűtést. — Halló, Kecskeméti Kon­zervgyár? — Igen, itt Végvári István igazgató. — Hogyan döntöttek, vállal­ják a gőztermelést, amíg be­kötik a leninvárosi gerincveze­téket? — Csak részben vállaljuk. Energetikusunk utasítást kapott a kazán feliűtésóre. Ezzel azon­ban csak 5 tonna gőzt tudunk termelni, amely saját szükség­letünket is alig fedezi. A Béke Tsz hajtatóházának minimális mennyiséget biztosítunk ebből, nehogy megfagyjanak a palán­ták. A Lakatosipari Vállalatnak azonban nem tudunk gőzt adn. — Itt Vér Róbert a Béke Tsz haj tató telepének vezetője Ne­künk elég lesz a csökkentett gőzszolgáltatás. Erre is főleg az éjszakai órákban van csaz szükségünk. — Itt Somodi Pál. a laka­tosipari TMK-jának a vezetője A gőztermelés kiesése azt ie- lenti, hogy nem tudunk kony­hánkon főzni és a fürdőt nem tudjuk üzemeltetni. Ez súlyo­san érint bennünket, de ezt a rövid időt valahogy kibírjuk, a leninvárosi távfűtés érdekében. N. O A helybeliek kedvelt cse­megéző helyét, a rétesboltot csupán egy ajtó választja el a sütőüzemtől. Itt aztán min­dig friss az almás, mákos, tú­rós és a különleges zamatú káposztás. — Nem hagyják nyakunkra öregedni a süteményt — mond­ja jogos büszkeséggel Bencsik Józsefné, aki naponta átlago­san 200 darab rétest hajtogat és süt ki. De ha lakzi, keresz­telő, névnap készül valame­lyik háznál, akkor ezer da­rab is elfogy. Miniatűr exportüzem egy lakószoba nagyságú helyiség­ben. Felszerelése is igen egy­szerű, hiszen itt a legfonto­sabb „termelőeszköz” az asz- szonyok ügyes keze. Július óta készít a vállalat négytojásos kézitarhonyát, külföldi meg­rendelésre. Azóta több mint 50 mázsa árut szállított Svéd- szágba, Norvégiába és Fran­ciaországba. Most már egy amerikai cég is érdeklődik a kiváló minőségű termék iránt. Amikor kifelé menet ismét áthaladok a pékműhelyen, ép­pen a morzsának való tésztát szedik ki a kemencéből.

Next

/
Thumbnails
Contents