Petőfi Népe, 1964. december (19. évfolyam, 281-305. szám)

1964-12-17 / 295. szám

1964. december 17, csütörtök 3. oldal Mi okozza a baleseteket? Két napos közúti ellenőrzés a számok tükrében A MEGYEI rendőr-főkapi­tányság közlekedésrendészeti osztálya az elmúlt héten kétna­pos, az egész megyére kiterjedő közúti ellenőrzést tartott. E nagyszabású vizsgálat a balese­tek megelőzése mellett igyeke­zett válaszolni a nap nap után megismétlődő, ijesztő kérdésre: Mi okozza a sok súlyos kime­netelű szerencsétlenséget? Az ellenőrzés munkájában több mint félszázan — közöttük a KPM Autófélügyeleténefc szak­emberei — vettek részt, s nem kevesebb, mint 2500 járműve­zetőt igazoltattak. A nagy számok ez esetben relatívak, hiszen a megye köz­útjain sokkal több jármű közle­kedik, illetve halad át. Mégis a számok bizonyítják: az ellen­őrzött 2500 jármű közül mind­össze tizenháromnak volt ki­sebb jellegű műszaki hibája, és csupán négy járműről kellett bevonni a hatósági jelzést (rendszámtáblát) a súlyos mű­szaki hiányosság következtében. Három gépjárműnek a kor­mányberendezése, egynek pedig a fékrendszere volt erősen ki­fogásolható állapotban. SOKKAL MAGASABB volt a járművezetőkkel szemben tett intézkedések száma. Az ellen­őrzött járművek vezetőinek 21,5, százalékával szemben kellett helyszínbírságolást, figyelmezte­tést, feljelentést alkalmazni. S ha már ezeknél az adatoknál tartunk, említsünk meg néhány — sajnos, nagyon is jellemző — példát a feljelentések szám­szerű alakulásánál. A kétna­pos ellenőrzés ideje alatt 29 ki- világítatlan jármű vezetőjével szemben kellett feljelentést ten­ni, vagyis ez az a szabálysértés, amely a legnagyobb számban fordul elő a megye közútjain. A második helyen — számát tekintve sokkal rosszabb, mint az országos átlag — az ittas ve­zetés áll. A tizenöt ittas jármű­vezető közül háromnak bevon­ták a vezetői igazolványát és büntetőeljárást indítottak, elle­nük, míg 12 járművezetőt sú­lyos szabálysértési bírságra kö­teleztek. A másik baleseti for­rás az elsőbbségi jog megadá­sának figyelmen kívül hagyása, valamint az irányjelzés elmu­lasztása kanyarodáskor. „Holt­versenyben” a harmadik helyen áll ez a két szabálysértés, s a kétnapos ellenőrzés során 28 járművezetőt kellett emiatt fel­jelenteni. NEMCSAK a közlekedési sza­bályok megsértését vizsgálták az ellenőrző közegek# de az áru- és személyszállítással kapcsola­tos szabálytalanságokra is fényt derítettek. Az esetek túlnyomó többségében a menetleveleket szabálytalanul állították ki, il­letve a járművek engedély nél­kül lépték túl a körzethatárt- Ezeken kívül aránylag elég nagy számban fordult elő a ki­használatlan üzemeltetés és a jogtalan gépjármű igénybevé­tel. Nagyon érdékes a vizsgálat­nak az a megállapítása, amit az utak állapotáról tett. Főképpen Kalocsa környéke, Jakabszállás és Kiskunhalas útjai szorulnak javításra. Az ötös számú főút­vonal —, amely egyben az euró­pai ötös út is — nem felel meg a korszerű követelményeknek. Az ötös főútvonalon, a Kecske­mét—Solt közötti útvonalon, valamint az Ágasegyháza—Izsák között vezető úton az úttest és az útpadka szintje között a kü­lönbség a 25 centimétert is el­éri, amely önmagában is igen nagy'baleseti veszélyt rejt ma­gában. A KÉTNAPOS ellenőrzés „eredményeit” összefoglalva megállapíthatjuk: Rendőri szer­veinknek elsősorban a kivilá- gítatlan járművek hajtóit, ve­zetőit kell szigorúan felelősség­re vonulok. Az ittasan közleke­dő járművezetőkkel ^ szemben végre a legsúlyosabb “büntetést kell kiszabni, hiszen a súlyos balesetek legnagyobb részét ezek okozzák. A vállalatoknál, szerveknél, de különösen a tsz- eknél sok a szabálytalanul ki­töltött menetlevél, ami arra utal, hogy nem értenek hozzá, és nem egy esetben sokan ki­használják ezt a lehetőséget. Az utak állapotának helyzetéről — mint a fentiekből is kitűnik — nem túlságosan kedvező benyo­másokat szereztek az ellenőr­zők. Talán a jövőben ezekkel is többet kellene foglalkozni, il­letve nagyobb arányú beruhá­zást kellene biztosítani, mert ez is nagymértékben csökkentené a balesetek számát. AZ ELLENŐRZÉS feltárta a hiányosságokat, a balesetek Okait. A járművezetők, a rend­őri szervek, a gépjárművek üzemben tartói, a felügyeleti szervek összefogásán múlik, hogy kevesebb ember pusztul­jon el, váljon nyomorékká a közutakon. Gémes Gábor n nagyüzemi borszülütermesztés hazája lesz a Kunbajai állami Gazdaság Hová teszik as aranyérmes borokat? A műút mentén a íankás homokon, lánctalpas gépek von­tatják a földgyalut. Hányán is? Alig győzöm megszámlálni. Leg­alább negyvenen vannak. Dübö­rögve marnak bele a hóval ke­vert homokba. Köröskörül fehér szikrázás a táj. — Egy hónappral ezelőtt itt még szüreteltünk — szólal meg mellettem Papp Sándor, a Kun­bajai Állami Gazdaság bácssző- lősi területének brigádvezetője, egyszersmind a mezőgazdasági nagyüzem párttitkára. — Régi telepítésű, nehezen művelhető, nem is túl sokat adó szőlős par­cellák terültek itt el. Jobban járunk, ha nagyüzemi ültetvényt létesítünk... Valóban, közelebbről szem­ügyre véve a feltúrt homokot, láthatni a szőlőgyökerek ezer­nyi absztrakt figuráját. Alapos munkát végeznek a Hódmezővá­sárhelyi Talajjavító Vállalat gé­pei. i Gépjármű-ellenőrzés közben. Ám ide csak a jövő ősszel te­lepítenek. Menjünk feljebb néhány kilo­méternyit Bácsszőlős irányába. Csaknem félszázan telepítik a szőlőt. Ez a terület arról neve­zetes, hogy két évvel ezelőtt itt kezdték meg megyénkben első­nek a széles sorközű és magas­művelésre alkalmas (Lenz—Mo- ser-rendszerű) telepítést. A sző­lősorok 320 centire vannak egy­mástól. A tőkefejet 120 centi magasságban alakítják ki, oly módon, hogy oldalirányban, a sorra merőlegesen is elvezetik a hajtásokat. Maga az ültetvény 160 centi magas lesz, ami lehe­tővé teszi, hogy a szüretelők ál­ló helyzetben, s ezért lényegesen gyorsabban szedhessék « fürtö- köt. A nagyobb termőfelület ál­tal növekedik a szőlő hozama is. S minthogy a friss hajtások viszonylag távol varrnak a föld felületétől, a talajmenti fagyok sem veszélyeztetik a termést. Ez az ültetvény jól gépesíthe­tő. s a növényvédelem például nem is képzelhető el másképp, csak nagyüzemi módon. Eddig száz hold ilyen rend­szerrel telepített szőlőjük van A most létesülő ültet­vény némileg különbözik ettől. A sortávolság 280 a tőtávolság pedig 80 centi. Ez már három­száz holdas lesz, kitűnő minő­ségi borfajtákkal: kékfrankossal, Muscat Otonel-lel. leánykával. Mindegyikből száz hold. — Már csak pár száz holdra tehető a kisüzemi telepítésű sző­lő — mondja a párttitkár. — Három év múlva az is „eltűnik”. Akkor leszünk igazán nagy­üzem. — Aztán kis gondolkodás után hozzáteszi: — Illetve csak akkor, ha egyéb tekintetben is hasonlóképpen állunk, mint a telepítéssel. Kiderül, hogy az „egyéb te­kintetben” fogalma igen széles körű: beletartoznak az összes járulékos beruházások. Jelenleg alig több mint 14 ezer hektoliter bort tudnak el­helyezni. S az idén 39 ezer má­zsa szőlőjük termett. De 1967-ben, a számítások sze­rint már 180 ezer hektó befoga­dóképességű tárolótérrel kelle­ne rendelkezniük ahhoz, hogy az összes termésük levét itt he­lyezzék el. Az idei hozam na­gyobb felét is átadták a pince- gazdaság bácsalmási feldolgozó­jának ... Ha valahol szükség van nagy­üzemi pincére, akkor azt első­sorban Kunbaján kell megépí­teni. Hiszen nemes borok hazája ez, amit bizonyít, hogy az utób­bi években nem múlt el orszá­gos, de még nemzetközi bor­verseny sem anélkül, hogy az állami gazdaság borai ne sze­reztek volna aranyérmet. H. D. Jelentkezés a Kecskeméti Felsőfokú Mezőgazdasági Technikumba Érdekes, színes fedelű, s köny- nyen áttekinthető tájékoztatót adott ki a Kecskeméti Felsőfo­kú Mezőgazdasági Technikum az iskola nappali és levelező tagozatára történő jelentkezés megkönnyítése céljából. Amint a tájékoztatóból kide­rül a nappali tagozaton a ta­nulmányi idő két év, a levelező tagozaton három év. Az utolsó fél év sikeres vizsgái letétele után a hallgatók államvizsgát tesznek. Tanulmányi eredmé­nyüktől függően jelentős tan­díjkedvezmények, szociális hely­zetüktől és tanulmányi eredmé­nyüktől függően ösztöndíjak és egyéb állami juttatások illetik meg a hallgatókat. Felvételüket kérhetik azok, akik érettségi­zettek és 35. életévüket még nem töltötték be. Jelentkezni lehet a középiskolák tanulóinak iskolájukban március 21-ig, más jelentkezőknek a technikumban — a jelentkezési iratok bekül­désével — május 10-ig. Két év alatt több mint 26 százalékkal nőtt a mezőgazdasági termékek felvásárlása Járási pártértekezlet Kiskunhalason TÖBB MINT 150 résztvevő­vel december 16-án, szerdán, Kiskunhalason a Fegyveres Erők Klubjában tartotta meg ta­nácskozását az MSZMP kiskun- halasi járási pártértekezlete. Az értekezlet elnökségében helyet foglalt Oláh György, a járási­városi pártbizottság első tit­kára, Sípos János, a járási-vá­rosi pártbizottság titkára, Hor­váth Antal, a megyei pártbi­zottság politikai munkatársa, ár. Hegedűs István, a járási ta­nács vb elnöke, Katanics Sán­dor, a Szilády Áron Gimnázium igazgatója és Horváth István, a kisszállási Búzakalász Tsz el­nöke. A pártértekezlet különböző munkabizottságainak, a jelölő, a mandátumvizsgáló és a szava­zatszedő bizottság tagjainak megválasztása után Oláh György terjesztette elő a pártbizottság beszámolóját. Előbb a nemzet­közi helyzet fontosabb jellem­vonásait vázolta, majd a veze­tőségválasztó taggyűlések ta­pasztalatait összegezte. Hangsú­lyozta, hogy a pártalapszerve- zetek ezeken a tanácskozásokon gondosan számba vették az utób­bi két esztendőben elért ered­ményeket és sokoldalú vita alapján határozták meg a ten­nivalókat. A taggyűlések azt tükrözték, hogy a pártvezetés lenini elvei a legszélesebb kör­ben érvényesülnek a járásban, és a pártszervezetek munkáját a kollektív vezetés, valamint a pártdemokrácia érvényesülése jellemzi. EZUTÁN a párthatározatok végrehajtását elemezte a beszá­moló. A gondos munka ered­ményeként a legfontosabb nö­vények - terméseredményei a ter­vezettnél gyorsabb ütemben nö­vekedtek a járásban. Ebben nagy szerepe volt a korszerű agrotechnikai eljárások egyre szélesebb körű alkalmazásának és a talajerő növelésének. A kö­zös gazdaságok két évvel ez­előtt 138 kilogramm műtrágyát használtak fel holdanként, az idén viszont a kiszórt műtrágya mennyisége meghaladta a 280 kilogrammot, egy-egy hold át­lagában. A műtrágyázással ja­vított szántó a két évvel ez­előtti 1200 holddal szemben, az idén elérte a 7000 holdat. Gyors ütemben fejlődött a közös gazdaságok jószágállomá­nya is. Az egy holdra jutó ál­latsűrűség számos állatra szá­mítja, a két évvel ezelőtti 15,2­ről, 19,5-re emelkedett a járás termelőszövetkezeteiben. Az állatállomány fejlesztése és a termésátlagok több mint 25 százalékos növekedése alap­ján a járás közös gazdaságain 26 százalékkal több árut adtak el az állami felvásárlóknak, mint két évvel ezelőtt. A továbbiakban a beszámoló a pártélet kérdéseit és a tömeg­szervezetek tevékenységét ele­mezte részletesen. Az előadást élénk vita követte, majd a párt­értekezlet résztvevői titkos sza­vazással megválasztották a já­rási pártbizottság 39 tagját, 9 póttagját és a revíziós bizott­ság 9 tagját. A PÁRTÉRTEKEZLET befe­jezése után az újraválasztott já­rási pártbizottság megtartotta első ülését, amely megválasz­totta a pártbizottság titkárait és a 11 tagú járási párt-végre- haj tóbizottságot. A pártbizott­ság első titkárává Oláh Györ­gyöt, titkárává pedig Katanics Sándort választották meg. A fegyelmi bizottság elnöke dr. Csergen János, a revíziós bi­zottság elnöke pedig Szigeti Pé­ter lett, i Egy utasítás ide vagy oda? — ízlett? — mosolygott ránk a kiszolgálónő a kalocsai rétes­bolt pultja mögül. — Pompás volt... Különösen a káposztás ;.. — dünnyögte kollegám, arcán a messze föl­dön híres kalocsai rétes keltette derűvel. — Kérünk egy pohár szódát Í6. — Azzal nem szolgálhatok — tárta szét karját sajnálkozva a kedves kiszolgálónő, aztán, lát­va, hogy csodálkozunk utána tette: — Körülbelül három hete nem kapunk se szódát, se Bambit a szikvízüzemtől. — Kért? — Kértem, sőt már az igaz­gatónk is kért. Hiába. Molnár István, a Sütőipari Vállalat igazgatója bosszankod­va nyugtázta a panaszt és már indult is a telefonhoz. — Mit válaszolt a szikvíz- üzem igazgatója? — kérdeztük kíváncsian miután fejét csóvál­va visszatette a kagylót. — Azt, hogy egy héttel ez­előtt — amikor a bolti dolgozó kérésére átszóltam hozzájuk — ő azonnal intézkedett. Csodál­kozik, hogy nem hajtották vég­re az utasítást. Az igazgató tehát csodáiké zott. Mi hasonlóképpen. É nemcsak azon, hogy egy nacv forgalmú rétesboltot hetek? keresztül szóda és Bambi nél­kül hagy a szikvízüzem, hanem azon is, hogy az üzemvezető utasítását — úgy látszik — dol­gozói igen könnyen elfelejtik. De vajon miért hagyja, hogy elfelejtsék? ^ ' B n B. D,

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents