Petőfi Népe, 1964. december (19. évfolyam, 281-305. szám)
1964-12-16 / 294. szám
1904. december 10, szerda 3. oldal Baromfigyárban - indulás előtt A hatalmas termek festését már a múlt hónap közepén befejezték. A takarítóasszpnyok p>edig fényesre súrolták a ce- mentkockapadlót. A tágas, most tisztított ablaktáblákon belopa* t' m iV-> -v tm A húsz darab, egyenként 10 ezer tojás befogadására alkalmas keltetőgép végső műszaki ellenőrzése nagyon fontos. Esetleges rejtett hibák több százezer forintos kárt okozhatnak az állomásnak, a népgazdaságnak. — Az elmúlt kilenehónapos termelési időszak alatt 1 millió 300 ezer nap>osbaromfit adtunk a termelőszövetkezeteknek és a háztáji gazdaságoknak. Állomásunk így ellátja naposcsibével, libával, gyöngytyúkkal, pulykábadszállás, Tass, Dunavecse, Szalkszentmárton mintegy másfél ezer háztáji gazdasága foglalkozik nagybani baromfitenyésztéssel. A jövő év szeptemberéig — mivel jelentősen megnövekedett a naposbaromfi-igény — összesen 1 millió 320 ezer csirkét, gyöngytyúkot és kacsát adunk át továbbtenyésztésre. .. A dunavecsei baromfigyár tehát jól felkészült az 1964/65. évi keltetési idényre. Az automata kapcsolószekrények ellenőrzését végzi Ágoston István, az állomás műszaki vezetője. kodó decemberi napsugár fénye meg-megcsillan a krémszínűre mázolt gépsorokon. — December 17-én indul meg „gyárunkban” a termelés — mondja Papp László, a Dunavecsei Keltetőállomás vezetője, miközben a jól fűtött teremben kalauzol. — A karbantartók már több nappal ezelőtt befejezték a munkát, és most műszaki kollektívánk az automatagépek ellenőrzését végzi. A párologtató tepsiket tisztítja és Bódis val és kacsával a dunavecsei járás és Bács-Kiskun megye északi részének baromfitenyésztőit. A keltetőállomásnak — bár még csupán kétéves múltra tekinthet vissza — állandó vásárlóköre alakult ki. A dunavecsei járásban 16 közös gazdaság — többi között a hartai Üj Élet és a Lenin, a szabadszállási Lenin, Mathiász, József Attila és a Zöldmező, a dunavecsei Virágzó, a kunadacsi Parasztbecsület Tsz és Harta, Solt, Apostag, SzaTóth Károlyné, Bolega Imréné Károlyné. ££ Fehér lapostányér, s rajta ak- korácska ebédfejadag, amelyből egy egerészni rest macska ép- penhogy jóllakna. Pici halom makaróni, sárgarépaszín mártással „díszítve”, s mellette a kunkori kis marhaszelet — ha hiszik, ha nem — aligha éri el a két dekát. A kecskeméti AGROKER Vállalat egyik dolgozója tette ezt a korpuszt a Népi Ellenőrzési Bizottság asztalára, magyarázatként hozzáfűzve, hogy a minőség ellen ezen a napon nem volt kifogás, s a tarhonyalevesből ezúttal néhány tányérba még a karimáig is jutott. Ez a szokatlan jelenet egy közel két hete lezajlott NEB- vizsgálat utójátéka. Nézzük azonban az előzményeket. Az AGROKER Vállalat dolgozóit korábban a reszelőgyár üzemi konyhája látta el ebéddel, mígnem a megszaporodott helyi igények miatt a vendégek ellátását nem győzte kapacitással a konyha. Négy hónap óta ezért az Aranyhomokból hordják az ebédet az AGROKER harmincnégy dolgozója számára. A kihordás taxival történik, az ételt két dolgozó adagolja szét (kivéve a húst, amit szeletekben kapnak). Az étkezők 6,80 forintot fizetnek egy ebédért, s ebből a vállalat 1,58 forintot térít. Mindez rendjén is volna, ha az étel mennyiségével és minőségével nem lenne baj. Csakhogy azzal bizony nincs minden rendben. A levesek ízetlenek, legtöbbször égetett olaj ízűek, a második fogás választéka szegényes — leginkább bab, tészta és káposzta váltogatják egymást —, a minősége pedig egyáltalán nem növeli az Macska-fejadag a NEB asztalán Aranyhomok jó hírét Ti\>b mint három hónapi türelmi idő után ezért fordultak hát az AGROKER Vállalat dolgozói a Népi Ellenőrzési Bizottsághoz. S íme, egy-két részlet a helyszíni vizsgálat megállapításaiból: „A vizsgálat napján tarhonyaleves volt és valószínűleg székelykáposztának szánt ételféleség, továbbá minőségileg kifogástalan piskótatekercs szelet. A leves erősen hagymaízű, igen zsírtalan, híg... A káposzta szinte levesnek beillett, olyan híg, savanyú és hústalan volt... A menü második fogásának személyenként legalább a következőket kellett volna tartalmaznia: 10 dkg húst, 3 dkg rizst, 20 dkg káposztát, 1 dkg zsírt, sót, paprikát, aminek együttes értéke körülbelül három forint. Megállapítottuk, hogy mindezek igen hiányosan voltak az ételben, rizst egyáltalán nem tartalmazott, s az ösz- szekevert 34 fejadagban alig fél kilogramm húst találtunk. A vizsgálat napján biztosított menü a norma értékét meg sem közelítette.. Azt hihetné az ember, hogy a vizsgálatot követően megjavult az ellátás. Annál is inkább, mert az ellenőrzés megállapításairól értesítést kaptak az Aranyhomok illetékesei. Egyelőre mégsincs változás. Azaz, hogy valami mégis történt: a korábbi szakácsnőt más munkakörbe helyezték. A fejadagok azonban talán még a korábbiaknál is szűkebbre szabottak, s az AGROKER dolgozóinak panasza azóta is szinte mindennapos. Lehet, hogy nem is a szakácsnőben volt a hiba? Harmincnyolc Celsius-fokos vízben „vizsgáztatja” a hőmérőket Papp László, az állomás vezetője. A megbízható hőmérőket ezután a keltető szekrényekbe helyezik. A TETTEK IDEJE... (T. I.) December elejéig szövetkezeti gazdaságaink pártszervezeteiben is lezajlottak a vezetőségválasztó taggyűlések. A titkári beszámolók, s az azokat követő hozzászólások, viták, általában megfelelően tükrözték a közös termelés eredményeit, hiányosságait, a közösségi élet problémáit. Helyesen mutattak rá az eredmények fokozásának, a hibák kijavításának, a problémák megoldásának módjára, lehetőségére, ami a határozatokban nyert tömör megfogalmazást. A vezetőségválasztó taggyűlések azonban csupán a kezdetét jelentik a tsz-ekben folyó pártmunka új szakaszának. Örömmel tapasztaljuk, hogy a tsz-pártszervezetek többségében mindezt jól tudják, s számos helyütt az újjáválasztott vezetőség már arról értekezett, miképpen hajtsák végre a taggyűlési határozatban rögzített, soron levő feladatokat. Sőt, néhol már taggyűlésen is napirendre kerültek mindezek. A továbbiakban rajta kell lenniük, hogy e kezdeti fellendülés fokozódjék, hiszen a szövetkezeti gazdálkodás differenciálódása egyre bonyolultabb követelményeket támaszt, amelyeknek eleget tenni, a sokrétű feladatokat megoldani, csakis az elvi irányítást, a termelés ellenőrzését is magában foglaló pártmunka magasabb szintre emelésével lehetséges. Különben megcáfol h atatlan tény, hogy azokban a szövetkezetekben, amelyekben bajok vannak a gazdálkodással, lanyhán tevékenykedik a pártszervezet is. Ez az igazság megfordítva is áll — mint ahogy az is igaz, hogy a jól működő párt- szervezetek sikereihez mind jobb és jobb termelési eredmények társulnak. A gazdaságilag meg nem erősödött tsz-ek jó néhányában szeretik túlhangsúlyozni a termelés objektív nehézségeit, hogy ezzel elfedjék a pártmunka gyengeségét is. E nézet, magatartás helytelenségére azokban a szövetkezetekben már frappáns választ adtak, amelyekben egy-két éve szintén hasonló volt a helyzet, de a pártmunka megjavításával ugrásszerűen javultak a termelési eredmények — jóllehet változatlan objektív körülmények között. Mindebből logikusan következik, hogy a ma még gyengén gazdálkodó tsz-ekben különösképpen nagy szükség van a kommunisták tevékenységének fokozására, a pártmunka javítására, a vezetőségválasztó taggyűlésen hozott határozat maradéktalan végrehajtására. Az általános feladat most szövetkezeti pártszervezeteinkben a gazdasági év sikeres zárásának segítése. Többször írtunk már róla, hogy a zárszámadás csak akkor felel meg céljának, ha annak munkájában a tsz-tagság egésze részt vesz. Az elnöki, párttitkári, s az ellenőrző bizottsági beszámolóknak tükrözniük kell a szövetkezeti gazdák véleményét is. Az egész évi közös munka eredményeinek és hibáinak az összegezésén, helyes elemzésén kívül a jövő év sokrétű megalapozásához is hathatós segítséget nyújtanak szövetkezeti gazdáinknak a zár-, számadással kapcsolatos javaslatai, hiszen a zárszámadás nem végső pont az együttes erőfeszítések végén, hanem kiinduló állomás is a közös tevékenység folyamatának útján. Nos, tsz-eink kommunistáinak időszerű kötelessége tehát, a szövetkezeti gazdák véleménynyilvánításának lehetővé tétele mind az egyéni, mind a csoportos beszélgetések alkalmának megteremtésével. Ezzel a szövetkezeti demokrácia érvényesülését szolgálják, ami nélkül közös feladatokat hiánytalanul megoldani nem lehet. A szövetkezeti demokrácia érvényre juttatása egyébként nem csupán mostani, hanem állandó „napirendi feladat”. Nemcsak a fejlődés ezzel kapcsolatban is magasabb követelményei miatt, hanem azért is, mert nem egy közös gazdaságunkban nem jelentéktelen hibákat vétenek még ellene. Leggyakoribb hiba az, hogy a tsz-vezetők olyan "ügyekben is döntenek, amelyek nem a vezetőségi ülés, hanem a közgyűlés hatáskörébe tartoznak. Csorbítják tehát, a tagság véleménynyilvánításának jogát. Ugyanilyen „horderejű” hiba az is, hogy a tsz-gazdák nem kis hányada a szövetkezeti demokráciának csak azt az oldalát ismeri — és tegyük hozzá: kedveli —, amelyik a jogait fog- lálja magában — azzal azonban már kevésbé van tisztában, hogy a társadalom, az állam iránti kötelezettség is a demokrácia fogalmába tartozik. Meggyőző szóval, érveléssel, kitartó nevelőmunkával a tsz- pártszervezeteknek kell e tekintetben is rendet teremteniük — rendet a fejekben és a szívekben. Hogy e feladatukat, s a megszámlálhatatlan többit is, hiánytalanul megoldhassák, nem fékezni, hanem fokozni kell a vezetőségválasztó taggyűlésen kapott lendületüket. Fejlődésü^^, a szocializmus építésének követelményei szükségelik így! Két év alatt az ipari termeiés 22 százalékkal, a közös gazdaságok vagyona 36 százalékkal növekedett Járási pártértekezlet Kiskunfélegyházán Az MSZMP kiskunfélegyházi járási pártértekezlete mintegy száz résztvevővel tegnap, december 15-én a városi tanács nagytermében tartotta tanácskozását. Az értekezlet elnökségében foglalt helyet: Erdősi József, a megyei pártbizottság titkára, Túrt József, a járási-városi pártbizottság első titkára, dr. Laczkó Tibor, a járási pártbizottság titkára, Ispánovits Márton, a járási tanács vb elnöke, Sztanojev András, a jb. osztály- vezétője, Fekete Pálné ország- gyűlési képviselő, Baunoch György, a járási tanács vb osztályvezetője. Túri József terjesztette elő a pártbizottság beszámolóját. Bevezetői szavaiban bejelentette, hogy mostantól kezdve a köz- igazgatási beosztásnak megfelelően ismét külön járási és külön városi pártbizottság működik majd Kiskunfélegyházán. Ezután a legutóbbi pártértekezlet óta eltelt két esztendő eredményeit, a politikai, a gazdasági és a kulturális munka tapasztalatait elemezte a beszámoló. Az ipari termelés értéke az idén Kiskunfélegyházán és a járásban eléri a 725 millió' forintot, ami 130 millióval, vagyis 22,6 százalékkal több mint két évvel ezelőtt volt. Az ipari üzemek és vállalatok jelenleg 5800 munkást és alkalmazottat foglalkoztatnak, 16 százalékkal többet, mint a legutóbbi pártértekezlet idején. A közös gazdaságok munkájáról és feladatairól szólva a beszámoló megállapította, hogy a terméshozamok a legfontosabb növényféleségeknél emelkedtek. Ennek eredményeként kenyérgabonából a felvásárlás több mint 80 százalékkal emelkedett, a legutóbbi két esztendőben. A közös gazdaságok tiszta vagyona az említett időszakban 36,4 százalékkal gyarapodott és meghaladja a 126 millió forintot. Egy szövetkezeti gazdára jutó átlagjövedelem két évvel ezelőtt 6356 forint volt, most pedig meghaladja a 9 ezer forintot. A továbbiakban a pártélet kérdéseivel és a tömegszervezetek pártirányításával foglalkozott a járási pártbizottság beszámolója. Az előadást vita követte, melyen felszólalt Erdősi József elvtárs is, majd a küldöttértekezlet résztvevői titkos szavazással megválasztották a járási pártbizottság 39 tagját, 11 póttagját és a revíziós bizottság kilenc tagját. A járási pártbizottsáe első titkárává ismét Túri Józsefet, titkárává pedig dr. Laczkó Tibort választották meg. A revíziós bizottság elnöke Baunoch György, a fegyelmi bizottság elnöke Vali Pál lett.
