Petőfi Népe, 1964. december (19. évfolyam, 281-305. szám)
1964-12-16 / 294. szám
Világ proletárjai, egyesüljetek! L AFJ A A megyei tanács végrehajtó bizottsága kedden tartotta ez évi utolsó ülését. Elsőnek az 1964. évi zárszámadások előkészítéséről és a termelőszövetkezetek 1965. évi előzetes termelési tervéről szóló jelentést vitatta meg. A végrehajtó bizottság megállapította, hogy a termelő- szövetkezetek jelentősen előre léptek az idén, gazdálkodásukban számottevő mennyiségi és minőségi fejlődés tapasztalható. Az elmúlt évhez viszonyítva 23 százalékkal magasabb lesz a bevételek várható alakulása a közös gazdaságokban. A végrehajtó bizottság számos határozatot hozott a termelőszövetkezetek zárszámadásának segítésére, valamint az előzetes termelési tervek készítésére vonatkozóan. A következőkben a megye építőipari kapacitásának alakulásáról szóló tájékoztató jelentést fogadta el. Ezután került sor a megye népművelési intézményeinek munkájáról szóló előterjesztés megvitatására. Számottevően fejlődött a könyvtárak állománya, de még mindig elmaradt az Országos átlagtól. A megyében többek között 45 termelőszövetkezeti könyvtár működik. A könyvtárak jelentős része helyszűkével küzd. Többek között rossz a helyzet a kecskeméti járásban, a kiskőrösi járásban pedig a tizenegy községi könyvtár közül, mindössze négynek van önálló helyisége. A könyvbarátbizottságok munkája és ezzel együtt a könyvtárak kapcsolata a különböző tömegszervezetekkel helyesen alakul. Igen hasznos a Hazafias Népfront, a nőtanács segítsége, a TIT és a SZÖVOSZ támogatása. A földművesszövetkezetek az utolsó három évben 520 ezer forint értékű anyagi támogatásban részesítették a könyvtárakat. Dicséretre méltó, hogy az utolsó három évben megkétszereződött a könyvtári olvasók száma. Az olvasás intenzitása jobb az országos átlagnál. Egy olvasó évente több mint 20 kötetet kölcsönöz. Az ismeretterjesztő és a szakkönyvek könyvtári forgalma szintén magasabb az országosnál. Kifogás alá esik viszont a megyei könyvtár módszertani munkája. Többek között segíteni kell a könyvtárak közötti jobb együttműködést. Szó esett még az előterjesztésben a megyei színház munkájáról, amelyről elismerően nyilatkozott a jelentés. Jó eredményeket értek el a megye filmszínházai is. Többek között szocialista szerződéseket kötöttek az iskolákkal, ami körülbe- lü%&00 ezer körüli látogatót jelentett. Az év folyamán 28 községzikat. tíz helyen szélesvásznúvá átalakítás történt. A vita során a felszabadulás 20 éves évfordulójára való előkészületek tartalmi vonatkozásainak segítésére hívták fel a kulturális intézmények vezetőinek figyelmét. Sok szó esett arról, hogy sajátos módszereikkel a termelést is segítsék ezek az intézmények. Többek között azzal, hogy növeljék az ismeret- terjesztő és a szakkönyvek forgalmát. Ehhez kérjenek segítséget a könyvtárosok a községek vezető mezőgazdasági szakembereitől. A végrehajtó bizottság határozatot hozott arra vonatkozóan, hogy a járási, valamint a közsági tanácsok végrehajtó bizottságai tárgyalják meg a helybeli könyvtárak munkáját, működési feltételeit Több anyagi támogatást nyújtsanak a könyvbeszerzésekhez, és ahol szükséges a lehetőségek szerint saját erőből biztosítsák a könyvtárak jobb elhelyezését, felszerelését. Ezután a végrehajtó bizottság a Bács-Kiskun megyei Nép; Ellenőrzési Bizottság 1965. I. félévi munkatervéről szóló előterjesztést vitatta meg, majd bejelentéseket tárgyalt. Gépbeáilítók Fontos szerep hárul minden üzemben a gépbeállító szakmunkásokra. Nagymértékben tőlük függ a termelés folyamatossága, a gépek állásidejének mértéke. Képünkön Gál István, Drózdik János és Kovács Ferenc, a Kiskunfélegyházi Alföldi Mű anyagi eldolgozó Vállalat bakelit üzemének gépbeállítói munka közben. Ck is részesei annak, hogy most december hónapban is a tervezett napi 26 ezer forinttal szemben 30 ezer forint értékű különböző bakelit áruféleséget állítanak elő az üzemben. (Pásztor Zoltán felvétele.) Csaknem 15 ezer élő vad az exporttervekben Jól szervezett vadvédelem Vadásztársaságok a tél küszöbén Horváth János megyei erdészeti és vadászati felügyelő a vadásztársaságok tevékenységéről és időszerű feladatairól nyilatkozott lapunknak. — Megyénk vadásztársaságai egyre inkább szem előtt tartják a vad élve befogásának nép- gazdasági jelentőségét — mondotta. Évről évre mind nagyobb mennyiségű vad átadásával segítik vad exportunk növekedését. Ebben az idényben például a kiskunfélegyházi vadásztársaság 1200, a kecskeméti, miskei, har- kakötönyi és balotaszállási „nimródok” pedig 300—300 nyúl élve való befogására vállalkoztak. A dunavecseiek szerződése pedig 500 eleven „tapsifülesre” szól. Az utóbbi járás vadászai egyébként élő fogolyból a tervezett 600 darabnak már csaknem a kétszeresét adták át eddig exportálás végett a MA- VAD-nak. A megye összesített exporttervében fogolyból hétezer, nyálból pedig kis híján 7 és fél ezer darab szerepel. A jóval kisebb arányú lőfegy- veres vadászati tevékenység keretében 14 társaság a többi között összesen 51 őz kilövésére kapott engedélyt a felettes hatóságoktól. Mindezeken kívül a téli vadvédelemre is jól felkészültek a mes takarmányról idejében gondoskodtak. Nem egy olyan társaság akad, amely 40—50 mázsa ocsút, cséplési hulladékot tárol az enyhébb teleken is szokásos, a keményebb hidegben pedig létfontosságú vadetetés céljára. A jogszabályok minden 200 holdon egy-egy fogoly, illetve fácánetető felállítását rendelik el. Ez azt jelenti, hogy a megyében hozzávetőleg 11 ezer etető enyhíti a vadállomány táplálékszerzési gondjait. Valamennyi vadász bizonyos nagyságú terület ellenőrzését vállalta, amelyen személy szerint felelős a hasznos vadállomány védelméért. Ezzel párhuzamosan végzik a másik fontos feladatot, a kártevők, ragadozók pusztítását is, lőfegyverrel, illetve méreggel. Ez utóbbi főként ott jelentős tevékenység, ahol nagymérvű a szárnyas ragadozók elszaporodása. A járási tanácsok állategészségügyi szerveitől beszerzett engedélyek birtokában már kezdetét vette a káros vadak mérgezése sztrichnin, illetve foszforszörp felhasználásával. Hasonlóképpen jelentős tennivaló a hasznos vadállományban tetemes károkat okozó kóbor kutyák és macskák pusztítása is.---------fi z eddigi legjelentősebb külkereskedelmi egyezmény a magyar mezőgazdaság történetében Magyar— szovjet mezőgazdasági exportmegállapodás A MAGYAR ÉS SZOVJET kormány képviselői a napokban mezőgazdasági exportmegállapodást írtak alá. Az MTI munkatársa tájékoztatást kért az Országos Tervhivatalban az exportszállítások tervéről és az egyezmény jelentőségéről. Az elmúlt 5 esztendő alatt évi átlagban 56 ezer tonna, 1963-ban pedig 110 ezer tonna friss és féldolgozott gyümölcsöt és zöldséget szállítottunk a Szovjetunióba. A most megkötött egyezmény szerint ezeknek az áruknak a Szovjetunióba irányuló exportja 1966-ban kezdődő egyenletes növekedéssel 1970-re eléri a 388 ezer tonnát. A MAGYAR MEZŐGAZDASÁG történetében, mind volumenét, mind összetételét tekintve ez az eddigi legjelentősebb külkereskedelmi egyezmény. — Egyúttal nagy fontosságú lépés ahhoz, hogy az iparban már fokozatosan érvényesülő nemzetközi munkamegosztás a mező- gazdaságban is kialakuljon. Ez a szakosítás Magyarországnak azt jelenti, hogy az eddiginél sokkal jobban hasznosíthatjuk a kertészeti termelés számára rendkívül kedvező természeti és közgazdasági adottságainkat. Klimatikus viszonyaink előnyösek a gyümölcs- és zöldségtermesztéshez, s ehhez járul, hogy mezőgazdasági területeink számottevő részén, főként a homoktalajokon, elsősorban gyümölcsöt és szőlőt lehet gazdaságosan termelni. Ami a köz- gazdasági viszonyokat illeti, a gépesítés, kemizálás a nagyüzemi technológiai eljárások terjedése mind több munkaerőt szabadít fel a mezőgazdaságban. Foglalkoztatásukra olyan intenzív, munkaigényesebb kultúrákra van szükség, mint amilyenek a kertészeti üzem ágak. A KERTÉSZETI termelés fejlesztéséből származó többlettermékek egy része a hazai piacokra kerül. A jelenlegi tervek szerint 1970-ben gyümölcsből több mint 20, zöldségfélékből 12—13 százalékkal lesz nagyobb az egy főre jutó fogyasztás, mint 1963-ban volt. Lehetőségeink reális hasznosításával azonban lényegesen több gyümölcsöt és zöldséget tudunk azonban termelni, mint ameny- nyi a hazai lakosság ellátásához kell. Másfelől szükségünk is van ezeknek a cikkeknek a kivitelére, mivel az ipari nyersanyagok zömét és számos kész iparcikket külföldről kell beszereznünk. IGEN KEDVEZŐ számunkra a Szovjetunióba szállítandó áruk összetétele is. Az 1970-re előirányzott teljes mennyiségből 155 ezer tonna a friss gyümölcs, aminek több mint 90 százaléka alma. Ennek mintegy felét fehér almafajták teszik ki, amelyek többségét már a nyár végén, ősz elején lehet szedni és szállítani. Az összes szállítmányok több mint 60 százaléka feldolgozott kertészeti termék: 120 ezer, a nálunk szokásos brutto súlyban számolva 170 ezer tonna zöldségkonzerv, továbbá 56 ezer tonna gyümölcskonzerv és gyümölcslé és mélyhűtött gyümölcs. A zöldségkonzervek zöme lecsó, különböző savanyúság, hámozat- lan paradicsom és zakuszka (darált zöldséggel töltött paprika). Az iparilag feldolgozott termékek nagyarányú szállítása azért is kedvező, mert lehetővé teszi, hogy a konzervipar további nagyszámú, főleg szakképzetlen női munkaerőt foglalkoztasson. A HARMADIK ötéves tervben nagymértékben növelni kívánjuk egész mezőgazdasági exportunkat, s ezen belül különösen a mostfmi 38-ról 48 százalékra — a friss és feldolgozott gyümölcsök és zöldségfélék részesedését. Ezekből a cikkekből az eddiginél jóval többet akarunk szállítani a tőkés országokba is, de a termékek évekre előre lekötött piacát, s így a mezőgazdaság és a konzervipar zökkenőmentes fejlődését elsősorban a most megkötött, öt évre szóló magyar— szovjet egyezmény biztosítja. XIX. Í.VF. 294. SZ. Ara 60 fillér 1964. DEC. 16, SZERDA A termelőszövetkezetek zárszámadása és tervkészítése, ff a népművelési intézmények munkája _ a megyei tanács végrehajtó bizottságának napirendjén
