Petőfi Népe, 1964. december (19. évfolyam, 281-305. szám)

1964-12-15 / 293. szám

1 oldal Í9OT. december 15, kedd MEGÚJULT ERŐVEL Járási pártértekezlet Baján Nagy és szépen fejlődő szö­vetkezet Kécskén a Tiszagyön- gye. amelynek pártalapszerveze- te az elmúlt hónapban újravá­lasztotta vezetőségét. Az öt ta­gú vezetőségben három olyan kommunista van, akiknek eddig még nem volt pártfunkciójuk. A régi vezetőségből a harminchá­rom tagot és öt tagjelöltet szám­láló kommunista kollektíva egy­ségesen újra megválasztotta Si- kala Jánost és Matkovics Já­nost. Az idős Matkovics most már 20 éve. hogy kisebb-na- gyobb pártfunkciókban önzetle­nül szolgálja a bőgi parasztok ügyét. Az ifjú Si'kala pedig a szövetkezet létrehozása óta tit­kára volt a pártalapszervezet- nek. A régi vezetőség, hibáival együtt is, nagyszerű örökséget — gazdaságilag megerősödött szövetkezetei és nagy létszámú pártszervezetet hagyott az újra. Olyan tsz-t, amelyben Andó Sándor pártvezetőségi tag „bá­báskodása” mellett megszületett az 500 hold nagyüzemi műve­lésre alkalmas szőlő-gyümölcs- telep, s ahol ez évben már 1300 hold öntözéses gazdálkodást le­het folytatni a legkorszerűbb „Kecskeméten hosszabb idő óta nem lehet beszerezni a ke­rékpárok úgynevezett stoplám­pájába való égőket. A szaküz­letekben ezt a hiánycikket úgy próbálják pótolni, hogy közön­séges zseblámpa-izzókat adnak, de ezek — mivel a kerékpár­dinamók 6,03 voltos áramot fej­lesztenek — csak igen rövid életűek. Észre sem lehet venni, ha menetközben kiégnek, s ilyenkor hiába igyekszünk meg­magyarázni a rendőrnek, hogy miért nem ég a stoplámpánk, nem veszi figyelembe. (Persze akadnak kerékpárosok, akik a helyzettel visszaélnek.) A keres­kedelemnek Izellene tehát na­gyobb gondot fordítani az em­lített kis égők beszerzésére, hogy ne legyen belőle hiány­cikk.’’ A fenti levéllel felkerestük a Vas- és Műszaki Nagykeres­kedelmi Vállalatot, ahol Vitéz Sándor igazgatóhelyettessel be­széltünk. Elmondotta, hogy az Egyesült Izzó küzd a probléma megoldásával. Ugyanis képtelen a rohamosan megnőtt belföldi- és exportigényeket kielégíteni, s így az úgynevezett gyöngy- izzó-ellátás „pillanatnyilag” va­lóban hiányzik a kereskede­lemben. A Belkereskedelmi Mi­nisztérium Főigazgatósága egyébként továbbra is mindent elkövet, hogy a közlekedésben is súlyos gondot okozó helyzet­ből mielőbb kiutat találjon. Az igazgatóhelyettes elmond­ta még, hogy ez év februárjá­tól november 10-ig összesen 26 ezer kerékpárstoplámpát kap­Az ünnepi ellátásról a Bel­kereskedelmi Minisztérium Élelmiszer Főigazgatósága tá- - jékoztatta a MTI munkatársát. A legfontosabb élelmiszerek­ből lesz elegendő karácsonyra. A fővárosban a tavalyinál több, összesen 205 vagon hús- és húskészítmény kerül forga­lomba, s a vidéknek hasonló mennyiségű húst biztosítanak. A tavalyihoz hasonló arányban árusítanak sertés- és marhahúst. A központi készletekből körül­belül 30 vagon vágott baromfi — ebből 8 vagon a hagyomá­nyos karácsonyi pulyka — ke­rül az üzletekbe. Az igények­nek megfelelően élő baromfit és pulykát is forgalomba hoz a kereskedelem. Ezenkívül vár­ható, hogy az állami gazdasá­gok. a termelőszövetkezetek és módszerekkel. Állatállománnyal és gépekkel is jól be vannak rendezkedve a „Gyöngyében”. Mindez nemcsak a kommunis­ták, hanem a szövetkezeti gaz­dák és a pártonkívüli tsz-veze- tők együttes munkájának ered­ménye, amelyben a ínotor, az előre mutató erő a pártszerve­zet volt. Közös erővel érték el, hogy évenként minden dolgozó gazdára számolva közel 1000 fo­rinttal növekedett a részesedés, amelyből többen televízióra és gépkocsira is tudtak már fordí­tani jelentős összegeket. Az új vezetőség egyhangúlag választotta meg titkárnak a fia­tal, de tapasztalt Fazekas Bélát, aki eddig az elnök helyettese­ként vívta ki a közösség bizal­mát. Most az ötíhónapos pártis­kolán gyarapítja tudását, de nem múlik el hét anélkül, hogy ne töltene néhány estét gazda- társai között. Többen bírálták is a pártveze­tőséget, mivel keveset törődtek a szövetkezeti demokrácia fej­lesztésével a tsz-ben. A beszá­moló is elismerte, hogy kevés segítséget adtak a pártonkívüli tak — izzók nélkül! (Ebből je­lenleg is 9000 darab van még raktáron.) A 6,03 voltos hozzá­való égőkből a jövő évre már is mintegy két és fél milliót igényeltek, de csak fél milliót remélhetnek. Ebből a mennyi­ségből, bizony, nehéz lesz ki­elégíteni a várható keresletet, miután Kecskeméten kívül még Baja, sőt Szolnok ellátása is a vállalatra tartozik. S minderről vajon mi a vé­leménye a rendőrség illetékes szerveinek? Hibáztatható-e, megbírságolható-e az olyan ke­rékpáros, aki éppen a fenti okok miatt képtelen beszerezni a stoplámpába megfelelő égőt? A kérdésre felelni nem köny- nyű — hangzott a válasz —, mert a közelmúltban hatályba helyezett idevonatkozó rendelet betartásának ellenőrzését végre kell hajtani, bármennyire is ismerik a szóbanforgó izzók gyártásának jelenlegi nehéz­ségeit. A közlekedésrendészeti osztály éppen ezért felhívja a kerékpártulajdonosok figyelmét, hogy besötétedés után, a saját érdekükben, ne közlekedjenek kivilágítatlan kerékpárral — fő­ként nyílt útvonalon! —, mert a legkülönfélébb balesetek elő­idézői lehetnek. Remélhető azon­ban, hogy a gyártóvállalat, va­lamint az illetékes minisztériu­mi szervek érezve annak a fe­lelősségnek súlyát, amely a fenn­álló nehézségek miatt a közle­kedés-rendészetre nehezedik, igyekeznek majd mielőbb meg­szüntetni ezt a gondot. V. I. az egyéni termelők is nagy mennyiségű baromfit szállíta­nak a piacokra. A hagyomá­nyos karácsonyi halvásárra is jól felkészült a kereskedelem. Vidéken 12 vagon halat értéke­sítenek. Országszerte 15 millió tojás kerül a boltokba. Tejből sem lesz fennakadás, országszerte a tavalyinál 15 százalékkal nagyobb mennyi­séget rendelt a kereskedelem. Sajtból hat százalékkal, vajból 10 százalékkal, margarinból pe­dig sütéshez 20 százalékkal több áll a háziasszonyok ren­delkezésére. A vegyes leveszöldség, a téli alma és déligyümölcs-ellátás is bőséges, 700 mázsa dióbél ke­rül az üzletekbe, s így remél­hetőleg minden házi beiglibe j-ut majd töltelék. gazdasági vezetőknek, hónapok teltek el például anélkül hogy Mészáros Béla pártonkívüli tsz- elnököt beszámoltatták volna a közös gazdaság dolgairól, pedig ezt többször igényelte is. Az új vezetőség estétől éjfélig tartó ülésen elhatározta, hogy a politikai tömegmunka megjavítása útján tovább fokoz­za az őszinte kritikai légkört. Erre annál is inkább nagy szük­ség van. mert ezen a téren a párt tagjai között is tapasztal­ható volt a „ne bántsuk egy­mást” jelszó érvényesülése, de pártszerűtlen vitára is sor ke­rült két vezető között, ami nem szolgálta a szövetkezet érdekeit. Sorra vették azokat a hibáikat is, amelyek fékezték a gyorsabb előrehaladást. Tényleges mun­kára serkentik például az el­lenőrző és fegyelmi bizottságot. A szövetkezeti gazdák segítése céljából létrehozzák a háztáji bizottságot, amelynek tagjaira is javaslatot tett a pártvezetőség. A tett intézkedések következté­ben mintegy húsz újabb szövet­kezeti gazda kapcsolódott be a vezetésbe. A szövetkezetben működő bi­zottságok felett védnökséget vállaltak a pártvezetőség tagjai, hogy ezzel segítsék a szövetke­zeti vezetés demokratizmusának fejlesztését. Nem kisebb gondossággal vitatták meg a szövetkezeti ta­gok kötelezettségeit, valamint a párt- és tömegszervezeti politi­kai oktatás szervezését és tartal­mi vonatkozásait. Véglegesen megállapodtak a mintegy nyolc­van szövetkezeti gazdát magába foglaló szakmunkásképző tanfo­lyam lebonyolításában is- Ré­szükre mintakertet jelölnek ki, hogy a gyakorlatban is bemu­tathassák az elméletben tanulta­kat. Az újjáválasztott párt vezető­ség a Tiszagyöngye Szövetke­zetben megújult erővel fogott munkához, hogy eleget tegyen a megtisztelő bizalmat és nagy felelősséget jelentő pártmegbiza- tásnak. H. I. AMIKOR belépd? a szabad­szállási József Attila Tsz szék­házába, épp a leltározó bizott­ságok megalakításával foglala­toskodnak a vezetőség tagjai és a meghívott szövetkezeti gaz­dák. Vége felé járja a megbe­szélés, már a „leltárkörzetek­ben” is megállapodtak. Már több órája tárgyalnak, ami ért­hető, hiszen számtalan körül­ményre kell tekintettel lenniük. Nem gyerekjáték a szövetkezeti gazdaság sok milliót érő vagyo­nának pontos felmérése. Meg aztán a tavalyiakhoz képest egyébként is soikasodtak a fel­adatok — mivel nagyobb lett maga a közös gazdaság is. Télen volt a „házasság”, — így mondják az itteniek — vagy­is a József Attila és a Kiskun­ság Tsz egyesülése. Nem egé­szen egy éve. Mindkét szövet­kezet gazdáinak többsége ugyan „igen”-nel szavazott a „menyeg­zőre”, de valamelyes kétkedés ott motoszkált mindenkiben: e lépésük segít-e az előremozdu- lásban, vagy pedig egy hely­ben való topogás következik? A József Attila Tsz gazdálkodása ugyanis már tavaly felérte a kö­zepes színvonalat, s a 35 forin­tot érő munkaegységgel is elé­gedettek lehettek a gazdák. Nem így a Kiskunságban, ahol a korábbi vezetés csak az adós­ságok növelésében működött közre hatékonyan. A hozzá nem értő gazdálkodás következtében évről évre kisebbek lettek a ho­zamok, az állatállomány gyat­ra, s éppen ezért ráfizetéses volt — egyszóval az egyesülés előtt a mérleghiány már meg­haladta az egymillió forintot. Ezt a kényszerű „hozományt” Hétfőn reggel fél 9 órakor a Bajai József Attila Művelő­dési Ház nagytermében Varga Antal, a járási és városi párt- bizottság titkárának elnökleté­vel megnyílt Baja járás és vá­ros kommunista küldötteinek értekezlete. Az elnökségben többék között helyet foglalt dr. Glied Károly, az MSZMP megyei bizottságának titkára, Szabó Imre, az MSZMP járási- városi bizottságának első titká­ra, dr. Gajdócsi István, a járási tanács elnöke, Varga Antal be­vezetője után a pártértekezlet résztvevői megválasztották a jelölőbizottság, a szavazatszedő bizottság és a mandátumvizs­gáló bizottság tagjait és elnö­keit, illetve jóváhagyták a napi­rendet. Ezt követően Szabó Imre, az MSZMP járási-városi bizottsá­gának első titkára emelkedett szólásra. A pártbizottság két­éves munkájával foglalkozva elmondotta milyen eredménye­ket értek el Baja iparának át­szervezésében. Az idei tervek teljesítéséről nyilatkozva meg­állapította: „A múlt év azonos időszakához viszonyítva a járás és város ipara 13 százalékkal tel­jesítette túl a tervkt. Amíg 1962-ben az ipari üzemek ter­melési értékének mindössze 5,8 százaléka, addig 1964-ben 23,8 százaléka került exportra.” Sza­bó elvtárs ezután a gépi beru­házások, a raktározási, vala­mint a szociális létesítmények felépítésének nehézségeit vázol­ta. A szakmunkásképzés hely­zetéről kedvezően állapította meg, hogy két év alatt 117 tech­nikust neveltek az üzemek, je­lenleg 214 fiatalt taníttatnak szakiskolában. A beszámoló különösen az építőipari vállalatok elmaradá­sát ostorozta, hiszen jelentős építkezések — a hűtőház, a vízügyi technikum — befejezé­se húzódott el. Szabó elvtárs ezután a mező- gazdaság fejlődéséről beszélt. Megállapította, hogy a járás és a város mezőgazdasága több árut termelt, s ezért a felvá­sárlás mennyisége is növeke­kellett vállalniuk a József At­tila Tsz gazdáinak. Nemcsak ezt. Hanem a Kis­kunság Tsz gazdái bizalmának a megnyerését is. S ez koránt­sem mutatkozott könnyűnek — a korábbi helytelen vezetési módszerek meglehetősen kétke­dőkké tették az ottaniakat. — A TAVASZI MUNKÁK még sok kívánnivalót hagytak maguk után — emlékezik Sza­bó József elnök. — Mármint a volt Kiskunság Tsz területén. A földek eredeti, brigádok szerinti felosztását ugyanis meghagytuk. Ügy voltunk vele, hogy a hoz­zánk csatlakozott brigádok ver­senyezzenek a „törzsgárda”-be- liekkel. Természetesen, egyenlő feltételekkel. Nos, az előbbiek­nek még nem minden tekintet­ben sikerült felzárkózniuk a munkák itt megkívánt színvo­nalához. De, ez a gond hama­rosan megszűnik, mert a gaz­dák máris látják, hogy nem vá­lasztottak rosszul..; Hogy a megnagyobbodott, s most már 6200 hold összterület­tel rendelkező tsz gazdálkodásá­ban ne következzék be megtor­panás, ahhoz bizony sarkára kellett állniuk a vezetőknek, közöttük az elnöknek is. Üj ve­tésszerkezetet alakítottak ki, jövedelmező növényekkel — fű- szerpaprikával, zöldségfélékkel —, ugyanakkor az anyagi ösz­tönzés elvéből jottányit sem en­gedtek. NEM IS engedtek. Azonkívül, hogy sorra kiegyenlítették a tar­tozást, vagyis rendezték a mér­leghiányt, még havi 15 forintos munkaegységelőleget is tudtak fizetni. Ezenkívül a borsó, a spenót, a paradicsom és a fű­déit. Kenyérgabonából az állami gazdaságok 13,1 mázsa, a tsz-ek 9,9 mázsa átlagtermést értek el, amelyek jó eredmények, de ezt tovább kell növelni. A takar­mánygabona termelésen belül is jelentős eredményeket értek el. A tavalyi 18,2 mázsás átlag­gal szemben az idén 20 má­zsás termést takarítottak be hol­danként. „A terméshozamok növelése egyben azt kívánja tőlünk, hogy fokozzuk a ráfor­dítás összegét” —í emelte ki Szabó elvtárs. Az öntözésről szólva megjegyezte: „1962-ben 1900 holdat öntöztünk, ebben az évben az öntözött területek nagysága elérte az 5000 hol­dat.” Az előadó ezután az állatte­nyésztésről szólt: „1962-höz vi­szonyítva 62 százalékkal nőtt a szarvasmarha-állomány, s ezen belül a tehénállomány is jelen­tősen növekedett. Két évvel ezelőtt 76 ezer sertés volt a já­rásban és két év alatt a ser­tések száma 90 ezerre emelke­dett. Növekedett a felvásárolt baromfi és tojás mennyisége is. Ezt mutatja a felvásárlás pénz­ügyi eredménye. Két évvel ez­előtt 208 millió, ez évben 244 millió nagy értékű árut vásá­roltak fel a járásban.” A művelődési, politikai, majd a pártszervezetek munkájának értékelése után Szabó elvtárs összegezte a pártbizottság mun­káját. A referátum után megkezdőd­tek a hozzászólások. A vitában többek között felszólalt dr. Glied Károly, az MSZMP megyei bi­zottságának titkára is. Ezután került sor a 39 tagú járási pártbizottság, a 9 tagú revíziós bizottság megválasztására. A pártbizottság megválasztotta a végrehajtó bizottságot. A párt- bizottság első titkára Szabó Imre, titkára Varga Antal lett. A revíziós bizottság elnökévé Orsós Antalt, a fegyelmi bi­zottság elnökévé pedig Kiss Fe­rencet választotta meg. A pártértekezlet Varga An­tal elvtárs zárszavával ért vé­get. G. G. szerpaprika átadásakor kész­pénzben kapták meg részesedé­süket a gazdák. — Már biztosra vehető, hogy a munkaegység értéke eléri a harminc forintot — jelenti ki Lendvai Kálmán főkönyvelő. — A készpénzes részesedéssel együtt az átlagos jövedelem megközelíti a tavalyi szintet. — Magyarázatképpen hozzáteszi: — Mái- mint azt, ami a József Attila Tsz-ben volt. Az eredmény elérését néhány kimagasló hozam is segítette, valamint a tízholdas szőlőgyö- kereztető iskola bevétele. Ezért gyarapodhatott a közös gazdasá­gi épületekkel is, egyebek közt ötezer férőhelyes tojóházzal. Van már 15 traktoruk is, tíz pótkocsival. ÍME, AZ eredmények szembe­sítése a tavalyi kétkedéssel! A gazdák egy részének tétovázása, a mérleghiány ballasztja együt­tesen sem tudták lefékezni az előrelépést. A „házasság” kiáll­ta az első év próbáját. H. D. légolvasztás vegyszerrel A napokban két mérnök ér­kezett a Német Demokratikus Köztársaságból, akik a követ­kező hetekben bemutatják, ho­gyan lehet vegyszerrel szinte perceken belül elolvasztani r havat, sőt az úttestre rakódot jégpáncélt. Ennek a vegyszer­nek használatával már eredmé­nyesen kísérleteztek az NDK- ban, s például egészen rövid idő alatt eltüntették a jeget és a havat a berlini repülőtérről. Rendelet és valóság Tájékoztató a karácsonyi élelmiszerellátásról A „házasság" kiállta a próbát

Next

/
Thumbnails
Contents