Petőfi Népe, 1964. december (19. évfolyam, 281-305. szám)

1964-12-15 / 293. szám

Világ proletárjai, egyesüljetekI XIX. ÉVF. 293. SZ. Ara 60 fillér 1964. DEC. 15, KEDD Jelentősen gyorsítja jövőre Több mint 5300 vagon áru a mezőgazdasági termékek átvételét a Kecskeméti Konzervgyár Az év utolsó heteit tapossuk, s aligha akad olyan ember, aki ne tervezné mint köszöntse majd az új esztendőt. Vannak azonban, akik már a jövő évi feladatok megvalósítását terve­zik az iparban és a mezőgazda­ságban. Lássunk most egy olyan esetet, amely a népgazdaság mindkét említett ágával össze­függ. Végvári Istvánnal, a Kecs­keméti Konzervgyár igazgató­jával az üzem 1965. évi terme­lési feladatairól beszélgettünk. — Jövőre milyen termé­kek előállításával bízták meg a Kecskeméti Kon­zervgyárat? *— tettük fel az első kérdést. — összesen 5307 vagon árut kell gyártanunk — válaszolta Végvári elvtárs. — Ennek egy­negyede befőtt, gyümölcsíz, több mint fele zöldségkonzerv, a töb­bi szárítmány, savanyúság és egyéb konzervféleség. — És hogyan sikerül elő­készíteni a jövő évi alap­anyag-ellátást? — Konzervgyárunk négy me­gyéből szerzi be a feldolgozásra kerülő mezőgazdasági terméke­ket, A szerződéskötések most folynak a különböző gazdasá­gokkal. Bács-Kiskun mesében eddig a tervezett szerződések­nek mintegy felét kötöttük meg. Ez azt mutatja, hogy eléggé el vagyunk maradva, s javulás e téren már csak a tsz-ek jövő évi pénzügyi terveinek elkészí­tése után várható. A lemaradás az egyes járá­sokban észlelhető passzivitásnak tudható be. Különösen a duna- vecsei és a kiskunhalasi járás­ban áll rosszul a szerződtetés. Ugyanakkor szép eredmények születtek Kecskeméten és Kis­kunfélegyházán. Legfontosabb teendőnk most a járásokban ja­vítani munkát és főleg a zöld­ségfélékre megkötni a szerződé­seket. El kell mondanom, hogy bár Vállalatunk termelőkkel való kapcsolata jó, a zöldségtermesz­tési kedv megyeszerte csökkent. Az utóbbi években ugyanis elég­gé szeszélyes volt az időjárás, és nem egy esetben kárt tett a termésben. A borsószezonban például a hirtelen érés miatt nagy mennyiségű áru halmozó­dott fel, s átvételét nem lehe­tett teljes mértékben megvaló­sítani. M indamellett szeretném fel­hívni a termelők figyelmét ar­ra, hogy üzemünk termékeinek mintegy 80 százalékát exportál­ja, ezért fontos népgazdasági érdek a gyár nyersanyaggal va­ló ellátása. Államunk ugyanak­kor nagy összegeket költ a Kecs­keméti Konzervgyár korszerűsí­tésére, ily módon évről évre gyorsítani tudjuk a nyersanyag átvételének ütemét, öt év alatt pedig teljesen befejeződik az üzem rekonstrukciója, s igen lényeges, hogy erre az időre stabil zöldségtermelő bázisok alakuljanak ki a megye terü­letén. — Hogyan kívánják már a jövő évben meggyorsí­tani a nyersáru átvételé­nek ütemét? — A mezőgazdasági üzemek­ben konzervipari célokra ter­melt nyersáru igen nagy súlyt és tömeget képvisel, amelynek szállítása nehéz feladat. Ennek megkönnyítésére úgynevezett nosztrótelepeket létesítünk köz­ségekben, ahol a termék átvé­tele folyamatos lesz. Itt a tér melőnek nem kell várakozni, s előnye még, hogy minőségi rom­lás nélkül tudják átadni a ter­méket az átvevőtelepen. Terv­be vettük több község felvásár­lásának központosítását, úgyne­vezett tájnosztrótelepek létre­hozását. Ezeket beton rakodó­térrel, villamostargoncákkal, ra­kodólapokkal látjuk el. Növelni akarjuk a konzerv­ipari előkészítő munkák közsé­gekben, tsz-ekben való elvég­zését. Ezzel lehetővé válik, hogy a mezőgazdaság nagyobb része­sedést kapjon a kész termék árából, s tovább növekedjen ily módon a helyi lakosság, a szö­vetkezet tagságának is a jöve­delme. Természetesen, ez az üzem és a népgazdaság számára is rejt magában előnyöket, hi­szen a félig feldolgozott mező- gazdasági termék tömege és sú­lya kisebbé válik. A papriká­nál például 25 százaléka a tisz­títási hulladék. Ily módon szál­lítási költséget lehet megtaka­rítani — mondta beszélgetésünk végén Végvári elvtárs. Nagy Ottó Év végén a pincészetben A Kunbajai Állami Gazdaság megyénk legnagyobb szőlőfel­dolgozó gazdaságai közé tarto­zik. Pincészetében fejlett nagy­üzemi módszerekkel kerül sor a különféle termesztési folya­matok elvégzésére. Első kép: A 13 ezer hektoli­ter befogadóképességű pincé­ben most hét munkás dolgozik. Időszerű teendőik a bor fejtése, derítése és szűrése. Ketten a legrégibb pincemunkások kö­zül, Velez Lajos és Vlasies József az óránként 100 hekto­liter teljesítményű Cs—100-as szivattyú segítségével a borfej­téshez fognak. Második kép: Szép Gyula, a Kertészeti és Szőlészeti Főisko­la végzős növendéke gyakorlati idejét tölti államvizsgája előtt az állami gazdaság pincészeté­ben. Az ő feladata a hordók­ból vett minták alapján az idei termés szeszfokának a megha­tározása. Az ezerjó, kövidinka és kadarka fajták borából egyébként az idén öt és félezer hektolitert adnak át a Magyar Állami Pincegazdaságnak. Harmadik kép: Dimitrievics Miklós pincemester már köz­vetlen kóstolással ellenőrzi a minőséget. — Még korai lenne véleményt nyilvánítani — mondja, míg Velez Lajos szakmunkás kadarkát szív a 10 hektoliteres hordóból az üveg- lopóba, s a pohárba csurrantja a rubinszínű nedűt —, de a tavalyihoz hasonló jónak ígér­keznek az idei borok is. (Jóba — Pásztor) Sikerrel zárták az őszi megyei könyvheteket Februárban: mezőgazdasági könyvhónap Kutatóintézetekbe látogattak a krími vendégek Tegnap délelőtt Kecskeméten, a megyei pártbizottság székhá­zában Erdősi József, az MSZMP megyei bizottságának titkára fogadást adott a Kecskeméten tartózkodó öttagú szovjet me­zőgazdasági küldöttség itsztele- tére. A fogadáson megjelent dr. Varga’ Jenő, a megyei tanács elnöke. A baráti hangulatú összejö­vetelen Erdősi elvtárs ismer­tette a delegáció tagjai előtt megyénk életének főbb voná­sait, különös tekintettel a szőlő- és gyümölcstermelésre. Néhány szóval vázolta az itt folyó ipari tevékenységet, majd a kultu­rális életről, a művelődési in­tézmények munkájáról szóll. A megyei pártbizottság titkárának tájékoztatója után Gulcsok Bo­risz Nikolajevics, a Krimi Te­rületi Pártbizottság titkára, a delegáció vezetője köszönte meg a meleg fogadtatást, s kifejezte azt a reményét, hogy látogatá­suk eredményes lsez, s bizo­nyára gazdag tapasztalatokkal fognak visszatérni hazájukba. A fogadás után a vendégek a Duna—Tisza közi Mezőgaz­dasági Kísérleti Intézetbe és a Szőlészeti Kutatóintézet homo­ki osztályára látogattak el. A délután folyamán Tiszakécské- re utaztak, ahol a korszerű szőlőfeldolgozást tekintették meg. Hétfőn délelőtt a Katona Jó­zsef Megyei Könyvtárban szo­kásos negyedévi értekezletét tartotta a Megyei Könyvbarát Bizottság. Az értekezleten meg­hallgatták és megvitatták az őszi megyei könyvhetekről ké­szült beszámolót, majd a jövő évi mezőgazdasági könyvhónap Bács-Kiskun megyei terveit be­szélték meg. Bálint Béla, a MÉSZÖV kép­viseletében elmondotta, hogy a nemrégiben zárult őszi negyei könyvhetek sikere felülmúlta a várakozást. Huszonöt íré—olva­só találkozót tartottak, ame­lyen 2800 olvasó vett részt. Volt olyan találkozó, pl. Tázláron, ahol 350 olvasó érdeklődött az előadás iránt. Hasonlóan sikeres volt a lakiteleki író—olvasó találkozó is. Az őszi megyei könyvhetek idején 1450 ezer forint értékű könyvet adtak el, csaknem más­fél százezer forintértékkel töb­bet mint tavaly. A nem cse­kély emelkedés a jó propagan­dának és a könyvkiadók igé­nyesebb munkájának tudható be. Hatvanhét községben ház­ról házra járva árusítottak szö­vetkezeti aktívák és úttörők se­gítségével, 30 községben becsü­letkosarat indítottak útnak. A kosarakból 33 ezer forint érté­kű könyv kelt el. A járások értékelése során ki­tűnt, hogy a kecskeméti, kiskő­rösi, félegyházi és a bajai já­rás dolgozott a legjobban. Kü­lönösen dicséretes a bajai járás eredménye. Az említett járáso­kat a Megyei Könyvbarát Bi­zottság dicséretben részesítette. Az 1965-ös mezőgazdasági könyvhónappal kapcsolatban Fenyvessiné Góhér Anna, me­gyei könyvtárigazgató elmondott ta, hogy a Művelődésügyi Mi­nisztérium és a Földművelés­ügyi Minisztérium támogatásá­val a Mezőgazdasági Kiadó jö­vő februárban is megrendezi a hagyományos mezőgazdasági könyvhónapot. A Mezőgazdasági Kiadó már meg is kereste a megyei könyv­tárat, hogy a szükséges szakíró —olvasó találkozókról tájékoz­tatást kérjen. — Terv szerint mintegy 25 helyen lesz műso­ros szakíró—olvasó találkozó. A Megyei Könyvbarát Bizott­ság elfogadta azt a javaslatot, hogy a mezőgazdasági könyvhó­nap megyei megnyitóját Lakite­leken rerftiezzék meg. Mivel Bács-Kiskun megye a mezőgaz­dasági szakirodalom olvasása tqrén évek óta első helyen áll, a bizottság javaslatot terjeszt az országos rendező szervekhez, hogy az országos megnyitót is megyénkben, a megyei megnyi­tóval együtt tartsák. B. J.

Next

/
Thumbnails
Contents