Petőfi Népe, 1964. december (19. évfolyam, 281-305. szám)
1964-12-13 / 292. szám
XL Más életritmus A vízügy közkatonái Kissé szokatlan volt számomra Lengyelországban az egészen más életritmus, amely jelentősen elüt a mienktől. Az üzemekben 10 óra körül leáll a munka, ekkor van a reggeli idő. A poznani élelmdszer-koncentrá- ló üzemben azzal fogadtak: foglaljon helyet, ilyenkor nehéz megtalálni a vezetőket, mert mindenki reggelizik. Legtöbben persze a büfében vannak. Ugyanazt tapasztaltam a War- szava autógyárban is. A hivatalokban általában délután 3-ig, fél 4-ig van munkaidő, ezután van az ebéd. A városokban az éttermek déltájban elég üresek, a nagy forgalom délután 4 óra körül van. Ilyenkor hatalmas tömeg hullámzik az utcákon is, mindenki siet haza, vagy bevásárolni. — És mikor vacsoráznak nálatok — kérdeztem lengyel kollégáimat. — Hét-nyolc óra körül. menühöz. Egészséges, változatos étrendjük van. Mint mondják, kevés is náluk az étrendi betegség. Ha arra gondoltam, hogy nálunk, a mi vendéglőnkben csupán 2—3 féle köretet ismernek, bizony meghajtottam a fejem a lengyel konyha előtt. Étrendjük annyiból Is sajátos, hogy kenyeret általában nem fogyasztanak, legfeljebb a leves mellé, a második fogáshoz nem. A sokféle köret szerintem nem is teszi szükségessé. Természetesen szokás dolga is ez. Még néhány szót a lengyelek öltözködéséről. Mindinkább tért hódít a konfekció, amelynek minősége is egyre inkább javul. Az árak általában azonosak a mienkével. A lengyelek jó ízléssel, nagyon elegánsan öltözködnek. A műszaki cikkek árai is, kivéve a villanyborotvát, a televíziót, a motort és a gépkocsit, álRohcinnak a személygépkocsik, dübörögnek a vontatók a Solt és Harta közötti védgáton. Lenn, a töltés aljában pedig, az avarból szökkenő nyárfacsoporton túl. a reggel hidegét még őrző ’ földeken tizen ketten foglalatoskodnak: az Alsó-Duna- völgyi Vízügyi Igazgatóság kalocsai szakaszmérnökségének munkásai. Fűz- és nyárcsemetéket ültetnek árvízvédelmi céllal. Most éppen a hartai Béke Tsz-től kisajátított földsávon dolgoznak. — Első feladatunk voft a töltés melletti 50 méteres sávon a csemetegödrök kiásása — magyarázza Béleczki Emil, a brigád vezetője. — Minden gödörért 61 fillér a bérünk. Egyébként a talaj minősége dönti el, mennyire „haladós” ez a munka. A csemeték földbe rakása már valamivel könnyebb. Naponta és fejenként 200 csemetét kell elültetnünk, s ezek darabjáért 36 fillér jár. A hartai Schmél Mátyás kisebb-nagyobb megszakításokkal már hatodik éve a vízügy dolgozója. A brigád nagy része dunaszentbenedeki. Szállítóeszközről az igazgatóság gondoskodik, az egész heti kosztról pedig ők maguk. Schmél bácsi a több éves szakmai gyakorlat birtokában tájékoztat bennünket: — A 118-as vízügyi kilométertől a 125-ösig végezzük az ültetést. Hektáronként két és fél ezer fűz- és nyárfacsemete kerül majd a földbe. Jó szolgálatot tesznek árvíz esetén, a hullámverés csökkentésében, valamint a jégképződés megakadályozásában. Az idősebb fákat — mutat végig a töltés mentén lombjukat hullató nyárakon — kitermeljük. A gát lábánál levő nagy fák gyökérzete ugyanis rongálja a védgátat. — De jó előre gondoskodunk a pótlásról is, mint látják — avatkozik a beszélgetésbe a brigádvezető, aki alig fél esztendeje „vízügyes'’, de lévén ő is szentbenedeki, nagy gyakorlata van az erdősítésben. — Szükség van a fára, mert ha nem ültetnénk, csak vágnánk, mi jutna az utódoknak? — Meddig dolgozik itt a brigád? — Egy hónap óta tart e munkánk. Még legalább két hét jó idő kellene. Ha a fagy nem fog meg bennünket, megcsináljuk. Másképp tavaszra marad. Pedig előnyösebb az őszi ültetés, a csemeték magukba szívják a hóiét, jobb az eredésük, mint a tavasszal telepítetteké. Tizenkétezer csemete gondja az övék. Dolgoznak látástól va- kulásig, amíg az idő engedi, míg kezüknek a fagyok nem parancsolnak zord „megálljt”. A gátak védelmének, a zúduló áradat elleni csöndes küzdelemnek szürke, hétköznapi katonái ők. J. T. Több mint 30 figyelmeztetés egy hét alatt Hóeltakarítási tapasztalatok — tél elején Délután 4 órától kezdve nagyobb a forgalom a cukrászdákban, presszókban is. Véleményem szerint sokkal ízlésesebbek, hangulatosabbak a cukrászdáik, kávéházaik még vidéken is, mint nálunk. A kollégák elvittek néhány ilyen kedves kis helyre Poznanban is. Ittuk a kapucinert. Az idősebb olvasó erre a szóra bizonyára felüti a fejét, hiszen nálunk csak a háború előtt volt divatos a fekete mellé egy kevés tej, vagy tejszín, amit aztán beleöntöttek a kávéba. Krúdy írja valahol: A legtöbb pesti kávéháznak meg volt a maga írója, aki éjfélkor a kapuciner mellé tintát és tollat rendelt. A kapuciner egyébként nem mindenütt divat Lengyelországban, csak egyes városokban, kávé házakban, presszókban. Az első nap, amikor Poznanba érkeztem feltűnt, hogy a pékségek előtt végtelen sorok állnak. Lehgyel barátaim elmondták, hogy Márton kalácsért állnak sorba. Azelőtt Márton napján tartották a vásárt, a sátrakban sütötték a finom kelt kalácsot. Poznanban most már nemzetközi vásár van minden nyáron. A Márton napi kalácssütés azonban megmaradt. Ilyenkor mindenki ismerősének, rokonának viszi ajándékba a Márton kalácsot, amely különböző töltelékkel készüli mazsola, kakaó stb. Tetejét jól megcukrozzák. Körülbelül úgy lehetnek a lengyelek a Márton kaláccsal, mint mi a karácsonyi beiglivel. Ügy összegyűlik a sok ajándékkalács, hogy napokig eszik utána. A lengyelek nyugodtabb ideg- zelűek, mint mi. Ezt akkor tapasztaltam legjobban, amikor a poznani operában egy musical előadása után, amely zsúfolt nézőtér előtt zajlott le, a ruhatárhoz mentünk. Nyoma sem volt az idegeskedésnek, sorban álltak az emberek, gyorsabban is ment a kabátok kiadása, mint nálunk. Szólni érdemes a lengyel étrendről. Ahogy a lengyelek mondják, január 1-től december 31-ig egyformán étkeznek, vagyis a hús mellé sokféle köretet fogyasztanak, és rengeteg zöldségfélét tálalnak. Kötelező szinte a zöldségköret minden falában azonosak a nálunk kialakult árakkal. Az előbb említettek kétszer annyiba kerülnek, mint nálunk. Nehéz volt elbúcsúzni ettől a szép országtól, a tengertől, az erdőktől, az őszi balti tájtól, a városoktól és főként az új barátoktól. Lengyel tájak, lengyel emberek. Remélem, még viszontlátjuk egymást. Kereskedő Sándor A Kecskeméti Városi Tanács építési és közlekedési osztályán ifjú Bányi Tivadar közlekedési előadótól kértünk tájékoztatást arról, hogy mit tapasztaltak az elmúlt napokban az útak és járdák tisztaságát ellenőrző kőrútjaikon. — Kecskeméten a legtöbb helyen elvégezték a hóeltakarítást, a járdák és utak felszóKét kedves kép a lengyel tengerpartról, Fent a felnőttek a sirályokat etetik. Lent ez a kislány a verebekről sem feledkezik meg, amelyek a lengyel tengerparton annyira megszokták az embereket, hogy meg is lehet simogatni őket. rását — kezdte ifjú Bányi Tivadar —, de igen sok kifogást is találtunk. Emiatt több mint 30 esetben kellett felszólítani az ingatlantulajdonosokat és kozületeket kötelességük teljesítésére. — Példáid kiket? — Ruhus Ferenc, Kőhíd u. 17. Iványosi Szabó Ilona, Kossuth körút 49., Iván Gábor, Lugosi István u. 14. szám alatti lakosokat. Szabó Imrén kívül még hat Klapka utcai lakosnak is küldtünk felszólítást. Erre azért is nagy szükség volt, mert óvoda, napközi otthon és bölcsőde is van a Klapka utcában. A figyelmeztetések nyomán az érintettek nagyrészt gondoskodtak a hóeltakarításról. Azok ellen, akik továbbra is elhanyagolják ezt a munkát, szabálysértési eljárást indíttatunk. Vonatkozik ez az ingatlantulajdonosokra éppenúgy, mint azokra, akiknek pl. a MESZÖV-székház, a megyei építőipari vállalat és egyéb vállalatok, közületek előtti útszakasz tisztántartása a feladata, mert, sajnos, nemcsak háztulajdonosokat kellett figyelmeztetni az elmúlt napokban e kötelességre. Az út és utcafelügyelők természetesen továbbra is folytatják a rendszeres ellenőrzést. A hó elszállítási, s a vá'rható nagyobb méretű hóeltakarítási munkáról ezt mondta a közlekedési előadó: — A megyeszékhelyen, a Nagykőrösi út mentén, a Nyomási iskola mellett jelöltük ki a hógyűjtő helyet. Ha nagyobb mennyiségű hó esik, a magányosoknak és a közületeknek csak ide szabad szállítani a havat. Ha 15 centinél vastagabb hóréteg esik, a városi tanács építési és közlekedési osztálya hómunkásokat vesz fel. Jelentkezés: Nyíl utca 1. szám alatt. A felvételekről minden esetben plakátokon is értesítjük a lakosságot. B. Gy. KLUBDÉLUTÁNNAL egybekötött Télapó-ünnepséget rendezett a kissolti 3193. számú Vécsey Károly úttörőcsapat. A megjelent pajtásoknak a nagy subába öltözött „Télapó” — az iskola legidősebb úttörője — ajándékcsomagokkal kedveskedett. A jól sikerült kis ünnepséget december 24-én — a fe- nyőfaiinnepség keretében — megismétlik. (Németh Erzsébet tudósító.) * X Az őszi idényre tervezett sport- oktatás befejeződött a kiskuinmaj- sai Petőfi Sándor úttörőcsapatnál. Ebben az évszakban az úttörőrajok; illetve őrsök kézilabdában, labdarúgásban és négytusában mérték össze tudásukat. Sőt, a közelmúltban — évadzáróként — Szánk. Köm- * pöc és Petőfiszállás úttörőinek részvételével kézilabdatornát is ren-* deztek. Sok száz kisdobos pajtásé avattak úttörővé az utóbbi hetekben szerte a megyében. Képünk a császártöltési úttörőünnepségről készült, * d Játék-délelőtlöket rendeznek vasárnapokat a dávodi 859. számú Táncsics Mihály úttörő- csapatnál. Legutóbb például filmvetítést is tartottak. Kiss Júlia tanárnő, az úttörőcsapat vezetője a Tamás bátya kunyhója című diafilmet vetítette a pajtásoknak, majd utána közösen megtekintették a televízióban a Foxi-Maxi kalandjait. * = pályaválasztási tanácsadó. A nyolcadik általános most végző pajtásoknak bizony sok esetben okoz fejtörést. hogy a számtalan továbbtanulási lehetőség közül melyiket válasszák. A megyei tanács végrehajtó bizottsága mellett működő megyei Pályaválasztási Tanácsadó — hasonlóan a múlt esztendőhöz — ebben az évben is kiad egy tájékoztató füzetet, mely hasznos útmutatásokat nyújt a különböző középfokú és szakmai tanulási lehetőségekről, és arról, hogy egy-egy oktatási intézménybe miképp lehet felvételt nyerni. « « ,i“/vv^.-inArirmrirLivuvwvrfvnTAnnAJ PETŐFI NfiPE A Magyar Szocialista Munkáspárt Bács-Kiskun megyei Bizottsága és a megyei tanács lapja. Főszerkesztő: őr. Weither Dániel. Kiadja a Bács megyei Lapkiadó Vállalat. Felelős kiadó: Mezei István igazgató Szerkesztőség: Kecskemét, Városi Tanácsház. Szerkesztőségi telefonközpont 26-19. 25-16. Szerkesztő bizottság: 10-38. Vidéki lapok: 11-22. Kiadóhivatal: Kecskemét, Szabadság tér 1/a Telefon: 17-09. Terjeszti a Magyar Posta. Előfizethető: a helyi postahivataloknál és kézbesítőknél. Előfizetési díj 1 hónapra 13 forint--------------------------------t________ Bá cs-Kiskun megyei Nyomda V. Kecskemét — Telefon: 11-85. Index: 25 065,
