Petőfi Népe, 1964. december (19. évfolyam, 281-305. szám)

1964-12-02 / 282. szám

I 1964. december 2. szerda 3. oldal Az orgoványi tszcs-k vezetőségválasztó taggyűléseinek tapasztalatai A kecskeméti járás termelő­szövetkezeti csoportjainak párt- alapszervezeteiben is megtartot­ták a vezetőségválasztó taggyű­léséket. Orgovány három tszos- jének kommunistái november első felében választották újjá tisztségviselőiket. A taggyűlé­seiken elhangzott beszámolók­ból, hozzászólásokból, mint tü­körből tárul elénk az alacso­nyabb típusú szövetkezeti gaz­daságok pártéletének, gazdálko­dásának „arculata”. Tanainak a tszcs>gazdák Kitűnik mindenekelőtt, hogy ha nem is ugrásszerűen, de mindinkább növekszik a tszcs- párttagok és -tagjelöltek létszá­ma, s a pártszervezeték állan­dóan napirendi feladatuknak tekintik a tagjelöltfelvételt is. A Kossuth Tszcs alapszerveze­tében például a két év előtti 15 éve TEB-e!nök Tizenöt évi áldozatos mun­kája elismeréséül nemrégiben a „Munkaügyi Minisztérium Ki­váló Dolgozója” jelvényt ado­mányozták Balogh Györgyné- nek, a Területi Egyeztető Bi­zottság elnökének. Ugyanakkor a megyei tanács végrehajtó bi­zottsága is elismerését fejezte ki az ország égyetlen nő TEB elnökének és pénzjutalomban részesítette. Nehéz, sőt lehetetlen néhány mondatban méltatni egy ember másfél évtized alatt szerzett érdemeit. Jókívánságunk mel­lett hadd álljon mégis itt ennyi: Akik panaszukkal a Területi Egyeztető Bizottsághoz fordultak az elmúlt években, tapasztal­hatták, hogy döntéseit mindig társadalmunk törvényeinek hu­mánus szelleme hatotta át. Hogy szaktudásban mennyit gazdago­dott — szüntelen önképzéssel — a Barnevál egykori munkásnő­je, mi sem bizonyíthatja job­ban, mint az a tény, hogy az általa készített jegyzőkönyveket oktatás céljára rendszeresen fel­használja a Szegedi Tudomány- egyetem Munkaügyi Tanszéke. 4—5-tel szemben ma már 15 párttag és három tagjelölt tevé­kenykedik jól és eredményesen. A tagok közül ketten öthóna­pos pártiskolát végeztek; a marxizmus—leninizmus esti egyetemén is tanul egy párt­tag; hatan pedig az ideológiai képzés első évfolyamának az anyagát tanulmányozzák. Ez év májusában függetlení­tették a párttitkárt. A tagság általános véleménye szerint he­lyes gyakorlat ez. Ellenkező esetben ugyanis az egyéb gaz­dasági funkciókat is betöltő párttitkár ideje nemegyszer el­aprózódik, szétforgácsolódik, és könnyen másodrendűvé válhat a pártmunkával való törődés. Járási versenymozgalom Nagy jelentőségű a Kossuth Tszcs-nek a felszabadulás 20. évfordulója tiszteletére — párt- szervezetének a javaslatára — indított járási versenymozgal­ma, amelynek célkitűzése a ma­gasabb színvonalú gazdálkodás kialakítása, s a közös tevékeny­ség fokozása mellett az állatte­nyésztés gyorsabb ütemű fej­lesztése — ennek keretében a háztáji állománynak a jelenlegi szinten tartása és a közös állo­mány gyarapítása —, valamint a gazdák általános politikai és szakmai műveltségének a nö­velése is. Ami az utolsó programpontot illeti, Orgovány valamennyi kö­zös gazdaságában dicséretes módon gondot fordítanak a to­vábbtanulás különféle formái­ra. Elsősorban az általános is­kola elvégzését szorgalmazzák, emellett pedig arra törekszenek, hogy munkacsapat- és brigád­vezetőik a szakmunkásképző tanfolyamot is elvégezzék. A tszcs-k a tanulási kedvet azzal is serkentik, hogy a dolgozók esti iskoláján jó előmenetelt el­ért gazdáik számára tanulmá­nyi jutalmakat helyeztek kilá­tásba. Eleget tesznek az állam iránti kötelezettségeiknek A közös vagyon védelmében anyagilag is érdekeltté teszik a tagságot. Határozat született: Azokat, akik a munkával kap­csolatos ötleteikkel jelentős megtakarítást érnek él, a veze­tőség jutalmazza. Ehhez kap­csolódik az a megtakarítás is, amelyet beruházásaik saját erő­ből való létrehozása révén ér­tek éL A Kossuth Tszcs például ily módon — a tagság iparos szakembereinek bevonásával — egy év alatt több mint 300 ezer forint megtakarításra tett szert. Minden dicséretet megérde­mel az is, ahogy az állam iránti kötelezettségeiknek eleget tesz­nek. A Petőfi Tszcs gazdái az utóbbi néhány évben egyetlen szerződött áruféleség átadásánál sem mutattak fel 100 százalé­kosnál gyengébb eredményt, sőt, tejbeadási tervüket tavaly 524 százalékra teljesítették. A Kossuth Tszcs-ből átadott hízott sertések száma két év alatt 150- nel növékedett. Hinnék megfelelően gyarapszik mind az egyéni, mind a közös jövedelmük is. A Petőfiben az idén 20 ezer forint körül lesz az egy főre jutó jövedelem ösz- szege, a Kossuth Tszcs holdan- kénti tiszta vagyona pedig az 1962. évi 8 és fél ezerről már az idei első fél év végén 18 700 forintra nőtt. A KISZ-szervezetek jól — a nőbizottságok még gyengén dolgoznak Nem maradhat említés nélkül a tszcs-k ifjúsági szervezeteinek a munkássága sem. A KISZ- fiaitalok jelentékenyen kiveszik részüket a közös munkákból. Kongresszusuk tiszteletére véd­nökséget vállaltak az ültetvé­nyek minél hatásosabb növény­védelmére, a Rákóczi Tszcs KISZ-istái pedig ezenkívül a ta­laj javítási munkák rendben va­ló elvégzéséért is. Talán ez utóbbi közös gazdaságban leg­több a kívánnivaló a KISZ- munka frontján, új alapszervi titkáruk működésétől azonban sokat remélnek. A legfőbb feladat — csaknem valamennyi orgoványi tszcs pártmunkájában — a nőbizott­ságok „életre keltése”, s általá­ban az asszonyok nagyobb ará­nyú bevonása a mozgalmi élet­be. A 411 fővel gazdálkodó Rá­kóczi Tszcs 13 tagú pártalap- szervezetében például egyetlen nő sincsen! De a Kossuth Tszcs párttagságának soraiban is ha­sonlóképp szükség van a dolgo­zó nők arányszámának a növe­lésére. E tszcs nőbizottságának tevékenysége időszakos jellegű, „kampányszerű”. Most a párt­tagok egyike vállalt felelősséget a helyzet megjavításáért, s en­nek eredményéről időnként írásban tájékoztatja a pártve­zetőséget. J. T, Száztagú bajai tsz-küldöttség a fővárosban Tegnap száz tagból álló termelőszövetkezeti küldöttség indult háromnapos budapesti látogatásra a bajai járás tsz-eiböl. A szö­vetkezeti gazdák — akiknek kirándulását a Termelőszövetkezeti Tagok, Biztosítási és Önsegélyező Csoportja szervezte — megte­kintik a főváros nevezetességeit, színházi előadáson vesznek részt, ma este pedig a Hazafias Népfront Országos Tanácsának szék- házában látják őket vendégül. Meg kell gyorsítani a munka ütemét Elkészül-e határidőre a Bajai Uíítőház? Az eddig felépült falak, kar­csú betonoszlopok már sejtetik a Bajai Hűtőház impozáns mé­reteit. Az ezer vagon áru be­fogadására alkalmas létesít­ményre 179 millió 200 ezer fo­rintot irányoztak elő. A beru­házásból a harmadik negyedév végéig 20 millió forint értékű építési munka valósult meg, a tervezettnél több mint 4 millió forinttal kevesebb. Prasznovszki Sándor, a 31-es számú Állami Építőipari Válla­lat főépítésvezetője nem túl de­rűlátóan nyilatkozik amikor az iránt érdeklődünk, hogy tartani tudják-e a tervezett határidő­ket? Részleges üzembe helyezés 1965. december 31. A létesít­mény átadása 1966. április 15. Szerinte a mélyépítő munkák, elsősorban a szennyvízcsatorna elkészítése késik majd, enélkül pedig nyilvánvalóan nem lehet üzembe helyezni a hűtőházat. Hogyan áll az a bizonyos csa­tornaépítés? — a kérdéssel .elő­ször Bakonyi Ferenchez, a me­gyei tanács vb építési, közleke­dési és vízügyi osztályának ve­zetőjéhez kopogtattunk be. Az osztályvezető elmondta, hogy a hűtőházat a Dunával összekötő csatornaszakasz körülbelül há­romezer méter hosszú lesz. Eb­ből 1800 métert a tanács épít­tet, ez a szakasz ugyanis részét képezi a Város csatornázási programjának. A munkához szükséges pénz — 4 millió 226 ezer forint — már a rendelke­zésükre áll. A jövő év első ne­gyedében elkészül a csatorna, a Duna-parti szivattyúház terve és a Dél Bács-Kiskun megyei Vízmű Vállalat el is végzi a munkát 1965 őszéig. A szennyvízcsatorna másik szakaszának építése a Hűtőipari Országos Vállalat feladata. Kér­désünkre a vállalatnál elmond­ták, hogy ezen a részen is el­kezdhetik a munkát tavasszal, és befejezhetik a kívánt időre. A nyilatkozatok azt bizonyít­ják, hogy a szennyvízcsatorna elkészítése nem késlelteti a hű­tőház részleges üzembe helye­zését, illetve végső befejezését. Most tehát, a 31-es számú Épí­tőipari Vállalat dolgozóinak kell alaposan megfogni a dolog vé­gét és pótolni az eddigi lema­radást. A létesítmény külső munkáinak előrehaladott volta lehetővé teszi a téliesítést. Sem­mi akadálya tehát annak, hogy a hideg beállta után is teljgg gőzzel dolgozzanak az építők. Az elmúlt hónapokban a terve­zettnél körülbelül 30 százalék­kal kevesebb munkást foglal­koztatott itt a vállalat — mun­kaerőhiányra hivatkozva. A ba­jai Vízügyi Technikumot is a 31-es számú vállalat emberei építik. Kívánatos, hogy a léte­sítmény átadása után — erre tavasszal sor kerül — a hűtő­házhoz irányítsák az itt felsza­baduló munkaerőt. Indokolja ezt az, hogy a népgazdaság szá­mára is kiemelten fontos be­ruházásról van szó. B. D. Nagy vállalkozás - sok gonddal A dúsan bokrosodó rozstól elevenzöldek a beláthatatlan hosszúságú táblák. Ezt a rozsot azonban nem aratják majd, «ha­nem alászántják, mielőtt még kalászba borulna. Zöldtrágya lesz. belőle. Íme, hát itt vannak az új szőlősorok Balotaszállás határá­ban! Itt, ahol két évvel ezelőtt még a katáng virágait, a ho­mokpuszta meddő csillagait himbálta a szél, s imitt-amott nagyon öreg, pár mázsát adó szőlősparcellák gubbasztottak. Ez év tavaszáig már félezer holdon telepített szőlőt, nagy­üzemi módon, a négy termelő- szövetkezet .összefogásából lét­rejött közös vállalkozás. Négy­ötödrészben olaszrizling és kö­vidinka, egyötödrészben sárfe­hér, ezerjó, kadarka vesszőit ül­tették el. A nagy vállalkozás első sza­kasza tehát eredménnyel járt. A szőlővesszők, elhanyagolható kivétellel, megeredtek a jól elő­készített talajban. Hiszen a ho­mokos talaj táperejét holdan­ként 200 mázsa tőzeggel és ugyanennyi lignittel, továbbá tíz mázsa vegyes műtrágyával növelték. Ami persze nem ke­vés pénzbe került. Mintegy hatvanan most is telepítenek. — Ez az állandó brigádunk — tájékoztat Keszler Ferenc mezőgazdasági mérnök, aki a munkálatokat irányítja. — Na­ponta csaknem húsz holddal növekszik a betelepített terület. A munkára nem lehet panasz. De így is sokára lesz még két­száz holdon az új szőlő és 250 holdon a gyümölcsös. Ennyi a mostani feladatunk. Beláttuk ugyanis, hogy nem elég csak szőlőt telepítenünk. Főként ba­rackost létesítünk, de lesz szil­vásunk és körtésünk is. — Majd, szinte önmagától kérdezi: — De nem markoltunk túl so­kat erre a pár hétre? Nos, éppen a nehézségekből való kilábolás végett gyűltek össze Vízkeleti Sándor, a köz­ségi tanács vb elnökének iro­dájában a közös vállalkozás ve­zetői, szakemberei, valamint a négy szövetkezeti gazdaság el­nöke. Kilencen vannak össze­sen. Órák óta tanácskoznak: miképpen lehetne megsokszo­rozni a munkaerőt, ha azt akar­ják, hogy december közepére befejezzék a telepítést. Mert erre van szükség. A gazdaságokban még tart az egyéb őszi munka, több­nyire a kukoricaszár behordá- sával vannak elfoglalva. Ám ez olyan ténykedés, amit a fagyok beállta után is el lehet végezni. Másrészt, ami a munkaerőt il­leti, sok a „rejtett tartalék” a húszezer holdas tanyavilágban. Segíthetnének a családtagok is. A közös vállalkozás teljesít­ménybért fizet. Miért nincsenek még ifjúsági munkacsapatok? Kevés az idő, cselekedni kell. S az elnökök, a tanácsi vezetők­kel együtt, vállalják, hogy szombaton és vasárnap végig­járják a tanyákat: megtudni, kire lehet számítani. Legalább háromszáz emberre lenne szük­ség. Azonkívül a munkaerő to­vábbi toborzásához felelősöket választanak. Tíz kilométerrel odább újabb szőlősorok születnek. — De a kis gyümölcsfákat be is kell kötözni a nyíllak el­len, s ehhez is ember kell — szól az egyik tsz-elnök a tanács­kozáson. — Aztjín a telepítők szívesen vennék, ha forró teát kapnának. Van ennek különö­sebb akadálya? Ezek a közeli gondok. A tá- volabbiak, nevezetesen a járu­lékos’ beruházásoké? Baksa László, a közös vállal­kozás vezetője a következőket mondja ezekről: — Két gyümölcstároló és egy húszezer hektós pince építésére kapunk beruházást. Az utóbbi létrehozásához már jövőre hoz­záfogunk. Gépesítés? Van nyolc traktorunk, megfelelő munka­gépekkel. Ha szükséges, segíte­nek a szövetkezeti gazdaságok gépei is. A permetlé-tornyokat mi magunk megépítjük, a víz­tárolóval együtt. A traktorok számára készülőiéiben van ja­vítóműhely is, s a berendezés villanymotorainak meghajtásá­hoz aggregátort vásároltunk. Arrafelé ugyanis még nincs villany. Ez év őszén tehát csaknem ezer holdra növekszik a balota- szállási nagyüzemi ültetvény te­rülete. S ez még csak a kezdet. A vállalkozás akkor éri el a célját, ha rendelkezik mind­azokkal a feltételekkel, amelyek a gazdagodáshoz szükségesek. Ezek megteremtésére a többi között már megszervezték a szakmunkásképzést az alsóbalo- tai iskolában, s a négy brigád­vezető levelezőként technikum­ban tanul. Az új szőlősorok messzire nyúlnak a balotai határban. S az itteni embereknek még sok­kal messzebbre kell látniok, ha azt akarják, hogy végleg ma­gukhoz szelídítsék a homokot. Hatvani Dániel

Next

/
Thumbnails
Contents