Petőfi Népe, 1964. november (19. évfolyam, 257-280. szám)
1964-11-13 / 266. szám
2. oldal 1964. november 13, péntefi Amerika-ellenes tüntetések Japánban Megkönnyebbült a londoni City Fokozódó nyugtalanság Dél-Vietnamban PÉLDÁTLAN méretű tüntetéseket váltott ki Japánban a 2552 tonnás amerikai atom-tengeralattjáró, a „tengeri sárkány” (Sea Dragon) megjelenése. A sasebói haditengerészeti támaszponton kikötött tengeralattjáróval kapcsolatos tiltakozásul nemcsak a japán szervezett munkásság tömegei, hanem a politikai pártok tagjai, és az egyetemi diákság tekintélyes része is kivonult az utcára. A munkások várták a hajó megérkezését és a tüntetés megkezdését jelzőrakéták felbocsátásával adták tudtul társaiknak. A kikötőkben hatalmas embertömeg jelent meg, s köztük több ezer szocialista munkás. A kivonult közel 3000 rendőr féktelen durvasággal próbálta eltéríteni útjából a felvonulókat, de nem sok sikerrel. Különösen bátor magatartást tanúsítottak a diákok, akik már 1960-ban élen jártak az úgynevezett amerikai—japán biztonsági szerződés felbontásáért indított tüntetésekben. Jellemző, hogy a rendőrökkel együtt verekedésbe keveredett fasiszta diákszervezethez tartozó tömegek is teljesen felmorzsolódtak a véres verekedés közben, mely több óráig tartott. A haditengerészeti támaszpont bejáratától alig sikerült visszaszorítani az egyre növekvő áradatot. A helyzet — bár, a tüntetés lassan szétoszlott — változatlanul igen feszült. A japán szakszervezeti főtanácshoz tartozó üzemek munkásai országszerte gyűléseken tiltakoznak a várható amerikai flottalátogatások miatt, sőt olyan sztrájk- felhívást szövegeztek meg, mely a kívánságok nem teljesítése esetén 4 millió 600 ezer dolgozót mozdítana meg. A KÉSŐ éjszakai órákba nyúlott az a tanácskozás, melyen a közös piaci miniszterek azoknak az áruknak a listáját határozták meg, amelyeket törölni kellene a Genf ben kezdődő úgynevezett „Kennedy-forduló” által érintett áruk sorából. Nem könnyű a döntés, mert ez a gazdasági jellegű akció 50 százalékos kölcsönös vámtarifa-csökkentést irányozna elő bizonyos áruféleségeik körében, a közös piaci országok EGY NAP A KÜLPOLITIKÁBAN ipari struktúrája viszont nagyon bonyolult, és szinte országonként más és más áruféléket diktálnak a kapitalista „nemzeti érdek” elvei. Jellemző, hogy máris dúl az úgynevezett autóháború. A franciák és az olaszok a gépkocsit nem szeretnék felvetetni a listára, hiszen ez saját válsággal küzdő autóiparukat veszélyeztetné. — Harc folyik a vegyipari cikkek, órák, papíripari cikkek, textíliák és az alumínium ügyében. A brüsszeli vitát tehát nem tudták lezárni. A csatorna másik partján, Angliában viszont a sok gazdasági nehézséggel küzdő angol kormány által előterjesztett új költségvetés miatt általános megkönnyebbülés tapasztalható londoni üzleti körökben. A munkáspárti kormány pénzügyminiszterének bejelentései a fizetési mérleg válságának leküzdésére ugyanis nem érintik sem a tőke profitját, sem a hadiipari konszernek jövedelmeit. A kormány csupán arra utalt, hogy foglalkozik egy javaslattal, amely az adózás kérdéseit érinti. Sokan attól féltek ugyanis, hogy haladéktalanul emelni fogják a részvényesek nyereségére és a tőke útján szerzett haszonra kivetett adókat. A Daily Worker megelégedéssel fogadta azt a határozatot, hogy emelik a munkanélküli segélyt és az öregségi, az özvegyi és a rokkantnyugdíjat. A KORMANYALAKlTÄS ÓTA egyre fokozódik a feszültség Dél-Vietnam fővárosában. A saigoni diákok ultimátumban követelték, a kormány átalakítását, különben ugyanolyan heves tüntetéseket kezdenek, mint amelyek Khanh katonai rendszerének három hónappal ezelőtt végét vetette. Az UPI szerint a buddhista vezetők is támogatják a követelést. Tovább fokozza a nehézségeket, hogy a dél-vietnami partizánok nagy sikereket érnek el az utóbbi hetekben. Az egyre fokozódó partizántevékenység súlyos veszteségeket okozott az amerikai megszállóknak is. Négy nagyobhszabású támadásról adtak hírt, s ezek során nagy mennyiségű fegyvert és lőszert zsákmányoltak a hazafias erők. Az Országos Földművesszövetkezeti Tanács ülése Csütörtökön a SZÖVOSZ- székház nagytermében összeült az Országos Földművesszövetkezeti Tanács, hogy megvitassa a szövetkezeti kereskedelem, illetve a falusi lakosság ellátásával kapcsolatos tennivalókat. Részt vett az ülésen Tausz János, belkereskedelmi miniszter, Szirmai Jenő, a SZÖVOSZ elnöke, Dégen Imre, az Országos Vízügyi Főigazgatóság vezetője és Nánási László, az Elnöki Tanács tagja, a SZÖVOSZ felügyelőbizottságának elnöke. Molnár Károly, a SZÖVOSZ elnökhelyettese, a tanácskozás előadója rámutatott: Gondoskodni kell arról, hogy a falusi üzlethálózat és áruválaszték összetétele, az árukínálat és a kiszolgálás színvonala fokozatosan megközelítse a város kereskedelmét. Minden szinten meg kell valósítani a kereslet rendszeres és módszeres tanulmányozását. (MTI) Fogadás a római magyar nagykövetségen Dán követünk búcsúztatása KOPPENHÁGA. (MTI) IX. Frigyes dán király búcsúkihallgatáson fogadta Pataki Lászlót, a Magyar Népköztársaság távozó dániai követét. A koppenhágai diplomáciai testület doyenje búcsúfogadást adott Pataki László tiszteletére. n magyar párt- és kormányküldöttség hazaindult Moszkvából MOSZKVA (MTI) A magyar párt- és kormányküldöttség, amely Kádár Jánosnak, az MSZMP Központi Eizottsága első titkárának, a kormány elnökének a vezetésével Moszkvában részt vett a Nagy Októberi Szocialista Forradalom 47. évfordulójának ünnepségein, csütörtökön délelőtt elutazott a szovjet fővárosból. A Kijev pályaudvaron a küldöttség búcsúztatására megjelentek: L. I. Brezsnyev, az SZKP Központi Bizottságának első titkára, L. F. Iljicsov, az SZKP Központi Bizottságának titkára, M. A. Leszecsko, a Minisztertanács elnökhelyettese, P. M. Fedoszejev, az SZKP Központi Bizottságának tagja, a Szovjet Tudományos Akadémia alelnöke, a Szovjet—Magyar Baráti Társaság elnöke, N. A. Tyihonov miniszter, a Szovjetunió Állami Tervbizottságának elnökhelyettese, V. A. Zorin külügyminiszter-helyettes, L. N. Tolkunov, az SZKP Központi Bizottságának alosztályvezető-helyettese és mások. A pályaudvari búcsúztatáson jelen volt Szipka József, hazánk moszkvai nagykövete, aki tagja volt a magyar párt- és kormányküldöttségnek, valamint a magyar nagykövetség számos munkatársa. A szovjet és magyar zászlókkal feldíszített pályaudvaron a moszkvai dolgozók meleg szeretettel vettek búcsút a magyar verdégektől, akiknek vonata moszkvai idő szerint 11.10 órakor gördült ki a Kijev pályaudvarról. Ismét Antonin Novotny lett a Csehszlovák Szocialista Köztársaság elnöke A Csehszlovák Nemzetgyűlés csütörtökön a prágai vár Vla- dislav-termében megválasztotta a Csehszlovák Szocialista Köztársaság elnökét. Bohuslav Lastovicka, a nemzetgyűlés elnöke méltatta a volt elnök, Antonin Novotny érdemeit és munkásságát, majd a CSKP Központi Bizottsága és a Nemzeti Front nevében javasolta, hogy a következő öt évre újból Antonin Novotnyt válasszák a köztársaság elnökévé. A nemzetgyűlési képviselők a javaslatot egyhangúlag elfogadták. Csaknem kormányválság robbant ki Bonnban BCNN (MTI) Egy nappal Adenauer Párizsból történt visszatérése után hajszálhíján kormányválság robbant ki Bonnban, Adenauer ugyanis Schröder külügyminiszter sürgős leváltását követelte, arra hivatkozva, hogy csak a külügyminisztérium élén végrehajtandó személycsere biztosíthatná a Párizzsal való kapcsolat tartós megjavítását. A kereszténydemokrata vezetők egész napos lázas tanácskozás után AnyL úu hírek MO&OTr \kkix Kilátástalanság RÓMA. (MTI) Száll József, a Magyar Nép- közársaság római nagykövete november 11-én a Római Magyar Akadémia helyiségeiben fogadást adott a Hamvas Endre kalocsai érsek vezetésével a második vatikáni zsinat harmadik ülésszakán részt vevő magyar püspöki és főpapi küldöttség tiszteletére. A hangversennyel egybekötött fogadáson megjelent Franz König bécsi bíboros hercegérsek, Agostino Casarolli államtitkár, a Variakén képviseletében, az Amerikai Egyesült Államok, Ausztria, Bulgária, Brazília, Csehszlovákia, az Észt Szovjet Szocialista Köztársaság, Felső Volta, Finnország, Franciaország, Hollandia, Jugoszlávia, Lengyelország, a Lett és a Litván Szovjet Szocialista Köztársaság, a Német Szövetségi Köztársaság, Ruanda, Burundi érsekei és püspökei, továbbá más egyházi méltóságok. A fogadáson részit vett La Pira Firenze polgármestere, továbbá az Olasz Köztársaság és a Szent Szék mellé akkreditált diplomáciai képviseletek vezetői és képviselői, az olasz külügyminisztérium vezető tisztviselői, valamint Olaszország politikai és kulturális életének számos más kiemelkedő személyisége. Időszerű követelések az olasz parlamentben RÓMA (TASZSZ) Az olasz parlament egyik bizottságában Sandri kommunista képviselő állást foglalt amellett, hogy Olaszország létesítsen diplomáciai viszonyt a Kínai Nép- köztársasággal. Fortuna, szocialista képviselő támogatta a javaslatot. A kommunista képviselők azt is követelték, hogy Olaszország ne vegyen részt a NATO sokoldalú atomhaderejében, és hívja vissza az olasz tengerészeket a Claude Ricketts amerikai rakétahordozó torpedórombolóról. Ezt a vegyes személyzetű torpedórombolót az Egyesült Államok a tervezett sokoldalú atomhaderő harci egységének tekinti. Miután ismét Johnson lett az Egyesült Államok elnöke, az a feladat áll előtte, hogy rendezze országa legfőbb külpolitikai problémáit. És Johnson máris munkához látott. Külügyminiszterével, Dean Ruskkal és hadügyminiszterével, McNama- rával asztalhoz ültek, majd elhatározták: „Az Egyesült Államok politikája folyamatos marad.” Vajon mit jelent ez a „folyamatosság” mondjuk a világszerte elítélt dél-vietnami agresszió esetében? Nos, az említett tanácskozásról kiadott nyilatkozat erre is utal: az agresszió ugyancsak folytatódik. Változatlanul ömlik a dollár és a hadianyag Saigon felé, ennek ellenében kudarcjelentések és az elesett amerikai katonák koporsói indulnak az Egyesült Á llamokba. Pedig a józan értelem tiltakozik a dél-vietnami agresszió ellen. Az Egyesült Államok vezetői azonban egyelőre nem kívánnak maradéktalanul a józan ész szavára hallgatni. Nem képesek felszámolni a számukra kilátástalan helyzetet. Újabban már napi kétmillió dollár ömlik a saigoni diktatúra feneketlen kútjába: 2? ezer amerikai katona áll fegyverben Dél-Vietnam szabadságszerető, bátor népe ellen, újabb kézifegyverek, ágyúk, helikopterek és modem harci repülőgépek indulnak Saigon felé, hogy igazságtalan célokat szolgáljanak. Miért mindez? Még a New York Times helyzetjelentő cikke is megállapítja, hogy kár az erőlködésért. Ha az Egyesült Államok hatalmas erőfeszítései eddig sem voltak alkalmasak a szabadságharcosok forradalmi lendületének letörésére* semmi biztosíték nincs arra, hogy a jövőben javukra fordul a helyzet. Hiszen az imperialistáknak és kiszolgálóiknak, Dél-Vietnam 45 tartományának egyikében sem sikerült még győzniük. Sőt: a szabadságharcosok katonai ereje jelentősen növekedett, újabb és újabb győzelmeket aratnak. A Bien Hao repülőtere elleni támadás például több millió dolláros veszteséget jelentett az Egyesült Államoknak. Rusk külügyminiszter is nagyon jól emlékezhet erre. A Johnsonnal folytatott tárgyalás után nem ok nélkül mondta: „Még hosszú ideig nincs remény arra, hogy Amerika. Dél- Vietnamban megnyerje a háborút.” De ha „nincs remény”, miért folytatják mégis a vérontást? Talán pusztán azért, hogy „az folyamatos legyen,?”. azonban végül is visszariadtak ettől a lépéstől, amely sokak szerint egyelőre még áttekinthetetlen bonyodalmakhoz vezetne. Egyrészt a Szabad Demokrata Párt felmondhatná a kormánykoalíciót Schröder hirtelen menesztése esetén, másrészt a külügyminiszter megbuktatása Washingtonban is rossz vért szülne, „a bizalmatlanság megnyilvánulása lenne az Egyesült Államokkal szemben” — mondta a nyugatnémet rádió kommentátora. A kereszténydemokrata parlamenti csoport elnökségének ülése után kiadott közlemény azt hangoztatja, hogy a kormány változatlanul folytatja eddigi politikáját. A gabonaár kérdésében továbbra is érvényes a kancellár március 19-1 nyilatkozata, amelyben F,rhard elutasította a nyugatnémet gabonaár megváltoztatását. A közlemény a sokoldalú atomhaderő kérdésével kapcsolatban rámutat: Bonn továbbra is hajlandó közreműködni az önálló atomhaderő felállításában, tekintettel azonban a most függőben levő tárgyalásokra, nyugatnémet részről nincs ok arra, hogy „különös módon sürgessék a sokoldalú atomhaderőről szóló egyezmény megkötésének meggyorsítását”. E mondatban a csütörtöki sajtókommentárok annak jelét látják, hogy Bonn az atomhaderő kérdésében „elébe megy Párizs kívánságainak”, vagyis nem sürgeti az atomflotta létrehozását, abban a reményben, hogy Párizs viszont nem fogja ultimátumszerű en követelni a gaben a probléma rendezését. Néhány lap azt a hivatalosan még meg nem erősített értesülést közli, hogy Adenauer útjának eredményeként még december 15-e előtt találkozóra kerül sor Erhard és de Gaulle között a vitás kérdések „végleges tisztázása” végett. A kormánypárti sajtó egyébként arról cikkezik, hogy Erhard ezentúl „jobban fog támaszkodni Adenauerre” és nagyobb mértékben bekapcsolja majd a politikai döntések meghozatalába.
