Petőfi Népe, 1964. november (19. évfolyam, 257-280. szám)
1964-11-10 / 263. szám
S§64. november 10, kedd r Utravalók, jó tanácsok.. Nincs könnyű dolga az újságírónak, ha be akar számolni egy olyan gazdag és tartalmas vezetőség újjáválasztó taggyűlésről, mint amilyen a DÁV Bajai Üzletigazgatósága kommunistáinak tanácskozása volt. A vezetőség beszámolóját Farkas Ferenc párttitkár olvasta fel, aki egyébként a vállalat kivitelezési csoportvezetője. Agilis, szorgalmas fiatalember — mondták róla, mielőtt megismertem. A vele való beszélgetés alátámasztotta ezeket a megállapításokat. Lendületesen, talán nem túlzók, ha azt állítom, hogy érdekfeszítően számolt be a pártvezetőség utóbbi években végzett munkájáról. Az üzem dolgozói minden évben teljesítették termelési tervüket. Az idén is a háromnegyed évi előirányzatot majdnem 104 százalékra teljesítették. Figyelemre méltó munkát végeznek, hiszen a villamosítással együtt a kultúrát is elviszik a legeldugottabb falvakba is. Az utóbbi években többek között 84 termelőszövetkezeti major villamosítását végezték el. Áramot kapott ezenkívül 7 külterületi lakott hely. Nagyobb jelentőségű volt a fajszi öntözőtelep és a foktői szivattyútelep villamosítása. Olyan kiemelkedő beruházást is megvalósítottak, mint a sóit —szabadszállási távvezeték, amely mintegy 2 millió forintba, a kalocsai hálózatbővítés amely 6 millió forintba került. A tervek teljesítésében nagy szerepe volt és van a munkaverseny-mozgalomnak. A szocialista brigádok versenyét rendszeresen értékelik. Jelenleg is 23 brigád küzd a szocialista címért, 16 már elnyerte. Molnár Károly és Dévényi Ottó brigádja pedig háromszor kapta meg ezt a címet. Az utóbbi időben fellendült az újítómozgalom is. Az idén az első fél évben 122 újítást nyújtottak be, ebből ötvenhetet elfogadtak és 47-et bevezettek. Talán érdemes megemlíteni, hogy az elmúlt évben összesen csak 136 újítási javaslatot nyújtottak be. A beszámoló bátran felvetette a hibákat és önkritikusan állapította meg a mulasztásokat. Többek között tartalmazta a baleseti statisztikát, amely bizony elég szomorú képet mutat. Míg az elmúlt év első hat hónapjában öt üzemi baleset volt, addig az idén ugyancsak ennyi idő alatt 13 és a kiesett munkanapok száma a tavalyinak több mint két és félszerese, tekintettel arra, hogy az idei balesetek súlyosabbak voltak. A beszámoló jól megalapozta a vitát. A hozzászólók az eredmények hangoztatása mellett bírálták a vezetőség munkáját. Hozzáértés, felelősség csendült ki a szavakból, de egyben valami fiatalos türelmetlenség is, amit azonban egyáltalán nem lehet egészségtelennek nevezni. Ezt „indokolja” az is, hogy ennél az alapszervezetnél a párttagok átlag életkora 37 év, tehát alacsonyabb az országosnál. A sok hozzászólás az eredmények hangoztatása mellett néhány fontos, nyomasztó gond megoldását sürgette. Az egyik volt a rmmkaszervezés és ennek függvényeként az anyag- ellátás. Többször szóba került a Bács-Kiskun megyei Építő- és Szerelőipari Vállalat. Kemény László igazgató, Ilyés Jenő anyagosztályvezető és mások felvetették, hogy az említett vállalat sorozatosan nem teljesíti a megrendeléseket, vagy csak részben teljesíti. Emiatt hosszú idő óta késik többek között Kiskunhalas, Kalocsa és Baja hálózatbővítése. Mások a munkaerővándorlás gondjairól szóltak. Harbeitl Miksa munkaügyi osztályvezető elmondta, hogy az idén 87 munkás ment el a vállalattól és 92-t vettek fel. A tavalyi év hasonló időszakához képest 20 százalékkal nőtt a munkásvándorlás aránya. Ök és mások is javasolták, hogy ezen a helyzeten sürgősen változtatni kell. Sajnos a munkakörülmények elég mostohák. A villanyszerelők a szabad ég alatt dolgoznak télen, nyáron, esőben, hóban, fagyban. Mint kiderült, nincsenek megfelelő lakókocsik. Sürgetőleg vetődött fel, hogy az újonnan megválasztott pártvezetőség a vállalatvezetőséggel együttműködve a jövőben nagyobb mértékben törekedjék a munkakörülmények megjavítására. Hasonlóan sok szó esett az adminisztráció, a papírmunka állandó növekedéséről. Az igazgató elvtárs elmondta, hogy külön „irodalma van” annak, hogyan lehetne csökkenteni a jelentések számát. Rajtunk ez nem múlik — hangoztatta. — Sajnos, a felsőbb szervek nem nagyon igyekeznek ezen. A vita három órán át tartott. Sok értékes észrevétel került a határozati javaslathoz kiegészítésként. Többek között külön megbízták a párttagok a párt és a vállalat vezetőséget a n .un k;i s ván d óriással kapcsolatos helyzet alaposabb elemzésére. Hasonlóképpen az adminisztráció csökkentésének és a munkaszervezés jobbá tételének vizsgálatával. Nemcsak gazdaságpolitikai kérdésekről volt szó. Beszéltek a hozzászólók a pártcsoportok munkájának megjavításáról, a pártoktatás megszervezéséről, újabb tagjelöltek felvételéről. Az üzemi pártszervezetnek jelenleg is öt tagjelöltje van és a fiatalok közül újabbakat akarnak majd felvenni. Lesz tehát bőven tennivalója az új pártvezetőségnek, amelynek titkárává ismét Farkas Ferencet választották. Űjabb feladatok kerültek a tennivalók tarsolyába. K. S. Tsz-feönyvelofeb©! — agrárközgazdászok HOGYAN LEHET a mezőgazdaság jövedelmezőségét fokozni? Számos szakember újságcikkek garmadáiban, szakkönyvek tucatjaiban igyekszik e kérdésre a legalkalmasabb választ megadni. Nincs szándékunkban, hogy itt e válaszoknak akárcsak egynémelyikével is foglalkozzunk, de utalunk arra a manapság egyre inkább tért hódító, igen helyes szemléletre, amely szerint a termelésnek és a jövedelmezőségnek összhangban kell lennie. Egyik a másikat kölcsönösen feltételezi, nem fejleszthetők egymás rovására. Ez így. dióhéjban, többnyire közismert a szövetkezeti vezetők előtt is. Csakhogy a szemlélet akkor érvényesül a gyakorlatban — válik „anyagi erővé” —, ha a gazdálkodás irányítója közgazdasági ismeretekkel is rendelkezik. Sajnos, e tekintetben még ott tartunk, hogy a megyei és a járási tanácsi szak- igazgatásnak is csak a szemléletet áll módjában tudatosítani — ám azt is csak értekezletek, helyszíni ellenőrzések alkalmával, Egyre inkább mutatkozik az igény az agrárközgazdászok képzése iránt. AZ IGÉNYEK indokolták, hiszen a járási mezőgazdasági osztályok dolgozói is csak úgy képesek a megfelelő irányításra, ha értenek a mezőgazdasági létesítmények szervezéséhez, az üzemek munkájának, jövedelmezőségének elemzéséhez. A Földművelésügyi Minisztérium rendelkezése szerint új üzemág létesítését valamely közös gazdaságban gazdaságossági számításoknak kell megelőzniök, vagyis fel kell mérni azokat a Hz első zsákmány Megkezdődött az őszi vadászat, rossz világ jár a mező tapsifüles népére és a tarka ruhás fácánokra. De a dám bikák sem érezhetik biztonságban magukat. Szép eredménnyel zárult az első hajtás, a Kecskeméti Hűtőház termeiben 1300 fácán, 385 nyúl és négy dámbika vár elszállításra. Szeleczki János, a M AVAD-kirendeltség dolgozója elmondta, hogy a vadak tekintélyes részét exportálják. Kétszázhúszezer köbméter fát ad az iparnak a Dunaártéri Állami Erdőgazdaság Fácántelep létesül Dusnokon tényezőiket, amelyek károsan vagy kedvezően befolyásolják a termelékenységet, az önköltséget. Ilyen munkák elvégzése — és főképp ellenőrzése — nem nélkülözheti az üzemszervezéssel, a tervezéssel kapcsolatos közgazdasági ismereteket. NYILVÁNVALÓ, hogy ezekre az ismeretekre szükségük van — szükségük lenne! — a termelőszövetkezetek főkönyvelőinek is. Am a jelenlegi helyzet az, hogy a szövetkezeti „pénzügyminisztereknek” alig több mint a fele rendelkezik a csupán szakmai minimumként előírt mérlegképes könyvelői oklevéllel! A többiek most végzik a tanfolyamot. Nem vitás, hogy jelenleg ez a legsürgősebb feladat. de az így szerzett ismeretek általában csak a napi munka elvégzését segítik, s nem elegendők a szélesebb körű szemlélet kialakulásához. Holott a jó főkönyvelő nem elégszik meg azzal, hogy elvégzi a napi pénzügyi, illetve számviteli tennivalókat, hanem igyekszik hatékonyan, vagyis alkotó módon beleszólni a gazdálkodás irányításába. Ám erre csak akkor képes, ha a könyvelői tanfolyamon kívül beható ismeretekre tesz szert a magasabb rendű közgazdasági tudományokban is. Nem halasztható tovább fe felsőbb szintű átképzés, s ennek legjárhatóbb útja a főiskolai színvonalú oktatás lenne a felsőfokú pézügyi és számviteli szakiskolán, vagy a közgazda^- ságtudományi egyetem megfelelő fakultásán. Minthogy mindkét intézmény a fővárosban székel, a tanulásra vállalkozókat túlságosan igénybe venné a Budapestit való utazgatás. Meghatározott létszámú jelentkezés' esetén tehát nagyon indokolt lenne Kecskeméten kihelyezett osztály létesítése. Ami egyébként a pénzügyi és számviteli szakiskola hajlandóságát illeti, a megyei tanács vb mezőgazda- sági osztálya terv- és pénzügyi csoportja kezdeményezésének köszönhetően biztatóan alakulnak a kapcsolatok. Elegendő számú jelentkező esetén megvan a lehetősége a megyeszékhelyen való előkészítő és iskolai tanulásnak, ami három és fél éven át levelező módon történne. KIBONTAKOZÓBAN vannak tehát a lehetőség körvonalai. Az érdekelteken — megyénk leendő közgazdászain —■ múlik, hogy e körvonalakat ne engedjék elmosódni. H. D. i Ebben a hónapban teljes lendülettel hozzáfognak a fakitermeléshez a Dunaártéri Állami Erdőgazdaság sok tízezer holdas erdésaeteiben. A három megyében — Bács-K isik unban, Tolnában, Baranyában — elterülő erdőgazdaság feladata az új gazdasági évben nem csekély: 220 ezer köbméter faanyaggal kell kielégíteni a hazai szükségletet. A fakitermelést négyötöd részben gépesítették. Stihl Contra és Druzsba motorfűrészeket használnak. — Különböző erőgépekkel vontatják a fatörzseket. Ezek kocsira rakásának a megkönnyítése végett nemrégiben csörlős rönk- emelő szerkezeteket készítettek a gazdaság szakemberei. Ily módon megszabadítják a veszélyes és fáradságos testi munkától a dolgozókat, másrészt az átcsoportosított munkaerővel növelhetik a termelékenységet. A kitermelt fát a Dunán szállítják el a különböző papír- és farostlemezgyárakba. Ellátják ezenkívül a szegedi fűrészüzemet, de a bányászati berendezések készítéséhez is adnak faanyagot. Természetesen nemesak kfe. jSk az erdőt, de évenként gyarapítják is — felújítással, telepítéssel. A mostam gazdasági évben is mintegy kétezer holdon létesítenek új erdőt. Főként gyorsan növő nemes és hazai nyárfaféléket ültetnek, a magasabban fekvő területekre viszont fenyvesek kerülnek. Tudvalevő, hogy a gazdaság gemenci erdeje Közép-Európa legnevesebb vadrezervátuma. A vadgazdálkodás jelentős részét, képezi az erdőgazdaság tevékenységének. Az elmúlt idényben is négy arany-, s még több ezüst-, és bronzérmes szarvasbikát ejtettek itt el a külföldről érkezett vadászok. Ezenkívül évenként mind több élő nyulat és fácánt fognak hálóba, s ez az export szempontjából nem jelentéktelen. A szárnyas vad kelendőségére való tekintettél Dusnok közelében mór hozzáfogtak a nagy beruházást igénylő fácántenyésztő telep építéséhez. Itt évente több ezer fácóncsibét keltetnek a speciális keltetőgá- pekkel. s a törzsállományuk növelése céljából más erdőgazdaságoknak, illetve vadásztársaságoknak is adnak ást belőlük. A gyermek- és ifjúságvédelem helyzetét vizsgálja a NEB A Bács-Kiskun megyei Népi Ellenőrzési Bizottság kulturális és szociális szakcsoportja a megyei tanács művelődési és jogi állandó bizottságával karöltve — az országos programba bekapcsolódva — megvizsgálja a gyermek- és ifjúságvédelem egyes kérdéseit. A vizsgálat célja annak megállapítása, hogy a gyakorlatban hogyan érvényesülnek azok a célkitűzések, amelyek a gyermekek fejlődésének elősegítését, az egészséges szociális és kulturális neveléshez elengedhetetlenül szükséges, megfelelő körülmények kialakítását vannak hivatva biztosítani. Az igen széles körű, nagy területet felölelő program végrehajtása során az NEB megvizsgálja a gyámhatóságok, a gyermek- és ifjúságvédelmi albizottságok, az állami csecsemőotthonok és nevelőotthonok munkáját. Nem maradnak ki a vizsgálatból az igazgatási, hatósági és társadalmi szervek sem. Ezek vonatkozásában azt nézi meg a munkabizottság, hogy tevékenységük kellően szervezett és összehan- golt-e, s az ezzel kapcsolatos feladataikat hogyan látják el a községi tanácsok. A vizsgálat természetesen nem elégszik meg a hiányosságok feltárásával, a hibák felsorolásával, hanem ezen túlmenően javaslatokat tesz azok megszüntetésére, s figyelemmel kíséri ezeknek a javaslatoknak a további sorsát is. Korszerű olajkályha Amióta a Mechanikai Művekben megkezdő* dött az olajkályhagyártás, az olajtüzelés mind jobban terjed. A következő években, amikor Százhalombattán megkezdi működését a Dunai Kőolajfinomító Vállalat és több lesz a tüzelőolaj, jelentősen növekszik majd az olajkályhák gyártása is. A Mechanikai Művekben már készülnek a nagyobb igények kielégítésére. A tervek szerint néhány év múlva csaknem a jelenlegi mennyiség kétszeresét bocsátják a kereskedelem rendelkezésére. Első lépésként termékeik minőségének javításával foglalkoznak. A jövő év elején már üzletekbe kerül a csinosabb és korszerűbb Mekalor kályha. Az új berendezésnek nemcsak a formája lesz szebb, hanem több szerkezeti részét módosítják is. Az égőtér korszerűbb kialakításával az új típusú kályha 2000 —3000 kalóriával több hőt ad, mint az eddig gyártottak. A kezelése is egyszerűbb lesz. Korszerűsítik az autóbuszok és vasúti kocsik fűtését szolgáló Ikalor kályhát is. Olyan hőszabályozó berendezéssel látják el, amely kikapcsolja a kályhát ha túlmelegszik, vagy ha a kiáramló levegő útjába akadály, például csomag kerül. A gyár újdonsága lesz az istállók, üvegházak fűtésére alkalmas olajkályha. Ez a berendezés ventillátor segítségével, hosszú csövön keresztül juttatja ei a meleg levegőt a rendeltetési helyére,.
