Petőfi Népe, 1964. november (19. évfolyam, 257-280. szám)
1964-11-06 / 261. szám
*9« november 6, p&ttefc 3. oldal Cselédházaktól a tv-antennákig Éppen véget ért a délelőtti tanítás a hódunai iskolában. Amint belépek, egyszerre állnak fel és köszönnek a gyerekek. Harmadikosok és negyedikesek, húszán lehetnek összesen. Jól öltözöttek és sugárzik róluk az egészség. Mielőtt Horváth Ferenc, a vékony arcú, fiatal pedagógus intene nekik, hogy mehetnek, megkérdem: — Gyerekek, ki tudja közű- letek, hogy ki volt Albrecht főherceg? Csend. A gyerekek kerekre tágult szemmel néznek. Nem értetlenül. Valami motoszkálhat bennük. Végre az egyik szőke fiú megszólal, hangjában határozottsággal: — Régen ő uralkodott itt, ezen a vidéken.. Cvé volt a falu és az iskola is. — Majd hozzáteszi : — Édesanyám többszőr beszélt már erről. A zab itt maradt Valóban, nemcsak a 9—ló évesek, de a náluk kétszerte idősebbek is csak hallomásból ismerhetik ezt a nevet. Albrecht főherceg itt egyet jelent a múlttal. Mondják, 95 ezer holdas volt a birtoka. Hozzátartozott Hercegszántó határa és a regényes szépségű Karapancsa is. — Ritkán láttuk a „fenséges urat” — emlékezik Horváth István, az itteni Dózsa Tsz juhásza. Majd oldalt mutat: — Ott, az erdő melletti legelőn ereszkedett le vele a kis dupla- szárnyú. Évente csak pár hónapra jött. De a repülőgépének hangárt építtetett. Két évig a parádéskocsisa is voltam. Vele nem sok baja volt a cselédségnek, annál több az intézőiveL Vagy ahogy magunk között hívtuk: a pribékjeivel. ... De húsz évvel ezelőtt a főherceg már Kanadában ütötte fel tanyáját, s a „pribékjei” is a Dunántúlra szöktek. A folyam mentén fegyverek ropogtak. — Vártuk már akkor a szovjeteket. Ilyentájt, hogy elinaltak a németek, pár nap múlva már a gátőrháznál táboroztak a kozák lovasok. Érdeklődtek, van-e zab a lovaiknak. Van bizony, mondtuk, hagyott itt eleget az úr, s máris befogtunk, hogy takarmányt szállítsunk a partra. Közben a németek a túlsó partról aknázni kezdtek. Szerencsénkre elég pontatlanul céloztak, és jó messzire robbantak tőlünk a „tojások”. Még akkor ősszel felosztottuk a földet. Horváth István kilenc holdat kapott. Ötven filléres napszám és az árvíz A régi cselédházak egy része még áll, s laknak is bennük. Emitt az üzlet található, a tsz-magtár, amott a közös gazdaság irodája. De föntebb bá- joc, friss hatású utcasoron akad meg a szeme.... Itt valameny- nyi ház az 1956-os tavaszi árvíz után épült. A földosztást meg a szem __ Itt valamenycs elédek sebtében, vályogból ütötték össze házaikat, tanyáikat. Ezek a pusztító árnak nem tudtak ellentállni. Az egyik sor utolsó házában Hegedűs Péter bácsiék laknak. Hegedűs nénit találjuk otthon, éppen ebédet főz. A lakást nem hivalkodóan, de szépen rendezték be. Üj bútor a konyhában. — Huszonkét évig dolgoztunk a főherceg birtokán. Semmire nem jutottunk. Három gyereket neveltem fel. Tízéves korukban már napszámba mentek. Napi ötven fillérért. Negyvenöt után kicsit összeszedtük magunkat, de akkor jött az árvíz. Mindenünk odaveszett. De a gyerekek felnőttek, segítettek rajtunk. Családosak, mindnyájan itt laknak Hódunán — mindegyikük a saját házában. Hegedűs néni nem folytatja De hallgatása is sejteti: eddigi életének nagy része mekkora küzdelemmel telt el. Az emberhez méltó életért, amelyben csak most van része. Aztán Horváth Tstvlán elmondja még, hogy a főherceg cselédjének mennyi volt az évi kommenciója: egy kishold kukorica, 12 mázsa búza-rozs keverék, 12 űrméter fa, valamint 280 kiló árpa vagy kukorica és 100 pengő. És ezért hajnali fél háromtól késő estig kellett robotolni... A házak tetejéről tv-anten- nák nyúlnak az októberi mélykék égre. Minden negyedik családra jut egy készülék. Ötven forintos munkaegység Horváth István tavaly 492 egységnyi munkát végzett a tsz-ben, A prémiumokkal együt meghaladta az 55 forintot a munkaegység- értéke, amit tetézett a háztáji gazdaságából szerzett jövedelme. A Dózsa Tsz 15 éves és jelenleg 885 holdon gazdálkodik. A közös föld legnagyobb része szántó, de van egy kevés rét, gyümölcsös, erdő és nádas is. Elnöke kezdettől fogva Vígb József. — Az idén ötven forintos lesz a munkaegység. Prémium is jön rá. Jól fizettek a növények, egyebek között az exportra termesztett vetőmag-kukorica is. A bevétel nagyobb fele az állattenyésztésből származik. Hat KISZ-ista lány nyolcezer csibét és pulykát is nevelt az idén.. Fiatalok innen is mentek el dolgozni, de egy-két kivétellel visszatértek. A tsz-ben az átlagos életkor 40 év. A tsz-akadémia itteni előadásainak összesen 714 hallgatója volt tavaly. Vagyis átlagosan mindenki három előadást hallgatott végig. Évente mintegy 80 ismeretterjesztő filmet vetítenek a tsz-ben. Ezenkívül hetente két játékfilmet is, amelyeket szintén díjtalanul nézhetnek meg a hódunaiak. Pontosabban: a díjat Hidvégi Pál könyvelő a „szolgáltatások” rovatba jegyzi fel, mint ahogy a segítségül elfogadott fogaterőnek, a háztáji megművelésének, sőt a vasárnapra kimért húsnak az értékét is. E szolgáltatások évente átlagosan öt forinttal növelik a munkaegység értékét. Hatvani Dániel Tűreszelők tokban A Kecskeméti Reszelőgyár szereldéjében Szabó Györgyné mutatta be az üzem legújabb termékét, a műanyagtokos tűre- szelő-készletet. Az ügyes kis szerszám a gyár egyik dolgozójának újítása. Tokjában hat fajta reszelő lapul, amelyeket tetszés szerint cserélhet az ember a nyél fogópofájában. A szerszámból- — amelynek előállítási ára 36 forint — a napokban adták át az első, 2500 darabos szállítmányt a kereskedelemnek. Az év végéig 10 ezret gyártanak. VzOpoposa mCPCAZDMSMCi Hároméves fejlesztési terv a kiskunfélegyházi járás tszcs-iben A kiskunfélegyházi járásban 16 termelőszövetkezeti csoport és egy szőlő-, gyümölcs^ termelő szakszövetkezet elkészítette hároméves fejlesztési tervét. Ebben a sajátos helyi adott Ságok figyelembevételével meghatározták' azokat a feladatokat, amelyeknek végrehajtása gazdáik közös tevékenységének a fokozását jelenti majd. Terveik szerint egyre jobban Készül a mezőgazdasági szakemberek országos katasztere Mintegy 200 vagon almát takarítanak be a hercegszántói közös gazdaságok gyümölcsfáiról. A termést a MÉK helybeli telepén válogatják, korszerű gépsor segítségével. Naponta 250—300 mázsa almát osztályoznak, nagyság szerint bárom, minőségét tekintve hat léié. A Földművelésügyi Minisztérium megkezdte a mezőgazda- sági szakemberek első országos kataszterének felállítását. Ennek szükségességét elsősorban a mezőgazdaság növekvő szakemberigénye indokolja. Az országos nyilvántartás elősegíti, hogy az agrármérnökök elsősorban a legfontosabb álláshelyekre kerüljenek, s mindig pontos képet ad a diplomás munkaerők számáról, helyéről. Segítségével egyúttal azt is megállapíthatják, hogy a mezőgazdasági szakemberek közül hányán és hol dolgoznak, nem szakképzettségüknek megfelelő területen. A kataszter révén ellenőrzik majd annak a kormányrendeletnek a végrehajtását is, amely előírja, hogy minden mezőgazdasági mérnöknek időnként és rendszeresen részt kell vennie az intézményes szakmai továbbképzésben. Az országos kataszter az előzetes számítások szerint mintegy 25 000 mezőgazdasági, mező gaz.dasági gépész- és kertész- mérnök, valamint állatorvos adatait tartalmazza. Közülük mintegy 15 000-en a termelő- szövetkezetekben, állami gazdaságokban. gépjavító állomásokon és a Földművelésügyi Minisztériumhoz tartozó vállalatoknál, intézményeknél dolgoznak. A további tízezer mező- gazdasági szakember más nép- gazdasági ágazatokban vagy az államaparátusban működik, döntő többségük agrárképzettséget igénylő munkakörben. A nyilvántartás a személyi adatokon kívül a szakképzettségre, tudományos fokozatra, a munkaviszonyra és az idegen nyelvismeretre vonatkozó adatokat tartalmazza majd. Kísérletként jelenleg Veszprém megyében készítik el az ott dolgozó mezőgazdasági szakemberek kataszterét. Az országos nyilvántartást a próbafelmérés tapasztalatai alapján a jövő évben vezetik be. (MTI) növelik a nagyüzemi művelés alatt álló földterületeket. A jelenlegi 1600 helyett példlául csaknem 8000 holdon termesztenek kenyér- és takarmánygabonát a harmadik évben. Jelentős mértekben részt vesznek a szőlő és gyümölcsös nagyüzemi telepítésének munkájában is. Ügy tervezik, hogy az összesen 2500 hold kisüzemi szőlő és gyümölcsös mellé kétezer holdon hoznak létre új ültetvényeket, és ezeket közös összefogással, gépekkel művelik meg. Gondjuk van a közös gépállomány növelésére is. A mostani tízzel szemben 45 erőgéppel kívánnak rendelkezni a szóban levő tervidőszak végére. Erő- és munkagépek vásárlására 9 és fél millió forintot terveznek. A gépek nagyban megkönnyítik majd a tszcs-gazdák munkáját; hozzásegítik őket, hogy az alapvető talajmunkákat agrotechnikailag a legmegfelelőbb időben és minőségben végezzék el. A terméshozamok növelése végett műtrágyából a jelenlegi kilencezer helyett 19 ezer mázsát szándékoznak évente felhasználni. A szervesanyag pótlására is nagyobb gondot fordítanak. Jobban élnek a zöld- trágyázás lehetőségeivel. Mindezek eredményeként több árut adnak el az állami felvásárlóknak. Amíg például ebben az évben a tszcs-k 29’ vagon kenyérgabonával növelték a központi készletet, addig három év múlva 3C vagonnal többet értékesítenek. Tervszerűen fejlesztik közös állatállományukat is. Szarvasmarháik és sertéseik számát megkétszerezik, a közös juhállományt pedig csaknem a háromszorosára növelik. Ennek megfelelően saját erejükből, valamint állami hitelből — 24 millió forintért — felépítik a szükséges állatférőhelyeket, s a közösen művelt szántóföldön 130 vagon abrakot termelnek. A körültekintően elkészített terveik megvalósításával a közös gazdálkodásból származó bevételük évente 10—14 millió forint lesz. Ezt az ösz- szeget kiegészíti a szövetkezeti gazdák aranykoronánként befizetendő 10 forintos hozzájárulása, ami évente több mint 1 millió 600 ezer forint. Bizonyos tehát, hogy a kiskunfélegyházi járás alacsonyabb típusú közös gazdaságaiban — javuló párt- és gazdaságvezetéssel — a hároméves fejlesztési tervek maradéktalanul teljesíthetők. Ormándi János Rajztanárok kiállítása Kiskunfélegyházán A Bács-Kiskun megyei Pedagógus Szakszervezet képzőművészeti tagozata kiállítást rendez megyénk rajztanárainak anyagából a Kiskunfélegyházi Kiskun Múzeumban. A Nagy Októberi Szocialista Forradalom tiszteletére november 7-én délelőtt fél 11-kor megnyíló kiállítás egyben megünneplése is Kiskunfélegyháza felszabadulása 20. évfordulójának. A kiállítást Diószeghy Balázs festőművész és Lükő Gábor múzeumigazgató rendezi. bizottság kérésére — már elvégezte az ÉM Építésgazdasági és Szervezési Intézet szakértője. Szerinte valóban elegendő lett volna 360 üzemóra, ha az alapozást több műszakban végzik az építők. Az emberek azonban csak 8 órát töltöttek ott. A nap hátralevő idejében tehát a szivattyúk azért ették a forintokat — óránként több mint 107-et — mert ha abbahagyják ismét felszökik a víz, kezdhettek élőiről az egészet. Még ennél is meglepőbb a szakértő azon megállapítása, hogy 917 órai szivattyúzásra még egy műszakban végzett alapozás esetén sem lett volna szükség. Amennyiben az ÉM Bács megyei Állami Építőipari Vállalat megfelelően szervezi a munkát, elég lett volna 792 üzemóra. Ez a lazaság 13 és fél ezer forintba került. Mind ez önmagáért beszél. De egy körülményre mégis fel kell hívnunk a figyelmet: a szakértő szerint „az építőiparban ez idő szerint nincs olyan rendelkezés, amely a több műszakos munkát kötelezően előírnak”. Olyan törvény azonban van, amely szerint a beruházásokat a lehető leggazdaságosabban kell megvalósítani. És ez bizony nem érvényesült a szóban forgó esetekben. Tudjuk, hogy az ÉM Bács megyei Állami Építőipari Vállalat munkáshiánnyal küzd. Ennek ellenére körültekintő munkaszervezéssel bizonyára elérhette volna, hogy az alapozás néhány napja alatt felemelt létszámmal dolgozzanak az ottani brigádok — több műszakban. Oda vezényelhetett volna néhány embert egy olyan munkáról, amelynél néhány napi késedelem nem jelent súlyos ezreket. Békés Dezső Ki tudja hányán és mióta várunk arra, hogy véget vessünk az albérleti szobában töltött „hét szűk esztendőnek”, vagy elköltözünk a szülők nyakáról. Sok lakás épül, de még mindig nem elegendő, hiszen anyagi erőnk véges. Készülhetne azonban több is az erre szánt forintokból, ha olcsóbban építkeznénk. Ez olyan egyszerű, hogy úgymond „a gyerek is tudja”. A kérdés az, hogy miképpen szoríthatjuk lentebb a költségeket, hiszen a téglát, betont nem spórolhatjuk ki a falakból, az építőmunkásokat fizetni kell stb. Fogas kérdés, mert ha azt mondjuk rá, hogy elsősorban jobb munkaszervezéssel, akkor újabb kérdések következnek, és ezekre már nem lehet általános választ adni. Írásunkban a számtalan „hogyan” közül egyetlen egyre keresünk választ. A kecskeméti leninvárosi építkezésnél, az N-jelű ház alapozásánál 917 órán keresztül dolgoztak a vákuumszivattyúk, hogy megfelelő szinten tartsák a talajvizet addig, amíg az ÉM Bács megyei Építőipari Vállalat dolgozói befejezik a munkát. Az építkezés tervdokumentációjában azonban csak 360 üzemórát irányoztak elő erre a célra. Így is szembetűnik, milyen nagy a különbség, hátha még azt is eláruljuk, hogy a pluszként jelentkező 557 üzemóra közel 60 ezer forinttal emelte a költségeket. Érdemes megvizsgálni, miért úszhat el két, ilyenféle módszerrel végrehajtott alapozásnál (az „R” épületnél a tervezettnél 30 ezer forinttal került többe a szivaty- tyúzás) egy szolid kislakás ára. Könnyű dolgunk van, mert a vizsgálatot — a megyei döntőElszivattyAzott ezrek
