Petőfi Népe, 1964. november (19. évfolyam, 257-280. szám)
1964-11-06 / 261. szám
Világ proletárjai, egyesüljelek! XIX. ÉVFOLYAM, 261. SZÄM A ra 60 fillér 1964. NOVEMBER 6, PÉNTEK a Hazafias Népfrontbizottságok sokoldalúan segítik a megye mezőgazdasági terveinek megvalósítását Kiállítások, dalostalálkozó, országos gyermektáncfesztivál Csütörtökön ülést tartott a Hazafias Népfront megyei bizottsága. A tanácskozáson részt vett dr. Glied Károly, az MSZMP megyei bizottságának titkára. A Hazafias Népfrontbizottságok tevékenysége a megye mezőgazdasági terveinek megvalósításában szerepelt a napirenden. Az erről szóló beszámolót dr. Bauer Ferenc, a Duna—Tisza közi Mezőgazdasági Kísérleti Intézet osztályvezetője, a megyei elnökség tagja terjesztette elő. Számos kezdeményezés született az utóbbi időben a népfrontbizottságok részéről. A beszámoló hangsúlyozta, hogy az általános feladatok mellett a helyi sajátosságokat is figyelembe kell venni. Á dunavecsei járásban például az állattenyésztés vonatkozásában találkoztak számottevő hiányosságokkal a népfrontbizottságok. A megyebizottság a dunavecsei járási bizottsággal közösen tanácskozásra hívta az állatorvosokat, az állattenyésztéssel foglalkozó szakembereket, és a termelőszövetkezeti elnököket. Ezen a tanácskozáson, amely tapasztalatcserével volt összekapcsolva, megvitatták az állattenyésztéssel kapcsolatos gondokat, kiegészítve az állatorvosak által szervezett gyakorlati tapasztalatokkal, hasznos módszerekkel. A kiskunfélegyházi járásban a rét- és a legelőgazdálkodás megjavításáról tanácskoztak a népfront kezdeményezésére. A megbeszélés színvonalát tapasztalatcsere emelte, melynek során a résztvevők meggyőződhettek a gondos, tervszerű legelőgazdálkodás gyakorlati eredményeiről. A kecskeméti járásban az állattenyésztési és a takarmányozási gondokat vitatták meg. A népfront kezdeményezésére állatorvosokból és állattenyésztőkből háromszemélyes brigádok alakultak. Ezek felkeresik azokat a termelőszövetkezeteket. ahol különösen sok gond jelentkezik, és egy egész napot az állattenyésztéssel kapcsolatos munkafolyamatok tanulmányozásával töltenek, a közös gazdaság szakembereivel együttműködve. A tapasztalatokat ezután értékelik. Több községi bizottság akciót kezdett a háztáji sertéshizlalásra. A géderlaki községi népfrontbizottság a termelőszövetkezet vezetőivel közösen mozgalmat indított, hogy a község belterületén található, talajutánpótlásra alkalmas hulladékokat összegyűjtsék. A kiskőrösi járásban a szőlő- és gyümölcstermesztésre tekintettel, a népfront a növényvédelem jó megszervezését szorgalmazta. Említésre méltó az is. hogy a kecskeméti járási, párt- és tanácsvezetés felkérte a népfrontbizottságokat, hogy a járás területén levő 32 termelőszövetkezeti csoportot segítse olyan formában, hogy a szakemberekből alakított akcióbizottság a legeredményesebb termelési, gazdasági módszereket összegyűjtse, és elterjessze. A termelőszövetkezetek megerősítését szolgálja az a társadalmi munka is, melyet a népfrontbizottságok a termelőszövetkezeti demokrácia további fejlesztése érdekében végeznek. A jogászokból alakított csoportok rendszeresen foglalkoznak a termelőszövetkezetek választott bizottságainak — ellenőrző, fegyelmi, szociális — továbbképzésével. Ez különösen a kecskeméti járásban vált be. A beszámoló második része az általános feladatokkal foglalkozott. Ezután került sor a vitára. Dr. Glied Károly elvtárs hozzászólásában hangoztatta, hogy az állattenyésztés sokkal nagyobb arányú fejlesztésére van lehetőségünk. Egyes szövetkezetekben ezeket a lehetőségeket nem használják ki eléggé. Már a tervezésnél a növekvő állatállomány számára gondoskodni kell a takarmánytermő terület növeléséről, a zöld futószalag bevezetéséről. Okosabb, takarékosabb gazdálkodással kevesebb takarmányhiányunk lenne. Külön felhívta a figyelmet a társadalmi tulajdon védelmével kapcsolatos tennivalókra. Hangoztatta a tanyai népfrontbizottságok létrehozásának fontosságát. Ezt elsősorban az indokolja, hogy a megye lakosságának egyharmada tanyán él. Dr. Bodóczky László, a megyei bíróság elnöke, a megyei népfrontbizottság elnöke többek között a még alacsony színvonalon gazdálkodó termelőszövetkezetek fokozottabb segítésére, a háztáji gazdálkodás támogatására és az őszi szántásvetés fontosságára hívta fel a figyelmet. Terecskei Jánosné, a MÉK értékesítési csoportjának vezetője a felvásárlással kapcsolatos feladatokat említette. Bárdos József, a dunavecsei járási tanács agronómusa elsősorban a termelőszövetkezetek gazdálkodásának javításával kapcsolatos tennivalókat elemezte, Matos Lőrinc drágszéli termelőszövetkezeti gazda hangoztatta, hogy számos szövetkezetben az állattartásról át kell térni a tényleges állattenyésztésre. Ehhez pedig a szakszerűbb, fele- lőségteljesebb munka szükséges. Czinege Gábor, a kiskunfélegyházi járási népfrontbizottság titkára a termelőszövetkezeti gazdák továbbképzésével foglalkozott. Vitéz Jánosné uszódi termelőszövetkezeti tag elmondta, hogy a gazdálkodás javulása következtében több fiatal kérte felvételét a termelőszövetkezetbe. Gucsi István, a bugaci Béke Termelőszövetkezet elnöke, a munkaszervezésről, a termelőszövetkezeti tulajdon védelméről, valamint a felvásárlással kapcsolatos gondokról beszélt. Elmondta, hogy a felvásárló vállalatok egyes esetekben nem veszik tekintetbe a termelőszövetkezetek érdekeit. Dr. Dobos László, a megyei bíróság elnök- helyettese, a jogi akcióbizottságok tevékenységéről, a tudat- formálás jelentőségéről beszélt, különös tekintettel a termelőszövetkezeti vagyonvédelemre. Király István a kiskőrösi járási népfrontbizottság elnöke, a mezőgazdasági szakvezetés fontosságát hangsúlyozta. A hozzászólók nagy felelősséggel, tartalmasán, alaposan vetették fel a gondokat, és szóltak az eredményekről is. Most már az a fontos —, mint azt dr. Bodóczky László, a megyei népfrontbizottság elnöke végezetül hangoztatta —, hogy a beszámoló és a vita alapján elhangzottakat a megyebizottság tagjai, a helyi népfrontbizottságok a gyakorlatban is hasznosítsák. Kecskeméten, a városi tanács dísztermében tegnap tartották meg a KISZ városi küldöttértekezletét. A tanácskozáson 127 küldött és 30 meghívott vendég vett részt. Helyet foglalt az elnökségben Erdélyi Ignác, a városi pártbizottság első titkára, Borsos György, a megyei KISZ-bizottság első titkára, Heile Géza, a városi tanács vb elnöke, Mészáros Sándor, a városi KISZ-bizottság titkára. Weither Vilmos, a MŰM 607. sz. Iparitanuló-lntézetének igazgatója, Domokos Erzsébet, a Bányai Júlia Gimnázium K1S?- bizottságának titkára, Sörös Viktória, a kecskeméti MSZBT Tsz küldötte és Pogány Károly, a Zománcipari Művek Kecskeméti Gyáregységének dolgozója. Szvorény János, a megyei KISZ-bizottság nevelési osztálya vezetőjének, az értekezlet elnökének megnyitója után Mészáros Sándor, a városi KISZA megyei tanács népművelési csoportja elkészítette és ízléses köntösben, könyvalakban kiadta az 1964/65-ös évadra szóló munkatervét. A terv készítői alapos előtanulmányban átfogó képet adnak megyénk gazdasági és társadalmi viszonyairól, s a feladatokat ezzel igyekeznek összhangba hozni. A megyei népművelési terv egyik fontos pontja a felszabadulásunk 20. évfordulójának megünneplése. Ezt újszerűén, a tematikus tervezés elvének megfelelően igyekeznek megoldani, úgyhogy az évforduló sikeres megünneplése érdekében minden rendelkezésre álló lehetőséget és eszközt felhasználnak. Így többek között „Népi demokráciánk 20 éve” címmel valamennyi községben és városban kiállítást rendeznek a honismereti szakkörök bevonásával, „Szabad hazában szabad emberek” címmel fotókiállítást terveznek Kecskeméten, ezenkívül megyei felszabadulási bibliográfiát készítenek, és kiadják a „Tiborcok unokái” című antológiát. Érdekesnek ígérkezik az április 4-re tervezett dalostalálkozó, amelyen a megye felnőtt énekkarai vesznek majd részt. A munkaterv kitér a szocialista brigádok kulturális nevelésére is, elő kívánja segíteni a közös művelődési és szórakozási lehetőségek kibővítését. Tovább fejlesztik a termelőszövetkezeti és tanyai klubokat. Ez utóbbiakat a körzetesítés során felszabaduló tanyai iskolákban hozzák létre. Tovább szélesítik az bizottság titkára előterjesztette a bizottság beszámolóját. Bevezetőül hangsúlyozta: A mintegy 5000 üzemi fiatal közül csaknem ezren kapcsolódtak be a kongresszusi munka- versenybe, 58 brigádban több mint négyszázan küzdenek a szocialista címért, amit 24 brigád már kiérdemelt. A mezőgazdaságban dolgozó mintegy ezer kecskeméti fiatal egyre jobban megközelíti az üzemi fiatalok politikai és általános műveltségbeli színvonalát. Sokoldalú, eredményes munka jellemzi az iskolai KISZ- szervezeteket is, amelyek az úttörők neveléséből is részt kérnek. Viszont az iskolai alapszervezetek munkájának hatékonyabbá tételére még sok lehetőség kínálkozik, amelyek jobb kihasználása egyik legfontosabb feladat a továbbiakban. A fellendült újítási, takarékos- sági mozgalom, a társadalmi ifjúsági klubhálózatot, elsősorban az úgynevezett speciális ifjúsági klubokat, mint az irodalmi klub, filmklub, stb. Ifjúsági táncklubot hoznak létre Kalocsán, Kecskeméten, Baján, Kiskunfélegyházán és másutt. Megszervezik a klubvezetők egyéves tanfolyamát, s ennek alapján működési engedélyhez kötik a jövőben a klubvezetői beosztást. A megye népművelését tartalmazó munkaterv kitér még a könyvtári, színházi, múzeumi munkára is, és részletes feladatokat tartalmaz a mozi, a zene, az irodalom és képzőművészet további fellendítésére, az öntevékeny művészeti csoportok munkájának megjavítására. A fentieken kívül érdekesnek ígérkezik a tervezett megyei művésztalálkozó, amelyet az írók és művészek megyei kőrútjával kapcsolnak össze. Kitér a munkaterv a Kiskunság című irodalmi antológia további megjelentetésére is. A januárban megrendezésre kerülő Országos Gyermektánc-fesz- tivál is fontos mozzanata lesz az évad népművelési munkájának Ha ezekhez hozzászámítjuk még a megrendezésre kerülő „Ki mit tud?” vetélkedőt, a Fel- szabadulási Kulturális Szemlét, a különböző bemutatókat, an- kétokat, s a népművelési apparátus továbbképzését célzó tanfolyamokat, akkor elmondhatjuk, hogy az 1964—65-ös év gazdag programot ígér a megye lakosságának. V. M. munka eredményeivel foglalkozott ezután az előadó, kiemelve: a társadalmi munka végzéséből a mezőgazdaság, az ipar, az intézmények ifjú dolgozói éppúgy kivették részüket, mint az iskolai tanulók. A tartalmas beszámolót követő élénk vitában tizenhármán szólaltak fel. Az értekezlet részvevői a továbbiakban megválasztották a városi K ÍSZ-bizott- ság harmincöt tagját, tizenkét póttagját, a tizenegy tagú revíziós bizottságot, valamint a KISZ megyei küldöttértekezletének 32 szavazati és egy tanácskozási jogú küldöttét. Az újjáválasztott városi KlSZ-bi- zottság ezután megtartotta első ülését, amelyen Mészáros Sándor elvtársat választotta meg a bizottság titkárául, s ezt követően a tizenegy tagú végrehajtó bizottság megválasztására került sor. B. Gy. Jobb munkával, nagyobb tudással a szocializmusért A KISZ kecskeméti városi küldöttértekezlete
