Petőfi Népe, 1964. november (19. évfolyam, 257-280. szám)

1964-11-05 / 260. szám

Világ proletárjai, egyesüljétek! A. MAGVAR. SZOCIALISTA MUNKÁSPÁRT ftACS-K'SKV/IM MÉRVÉI LAPJA XIX. ÉVFOLYAM, 260. SZÁM Ara 60 NOV. 5, CSÜTÖRTÖK Egy hét alatt 20 ezer hold új vetés Táblacserékkel, gépátcsoportosítással is fokozzák a munkák ütemét Megyénk mezőgazdaságában az elmúlt héten, az esős időjá­rással dacolva, megfeszített len­dülettel igyekeztek pótolni az időszerű tennivalókban tapasz­talható kisebb-nagyobb elmara­dást. Ami a jelenlegi helyzetet il­leti, az őszi vetőszántásokat még mintegy 20 ezer holdon kell megyénkben — a terménybeta­karítással párhuzamosan — el­végezni. Ez az elmaradás egyéb­ként kizárólag az időjárás okoz­ta gátló körülményekkel indo­kolható. Az esetleges későbbi időromlásra számítva mód van arra is, hogy az eredetileg tavaszi vetésre A Szovjetunió Kommunista Pártja Központi Bizottságának és a Szovjetunió Miniszterta­nácsának meghívására Kádár Jánosnak, az MSZMP Központi Bizottsága első titkárának, a Minisztertanács elnökének ve­zetésével szerdán magyar párt- és kormányküldöttség utazott Moszkvába, a Nagy Októberi Szocialista Forradalom 47. év­fordulójának ünnepségeire. A küldöttség tagjai Nemes Dezső, az MSZMP Politikai Bizottsá­Mikorra lsz kész a lakás, a műhelycsarnok, az irodaház? — Sűrűn elhangzanak ezek a kér­dések mostanában az építőipari vállalatok irodáiban. Ezt tuda­kolják a telefonálók, erre kér választ az előszobában várako­zó vállalatvezető és hasonló kérdéssel kopogtattunk be mi is a megye két építőipari vál­lalatához: — Mi újság az építkezéseken, sikerül-e megvalósítani az idei tervfeladatot? Dörner Henrik, az ÉM Bács megyei Építőipari Vállalat fő­mérnöke közölte, * hogy 541 la­kás építését irányozták elő er­re az évre. Eddig 394-et adtak át a boldog tulajdonosoknak, a további 147 már tető alatt van, december végéig ezekben is el­végzik a belső munkákat. Az ipari beruházások közül a Zománcipari Művek Kecskemé­ti Gyáregységének rekonstruk­ciója a legjelentősebb. Év végé­ig négy és fél millió forint ér­tékű építési munkát végeznek az üzemben, a beruházás ge­rincét képező öntödei nagycsar­nok alapozásához azonban csak márciusban látnak hozzá. A Kecskeméti Barnevál beru­házásából idén mintegy hét és fél millió forint értékű mun­kát valósítanak meg. Az új üzemépület földszinti műhelye­be már be is költöztek a Bar­nevál dolgozói. Az építkezésen télen sem szünetel a munka, a létesítményt 1965. augusztusá­ban adják át. A főmérnök a továbbiakban szánt, de már előkészített talajú másik 20 ezer holdon szükség esetén őszi kalászo­sok kerüljenek elvetésre. Ilyen, úgynevezett táblacse­rét a megyében már eddig is több helyütt végrehajtot­tak. Az őszi vetőszántást a terve­zett 266 ezer holdnak több mint a kilenctized részén végeztékéi. Járásaink közül a kiskunfélegy­háziban haladnak az élen e fel­adattal, ahol a 27 és fél ezerből már csak ezer hold talajmunká­ja van hátra. Örvendetes eredmény, hogy a legutóbbi héten a csapadék- mentes napokat jól kihasznál­gának tagja, a Központi Bizott­ság titkára, Szipka József, az MSZMP Központi Bizottságának tagja, a Magyar Népköztársa­ság moszkvai nagykövete és Erdélyi Károly külügyminiszter­helyettes. Szipka József Moszk­vában csatlakozik a küldöttség­hez. A delegáció tagjait a pá­lyaudvaron az MSZMP Politikai Bizottsága, a Központi Bizott­ság és a kormány képviselői bú­csúztatták. (MTI) elmondta, hogy a jövő évi la­kásépítési program megvalósí­tásához is hozzáláttak. Meg­kezdték 521 lakás építését, és ezek közül 318 tető alá kerül december végéig. Az idei évre szerződéssel le­kötött munkák 96 százalékát teljesítik, és előreláthatólag mintegy 10—12 millió forintos tervlemaradással zárják az évet. A többi között a kecskeméti KÖJÁL-építkezés befejezésére is csak 1965-ben kerül sor. A Bács-Kiskun megyei Épí­tési és Szerelőipari Vállalat sem tudja maradéktalanul megvaló­sítani idei feladatát. Fehér Pál igazgató 96—97 százalékos terv­teljesítést vár. Az 5—6 millió forintra tehető lemaradás zö­mét a tsz-építkezések elhúzó­dása okozza. Számos istálló csak tetőre vár, de 26 ezer négyzet- méter palát mind ez ideig nem kapott meg a vállalat. Jó hír a kecskeméti KISZ- lakásépíttetőknek: Még ez év vége előtt beköltözhetnek ott­honukba. A Kiskunfélegyházi Műanyaggyár dolgozói is bir­tokba vehetik idén az új mű­helycsarnokot. Elkészül az építő­vállalat 160 személyes munkás- otthona, és december végéig be­fejezik a lakiteleki Szikra Tsz- ben folyó munkát is. — Alaposan felkészültünk a hidegre — közölte az igazgató, és elmondta, hogy a többi kö­zött téliesítették a kecskeméti tisztiház, a kalocsai nővérszál­lás és a Bajai Fagyapotüzem építkezését. va, újabb 20 ezer holdon jut­tatták talajba a kenyérgabona vetőmagját. A bevetett terület ezzel együtt meghaladja a más­fél százezer holdat. E tekintet­ben is elsősorban a kiskunfél­egyházi járás, valamint Kiskun­halas város szövetkezeti gazda­ságai mutattak jó példát. Az utóbbiak például november első napjáig — több mint ötezer holdon — teljes egészében ele­get tettek kötelezettségüknek. Miután az egyéb munkákból egyre több kézi munkaerő és gép szabadul fel, remény van arra, hogy ha az időjárás némi­képpen kedvez, az elkövetkező 10—12 mun­kanap során a megyében mindenütt befejezik a ke­nyérgabona vetését. A tavasziak alá esedékes mélyszántásnak a kétötöd részét tudták le eddig a megye szö­vetkezeti gazdaságai. Közülük a kecskeméti járás gazdaságai állnak az élen, mintegy 65 szá­zalékos tervteljesítéssel. Napjainkig a megye 180 ezer holdat kitevő kukoricatáblái­nak már a 80 százalékán letör­ték a termést, a szárat pedig ugyanez terület kétharmad ré­szén vágták le. Fontos teendő most a mélyszántások sikere ér­dekében mind a törés ütemé­nek a gyorsítása, mind pedig a szárvágás szorgalmazása, ahol erre lehetőség van, szártépők „bevetésével” is. Cukorrépából jelenleg mint­egy 3 és fél ezer hold ter­mését kell még betakarítani. Nem tévesztendő szem elől, hogy ezt az ipari növényt még a fagyok beállta előtt át kell adni feldolgozásra a gyáraknak. Különösen nagy feladat hárul Mélykút község közös gazdasá­gaira, ahol — bár felszedve és prizmázva — még 700 vagon- nyi termés vár átadásra. Mindent összegezve: a követ­kező napokon elsőrendű köve­telmény a vetőszántás, s a ve­tés mielőbbi elvégzése. Az idő­járás okozta nehézségek ellené­re is törekedni kell azonban ar­ra, hogy a munkák minősége megfelelő legyen. Szükség ese­tén annyi gépet kell átcsoporto­sítani, amennyi elegendő me­gyénk mezőgazdasága időszerű feladatainak szakszerű, gyors elvégzéséhez. — Látja szerkesztő elvtórs — mondta minap az egyik fiatal kecskeméti termelőszö­vetkezeti gazda ismerősöm, amikor a felvásárló pincénél találkoztunk. — Órákig sorban állnak az emberek, aztán nemegyszer előfordul, hogy nem veszik át a mustot, mert nincs tárolóhely. Ügy van, mint azelőtt, a régi világban, mikor sok volt a termés. Er­ről írjanak. A fiatalembert nem tudtam meggyőzni arról, hogy meny­nyire nincs igaza, mennyivel más világ van most, mint az­előtt. Akkor nem is jutott eszembe minden érv. — Tény­leg, mi is volt azelőtt? — tet­tem fel a kérdést magamnak. Felötlöttek bennem Móricz Zsigmond riportjai, amit har­minc évvel ezelőtt írt a szóló szőlő, a csengő barack és a mosolygó alma hazájáról. Az Estben jelent meg 1932. ja­nuár 3-án egy riportja Kecs­kemétről. Engedjék meg ked­ves olvasók, hogy idézzek be­lőle. „Nagy veszedelem sújtotta ebben az évben rossz termés, sertésvész, baromfivész és mindennél súlyosabb az, hogy „az árakba esett bele a kole­ra”. A must ára 2—3—4 fillér volt a szüreten, és ma sem tudnak a kiforrt borért 10—14 fillérnél többet kapni, holott legolcsóbban számítva nekik minden liter 20 fillér terme­lési költségbe van.” Öt nappal később írja szin­tén Az Estben. „Mert nyilván­való, hogy Kecskemét és la­kossága nem felelős azért, hogy ma fillértelenül és re­ménytelenül áll a nagy télben, ök mindent megtettek, embe­rileg semmit sem vethetnek a saját szemükre... Szakadék van az ország gondolkodása és az állampolgárok gondolko­dása között... Ilyenkor kell jönnie az államnak. A legfőbb nemzeti érdek, hogy a szőlő- termelést új alapokra fektes­sék. .. Kecskeméten ma rend­kívüli elkeseredés és elnyo- morodás van.” Igen, hát így volt azelőtt. És ma? Ma nincs szakadék az állam és az állampolgárok gondolkodása között, hiszen a nép államának lényegéből fa­kad, hogy nem rakja a terhe­ket polgárainak a vállára. Ak­kor rossz volt a termés, gaz­dasági krach rágta a kapita­lista államok, így az akkori Magyarország gazdaságát is. Tehát többszörös teher jutott a bortermelő gazdákra nem­csak hogy kevés termett ne­kik, hanem még azt a keveset is rendkívül alacsony áron, vagy egyáltalán nem vették át. A szőlőtermelés új alapokra helyezése, amiről Móricz Zsig­mond írt harminc évvel ez­előtt, azóta már megtörtént. Nagyüzemeinkben folyik a termesztés, az állam óriási se­gítséget nyújt az új honfogla­láshoz; a homok hasznosításá­hoz, a telepítésekhez. Hatal­mas gépek gyalulják a talajt, tüntetik el a homokbuckákat, melyek helyébe gazdagon ter­mő szőlőskerteket varázsol az emberi munka. Az idén szép termésünk volt. Bizonyítja ezt, hogy még tavaly összesen 620 ezer hek­toliter mustot és bort vettek át a felvásárló pincék, addig az idén már eddig 667 ezer hek­tolitert. Az új telepítések egy része is termővé vált, sőt a hagyománytól eltérően hama­rabb kezdik visszafizetni a rá­fordítást, a nagyüzemi gazdál­kodás fölényét bizonyítva. Az alapos talaj munka, talajerő­pótlás, jó művelés eredménye­képpen ugyanis már a harma­dik évben sok helyen termő­re váltak a szokásos 4—5 esz­tendő helyett. Ez ugyan ör­vendetes, de egyben növelte a bőség gondjait is. Súlyosbítot­ta a helyzetet az esős időjárás. A termés egy része még sok helyen a tőkéken van. Ismeretes, hogy évről évre növelte az állam a tárolóteret A népgazdaság anyagi keretei azonban bizonyos feltételeket szabnak a járulékos beruházá­sok megvalósításának. Jövőre a tervek szerint 120 ezer hek­toliterrel bővül a megye táro­ló kapacitása. Azt is figyelem­be kell venni, hogy a már korszerű követelmények mo­dem pincék építését igénylik; amely jelentős beruházást igé­nyel. Az esős időjárás, a tárolás­sal kapcsolatos gondok na­gyon megnehezítették az idei szüret befejezését. Nagy erőfe­szítéseket kíván a termés megmentése a termelőtől, a felvásárlótól egyaránt A szor­galom, az igyekezet egyik részről sem hiányzik. Az ál­lam pedig a nagy termés el­lenére nem csökkentette a fel- vásárlási árat. És ha zökke­nőkkel is, de minden felkínált mennyiséget átvesznek a pin­cék. Szinte az ország minden részében keresik a szabad tá­rolóhelyeket. Akkor és most... Két kü­lönböző világ. Ezt akartam még pótlólag elmondani az én kecskeméti ismerősömnek. K. S. Befejezés előtt Befejezéshez közeledik a fel- sőszentiváni új művelődési ház építése. Ottjártunkkor Csorba Tibor tanács vb titkárral gyö­nyörködtünk a csinos létesít­ményben. Elmondotta Csorba Tibor, hogy a tanács házi építő- brigádja kezdte a munkát 1963. júliusában. A két helybeli ter­melőszövetkezet 100 ezer fo­rinttal járult a költségekhez. 600 ezer forintot a községfej­lesztési alapból adtak rá, 900 ezer forint volt az állami tá­mogatás. A régi épület lebon­tását, az építőanyagok szállítá­sát 170 ezer forint értékű tár­sadalmi munkában a lakosság végezte. Színházterem — öltöző­vel —, könyvtár, klubszoba, s 5 szakköri helyiség ad lehetősé­get az új épületben művelődés­re, szórakozásra, rendezvények tartására. J. T. Magyar párt- és kormányküldöttség utazott Moszkvába További 147 lakás került telő alá, , a KISZ-házakba is beköltözhetnek a lakók Mi újság az építkezéseken AKKOR ÉS MOST

Next

/
Thumbnails
Contents