Petőfi Népe, 1964. november (19. évfolyam, 257-280. szám)
1964-11-26 / 277. szám
Világ proletárjai, egyesüljetek l / xrx. évf. 277. sz. Ara 60 fillér 1964. NOV. 2«, CSÜTÖRTÖK (N. O.) Népünk életszínvonalának emelkedésével járó jelenség a lakosság igényeinek folyamatos növekedése. A beruházást intéző szervekhez ily módon sok jogos, indokolt, igény jut el. Az ezeket kielégítő létesítményekre azután elő is teremtik a pénzt, ám ha a forint mögött nincs anyag és műszaki fedezet, a beruházás nem valósulhat meg időre. Három éve megvan például a beruházási összeg a kecskeméti Csilléry telepi kisáruház felépítésére. Nem volt azonban megfelelő terület biztosítva, ahová felépítsék, a beruházási program figyelmen kívül hagyta a kereskedelmi költségnormákat, a kiviteli terv eltért a beruházási programtól, nem készült el időben a szanálandó épület bontási terve. Egyszóval, nem volt jó előkészítve a beruházás. A kisáruház most már jövőre mégiscsak felépül, ugyanis az említett hiányosságokat pótolták. Ám, hiába kötött le éveken át jelentős összegeket most éppen harmadszor kellett előteremteni rá a beruházási hitelt. Hasonló eset még Kecskeméten a bútorraktár, a gyógyszertári központ, a KÖJÁL-szék- ház, Kunfehértón a négytantermes iskola. A tapasztalatok" szerint fakadhat ez abból, hogy a létesítmény terveit későn kapja kézbe a kivitelező vállalat, s már nem tudja beszerezni a szükséges anyagot, nem tudja biztosítani a műszaki feltételeket. Előfordulhat, hogy a tervező olyan anyagokat írt elő, amelyeket nem lehet kapni, ilyenkor a terv- módosítás vesz sok időt igénybe. Közben a beruházók mégis arra igyekeznek rávenni a kivitelezőt, vállalja még el szorítsa be év végéig valahogy a munkát. Az sem ritka eset, hogy a kivitelező-vállalat maga értékeli túl kapacitását, vállalja a feladatot, s utólag derül ki, képtelen a munkát elvégezni. Hibás szemlélet egyes vállalatoknál, hogy a tervteljesítést még mindig csak forintban és nem az építési program szerint tartják számon, ami oda vezethet, hogy a fontosabb munkát elhanyagolva kevésbé sürgős, de, könnyen megvalósítható létesítmények kivitelezésére állnak rá. Nagy károkat okoz, ha a kivitelező vállalat nem mindenképpen a népgazdaságilag fontos beruházásokra fordítja erejét. A Lajosmizsén épülő víz- gépészeti gyárnak az idén már 12 milliós tervet kellett volna teljesíteni. Az üzem azonban, amelyet még szeptemberben kellett volna átadni, nem készült el, és erre december 31-e előtt nincs is remény. Hasonlóan az építkezésekhez az egyéb beruházásokkal való jó gazdálkodás is igen fontos. Vannak vállalatvezetők, akik egy-egy új, drága gép beszerzéséért késhegyig menő harcot folytatnak. Amikor azonban a gép megvan, megfelelő kihasználásáról már nem gondoskodnak. Ez egyébként mindenütt így van, ahol egy műszakban üzemeltetik a gépeket. Vannak gépek, különösen az építőiparban, amelyek kihasználtságuk foka alig éri el a 15 százalékot. Egy idő óta örvendetes javulás tapasztalható a megye tanácsi beruházásainak előkészítése, megvalósítása területén. Az idén terv szerint készült el a megye egyik legnagyobb létesítménye a kalocsai 300 ágyas tbc-kórház. A lenin- városi lakásépítkezést túlteljesíti az ÉM Bács megyei Állami Építőipari Vállalat. Létrehozták minden járási székhelyen az építésvezetőségeket a Bács-Káskun megyei Építési és Szerelőipari Vállalatnál. Ez lehetővé teszi a jobb anyag- és munkaerő-gazdálkodást. Először fordult elő az is, hogy a mezőgazdasági építkezések előirányzatait túlteljesítették, ami annak köszönhető, hogy a kivitelezésben való nagyobb jártasság elsajátítása érdekében a megyei -tanács vb az ÉPSZER Vállalatra bízta az ösz- szes tsz-beruházás megvalósítását. Csak helyeselni lehet a megyei tanács végrehajtó bizottságának megfontolt döntését, miszerint a jövő évi beruházási keretet és a kivitelezői kapacitás nagy részét az idénről átmenő, áthúzódó beruházások 1965. évi befejezésére lehet fordítani. Igaz, hogy ily módon a jövő évben kevesebb új létesítmény építéséhez kezdünk hozzá. Ám, mindez biztosíték arra, hogy valóban a legfontosabbak kerülnek sorra. Ügyan- akkor elérjük, hogy az ötéves tervben foglalt beruházási célkitűzések 1965 végére meg is valósulnak. Ehhez természetesen az szükséges, hogy a tervezők, beruházók, a különböző állami és gazdasági szervek, valamint a kivitelező vállalatok is levonva a tanulságokat az eddigi tapasztalatokból a kitűzött célok megvalósításán fáradozzanak. Kádöntők Régi műhely a hatalmas öntöde. Nemsokára megkezdik az építését az újnak, amely tágasabb, tisztább, világosabb lesz. Most azonban még itt készülnek a Zománcipari Művek Kecskeméti Gyáregységének nevét világszerte ismertté és megbecsültté ^tevő kádak. A régi műhelynek is megvan a romantikája. A félhomályt az ablakon beáramló vastag sugárnyalábok hasítják keresztül, a targoncákon szállított tégelyekben vakítóan izzik a vas, ta vizes formázó homokról gomolyog a pára, az öntők — arcuk, ruhájuk feketén csillog — ihint mesebeli lények sürgölődnek a formázószekrények körül. Fenti képünkön Peregi Pál öntő hosszú vassal, a beöntőnyílást igazítja. (Fényképezte: Pásztor Zoltán.) % Az Idén már kilencven tsz-akadémia működik a megyében Hasznos kezdeményezések a falusi ismeretterjesztő munkában A hosszan elhúzódott őszi mezőgazdasági munkák miatt csak nemrégiben kezdődtek meg megyénkben a Tudományos Ismeretterjesztő Társulat által rendezett termelőszövetkezeti akadémiák. Iparfejlesztés a vidék javára A konfekcióipari dolgozók 62,2 százalékát foglalkoztatják a vidéki üzemek A konfekciós ruhák iránti nagy kereslet kielégítéséért a Köny- nyűipari Minisztériumhoz tartozó vállalatok termelése a második ötéves terv időszakában több mint negyven százalékkal emelkedik. Ennek érdekében nagyobb beruházásra nem került sor, a termelés növelését gépesítéssel, a termelékenység fokozásával és a vidéki ipar- telepítési politikának megfelelően új telephelyek létesítésével kellett megoldani. Hogyan tett eleget a konfekcióipar a vidéki ipartelepítési programjának? Erről kért tájékoztatást az MTI munkatársa a Könnyűipari Minisztériumban, ahol a következőket mondották: — A Május 1. Ruhagyár ceglédi és a Vörös Október Férfiruhagyár székesfehérvári telepe már korábban létrejött, az utóbbi években pedig újabb hat gyártelep, a Szegedi Ruhagyár bácsalmási és szentesi, a Debreceni Ruhagyár ózdi, berettyóújfalui, valamint hajdúdorogi, továbbá a Kaposvári Ruhaüzem taszári üzemében kezdődött meg a munka. Az új telephelyek létrehozásánál főként meglevő, de kihasználatlan épületeket vettek igénybe és a vállalatok bátran éltek azzal a lehetőséggel, hogy önköltségcsökkentési bankhitellel gazdálkodjanak. Az újabb telepeken mintegy kétezer dolgozónak, főként nőknek teremtettek munkaalkalmat, de ugyanakkor bővítették a régebbi vidéki üzemeket is. A konfekcióiparban foglalkoztatott munkások száma 1960. óta 2633-mal növekedett, míg azonban vidéken 3179-cel gyarapodott, Budapesten 546-tal csökkent a munkáslétszám. Ily módon a vidék és a főváros aránya a konfekcióiparban jelentősen megváltozott. Az 1960. évi 56,1 százalék helyett most a ruhagyári dolgozóknak már 62,6 százalékát foglalkoztatják a vidéki üzemek. A két legzsúfoltabb budapesti nagyvállalat, a Május 1. Ruhagyár és a Férfi Fehérneműgyár inkább a fővárosban csökkenti, a vidéki telephelyein viszont növeli a dolgozók számát. — Bár újabb telephelyek szervezésére a közeljövőben nem kerül sor, továbbra is a vidéki iparosítás formájában oldják meg a konfekcióipar fejlesztését. Ahhoz, hogy a harmadik ötéves terv idején a ruhaipar termelése ismét mintegy negyven százalékkal emelkedjék, elsősorban a meglevő vidéki üzemeket bővítik, korszerűsítik. (MTI) A termelőszövetkezeti akadémia a leglazább módja az ismeretterjesztésnek. Egyáltalán nem pályázik arra, hogy kimerítő szakismereteket adjon. Egy-egy ilyen akadémia 10—12 előadásból áll, amelyet 10, vagy 20 hetes tartamra szabnak. De van olyan tsz is, ahol a téli hónapokban, amikor a legkevesebb a mezőgazdasági munka, hetente 2—3 előadást is tartanak. A tsz vezetőségétől függ, hogyan osztja be az előadások idejét. Ami a tematikát illeti, a TIT nem akar sokat markolni. Kiválasztanak a mezőgazdaság területén egy termelési ágat, és azt sokoldalúan, összefüggően vizsgálják meg. Lemorzsolódás mindig van, de általában 25—30 fővel fejezik be az akadémiákat. Ez a kialakult tapasztalat. Ahhoz, hogy még kisebb legyen a lemorzsolódás, szükséges volna a tsz-ek gazdasági vezetőinek nagyobb megértése. Az, hogy megértsék: a tanulás bármiféle fajtája csak segíti a munkát a termelőszövetkezetekben. Ezért kellene, hogy támogassák az akadémiákat. Sajnos, ez sok helyen még hiányzik. Persze, vannak pozitív jelenségek is. Például a bácsbokodi kezdeményezés. Vuity József, a Bajai Járási Tanács mezőgazdasági osztályvezetője még tsz- elnök korában bevezette azt a rendszert, hogy aki a téli, do- logtalan hónapokban tartott tsz- akadémiák előadásait végighallgatta, előadásonkint háromtized munkegységet kapott a kulturális alapból. Említésre méltó még a lajos- mizsei tsz-ek kezdeményezése. Ezek a termelőszövetkezetek . közösen rendezik az előadásokat a községi művelődési házban. Erre az alkalomra kocsival ösz- szeszedik a tanyai hallgatóságot, és befuvarozzák őket a faluba. Két előadást tartanak egy napon, az előadások között szakmai filmvetítéssel. Azután a hallgatóságot visszaviszik a tanyákra. A tsz-akadémiának komoly gyakorlati haszna van. Az általános ismeretszerzésen túl sokan kedvet kapnak a szakmunkásképző tanfolyamok elvégzéséhez. Valótlan tehát az a némelykor felbukkanó állítás, hogy a tsz-akadémiai előadások keresztezik a szakmunkásképzést. Ellenkezőleg: ösztönzőleg hatnak a hallgatóságra, hogy végezzék el a szaktanfolyamokat. Nyolcvanhat tsz-akadémia indult eddig a megyében, de ezenkívül öt helyen megszervezte a TIT a tsz-vezetők akadémiáját is, azzal a céllal, hogy közgazdasági ismeretekre oktassa a tsz-elnököket, főkönyvelőket, agronómusakat, párttitkárokat. Jelenleg öt helyen tartanak vezető-akadémiát: Baján, Kalocsán, Kecskeméten, Kiskunhalason és Dunavecsén. Sajnos, a tsz-vezetők — mint azt a TIT megyei titkárságán elmondták — nem érdeklődnek olyan mértékben az előadások iránt, mint azt tőlük elvárni lehetne. Az öt tsz-vezető akadémiára eddig kétszáznyolcvanan jelentkeztek a mintegy ezerkétszáz főnyi megyei tszvezető közül. Ebből a számból a bajai járás százkilencet adott. A bajai járás egyébként példamutató munkát végez ezen a téren. Ebben az ismeretterjesztési formában az előadók között országos neveket találhatunk. B. J. Reális célokért^
