Petőfi Népe, 1964. november (19. évfolyam, 257-280. szám)
1964-11-22 / 274. szám
j..L .,t,v. .11.1.1. Gazdiig programul Egészségügyi tanfolyamok városon és falun A Vöröskereszt év végi munkája JÓI. SIKERÜLT véradónapot rendeztek csütörtökön Nyárlő- rincen. Összesen nyolcvanhat jelentkező — köztük Balogh Péter tanácstitkár és felesége, Nyúl Jánosné községi Vöröskereszt-titkár, Rácz Attila és felesége, pedagógusok és mások — 28 liter vért adtak térítésmentesen. November 24-én Ágasegyházán, 25-ón Kerekegyházán, december 2-án Helvécián, december 8-án pedig Izsákon szerveznek térítésmentes véradónapokat, amelyeken több mint 200 liter véradásra számítanak, ami egyúttal a kecskeméti járás ez évi 600 liter véradási előirányzatának teljesítését is jelenti. — MILTEN FONTOSABB feladatok várnak a véradás szervezésén kívül az év hátralevő részében a Vöröskeresztre — kérdeztük Szabó Lászlót, a Vöröskereszt megyei titkárát. — Befejeződött megyénkben — válaszolta — a polgári védelem egészségügyi szakaszainak szervezése. Ebben a hónapban a járásokban és a városokban az egészségügyi szakaszparancsnokok részére egynapos képzést tartunk, kivéve a bajai & a kiskunfélegyházi járást és várost, ahol már megtörtént az oktatás. Az egészségügyi szákaszok tagjai számára januárban indítunk tanfolyamokat. — AZ ŐSZI mezőgazdasági munkák csökkenésével párhuzamosan kezdődnek meg egészségügyi tanfolyamaink is a megye városaiban és falvaiban — folytatta Szabó László. — Ezek főbb formái: a csecsemőápolással; ’az elsősegélynyújtással, a házi betegápolással, a közegészségüggyel, az üzemekben és a termelőszövetkezetekben pedig az üzemegészségüggyel kapcsolatos előadások. Iskoláinkban szeptember vége óta rendszeresen folynak az ifjú egészségőr- tanfolyamok, amelyeknek az anyagából megyénkben mintegy nyolcezer diák tesz vizsgát a jövő év májusában« Közelednek az ajándékozási ünnepek. És a december — mint mindig — megannyi gondot okoz felnőttnek, gyereknek egyaránt. Hiszen az üzletek polcain sorakozó ezernyi áru közül kell kiválasztaná a legszebbet, a leghasznosabbat, a legésszerűbbet — figyelembe véve a pénztárca tartalmát is. Ezúttal Franyó Jánosnét, a kecskeméti Meseország játéküzlet vezetőjét kerestük fel és az iránt érdeklődtünk, mit rejteget a bolt a decemberi csúcs- forgalomra. — Az idei szezon — a múlt évihez képest — kevesebb új játékot ad a vásárlóknak. Természetesen, ez nem jelenti azt, hogy kevés árucikkel rendelkezünk, hiszen a bolt játék- és hangszerkészlete több millió forint értéket képvisel. A lányoknak, például külföldi és magyar babákat tudunk ajánlani. Amellett gyermek-fodrászkészlet, bababútor, játék-kony haf el szerelés, sőt, valódi porcelánétkészlet is nagy mennyiségben van a raktárainkban. A kisebb és nagyobb fiúk számára hatpályás autót, goó- kartjátékot, irányítható (zseblámpaelemmel működő) autót, három különböző nagyságú Ze- tor-traktort, NDK gyártmányú játékföldgyalut, Míkroiin, (magyar) és NDK villanyvasú tat, villamosépítót, és különböző ügyességi játékokat javasolt a boltvezető. — Lányoknak, fiúknak egyaránt nagy örömet jelent a 6F film — folytatta Franyó Jánosné. — A diavetítő, a meleg szobában „teremt” házi mozit. S a forgalomban, levő 80 különböző diafilmmel — többi között: A rendíthetetlen ólomkatona, A lángban álló szigettenger, Robin Hood, Grant kapitány, János vitéz, a Pál utcai fiúk, Hófehérke és a hét törpe című filmekkel — még a legbo- rúsább estét is vidámmá lehet varázsolni. De beszélni kell néhány hiánycikkről is. A sajtóban és a rádióban reklámozott Böbe baba hónapok óta nem kapható. Építőkocka — melyből tavaly nagy mennyiséget szállított a nagykereskedelem — egyik napról a másikra eltűnt, és újabb szállítmányokra sincs kilátás ez évben. Az olcsóbb fémép-ítő sem kapható, a közkedvelt Hold-autó pedig úgy látszik a „Holdba” ment. Megnéztük a bolt raktárkészletét is. Szánkó még van. De meddig? A készlet — mihelyt megkezdődik a szezon — csak néhány napra elegendő. Figyelmeztető ez a nagykereskedelem részére is. Sok cikket hirdetnek a játékboltok — sokfelé. S mire felkeltik irántuk a vevő érdeklődését, addigra mér nem kaphatóak. Talán a kereskedelmi propagandát kellene kicsit jobban. összehangolni a holtok rak- tórkészletéveL Még nics késő — néhány hét még van az ajándékozási ünnepekig. —esi —ős — BIZOMÁNYI ÁRUSÍTÁSRA kaptak ifjúsági, szépirodalmi és mezőgazdasági műveket a kiskunmajsai általános leányiskola tanulói. A pajtások be- csületkosár kíséretében viszik a községben házról házra a szép könyveket és mindenütt hagynak mutatóban néhány művet. Pár nap múlva ismét felkeresik a házakat, és összeszedik a kosárkákat, benne a könyvek árával, (Balogh Ödön tudósító.) X A bácsalmási II. Rákóczi Ferenc úttörőcsapat valamennyi őrse jelentkezett az „Üttörőexpedíció a jövőbe” mozgalomba. A pajtások az idei expedíciós munkát hazánk felszabadulásának 20. évfordulója jegyében végzik. Vállalásaik között szerepel, hogy rendszeresen gondozzák a szovjet hősi emlékművetj őrködnek a községi parkok fölött, valamennyi osztály elnyeri a ,,Tiszta, rendes osztály” címet, tovább javítják a tanulmányi átlagot, részt vesznek a takarékossági mozgalomban és jelentős értékű társadalmi munkával segítik az iskola és a község fejlesztését. (Tu-* dósát ónktól.) * «— KÜLÖN ÓRÁKON is ta- nulnak oroszt a. mélykúti általános iskola úttörői. Az ötödikből 29, a hatodikból 20, a hetedikből 17, a nyolcadik osztályból pedig 26 tanuló sajátítja el — a kötelező iskolaórákon túl — a különoktatás során az orosz nyelvet. • X TAKARÉKBÉLYEG ©3 EETÉTKGNYV. A lakiteleki központi általános isikola felső- tagozatos tanulói is bekapcsolódtak a takarékossági mozgalomba. Iskolai takaróklapjai- kon eddig 13CÖ forint értékű bélyeget gyűjtöttek össze, a takarékbetétkönyvekben levő pénz összege pedig 6285 forint. A „legtakarékosabb tanuló” megtisztelő címet kapták Bálint Imre és Szabó István pajtások, akik eddig 2000—2000 forintot spóroltak. * — A FAZEKASDIN ASZTl A utolsó helyi képviselőjét, a ma is szorgosan tevékenykedő Konez Józsi bécsit keresnék fel a kiskunhalasi Szűts József Általános iskola úttörői. Az idős mester készségesen elmagyarázta a fiataloknak az agyagformázás „titkait”. * = TELEFONON KÉRTEK UTÁNPÓTLÁST. A MÉH részéről sem várt, kitűnő eredménnyel zárult a soltvadkerti úttörők hulladékgyűjtési kampánya. November 16-án kora délutántól késő estig összesen 82,5 mázsa fém, 5 mázsa papír- és négy mázsa rongy hulladékot vettek át a pajtásoktól a vállalat dolgozói. Az átvevőmet „felkészületlenül” érte ez* a nagy hulladékdömping, és délután telefonon kértek pénzutánpótlást, hogy az úttörőknek időben tudják kifizetni a gyűjtésért járó forintokat. A hulladékgyűjtésért kapott pénzen a pajtások játékokat vásárolnak az úttörőcsapat részére. (Riporter őrs.) szerű termelési eljárásokat, a tudományos kutatások legújabb eredményeit. Két munkabizottságot hívtak életre: az „elektro”- és a „gé- pes”-bizottságot. Az utóbbi munkacsoport első ülésén számos érdekes kérdéssel foglalkoztak a résztvevők. Műszaki kört alakítottak, amelynek munkájába bekapcsolódhatnak azok a fiatal szakemberek is, akik nem tagjai az elektrotechnikai egyesületnek, de vállalják, hogy a műszaki szakirodalomból kiválasztják az érdeklődési körüknek legmegfelelőbb témát, ezt tanulmányozzák, és kutatásaik eredményeiről időnként tájékoztatják társaikat Is. Ennek a munkának a jelentőségét csak az értékelheti helyesen, aki tudja, hogy a több száz szaklap érdekes témáit egy ember képtelen lenne figyelemmel kísérni. A munkabizottság felhívta a város fiatal szakembereit, hogy alakítsanak társadalmi tervező irodát. Segítsék az üzemek műszaki fejlesztési feladatainak megvalósítását, járuljanak hozzá az újítások sikeréhez. Megvitatták az 1964—65. évi munkatervüket is, amely szerint a következő hónapokban többek között megvizsgálják a vasúti villamos készülékek üzem- biztonságát. Végül a munkabizottság ülésén megvitatták a Gépipari Tudományos Egyesület helyi csoportjának megalakításával kapcsolatos teendőket. B. D. Gépek és emberek ELŐBB csak a munkagépek zaja üti meg a fülünket. A zakatolás egyre erősödik. S az egyik homokbucka mögül hirtelen előbukkan a határt betöltő dübörgés forrása. Egy dózer. Azután még egy. t Milyen pompás természetátalakító gépek! — kiáltok fel gondolatban, amint a lánctalpas monstrumok mögött forgácsolódnak, kopnak, síkká terülnek szét a jókora dombok. Az egyre közelgő dübörgést már nem szereti a dobhártya, de a határt egyengető masinák látványa annál kellemesebb a szemnek. Lám, a fotoriporter kolléga nagy lépésekkel máris a megforgatott, puha homoktáblán terem, s guggolva kattintja el a fényképezőgépét. A TÁBLA legszélére érve megállnak a dózerek, s magas fülkéjükből fürge ügyességgel előkerülnek parancsolóik: a gépvezetők. Jólesik az egy-két percnyi megállás, a röpke beszélgetés. — Túri István vagyok, keceli lakos, és a Kiskőrösi Gépállomás traktorosa — mutatkozik be a pirospozsgás arcú fiatal fiú. — En meg Lendner István.'.. Ugyanarról a gépállomásról, de én császártöltési vagyok. A tábla, amit a csátaljai Üj Tavasz Tsz telepítendő szőlője alá simítunk el, 120 hodas. — Sok van még hátra? — Hamarosan befejezzük, hiszen tízenegyórás műszakban i, gyúrjuk”. — S itt, meglehetősen távot a községektől, hogyan van biztosítva az étkezésük? Például a meleg étel? — Meleg étel? Amikor szombaton hazatérünk és vasárnap. Különben hidegen élünk. Amit hazulról hozunk, szalonna. Meg konzervfélét veszünk időnként — a változatosság kedvéért... ■— mondja kedélyesen Túri István. Közben összedörzsöli a tenyerét, mintha jelezni akarná: elég volt a szünetből, hajrá tovább, hiszen sok dolgot kínéi még a határi ISMÉT felbúgnak a gépek. Figyeljük távolodásukat. S lám, az iménti pár percnek milyen a hatása! Már nem a masinák pompás mivolta, hanem a rajtuk ülő fiatalok nagyszerűsége, helytállása a beszédtémánk. A közelmúltban alakult meg a Magyar Elektrotechnikai Egyesület önálló bajai csoportié, a Dél-magyarországi Áram- szolgáltató Vállalat bajai üzlet- igzgatósága, valamint a Ganz Villamossági Müvek Bajai Készülékek Gyára műszaki dolgozóinak kezdeményezésére. Az egyesület tagjai segítik a város iparának műszaki fejlesztését, filmvetítések és előadások keretében népszerűsítik a korMifíWm Hi van a kecskeméti „MESEORSZÁGBAN"
